Spektrum-kép az ADHD tünetei oldalhozAz ADHD (attention deficit hyperactive disorder, figyelemhiányos hiperaktív tünetegyüttes) tünetei különböző súlyosságúak lehetnek, és személyenként és korosztályonként változnak.

A diagnózis felállítása az Egészségügyi Világszervezet által kiadott szigorú kritériumrendszer szerint történik. A kritériumok közül kilenc tünet a figyelmetlenségre (gyakran nem figyel a részletekre, külső ingerek vonják el a figyelmét), kilenc a hiperaktivitásra (gyakran fészkelődik, rohangál, ugrál) és az impulzivitásra (gyakran választ ad a kérdés befejezése előtt) vonatkozik. Az ADHD diagnózisát akkor állítják fel, ha mind a figyelmetlenség, mind a hiperaktivitás/impulzivitás tüneteiből a gyermek viselkedését legalább hat-hat jellemzi, ezek legalább két eltérő élethelyzetben (családban, óvodában/iskolában) is megjelennek, és a tünetek következtében már hétéves kor előtt is bizonyíthatóan a gyermek mindennapi életében nehézségek adódnak.
A nemzetközi adatok szerint az ADHD a gyermekek/serdülők 1,9-12,0 százalékánál fordul elő. A fiú-lány arányt a lakosság körében végzett vizsgálatok során 3:1-nek találták, míg az orvoshoz fordulók körében 6:1-nek. Ez a különbség abból adódik, hogy a fiúk tünetei legtöbbször zavaróbbak a környezet számára, ugyanis lányoknál a figyelemzavar tünetei markánsabbak a hiperaktivitás tüneteinél, míg ez a fiúknál fordított.
A korral az ADHD tünetei csökkennek; a hiperaktivitás tünetei jelentősebb mértékben, mint a figyelemzavar és impulzivitás tünetei, de 30-50 százalékban felnőttkorban is fennmaradnak a tünetek, felállítható a diagnózis. A vizsgálatok szerint az ADHD diagnózisú gyermekek közel kétharmadánál másik pszichiátriai zavar (pl. viselkedési, tanulási, szorongásos, hangulatzavar, alkohol/drog függőség) is fennáll, s azok megjelenésének rizikója nő, ha a gyermeket nem kezelik.

Az alábbi menüpontokra kattintva olvashat részletesebb információkat az egyes témákról.