(Az interjú elolvasása előtt érdemes megnézni az ASDKVÍZ-ről (is) szóló, a Számítógépes játékok a fejlesztésben című írásomat.)

-Először arra kérném, János, hogy néhány mondatban mondja el, hogyan fogalmazódott meg az ASDKVÍZ ötlete!

-Van egy 24 éves Asperger-szindrómás fiam, először neki szerettem volna segíteni, mert éreztem, hogy szülői közreműködés nélkül nem kaphat elég fejlesztést. Hál istennek nem voltak borzasztó vad dolgok nála, de gyerekként voltak bizarrériái, és kicsit megkésett a beszédfejlődése. Félelmetes fejszámoló egyébként, 140-es a munkamemóriája, pszichológusok azt mondták, ilyet még nem is láttak. A célom a funkcionalitás elérése, hogy jól működjön a hétköznapi életben, és boldog ember legyen.

Készségfejlesztéssel több, mint 10 évig foglalkoztam mint humánpolitikai igazgató egy 1500 fős amerikai tulajdonú termelővállalatnál. A világpiacon versenyeztünk, kőkeményen kellett működni mindennek. A dolgozók főleg vidéki asszonyok voltak, a konfliktuskezeléstől a csapatmunkáig mindent meg kellett nekik tanítani. Először csináltunk pár napos tréningeket profi cégekkel jó drágán, kivonva az embereket a munkából. Ez nem működött, mert esetleges volt, és drága. Egy multimédiás készségfejlesztő rendszer segítségével azután folyamatossá, intenzívvé, fenntarthatóvá tettük a képzéseket, és ez eredményes volt. Mikor azt olvastam, hogy az autisták a különféle készségeket meg tudják tanulni, de ezeket lassan és bizonytalanul használják, nagyon emlékeztetett a gyári dolgozók készségeinek fejlődésre. Akkor gondoltam arra, hogy talán az autistáknál is a folyamatos, intenzív és fenntartható fejlesztés stabilizálja és gyorsítja a tanult készségek használatát. Innen jött az ASD KVÍZ ötlete. Az ASD-vel élők agya is életük végéig plasztikus marad, ez az alapja minden fejlesztésnek, de ehhez az agyat folyamatosan „bombáznunk kell” fejlesztő gyakorlatokkal.

-Vannak az ASDKVÍZ-nek közös vonásai a kognitív viselkedésterápiával?

-A kognitív viselkedésterápiával a gondolkodás eltorzult elemeit próbálják megváltoztatni, míg az ASDKVÍZ-zel a sérült készségeket gyakorlás útján fejlesztjük. A szakirodalom szerint az autisztikus állapotok lényege a kognitív-, kommunikatív- és szociális készségek sérüléseiből következő viselkedésproblémák együttese. Én abból indultam ki: ha sérült készségek állnak a viselkedésproblémák hátterében, akkor a készségek fejlesztése révén enyhülhet a viselkedési probléma, és minden egyéb fejlesztés is könnyebbé válik. Az Autizmus Alapítvány egyik kiadványa évfolyamokra és tantárgyakra lebontva bemutatta, hogy milyen készségek, kulcskompetenciák szükségek a tanuláshoz, és ebből az autistáknál melyik lehet sérült. Ezt dolgoztam fel: a sérült készségek fejlesztésére próbáltam sérülés-specifikus gyakorlatokat készíteni. Pl. az egyik legnagyobb probléma az általánosító készség hiánya: ha megtanítunk a gyereknek valamit, azt tudja, de ha már egy kicsit eltér a kontextus, akkor már nem. Egyik gyakorlatban például sokféle helyzetben mutatunk emberi érzelmeket, és több lehetőség közül kell kiválasztani azt az érzelmet, amelyik mindegyik képben közös. Ez egyidejűleg fejleszti az általánosító és érzelemfelismerő készséget, mindkettő tipikusan sérült az autizmusban. Persze nagyon sok ilyen gyakorlatra van szükség.

Szóval elkezdtem csinálni, és az ASD KVÍZ felkeltette a szakma érdeklődését. Megmutattam az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, az Autizmus Alapítványban, több szülőfórumon és vidéki otthonokban. Mindenütt azt mondták, hogy nem is tudnak hasonlóról, magyar nyelven biztosan nincs. Tavaly szeptemberben a Nemzetközi Autizmus Kongresszuson tartottam egy workshopot, nagyon jól sikerült.

