Az alábbi interjút Kenyeres Adrienn készítette Bartha Ákos élelmiszerbiológussal, élelmiszerbiztonsági szakértővel, GAPS terapeutával. Ákos tanulmányokat folytatott több országban is, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban. Pályafutása kezdetén az Egyesült Államokban egy olyan cégnél kezdett dolgozott, ahol természetes állatgyógyászati szereket és humán célú táplálék-kiegészítőket gyártottak. Itt ismerkedett meg azzal például, hogyan zajlanak átfogó kutatások.

Ezt az évek alatt megszerzett tudást és tapasztalatot használja a jelenlegi munkájában, amiben a táplálkozással összefüggő kérdéseket kutatja. Létrehozott egy rendszert, ami a Táplálkozás-Beállítás nevet kapta. A rendszer lényege a táplálkozás személyre szabása. Az ügyfelek, akik felkeresik, személyes konzultáción mondhatják el panaszaikat, tüneteiket, melyet Ákos laborvizsgálatok elemzésének összekapcsolásával diagnosztizál. Vallja, hogy a betegségek kialakulását a legnagyobb mértékben a helytelen táplálkozás okozza. Az egészségtelen ételek egészségesre való cseréjében személyre szabottan ad tanácsot. A javasolt étrend betartásával látványos javulás érhető el. Ezt a betegek beszámolói és a független laborvizsgálati eredmények is alátámasztják. Az elmúlt évek során számtalan betegséggel fordultak meg nála páciensek, amik között szerepeltek mentális problémákkal küzdők is, akiknél a probléma megoldását táplálkozási oldalról közelítette meg. Ezeknek a sikeres gyógyításoknak a tapasztalataival segítette dolgozatom kérdéseinek alátámasztását.

Korábbi munkáid és kutatásaid során számos területét megismerted a táplálkozásnak/élelmiszeriparnak. Úgy gondolom, a legtöbb szakember a mentális problémák kialakulását és gyógyítását nem hozná összefüggésbe a táplálkozással. Neked mégis számos pozitív tapasztalatod van ezen a területen. Hogyan hoztad ezt a két területet összefüggésbe?

-Alapvetően azért kezdtem el foglalkozni olyan mentális problémákkal, mint autizmus, epilepszia, ADHD, mert úgy gondolom, ha 30 évvel később születek egy ilyen táplálkozási környezetbe, mint ami minket jelenleg körülvesz, akkor valószínűleg nekem is komoly idegrendszeri problémáim lennének. Nyilván ez egy megérzés és ez sokkal bonyolultabb, de ha a táplálkozási oldalát nézzük, akkor nagyon erősen igaz. Ha saját étrendemet nézem, amivel a mindennapokban jól érzem magam és ezt összehasonlítom azzal, ahogyan jelenleg egy átlag magyar gyerek étkezik, akkor sok, egészen egyértelmű jelet észre lehet venni.

Te a mentális problémákat táplálkozási oldalról közelíted meg. Pszichiátriai szakirodalomban a táplálkozást nem említik. Legtöbbször a szakértők genetikai területen közelítik meg ezeket a betegségeket. Mi a véleményed a genetika háttérről ezekben az esetekben?

-Van genetikai háttér, szerintem azonban nem jelentősebb, mint bármi más esetben, bármely más megbetegedések esetén. Ez olyan 10-15%. Aki szeret ezzel a minimális százalékkal foglalkozni és keresi annak az okát, hogy ez a 10-15% mit befolyásol, az nyilván egy másik megközelítés. Úgy gondolom érdemesebb a maradék 85-90%-kal foglalkozni, ami sokkal inkább kapcsolódik az epigenetikához: hogy hogyan reagálunk minden egyéb környezeti tényezőre. Szent Györgyi Albert úgy fogalmazott: „A legerősebb kapcsolat az ember és a környezete között az a táplálkozáson keresztül valósul meg.” Ez az elsődleges kapcsolat. Azzal én is egyetértek, hogy szükség van kiegészítésekre. Azt is tudjuk, hogy bármilyen ilyen jellegű gyerekkori mentális problémát fel tud erősíteni az, ha a gyerek nem kerül például szemkontaktusba a saját szüleivel. Emellett fontos a gyógyulásban a viselkedésterápia, mozgásos fejlesztések, stb. Ezek a különböző fejlesztési módszerek másodlagosak, nem fognak tartós javulást eredményezni, ha a táplálkozás nem kerül a helyére. Komplex használatuk jól kiegészítik egymást.

