Dr. Richard E. Frye, az Arkansas Children’s Hospital (ACH) autizmuskutatási programjának igazgatója szerint az autizmus megértéséhez és új kezelési módjaihoz a bél mikrobiomjának kutatása vezet el. Dr. Frye elnökletével nemrég megtartották az első nemzetközi szimpóziumot, melynek címe “A mikrobiom egészségre, betegségre gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az autizmusra” volt.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy az agy és a bél között szoros kapcsolat van, és korábban alábecsülték a hatást, amit a bélműködés gyakorol a gondolkodásra és a cselekvésre. A bélben történő változások az ASD (autizmus spektrumzavar) magtüneteire vannak hatással”– mondta dr. Frye.

Számok kutatásból kiderül, hogy az ASD-vel élők baktériumflórája eltérő a nem érintettekétől. Dr. Frye és kutatótársa, dr. John Slattery egy friss publikációban lefektették a további klinikai kutatások alapjait, melyek alapján bebizonyosodhat, ha bél mikrobiom (gut microbiome, GM) oki vagy akár járulékos kapcsolatban áll-e az autizmussal. Ha így van, új terápiás megoldások tesztelésére van szükség, melyekben szisztematikusan megváltoztatják a GM-et, és ennek hatását elemzik. A legfőbb kihívás a kutatások finanszírozása: “Hagyományosan szinte lehetetlen olyan kutatásra forrást találni, ami túllép azon a széles körben elfogadott nézeten, hogy az autizmus öröklött agyműködésbeli rendellenesség” – állítja dr. Slattery. “Pénz nélkül csak a ‘mi van, ha’ típusú kérdéseken tűnődhetünk, és ahogy ketyeg az óra, egyre több család szenved. Hiszünk abban, hogy már a küszöbön áll egy nagy fordulat, de a finanszírozás hatalmas kihívást jelent egy ilyen komplex, interdiszciplináris területen.

Pedig a kutatók szerint lehetségesnek tűnik, hogy bizonyos esetekben a mikrobiom megváltoztatásával beavatkozzanak a gyermek fejlődésének kritikus pontjain, és csökkentsék az ASD kifejlődésének esélyét.

A cikk angol összefoglalója itt olvasható.