-Volt rá nemzetközi érdeklődés is?

-Volt sok érdeklődő, sőt, volt egy olyan előadás is, ami az én hipotézisemnek azt a részét igazolta, hogy van plasztikus változás az agyban készségfejlesztő gyakorlatok folyamatos és intenzív alkalmazása esetén. A Karolinska Intézetben az enyémhez hasonló érzelem-felismerő gyakorlatok végzése közben MRI felvételeket készítettek az agyi aktivitásról. Az eredmények azt mutatják, hogy a sok gyakorlás hatására az agyban olyan plasztikus változások történnek, amelyek révén az ASD-vel élők agyi aktivitása közelít a neurotipikus kontroll személyek agyi aktivitásához. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával is tervezünk egy ASD KVIZ hatásvizsgálatot.

-Mikorra várható ez?

-Egyelőre mindenki nagyon elfoglalt, de most az egyik szülő-egyesülettel együttműködve egyfajta fókuszcsoport vizsgálatot végzünk. Kb. 100 gyakorlatot fognak a gyerekek végezni napi átlag 15 percben, két hónapon át. Aztán a szülők szubjektív megítélése alapján kérdőívekkel lemérjük, hogy ők éreznek-e valamilyen változást a gyerek viselkedésében. Ez persze nem tudományos igényű vizsgálat, de szerintem a szülői intuíció és a szubjektív benyomás képet adhat a módszer hatásosságáról. Szívesen vennénk más szülőcsoportok jelentkezését is.

Ezenkívül két autista csoportot nevelő iskolával kötöttünk együttműködési szerződést, hivatalos Klebelsberg Központ engedély alapján. Az iskolák az ASD KVIZ gyakorlatainak használata során a saját hivatalos értékelési rendszerükben fogják mérni a fejlesztés eredményét.

-Fantasztikus, hogy Ön az egész atyja és mindenese, én sokkal több szakmai segítséget feltételeztem mögötte.

-Az ötlet, a kreatív rész és az informatikai fejlesztés valóban teljesen a saját munkám, de a gyakorlatok nagy részét a szakmában elismert klinikai szakpszichológus és gyógypedagógus lektorálták. Szakmailag kevés feladattal volt problémájuk, inkább a feladatok autizmus-barát átfogalmazásában segítettek. De például javasolták, hogy egy bankautomata kezelést tanító gyakorlatot hagyjak ki, nehogy a gyerek a szülők bankkártyájával próbálja ki a tudását.

Ezenkívül Prekop Csillával is szorosan együttműködöm, a Vadaskertben többször csináltunk csoportos foglalkozásokat, és ott csináljuk a szülői vélemény felmérést is.

Említette, hogy vizsgálatot terveznek az ASDKVIZ hatásának bizonyítására. Szerintem ezekben a kvízekben olyan információ van, amit előbb-utóbb meg kell tanulni a gyereknek ahhoz, hogy önálló legyen. Hogy ezt önmagában terápiás hatásnak értékeljük-e, azon lehet elmélkedni, de hétköznapi szinten segítség, az látható.

Valóban így van. A gyakorlatok fejlesztésénél kettős célt tartottam szem előtt: egyrészt, hogy sérült készség fejlesztésére irányuljon, másrészt tematikájában segítse az önálló életvitelt. De hatást csak a rendszer folyamatos, intenzív és hosszútávú használatával lehet elérni.

Nemrég magyarul is megjelent az Autizmus kézikönyve című kitűnő összefoglaló. Abban szerepel, hogy heti 20-40 óránál kevesebb autizmus-specifikus fejlesztés esetén nem várható eredmény. Az igazi motivációm az volt, hogy adjak a szülők kezébe egy olyan eszközt, amivel otthon tudnak autizmus-specifikus fejlesztést végezni. Így, ha a heti 40 órát nem is érik el, de a 20-at már megközelíthetik, vagy túlszárnyalhatják. A számítógépes fejlesztésnek az is nagy előnye, hogy a gyerekek „föl vannak mentve” a számukra megterhelő szemkontaktus alól, miközben a közös figyelem mégis létrejön, amikor a mellettük ülő szülővel, vagy segítővel a képernyőt nézik. Emellett ismert, hogy ASD-vel élők számára konkrét, strukturált, vizuális gyakorlatok szükségesek, aminek az ASD KVIZ szintén megfelel. A Vadaskertben tartott foglalkozásokon a szülők meglepve tapasztalták, hogy, hosszú ideig lekötött olyan gyerekeket is, akikre egyébként ez nem volt jellemző. Megmutatkozott a kvíz másik nagy előnye is: a szülők a gyerekekkel elkezdtek beszélgetni olyan témákban, amik egyébként nem biztos, hogy előjönnek közöttük. Így a szülő számára sok minden kiderül a gyerek tudásáról és nem-tudásáról. A rendszer használata előképzettséget nem igényel, kényelmes, nem megterhelő.