Ezek szerint Te nem a genetikai háttérben látod a fő problémát.

-Igen, ahogy említettem, csak kis százalékban befolyásolja ezeket a problémákat. Genetikánál más egyértelmű összefüggéseket említenék. Van számos olyan nem genetikai tényező is, amit nemzetközi vizsgálatok is alátámasztanak.

Tudnál említeni ilyeneket?

-Autista, epilepsziás és más mentális problémákkal küzdőknél vannak emésztőrendszeri, immunrendszeri problémák. Viszonylag egyértelmű, hogy ezeknek a gyerekeknek komoly ételintoleranciájuk, ételallergiájuk, egyéb allergiájuk van, amik akár bőrproblémákkal és felszívódási zavarokkal együtt jelentkeznek. Említhetném a pajzsmirigy problémát is. Ezek a problémák összefüggésbe hozhatók egymással, egymást generálják, erősítik.

Ezekre a problémákra vérképből következtetsz?

-Igen, mindegyik kimutatható laboreredménnyel. legtöbb esetben találunk komoly ételallergiára utaló jeleket, vagy konkrét ételintoleranciát. Ha a laboreredményeket nézzük, akkor gyakran szoktam beszélni az IgE, azaz az immunglobulin E szintről, ami az immunrendszer szempontjából egyszerű és olcsó labortényező. Ezekben az esetekben nagyon sokszor akár 50-60-szoros értékeket mutat. Ez nem utal egy konkrét ételallergiára, de ebből az értékből egyértelmű, hogy az emésztőrendszerben történik olyan folyamat, amire az immunrendszer folyamatosan reagál.

Egy emelkedett IgE szintnél az immunrendszer sem fog megfelelően működni?

-IgE önmagában a Th2-es fehérvérsejtek túlműködéséhez is köthető. Ebből feltételezzük és laborokban alá is támasztottuk, hogy az immunrendszer jobb keze, az IgA szint, Th1-es fehérvérsejteknek a szintje, nagyon komoly alulműködésben van. Ennek a két Th fehérvérsejtnek egyensúlytalansága önmagában is zavart okozhat. Ezáltal felborul az immunrendszer védelme.

Ez az egyensúlytalanság honnan indul ki?

-A kiindulópont a bélflórának az egyensúlytalan állapota. A mentális problémákkal küzdőknél a problémák forrása elsősorban innen indul. Immunrendszerrel kapcsolatosan a Th1-es aktivitás és az immunrendszer 70%-a a vékonybélszövetekhez (limfoid szövetek) kapcsolódik. Ha azon az oldalon nem működik valami, akkor tudunk következtetni, hogy a vékonybélben vannak komoly problémák. Ezekkel kapcsolatosan kialakulhatnak felszívódási zavarok. Azt is tudjuk, hogy az idegrendszeri problémák hátterében jelen vannak emésztetlen tápanyagok, hisztamin-érzékenység, stb, amiből kialakulhat egyensúlytalanság az emésztőrendszer másik szakaszában is és egyéb mikrobális problémák is jelentkezhetnek, pl. candida fertőzés.

Jól látható,hogy szervezetünk egy összefüggő rendszer. Ebben az esetben fogalmazhatunk úgy is, hogy minden probléma a bélrendszerből indul ki?

-Azt már sokan bizonyították, hogy a 2. agyunk az emésztőrendszerünkben található. Emésztésen kívül számos fontos funkciót lát el. Az egészséges bélflóra megléte elsődleges fontosságú. Egyensúlytalanságnál kialakulnak emésztőrendszeri problémák, mint ételallergiák, ételintoleranciák, emésztőenzim hiányok, felszívódási zavarok. Ezek azt eredményezik, hogy az emésztetlenség miatt az emésztőrendszerükben a felborult mikroflóra is létrehoz toxinokat. Így mérgezzük magukat a táplálkozáson keresztül. Ezen felül a bélrendszer egészségtelen állapotának mind az ingerületátvivő anyagok, mind a hormonrendszer területén lesz másodlagos hatása is.

