Dr. Adrian Raine neurokriminológus, a Pennsylvania Egyetem professzora a biológia és a környezet egymásra hatását vizsgálja  antiszociális és kriminális viselkedések esetén, és olyan biológiai beavatkozási lehetőségeket keres, melyek mérséklik ezeket. Egy új kutatása arra utal, hogy a halolajban található omega-3 hosszútávon befolyásolja az idegrendszer fejlődését, és gyermekeknél csökkenti az antiszociális és az agresszív viselkedésformákat.

Dr. Raine még egyetemi hallgatóként vett részt egy kutatásban, amelyet a Mauritius szigeten folytattak le. 3 éves gyerekek egy csoportjának plusz szellemi stimulációt, mozgáslehetőséget és jobb táplálékot biztosítottak (hetente egyszer vagy kétszer kaptak halételt), és azt tapasztalták, hogy 11 éves korukban sokkal jobb volt az EEG-vel mért agyműködésük, mint a kontroll csoportba tartozóknak. 23 éves korukban 34%-kal alacsonyabb volt körükben a bűnözés aránya.

Journal of Child Psychology and Psychiatry szaklapban megjelent kutatásban dr. Raine és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan mi okozta ezt a változást. Más kutatások már utaltak arra, hogy a halban található omega-3 szabályozza a neurotranszmittereket, meghosszabbítja az idegsejtek élettartamát és segíti a neuronok összekapcsolódását, valamint javítja a bűnözőknél alulműködő dorsolaterális prefrontális kéreg funkcionálását. A testünk nem termel omega-3-at, a környezetünkből tudunk csak hozzájutni.
Az omega-3 hatására irányuló kutatásba 200, 8 és 16 év közötti gyereket vontak be: egy részük hat hónapon át minden nap 1 g omega-3 at kapott narancs dzsúzába, míg a másik felük nem. A kutatás elején a gyerekek és szüleik személyiségteszteket töltöttek ki.
A hat hónap elteltével a kutatók vérteszt segítségével ellenőrizték, hogy van-e különbség a gyerekek omega-3 szintje között, majd a szülőkkel és gyermekekkel ismét személyiségteszteket töltöttek ki. Újabb hat hónap után ezt megismételték. A tesztben rákérdeztek a gyerekek externalizáló és internalizáló agresszív, antiszociális viselkedésére is: az első kategóriába pl. a verekedés és a hazudozás, a másodikba a depresszió és a szorongás tartozik. Hat hónappal a kutatás indulása után a gyerekek egyik csoportban sem számoltak be változásról, de a szülők által észlelt antiszociális és agresszív viselkedés aránya mindkét csoportban csökkent. 12 hónap után azonban az arány csak az omega-3-at valóban szedő csoportban maradt alacsony, a kontrollcsoportban visszatért a kiindulási értékre. A kutató szerint a hat hónapos eredmény placebo hatás következménye, míg az egyéves mutatja a valós különbséget: az externalizáló viselkedés 42%-kal, az internalizáló 62%-kal csökkent. Meglepő volt még, hogy nemcsak a gyerekek, de a szülők is kevésbé agresszívek lettek, ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy esetleg ők szedték be a gyerek táplálékkiegészítőjének egy részét, vagy mert pozitívan reagáltak a gyermek viselkedésének javulására.
Az egyik kutató, dr. Jianghong Liu szerint “a táplálkozás nagyon ígéretes védőfaktornak tűnik viselkedési problémák ellen; viszonylag olcsó és könnyen irányítható.”  További, hosszú távú kutatásokra van szükség, és annak feltárására, a gyerekek miért nem éreznek változást.
A cikk angol összefoglalója itt olvasható.