Nemrég a Dívány internetes site-on jelent meg egy érdekes cikk 7 meglepő ok, amiért nem jön a baba címmel, mely a Huffington Post cikke alapján a következőket sorolja fel mint a fogamzást nehezítő tényezőket:

  • 0-s vércsoport (mert természetesen magas az FSH hormon szintje);
  • károsodott spermium (ha 25% feletti a károsodott spermiumok aránya, szinte lehetetlen a megtermékenyítés);
  • alacsony D-vitamin szint (ez a nemi hormonok működésére is hatással van);
  • rossz anyagból lévő kulacs (sok műanyag BPA-t, vagyis biszfenol A-t tartalmaz);
  • állati táplálékok (PCB-t tartalmazhatnak);
  • vérző fogíny (a szervezet gyulladásos folyamataira utal);
  • elektromágneses sugárzás (az elektromos és mobil eszközök, illetve a wifi még a DNS-ben is kárt tehet).

Két ok miatt tartom figyelemre méltónak ezt a cikket. Egyrészt, mert kiderül belőle, hogy tudományosan igazolt jó néhány környezeti stresszor hatása a születendő életre, de ez a tény még egyáltalán nem épült be a köztudatba. Ahogy a cikk is utal rá, a könyökünkön jön ki, hogy ha valaki gyereket szeretne, akkor nem szabad stresszelnie, de ritkán tanácsolják az orvosok azt, hogy óvakodjanak a műanyag palackoktól, mert ugyanolyan stresszterhelést jelenthetnek, mint a szorongás vagy a konfliktusos párkapcsolat. (És hogy mennyire így van, jól mutatja, hogy a cikket kommentelők mind hitetlenkedtek is a cikk tartalmán, persze mindenki a saját intellektuális szintjének és temperamentumának megfelelően…)

Másrészt a cikkben ugyan nem szerepel, de a listán szereplő tényezők nemcsak a fogamzást nehezítik, de a fejlődő magzat idegrendszerére is negatív hatást gyakorolnak. Mint az a Figyelemkontrollon idézett más kutatásokból kiderül, az autizmus és az ADHD kockázatát jelentősen növeli az alacsony D-vitamin szint, a BPA tartalmú anyagok (nemcsak a kulacs), az elektromágneses sugárzás, vagy bármilyen gyulladás, aminek esetleg még annyi jele sincs, mint egy vérző fogíny. Lehet tehát, hogy sikerül teherbe esni, és a szervezet „bevállalja” a kompromisszumos magzatot, de később valószínűsíthető valamilyen ún. oxidatív stressz okozta károsodás, ami ugyanolyan súlyos is lehet, mint az emocionális stressz okozta probléma. Mindkét fajta stressz nyomot hagy a szervezetben, sokszor magát a DNS-t vagy a gének expresszióját (konkrét kifejeződését, működését) módosítják. Joachim Bauer neurológus, A testünk nem felejt című könyv írója szavaival: „Emberi kapcsolatainknak és életmódunknak meghatározó szerepe van abban, hogy mi játszódik le bennünk biológiai szinten, sőt még abban is, hogy mely génjeink aktivizálódnak az idegrendszer közreműködésével.”

Ezek a stresszhatások általában kumulatívak, ami önmagában is megmagyarázhatja, miért sokkal nagyobb az idegrendszeri problémákkal születő gyerekek aránya az idősebb szülőknél, mint a fiatalabbaknál.

A tudomány már egy lépéssel előrébb is tart ennél, mert azt is tudjuk, hogy biológiai szinten mi történik. Egy friss origo cikkben olvashattuk, a korábbi feltételezésekkel szemben a spermiumok RNS-ei, melyek tárolják a felnőtt ember által átélt stresszek lenyomatát, képesek bejutni a petesejtekbe, így adják tovább a felnőttek stressz-terhelését a magzatnak. Sőt,„nem csupán hirtelen stressz által okozott tulajdonságok öröklődhetnek, hanem hosszabb folyamatok hatásai is, például a túlevés vagy a kevés testmozgás következményei.

Egy másik kutatás pedig azokat a molekuláris szintű változást tárta fel, mely bármely stressz hatására bekövetkezik: a magzati korban átélt stressz kezeléséért felelős HSF1 gén alulműködése esetén az egerek a mérgező anyagok alacsony szintjére is görcsökkel reagáltak. De a gén jó működése sem elegendő, mert maga a stresszválasz olyan molekuláris folyamatot indíthat el, ami megváltoztatja az agysejtek reakcióit a későbbi stresszhatásokra.

Ezeknek az információknak, akárcsak a fenti 7-es listának nem szabadna „meglepőnek” lennie, hanem be kellene épülnie a szakemberek és a laikusok gondolkodásmódjába. Ha ez megtörténne, az ADHD-t és az autizmust nem elsősorban agyműködési vagy viselkedési problémának tekintenék, hanem jobban összekapcsolnák primer biológiai tényezőkkel. Mivel ezek a hatások nemcsak a megtermékenyülést, hanem az idegrendszer későbbi stabilizálódását is nehezítik, a kockázatcsökkentés és a kezelés módszerei is változnának, és nagyobb hangsúlyt kapna a környezeti károk mérséklése, illetve a stresszkezelés.

Ha tetszett az írás,olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A mobilsugárzás áll az ADHD és az autizmus megszaporodásának hátterében?