-Gábor, megkérdezhetem, hogy hol és hogyan találkoztál először az éberségmeditációval?

–2006-ban és 2007-ben többször vettem részt 1-2 hónapos elvonulásokon a németországi „Benediktushof” meditációs központban. Ezt egy bencés pap-szerzetes vezeti, aki emellett zen mester, Wiligis Jagernek hívják, Németországban ismert író és tanító. Az egyik elvonulásom után egy másik zen tanító hívta fel a figyelmemet az MBSR módszerre. Egy Amerikában élő barátomat kértem meg, hogy küldjön el egy ilyen témájú könyvet, mert itt Magyarországon akkoriban még nem volt semmilyen aktivitás ezen a területen. Elolvastam a könyvet, és annyira megtetszett, hogy úgy éreztem, ezt el kell hozni valahogy Magyarországra. Rá egy évre volt egy MBSR képzés ugyanebben a központban, amin sikerült részt vennem. Hazajöttem, és találkoztam 2 társsal, akikkel aztán 2008 elején sikerült elindítanunk az első MBSR tanfolyamot a Magyar Rákellenes Liga szervezésében, az Onkológiai Intézetben. Azóta is folyamatosan zajlanak a tanfolyamok, és 2009-ben sikerült meghívni Magyarországra Dr. Jon Kabat-Zinn-t, az MBSR kidolgozóját.

-Amikor először találkoztál az MBSR-rel ezen az elméleti és gyakorlati képzésen, mi volt az, ami megragadott benne?

-Az ragadott meg benne, hogy a meditációt behozza a társadalomba, integrálja az egészségügybe, és nemcsak az egészségügy területére: ilyen jellegű tanfolyamok vannak az oktatás és a vállalatirányítás területén is.

-Egyelőre külföldön.

-Igen. Tehát ami eddig szeparáltan folyt, a monostorokban vagy kolostorokban, és esetleg vallási külsőségek is kapcsolódtak hozzá – most ez a tudás és bölcsesség átkerül a társadalomnak a főáramába is, és így az emberek nagy tömegei számára válnak elérhetővé az általa megtapasztalható pozitív hatások.

-Ezt tudatosan így tervezte el a módszer kidolgozója?

-Jon Kabat-Zinn-nek az egyik elvonulás során a massachussetts-i Insight Meditation Centre-ben volt egy ilyen víziója. Ez nem is az első ilyen próbálkozás a meditáció szélesebb körben történő megismertetésére vonatkozóan: a Transzcendentális Meditáció pár évtizeddel ezelőtt szintén nagy népszerűségnek örvendett, és még most is jelentős számban vannak követői. A jóga különböző rendszerei is ide tartozik szerintem, habár a nyugati világban a jógán inkább csak a testgyakorlatokat értik. Ennél jóval többet jelent az eredeti kultúrkörében, Indiában: a testgyakorlat, az ászanák egy tágabb spirituális útnak csak egy része, és nem is a legfontosabb része.

-Személyesen volt már meditációs tapasztalatod?

-Igen, Magyarországon viszonylag hosszabb ideig egy olyan zen csoportba jártam, ami ehhez a vonalhoz tartozik, és otthon is rendszeresen meditáltam.

-Ha valaki elkezdi ezt a meditációt, mit fog tapasztalni kezdetben? Az első 1-2 alkalom után van-e valami általánosan jellemző tapasztalat vagy élmény, vagy mindenki másképp éli meg?

-Az éberségmeditáció a figyelem gyakorlásának egyfajta módja, ennek köszönhetően a figyelmi kapacitás erősödése, illetve egy éberebb jelenlét- ezek lehetnek a fontosabb hatások. De 1-2 alkalom még nagyon kevés. A tanfolyam is két hónapos, szerintem ez a minimum, még 8 hét is csak ízelítőt ad az egészből. A gyakorlás szóban is benne van, hogy folyamatos gyakorlást igényel, nem pedig egyszer megcsináljuk, és elérünk valahova. Egyébként a klinikai kutatások azt bizonyították, hogy egy két hónapos tanfolyamnak már látható nyomai vannak az agyban, ami számomra is majdhogynem a hihetetlenség határát súrolta. Tehát a fizikai struktúrában, a szürkeállomány sűrűségében is bekövetkezik egy változás 2 hónap alatt. Ezen a területen még további kutatásokra lesz szükség, de egy ilyen eredmény optimizmusra ad okot, még akkor is, ha a változások kis mértékűek.

-Ezalatt a 8 hét alatt kb. mennyi időt kell a meditációval tölteni?

-Fél óra-40 perc gyakorlást ajánlunk naponta. Természetesen nemcsak ajánljuk, hanem mi is gyakorlunk otthon. 🙂 A résztvevők kapnak házi feladatot is, az otthoni gyakorlást cd-k vagy letölthető hanganyagok segítik.

-Van valami tapasztalat arra nézve, hogy akik régebben tanulták meg a módszert, fél év-egy év elteltével használják-e?

