Az ADHD forradalom című könyvben meglepődve olvastam, hogy a masszázs mint terápiás lehetőség hatását legalább olyan erős tudományos bizonyítékok erősítik meg, mint a jógáét, a relaxációét vagy a fokozott vas- vagy cinkbevitelét. Míg külföldön annyira elterjedt a módszer, hogy számos speciális módszert is kidolgoztak ADHD-s illetve autista személyek kezelésére, Magyarországon nem sok szó esik róla, és személy szerint nem is ismerek olyan szolgáltatót, akitől ilyet igénybe lehetne venni.

A babamasszázs nagyon népszerű, hiszen az anyukák minden lehetséges úton szívesen építenek kapcsolatot gyermekükkel. De a babák (és szüleik) komfortérzetének növelésén túl más haszonnal is jár: dr. Sally Goddard Blythe, az INPP mozgásterápiás módszer kidolgozója említi A kiegyensúlyozott gyermek című könyvében, hogy a korai masszázs segíthet a „kinövendő” reflexek legátlásában és test-séma kifejlődésében. Kérdés viszont, hogy az érintés később is megőrzi-e szerepét mint a testi-lelki fejlődés egyik motorja.

Dr. Bagdy Emőke szerint igen. A Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvében írja a következőt: „bőrünk kihelyezett idegrendszerként rendkívül érzékenyen fogja fel a világ érintését”. Nem véletlen tehát, hogy „az érintés a közvetlen testi kapcsolat üzenetcsatornája, de lelki értelemben is megérintődésről beszélünk, ha valami érzelmileg elér bennünket.” Ennek bizonyítására a neves pszichológus felidéz egy kísérletet, melyben egy könyvtáros mindenkit ugyanúgy szolgált ki – azzal a kis különbséggel, hogy néhány ember kezét a könyv átadásakor finoman megérintette. Az interakciót követő elégedettség-vizsgálat feltárta, hogy a könyvtár szolgáltatásaival szignifikánsan elégedettebbek voltak azok a tagok, akiket a könyvtáros megérintett, még akkor is, ha az érintésnek nem is voltak tudatában. Néhányan közülük hajlamosak voltak olyan személyes eseményekre (beszélgetés) is „visszaemlékezni”, melyek nem zajlottak le, csupán a könyvtároshoz való közelség érzése miatt születhettek meg elméjükben…

Az emberi érintés hatására jobb lesz a kedvünk, és immunrendszerünk is magasabb fokozatra kapcsol. Kifejezetten érzékeny, hiperaktív és figyelemzavaros gyerekekkel is végeztek egy kísérletet: egy Sussex-i nevelőintézetben érintésterápiát indítottak, mely a gyerekek viselkedésének jelentős javulásához vezetett:

Abban a nevelőintézetben, amelyben a terápia megkezdése előtti évben hetente ablakok törtek be és egymást veszélyesen megsebesítették a gyermekek, a terápia hatására barátságos légkörre váltó kapcsolati viszonyok alakulhattak ki.”

Vélhetően a kutyás, lovas terápiák hatékonyságához is hozzájárul az érintés gyógyító ereje. Természetesen itt szintén szerepet játszik a vesztibuláris inger (pl. lovas terápia) és az, hogy az állatok irányítása során a társas szempontból fejletlen gyermek végre felelős, hatalmi pozícióba kerül, de egyes pszichológusok felvetették, hogy egy ősi ösztön, a szőrbe kapaszkodás és a szőr érintésének vágya is kielégül, és ez harmonikusabb, nyugodtabb agyműködést indukál.

A szisztematikus, sokszor egész testre kiterjedő érintéssel, a masszázzsal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy hatására csökken a kortizol stresszhormon szintje, és gyengül a „küzdj vagy menekülj” válaszreakció. Emellett éberebbek leszünk, javul matematikai készségünk, enyhül a depresszió és fokozódik a figyelmünk. A masszázs hatásmechanizmusa a szenzoros integrációs terápiához hasonlítható: egy terápia után autista gyermekek szignifikánsan jobban szűrték ki környezetükből a lényegtelen hangokat, és ritkult ritualisztikus viselkedésük is.

Az autisztikusak és az ADHD-sek közül sokan kényelmetlenül élik meg a testi érintkezést, az érintésterápia lehetősége mégis, vagy talán épp ezért régóta foglalkoztatja az érdekelteket. A legdrámaibb kísérlet talán az autista dr. Temple Grandiné: a tudósként és az autizmus ügyének szószólójaként ismert hölgy fiatalkorában egy olyan gépet szerkesztett, melybe fekve a testét érő, ritmikus szorítások segítségével nyugtatta le magát. Sok érzékeny tanulótársa is megkedvelte a gépet. Grandin-nek hosszú évek alatt egyre gyengébb ütésekre volt szüksége az ellazuláshoz, majd elért arra a szintre, hogy el tudja viselni a hétköznapi kapcsolatokban megszokott gyengéd érintéseket. (Az autisták számára kifejlesztett masszázs is az erős nyomkodást és masszírozást részesíti előnyben.)

A nehezen szocializálódó gyerekek „megszelídítésének” tehát hasznos módjának tűnik a masszázs- és érintésterápia, de nagyon fontos, hogy akár specialistához fordulunk, akár magunk próbálkozunk a terápiával, tiszteletben kell tartani a masszírozandó alany igényeit és komfortérzetét, mert fejlődés csak az ő belső lehetőségei mentén képzelhető el.

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A testi és lelki egyensúly gyermekkorban!