Eltelt ez az év is, és miközben noszatalgikusan rendezgetjük emlékeinket, érdemes végiggondolni azt is, milyen fontos tudományos felismerések születtek idén. Hasonlóan a tavalyi évhez, megpróbáltam kiválasztani azt a 10 hírt, ami szerintem a legizgalmasabb volt a Figyelemkontrollon.

 1. A szülőkkel való jó kapcsolat enyhíti az antiszociális gének hatását

A montreáli egyetem kutatói 3 antiszociális magatartásra hajlamosító génváltozat hatását vizsgálták, és azt találták, hogy a szüleikhez erősen kötődő fiatalok esetén ez nem volt jelentős. A nature versus nurture vita ezen újabb fejezete szerint a gének nem azt határozzák meg, hogyan élünk környezetünkben, hanem azt, hogy mennyire hat ránk a környezetünk!

2. A nagyszülők stressz-szintje kihat a sajátunkra

A fenti gondolat azonban nem jelenti azt, hogy a genetikai háttérrel ne kellene foglalkozni – sőt egy új kutatás szerint több generáción át öröklődik az egyén által átélt stressz. Ezek nem a génekben, hanem a gének kifejeződésében hoznak változást, és pl. már születéskor meglévő stressz-terhelést, ill. koraszülést okozhatnak. (Ezzel kapcsolatban nem szeretném túl misztikusra venni a hangvételt, de eszembe jutott Kristine Neff könyve, melyben leírja, hogy a mongol sámánok szerint kisfiának autizmusát egy “bolond” felmenője okozza – és tény, hogy Neff nagyanyja pszichiátriai intézményben élt és halt meg, miután nem tudott feldolgozni egy családi tragédiát.)

3. Autizmus: az agynövekedés a társas készségek kárára történik

Mi emberek büszkék vagyunk arra, hogy agyunk átlagos térfogata folyamatosan növekszik, de lehet, hogy szembesülnünk kell a növekedés korlátaival. Egy kutatás szerint az autizmus biológiai kialakulására jellemző, hogy az intenzív agynövekedés közben az idegrendszer fejlődése dezorganizálttá válik, és ennek leginkább a társas készségeket koordináló területek látják kárát.

4. A légszennyezés jelentősen növeli az ADHD és az autizmus kockázatát

Mára egyértelművé vált, hogy az iparosodás és a közlekedés okozta légszennyezés hozzájárul az autizmus és az ADHD diagnózisok megszaporodásához; ez utóbbinak esélyét 5-szörösére növeli a PAH-ban (policiklikus aromás széndhidrogén) gazdag levegő. A tudósok még vizsgálják a hatásmechanizmust, az elképzelések szerint a PAH roncsolja a hormonális rendszert, vagy DNS károsodást, esetleg fokozott oxidatív stresszt okoz, illetve lehetséges, hogy a magzati növekedési faktorokkal áll kölcsönhatásban, és csökkent oxigén- és tápanyag anyagcserét eredményez.

5. A brokkoli enyhítheti az autizmust

Brokkolicsírát teszteltek abban az első kutatásban, mely az autizmus sejtszintű rendellenességének orvoslásának hatékonyságát bizonyítja. Az oxidatív stresszt hatékonyan csökkentő brokkolikivonat jelentősen enyhítette a kutatásba bevont autisták ingerlékenységét, letargiáját, repetitív mozgását, hiperaktivitását, és javította kommunikációjukat és motiválhatóságukat.

6. A tanítás előtti torna különösen jó az ADHD-soknak

Az ADHD-seket hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint a normális működéstől eltérőket, pedig – mint azt a következő kutatás is igazolja – inkább arról van szó, hogy jobban reagálnak azokra a beavatkozásokra, melyekre minden gyerek jól reagál. 200 amerikai diáknak tartottak tanítás előtt aerobic órákat, és azt tapasztalták, hogy minden gyerek profitált belőle, de az ADHD rizikócsoportba tartozók esetén kiemelkedő eredmények születtek a figyelmetlenség, a hangulatzavarok és a társas nehézségek enyhítése terén.

7. Hatékony az autista ovisok otthoni fejlesztése

Hagyományosan a szakemberek biztosítását tartják az autizmus kezelésének hivatalos megoldásának, de úgy tűnik, költséghatékonysági okokból egyre több olyan program jelenik meg, mely a szülőket próbálja “szakemberré” képezni. A PLAY módszer, mely a szülőket megtanítja a gyerekükkel játszani, a várakozásoknál sokkal jobb eredményeket hozott egy kutatásban.

8. Mobil applikáció a stressz csökkentésére

ADHD-s gyermeket nevelő szülők jobban tudják kezelni a gyermekükkel kapcsolatos nevelési helyzeteket, ha a nehéz pillanatokban hatékonyan csökkentik saját stressz-szintjüket. Ebben már digitális alkalmazás is segítheti őket.

9. A mindfulness segít a figyelem fenntartásában

Mindfulness tréning hatására az egyetemisták jobban tudtak koncentrálni az előadásokon és kevésbé érezték magukat szétszórtnak, állítják kutatók. “A személyiség és az akaraterő gyökere a figyelem feletti hatalomban rejlik” – írta William James, a modern pszichológiatudomány egyik alapító atyja. A meditáció a figyelem feletti hatalom technikájának elsajátítása.

10. A digitális médiahasználat csökkenti az érzelmi intelligenciát

Már egy 5 napos kísérlet is igazolja, hogy a digitális eszközök használata rontja az érzelmek felismerését, így csökkenti az érzelmi intelligenciát. Úgy tűnik, a digitális eszközök nem tudják pótolni a face-to-face kapcsolatokat – sőt a face-to-face kapcsolatoknak kell ellensúlyozniuk a digitális eszközök hatását…

A fentiekből kirajzolódik, hogy az ADHD/autizmus probléma sok szállal kötődik társas és anyagi környezetünkhöz, életmódunkhoz. A jó hír az, hogy ezeken megfelelő ismeretek és tudatosság birtokában képesek vagyunk változtatni – akár már 2015-ben.

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A 10 legérdekesebb tudományos hír 2013-ban a Figyelemkontrollon!