-Mennyien maradnak aktív használók? Mivel nagyon kutatott a módszer, valószínűleg erre is vannak eredmények, de konkrétumot nem tudnék mondani. Nekem az a tapasztalatom, hogy vannak, akik folytatják a gyakorlást, ha nem is ilyen rendszerességgel. Mások ebből kiindulva, ehhez kapcsolódva találnak egy olyan irányt saját maguknak, ami hozzájuk közel áll, és ebben mélyülnek el. Vagy, ami a leggyakoribb, hogy a hétköznapi életükben gyakorolják, mint egyfajta figyelmi módot.

-A meditáció hosszútávú hatásairól van-e kutatás?

-Az MBSR-re vonatkozóan talán van 3 vagy 5 éves kutatás, de egy kevésbé konkrétat említenék. Voltak olyan kutatások, amelyek a népességen belül vizsgálták, hogy kik a legboldogabbak. Azt hozták ki, hogy a szerzetesek között nagyon sok a boldog ember, ők pedig sokat foglalkoznak meditációval. Ez nem konkrét bizonyíték, de jól jelzi a rendszeres meditáció hosszútávú hatását.

-Említetted, hogy daganatos betegeknek tartotok tréningeket – mi az, amit el szeretnétek érni a meditáció segítségével az ő esetükben?

-Végeztek kutatásokat az MBSR hatására vonatkozóan daganatos betegek bevonásával, és a kutatások szerint javul a résztvevők hangulata, érzelmi állapota, jobb lesz a figyelmi aktivitásuk, éberségük. A betegséghez, az aktuális helyzetükhöz való viszonyulásuk konstruktívabb, a saját fizikai állapotukhoz kapcsolódó viszonyuk elfogadóbb lesz, ugyanakkor sok esetben valamelyest aktívabbak is lesznek. Az MBSR-t eredetileg a Massachussets-i Egyetem Orvosi Intézetén belül kezdték alkalmazni, kezdetben főleg krónikus fájdalmakban szenvedők részére, illetve erős stressz által érintettek számára ajánlották a programot. Magát az alapbetegséget a meditáció nem gyógyítja, ez nem is célja ezeknek a tanfolyamoknak. A módszer nevében is benne van, hogy általános stresszcsökkentő – ez hasznos lehet betegek és egészségesek számára egyaránt. Rendszeresen vezetek olyan nyitott csoportokat is, melyek teljesen vegyes összetételűek, fiataltól idősig, egészségestől mindenféle problémákkal küszködőkig a legkülönfélébb emberek megtalálhatóak a részvevők között.

-Szerinted hány éves kortól érdemes elkezdeni meditálni?

-Ebben a formában szerintem 18-tól fölfele.

-Magyarországon mi volt eddig az MBSR útja, és milyen jövőbeli elképzelések vannak?

-Még nincs nagy múltja, viszont valószínűsíthetően annál nagyobb jövője van. Gyerekcipőben jár, és azt gondolom, hogy az elkövetkező 5-10 évben nagy fellendülés várható szakmai körökben, ahonnan az majd kisugárzik a társadalom egésze felé. Nyugaton már most nagyon népszerű, a legnevesebb egyetemeken, kutatóintézetekben foglalkoznak ezzel. A SOTE Magatartáskutató Intézetének munkatársai (pszichológusok, pszichiáterek, orvosok, szociológusok) számára tartottam egy kis előadást ezen a héten, ahol felsoroltam, hogy milyen egyetemeken folyik kutatás „mindfulness” témakörben: a Yale, a Stanford, MIT, Oxford, Cambridge… Külföldön a fősodorbeli egészségügyben egyre népszerűbbek és elismertebbek az erre alapozó módszerek, az Egyesült Királyságban van olyan alkalmazás, melynek alkalmazását már az állami egészségügy is hivatalosan ajánlja és támogatja. Az MBCT (mindfulness-based cognitive therapy) olyanok részére ajánlott, akik már átestek depresszión, és a depresszió kiújulását lehet megelőzni a tanfolyam segítségével. Több országban is szó van arról, hogy egyes „mindfulness” alapú tréningek bekerüljenek a finanszírozott szolgáltatások közé. Ez óriási dolog, ha arra gondolunk, hogy ez a módszer döntő mértékben éberségmeditációs gyakorlatokon alapul: a konvencionális egészségügy és a meditáció eddig két külön dolog volt, nem igazán volt átjárás.

-Itt Magyarországon is talán tettünk efelé egy lépést azzal, hogy az iskolákban bevezetik a relaxációt, legalábbis annak lehetőségét.

-Ez óriási lépés, bár a relaxáció az éberségmeditációban soha sem cél önmagában, inkább gyakori következmény, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy kellemes „mellékhatás”. Az USA-ban és Angliában vannak komoly kezdeményezések, hogyan lehet alkalmazni éberségmeditációs módszereket az iskolákban, pl. a „Mindfulness in Schools” valamint a Mindful Schools programok (mindkettő kifejezetten az MBSR vonalhoz áll közel), vagy a Goldie Hawn színésznő által népszerűsített „Mind Up” program. Ezeket a programokat már elég széles körben, több száz iskolában alkalmazzák. Hozzám is érkezett már megkeresés egy budapesti alapítványi iskolától, hogy MBSR-t tanítsak. Az éberségmeditáció egyik fő előnye a figyelem, a koncentráció fejlesztése, ami az oktatásban elsődleges.

-Igen, ez az ADHD-sek számára is kulcsfontosságú.

Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Egy kutatás, mely sajnos még nem rengette meg a világot!