Két hete írtam a LaVonne Kirkpatrick – Rick Kirkpatrick szerzőpáros The ADD/ADHD Revolution: Treatments That Work c. 2005-ös könyvéről, és ígértem, hogy még visszatérek rá. Most egy táblázatot készítettem, mely sűrítve tartalmazza a könyv legfontosabb információit. Az összefoglalás szükségképpen szubjektív, mert a könyv adatainak értelmezésén, és nem szó szerinti idézésén alapul, de megpróbáltam kiiktatni az egyes módszerekkel kapcsolatos személyes véleményemet. Még abban az esetben is ezt tettem, amikor az új, honlapomon is ismertetett kutatások pontosítják az információkat (pl. a meditációról 2005 óta egyértelműen bebizonyosodott, hogy agyszerkezeti változásokat indít el, hosszú távú hatása van, így „progresszív módszernek” tekinthető), mert szeretném hűen bemutatni a könyvet.

Csak azokat a módszereket vizsgáltam, melyeket a szerzők tudományosan – bizonyos mértékig – alátámasztottnak találtak, és amelyek Magyarországon elérhetők. Így összesen 22 módszerről lesz szó. A táblázat alatt olvashatók az egyes oszlopokhoz fűzött magyarázataim.

Név Tud. biz. Legmagasabb szintű tud kutatás Átlagos hatás Progresszív-e Mennyi idő után hat Hetente mennyi idő Ár szakemberrel Szakember nélkül
Neurofeedback 2,75 Kontrollált, 51 gyerek ▲▲▲ igen 5-10 alkalom 30-120 perc ▲▲▲ nem lehet
Play Attention 1 Esettanulmány, 7 gyerek ▲▲ nincs adat 5-10 alkalom 60perc ▲▲▲ nem lehet
Fény-hang terápia 2,75 Kontrollált, 99 gyerek ▲▲▲ hónapokig 5 hét 45-90 perc ▲▲▲
Binaurális hangok 1,5 Esettanulmány, 11 ember nem azonnal 45-90 perc nem lehet
Kiropraktika 1 Esettanulmány, 7 gyerek nincs adat 5 hét 30 perc ▲▲ nem lehet
Masszázs 2 Kontrollált, 30 gyerek nincs adat 9 alkalom 40 perc ▲▲
Akupunktúra 3 Kontrollált, 155 gyerek ▲▲▲ igen 10 alkalom 60 perc ▲▲ nem lehet
Aromaterápia 1,5 Esettanulmány, 34 gyerek nincs adat 1 hónap pár perc nem lehet
Relaxáció 2,5 Kontrollált, 34 gyerek nincs adat 3 hét 40-90 perc ▲▲
Meditáció 2 Kontrollált, 24 gyerek ▲▲ nincs adat 4 hét 40-60 perc ▲▲
Jóga 2 Kontrollált, 14 gyerek nincs adat 20 hét 90-120 perc ▲▲
Aerobik, futás 2 Kontrollált, 24 gyerek ▲▲ nem néhány hét 45-90 perc ▲▲
Tai csi 1 Esettanulmány, 13 gyerek igen 5 hét 60 perc ▲▲
Homeopátia 2 Kontrollált, 115 gyerek ▲▲ esetenként 1 év pár perc ▲▲
Vas 1 Kontrollált, 80 gyerek nincs adat 1 hónap pár perc ▲-▲▲
Magnézium 2 Kontrollált, 75 gyerek ▲▲ nincs adat 6 hónap pár perc ▲-▲▲
Cink 2,3 Kontrollált, 400 gyerek nincs adat 3 hónap pár perc ▲-▲▲
Esszenciális zsírsav 1,5 Kontrollált, 65 gyerek ▲▲ nincs adat 3 hónap pár perc ▲-▲▲
Ginzeng és gingkó 2 Esettanulmány, 36 gyerek nincs adat nincs adat pár perc ▲-▲▲
L-karnitin 2 duplavak kontrollált, 24 gyerek nincs adat 24 hét pár perc ▲-▲▲
Táplálkozási reform ? Metaelemzés, 219 gyerek nincs adat nincs adat pár perc ▲-▲▲▲ ▲▲
Zöld környezet 1,5 Esettanulmány, 452 gyerek nincs adat nincs adat nincs adat nincs nincs

Tudományos bizonyíték: A könyv minden módszernél tetszőleges számú (1-5 db) kutatást ismertet röviden. A kutatások színvonala (ami az eredmények súlyát, általánosíthatóságát is befolyásolhatja) erősen változó, ezért megpróbáltam megbecsülni az adott módszer kutatásainak „átlagos szintjét” úgy, hogy 1-től 3-ig terjedő skálán pontoztam minden egyes kutatást, majd az értékeket átlagoltam. 1-est a kismintás (10 fő alatti) és a nem kontrollált kis, ill. közepes méretű kutatások kaptak, míg 3-ast a relatíve nagy mintás (30 fő fölött), kontrollált kutatások. Minél közelebb van az átlag a 3-hoz, annál biztosabb, hogy a módszer hatékonyságára vonatkozó becslés jó.

