A magas glikémiás indexű étrenden élő nőstények utódai autisztikus tüneteket mutatnak, míg az alacsony glikémiás indexű nőstények utódai nem, állítják az amerikai Salk Institute for Biological Studies kutatói a Molecular Psychiatry nevű szaklapban megjelent cikkükben. Az autizmus terjedésének egyik oka az emberek életmódjának megváltozása lehet.

A kutatásban vemhes egereket magas, illetve alacsony glikémiás indexű tápon tartottak, és az utódjaikat is hasonló módon etették. A bevitt kalóriamennyiség, illetve az állatok súlya is megegyezett a két csoportban. Ezután viselkedési és biokémiai tesztek sorát végezték el rajtuk, és azt találták, hogy a magas glikémiás indexen élő egerek az autizmus minden jelét mutatták: gátolt társas interakció, repetitív, céltalannak tűnő mozgások. Kiderült, hogy kevesebb idegsejtjük van, és sejtjeik illetve neuronális kapcsolataik egy része is eltér az alacsony glikémiás indexen nevelkedett egyedekétől. Az autizmust “modellező” egerekben kevesebb volt az újonnan kifejlődő idegsejtekre utaló doublecortin nevű fehérje is, különösen az emlékezetért felelős agyterületen. Emellett náluk több volt aktív a gyulladásért és az immunműködésért felelős gének közül. (Emberekkel lefolytatott kutatásokból tudjuk, hogy az autisztikus személyeknél jellemzően krónikus, de enyhe gyulladási folyamat zajlik.) A kutatók szerint az étrend közvetlenül hat a bélbaktériumok rendszerére is, és a magas glikémiás indexű egyedek vastagbelében más baktériumflóra alakul ki.

A kutatócsoport a bélbaktériumok elemzésével és ezek autizmussal való kapcsolatának feltárásával folytatja a vizsgálódást, és szeretnék megérteni a gyulladás szerepét is. Emellett arra is kíváncsiak, hogy mi történik, ha egy magas glikémiás indexű vemhességből született egyed normál glikémiás indexű étrenden nő fel.

A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt olvasható.