Melyek azok az alternatívák a táplálkozásban, melyek javulást eredményeznek a bélrendszer állapotának helyreállításában, ez által a mentális problémák terén?

-Minden olyan allergén kiiktatása, ami a jelentősebb és ismert ételallergénekhez tartozik. Két leggyakoribb allergén a glutén és a kazein, ezek egyben nagyon agresszív fehérjék is. Ezeknek az emésztetlensége eredhet a korábban említett enzimhiányból, gyenge gyomorműködésből. Sok kutatás bizonyítja, hogy ezek vannak az emésztetlenség hátterében. Ezek a fehérjék, ha nem emésztődnek elő, komoly problémákat eredményezhetnek az idegrendszer területén (caseomorphin, gluteomorphin) Ezeknek az allergéneknek a kiiktatását fontosnak tartom. Emellett a szénhidrátcsökkentett étrendet említeném, aminek azért van jelentősége, mert vélhetően a candidának a jelenlétét csökkenti. Hogy ha csak a glutén és kazeinmentes étrendet nézzük és ehhez akár hozzátesszük a szénhidrátcsökkentett (candida) diétát, akkor a családok 70-80%-a érezhető javulásról számol be. Ez még csak egy-két változtatás, a többi nagyon fontos elemmel még nem is foglalkoztunk.

Mit értesz többi fontos elemen?

-Korábban szó volt a bélrendszer állapotának fontosságáról. Legtöbb mentális betegséggel küzdők esetében a bélflóra állapota sérült, ami sok problémát von maga után, különböző területeken. Ezért törekednünk kell arra, hogy minél hamarabb visszaállítsuk a bélflóra egészséges állapotának egyensúlyát. Természetes módszereket szoktam javasolni. Egyik ilyen a terápiás alaplevek fogyasztása. Ezek az alaplevek porcos, velős, bőrös részekből készülnek, amiket hosszú ideig, kis lángon kell főzni. Így nagyon sok fontos tápanyag fő ki, amit könnyű felszívni, azoknak is, akiknek sérült a bélfaluk. Ez az alaplé regenerálja a vékonybél bolyhait és a felszívódásért felelős képződményeket, emellett gyulladáscsökkentő hatása is van. Másik amit ajánlani szoktam, a házilag készített fermentált zöldségek, amiknek erjesztése kizárólag jó minőségű sóval történik. Ezeknek jótékony probiotikus hatásuk van, segítik a jótékony flórának a regenerálódását. Természetesen emellett fontosnak tartom a tápanyagdús ételeknek az előtérbe helyezését: belsőségek, halak, zöldségek, adott esetben gyümölcsök, ha nincsen gyümölcscukorral kapcsolatos probléma. Zsírok fogyasztását nagyon fontosnak tartom, legyen ez állati eredetű, kacsa, marha, liba, tojássárgája vagy magas telített zsírsav tartalmú növényi zsír, például extra szűz kókuszzsír formájában.

Érdekes, hogy a zsírokat említed. Ezeknek a fogyasztásától legtöbbször tiltanak a diéták, étrendek.

-Ezekben a betegségekben és sok más esetben is, ami az idegrendszert érinti (lényegtelen, hogy a neurológia melyik részét nézzük), nagyon nagy jelentősége van a megfelelő, nem alacsony mértékű telített zsírbevitelnek. Növényi formában ez lehet a korábban említett extra szűz kókuszzsír, aminek a felszívódása könnyű, így felszívódási problémák esetében is alkalmazható. A kókuszzsírt leszámítva a telített zsírok bevitelét állati eredetű formában tudjuk elképzelni a tojássárgájától elkezdve a velős csontig. Nagyon fontos a zsírfogyasztás, hisz az emberi szervezeten belül az agy kifejezetten preferálja a telített zsírokat. Valamint emellett természetesen az omega-3 zsírsavak előtérbe helyezése.