Legmagasabb szintű tudományos kutatás: az előző szemponthoz kapcsolódó információ, hogy lásd, kb. milyen típusú kutatásokról van szó.

Átlagos hatás: A kutatások más-más módon mérték a módszer eredményességét: volt, ahol konkrét teszteket töltettek ki a gyerekekkel, volt, ahol a szülők vagy a pedagógusok véleményét kérték ki, és volt, ahol a kontrollcsoporthoz képesti eltérő hatás jelezte ezt. Ennek ellenére elég jól körülrajzolódik, hogy a hatás erősnek tekinthető-e (megközelíti-e a gyógyszeres kezelés hatékonyságát) – ▲▲▲ – vagy ennél kissé vagy lényegesen gyengébb (▲▲ illetve ▲).

Progresszív-e: Ezt a kérdést nagyon fontosnak tartom, bár nem szerepel szisztematikusan minden módszer bemutatásánál. Arról van szó, hogy az adott módszer átmenetileg csökkenti-e az ADHD negatív tüneteit, vagy hosszútávon egy „gyógyulási pályára” állítja az illetőt, pl. kimutatható pozitív agyfejlődési változást okozva. Ezt leginkább abból lehet megtudni, hogy az eredmények megmaradnak-e a módszer elhagyása után is.

Mennyi idő után hat: Mivel a kutatások elején és végén volt egzakt mérés, ez szinte mindig megegyezik a kutatás előre kitűzött időtartamával. Lehetséges azonban, hogy a hatás valójában már korábban vagy csak később jelentkezik.

Hetente mennyi idő: Az alternatív terápiák közötti választásnál szempont lehet a módszer időigénye – itt a kutatásokban alkalmazott átlagos időtartamot néztem. Lehetséges azonban, hogy egy-egy konkrét esetben más heti időkeret az optimális – annyi biztos, hogy a kimutatható hatást a táblázatban szereplő időráfordítással érték el.

Ár szakemberrel: A könyv az USA-ban érvényes kalkulációkat tartalmaz, én saját tapasztalataim és az internet segítségével megpróbáltam megbecsülni a magyarországi költségeket. A havi 5000 Ft alatti kiadást ▲, az 5000-10000 Ft közöttit ▲▲, a 10000 Ft felettit ▲▲▲jelöltem. (A táplálkozási reform módszernél a “szakember” az esetleges ételallergiákat műszerrel kimutató orvost vagy természetgyógyászt jelenti.)

Ár szakember nélkül: Sok olyan alternatív módszer van, mely önképzéssel elsajátítható, vagy otthon olcsóbban rendszeresíthető a hétköznapokban, mintha szakember szolgáltatását vesszük igénybe (ilyen pl. az agytréning is). Azt néztem meg, hogy ilyen esetben mennyi a vállalkozó szellemű anyukák és apukák minimális költsége – mert költség mindig van, ha más nem, néhány szakkönyvet, dvd-t kell megvenni vagy alaptanfolyamot kell kijárni (pl. masszázs).

A táblázat kapcsán azért elismétlem, hogy ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, és mindig az orvossal együttműködve kell őket alkalmazni. A kutatások ugyanakkor arra utalnak, hogy megfelelő alkalmazásukkal sokszor megelőzhető vele az, hogy szükségessé váljon a gyógyszeres kezelés, illetve csökkenthető lesz a gyógyszeradag. Sajnos nincs elég információ arra nézve, hogy az alternatív módszerek hogyan kombinálódnak egymással (összeadódik-e a hatásuk, vagy egy küszöbérték felett már nem érvényesül), és azt sem tudjuk, egy-egy konkrét esetben melyik hozza a legtöbb fejlődést. Az látszik mindenesetre, hogy sok olyan módszer van, mely azt sugallja: segít az ADHD-vel járó problémák leküzdésében, ha újragondoljuk néhány civilizációs beidegződésünket, és megpróbálunk „természetesebben” élni.  Ez egybevág dr. Donauer Nándor neuropszichológus véleményével is, aki egy interjúban elmondta: az enyhe neurológiai eltérések is komoly tanulási problémát okozhatnak, ha a gyerek nem végez irányított mozgássorokat, és élőbeszéd és -mese helyett tévés szórakoztató műsorokban van része.

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A testi és lelki egyensúly gyermekkorban!