-Az ön evidenciája a fiával kapcsolatban milyen volt?

-Intuíció alapján kezdtük, de három év gyakorlás után 13 pontot javult az IQ-ja. És a készségek fejlődésével párhuzamosan valóban sokat javult a viselkedése, mert jobban érti az őt körülvevő világot.

Persze azt egyelőre nem lehet állítani, hogy az ASD KVIZ evidencia-alapú, vagyis bizonyított hatékonyságú lenne, de a nemzetközi kongresszuson az egyik szülő azt mondta nekem: „Tudja, nekem melyik terápia evidencia alapú? Az, amit én annak érzek.” Szerintem is a szülői intuíció, megérzés az egyes terápiákkal kapcsolatban nagyon fontos, mert a szülőnek hinni kell a módszerben ahhoz, hogy folyamatosan és intenzíven használja.

-Ezek szerint a társas viselkedését javította a kvíz. Egy kicsit modernebb, felhasználóbarátabb megjelentést el tudnék képzelni a szolgáltatásnak. Látszik, hogy rengeteg minden van, de szerintem pl. hasznos lenne egy teszt, amivel fel lehetne mérni, hogy milyen készség fejlesztésére kellene feladatokat megoldani. Ha tudnám, hogy a gyerekem 8 éves, de ebből a szempontból 4, ebből 12, célzottan tudnék foglalkozni azzal, amivel el van maradva a biológiai korához képest.

-Teljesen jogos, más is mondta, de az a probléma, hogy mindenki máshol van a spektrumon, és a kronologikus meg mentális kor között is nagy egyedi különbségek lehetnek. A szülőnek kell látnia, mire van szükség, ha megcsináltat a gyerekkel egy párat mindegyik gyakorlatcsoportból. Ehhez tényleg kellene tanácsadást hozzátenni, ezzel egyetértek.

Ami még fontos, hogy a gyakorlatok személyre szabhatók, így motivációjuk növelhető. Minden ASD-s gyereknek van valami kedvelt témája, és a gyakorlatokat át lehet tematizálni. Nem nagy programozási munka, és plusz szolgáltatás. Mi érdekel téged? Busz – akkor busztípusokkal csináljuk az általánosító gyakorlatot. A családfa gyakorlatba pedig sematikus rajz helyett be lehet tenni a családtagok fényképét.

-Hogy tudja elképzelni, a jövőben hová tud fejlődni az ASDKVÍZ?

-Mivel több, mint ezer gyakorlat van már a honlapon (www.asdkviz.com) , és folyamatosan kerülnek fel újak, az eligazodáshoz on-line katalógusok készültek, amiket naprakészen tudok tartani. Ezek egy link segítségével ingyen, minden kötelezettség nélkül letölthetők.( http://training-media-asd-kviz.publ.com/ASD-KVIZ-KATALOGUSOK)

Most a kontextus érzékenység javítására fejlesztek gyakorlatokat, ami egy új pszichológiai elmélet szerint az autizmus legalapvetőbb problémája.

Az ASDKVIZ használata regisztráció esetén 30 napig ingyenes, minden kötelezettség nélkül. Utána bruttó 5000 Ft-ért lehet a gyakorlatokat a nap 24 órájában használni 30 napig. Az előfizetést bármikor fel lehet függeszteni és újra lehet kezdeni. Bármilyen egyéb terápiában is részesül a gyerek, az ASD KVÍZ mindenképpen hasznos és szükséges kiegészítő fejlesztés, mert ne felejtsük el: heti 20-40 óra autizmus specifikus foglalkozás elengedhetetlen észrevehető eredmény eléréséhez. Ez csak otthoni fejlesztéssel képzelhető el, és ennek eszköze az ASD KVIZ.

-Köszönöm az interjút, további jó munkát kívánok.
Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe C8Kids-ezik a család ráérősebb fele!