Sok mindent említettél, ha össze kéne foglalnod, mik azok a tápanyagok amiket nem javasolsz és miket kéne előtérbe helyezni?

-Ételallergiákat tekintve a problémákat 95%-át 5 élelmiszercsoport okozza, ezek fogyasztását nem javaslom. Ide tartoznak a glutén tartalmú gabonák, tejtermékek (nem mind), diófélék/magvak, hüvelyesek (szója, földimogyoró kifejezetten), néhány a tojásfehérje. Ezeket ha önmagukba kiiktatjuk, eredményezhetnek javulást, az egyénenként eltérő, hogy milyen mértékben. Előtérbe azokat a táplálékokat helyezném, amik tápanyagokban nagyon gazdagok és nem tartalmaznak allergéneket, toxinokat, anti-tápanyagokat. Általában véve ide tartoznak a zöldségek: gyökérzöldségek, leveszöldségek, állati termékek: telített zsírok, omega-3 állati formában, belsőségek, csontlevesek, amiknek a fehérje- és zsírtartalma magas. Mértékkel gyümölcsök: idényjelleggel és helyi forrásból. Tenger gyümölcsei, algalapok. Vannak olyan táplálékok, amikkel lehetnek problémák szénhidráttartalmuk miatt, azonban ez is egyedi. Ide tartozik a rizs, burgonya, köles.

Ezek megfelelnek a gluténmentességnek, de egyedi, hogy melyik gyereknek milyen mértékben tolerálja a szervezete. Ezért a bevezető étrendben ezt nem javaslom.

Mik azok a táplálék kiegészítők, amiket ezekben az esetekben javasolsz?

-Fontosnak tartom az Omega-3 zsírok pótlását, legjobb, ha állati eredetű formában történik. D-vitamin, ami nagyon fontos az idegrendszer működéséhez. Magnézium, B6 vitaminnal kiegészítve. Ezen felül néhány ásványi anyag és nyomelem. Terápiás céllal pre-és porbiotikumok. Ezeknek a kiegészítőknek a szedése bizonyítottan javulást eredményeznek. Kiegészítőkhöz sorolnám a jódot is, melynek pótlása kényes terület.

Miért van szükség jód pótlására?

Az interjú elején említettem, hogy ezeknek a gyerekeknél már ilyen fiatal korban is kimutathatóak laborvizsgálatokból, hogy pajzsmirigy problémával küzdenek. Ezt azért szoktuk laborban is megvizsgáltatni, mert számos kutatás szól arról, hogy ezeknek a gyerekeknek alacsony a testhőmérsékletük, székrekedéssel küzdenek, ebből kifolyólag vannak mentális panaszaik. Generációról-generációra visszamenőleg, ami az anyukánál a hízékonyságba jelentkezik, nagymamának volt valamilyen pajzsmirigy megbetegedése és ez szépen katalizálódik. Emellett tudjuk, hogy a jód bevitele a világ szinte minden táján az elmúlt években folyamatosan csökkent, amellett, hogy a szervezetnek lenne egy nagyobb jódigénye. Számos okból kifolyólag a bevitel folyamatosan csökkent, ezt a problémát jódozott só formájában próbálták megoldani, sajnos helytelenül. A jód szintjét vizeletből mértük a gyerekeknél. Kreténizmussal egyenértékű szinteket mutatott. Olyan mértékű a jódhiány, ami akár a kreténizmus formájában is megnyilvánulhatna. Ezekben az esetekben nem így történik, de a jódhiány egyértelműen kimutatható.

Ezekből az összefüggésekből egyértelműen látható, hogy a táplálkozási terület egy összetett rendszer. Számos tapasztalattal rendelkezel. Mi a célod ezen a területen?

Céljainkat a küldetésünk is megfogalmazza: Kiutakat mutatni a táplálkozási tanácsok útvesztőiből, személyre szabottan az egyéni sajátosságok mentén. Ez lehet egy diagnosztizált egészségügyi kihívás vagy megelőzés szempontjából az egyéni anyagcsere feltérképezése is.

Ha tetszett az interjú, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe ADHD, autizmus és az étrend kapcsolata – beszélgetés Bartha Ákos táplálkozáskutatóval