-Üdvözöllek, Ákos. Azért találkoztunk újra, hogy folytassuk a korábbi beszélgetésünket, ami az interneten nagy érdeklődést keltett. És azért is, mert azóta Londonban részt vettél egy GAPS szakértői továbbképzésen. Elmondanád, hogy mik azok az új információk, amikkel gazdagodtál?

– Nagyon sok fontos részlettel, kiváló szakértők ismereteivel és egy hihetetlen kapcsolatrendszerrel. Magát a GAPS-nak nevezett módszert már régóta ismerjük, de vannak apróságok, pl. az esetleges méreganyagok kivezetése, immunerősítés egyéb módjai, ami most tovább erősített az ismereteinket. Barátaimnak úgy fogalmaztam a képzés után, hogy az apróságokon kívül, amiket mi is meg fogunk vizsgálni, fontos a kapcsolat olyan szakértőkkel, akik hasonlóan gondolkodnak és dolgoznak, mint mi. Bizonyos eseteket meg tudunk beszélni azzal az 50 emberrel, aki ott volt, vagy a már végzett 7-800 szakértővel, hogy egymás tapasztalatai alapján minél hatékonyabbak legyünk minden olyan területen, amivel a mindennapokban foglalkozunk. Az étrendet ismerjük, személyre szabottan része az átfogó rendszerünk, tudjuk, hogy működik, de a tapasztalatokból származó eredményekben, kutatásokban látom a plusz értéket. Nekik kb. 10 éves tapasztalatuk van, de a népgyógyászati tapasztalatok sokkal régebbiek. Ha megfigyeljük például, szinte nincs olyan népcsoport – főleg ha a modernebb kultúrákat nézzük – amelyik ne tulajdonítanának gyógyító erőt például a fermentált ételeknek, legyenek ezek fermentált zöldségek vagy halak, húsok vagy éppen a bélrendszer számára kiváló csontlevesek/húslevesek – magyarul úgy is hívjuk ugye, hogy erőleves. Van, ahol nem marhacsontokat használnak, hanem halak csontjait, amikben ugyanúgy nagyon sok zselatin van, ami építi, táplálja az emésztőrendszert, az ízületeket és a bőrt is. Ha mást nem, ezek azok, amiket mindenkinek heti szinten fogyasztania kellene úgy, ahogy a nagyszüleink, dédszüleink idejében is.

-Igen, az én gyerekkoromban is ott volt vasárnap az asztalon.

– Az én dédnagyszüleim rengeteg zöldséget savanyítottak, mert másképp nem tudták tartósítani ezeket a termékeket, és valamilyen formában a sertéshúsoknál is (a füstölésen kívül) ez az egyik módja a tartósításnak. Ahogy idősödött az én dédnagymamám (97 évet élt), lehetett látni, hogy mi az, amit egyre jobban helyezett előtérbe az étkezésében. És ez a csontleves/húsleves volt. Volt, amikor az aprólékokat ette meg belőle vagy a belsőségeket, vagy csak a csirkének a lábát… Zselatinról beszélünk, szerves kéntartalmú fehérjékről, ezek teremtik meg az emésztőrendszer épségét, egységét… úgy látszik, minden korban. Ha annyit meg tudunk tenni, hogy drasztikusan csökkentjük a finomított szénhidrátokat, kivesszük a glutént és a kazeint például egy ADHD gyermek étrendjéből, és beiktatjuk heti rendszerességgel ezeket a táplálékokat, nagyon nagy lépést tettünk előre.

-Nagyon jó tanácsnak tartom, mert a GAPS-től tapasztalatom szerint azért ijednek meg az emberek, mert nagyon leszűkül az ehető élelmiszerek köre, és inkább nem is vesznek át belőle semmi. A másik probléma vele, hogy az ember fokozatosan szokott elkezdeni bármilyen étrendváltoztatást, de ott egy nagyon kemény bevezető szakasz van, ha egy kicsit is problémásabb esetről van szó. Nem tudom, milyen esetben indokolt, de gyereknél szerintem teljesen elképzelhetetlen, hogy valaki hetekig csak húslevest egyen.

-Ezt több ponton is megcáfolnám, de pontosan a fokozatosság miatt mi törekszünk arra, hogy sikerüljön meghatározni, kinél hol is kezdjünk. Ahol azt látom, hogy talán működhet, ha apró lépésekben csináljuk, akkor úgy kezdünk. De ha azt látom, hogy nagy változásokat kell tenni, hogy a helyzet ne legyen rosszabb, és nem várhatunk arra, hogy a szervezet kis lépesekben regenerálódjon, akkor ott javasolni fogok szigorúbb kiindulópontokat. De ez szépen elválik. És más elemeket is használunk, ki tudjuk egészíteni a GAPS-ot a FODMAP-szerű megközelítéssekkel, a kettő összehangolásával sokat foglalkozunk és biztatóak az eredmények. A FODMAP az úgynevezett gyümölcscukor-intoleranciából kiinduló kezdeményezés volt: azoknál az embereknél, akiknél az látszik, hogy a vékonybelük érintett igazán, ott szinte minden esetben van egy bakteriális túlszaporodás. Ezek a baktériumok erőteljesen reagálnak olyan összetett szénhidrátokra, amilyen a gyümölcscukor, a poliolok és fruktánok. Azok a problémás ételek, amik több gyümölcscukrot tartalmaznak, mint egyszerű cukrokat, és ezért van az, hogy a gyümölcsök közül a GAPS étrend során kiszedek egy jópárat, pl. az almákat, a körtét, a görögdinnyét, de pl. adott esetben az avokádót is. A Táplálkozás-Beállítás rendszere nagyon nyitott és igyekszünk rengeteget kutatni és tapasztalni. Most készítünk erre egy táblázatot, hogy ezeket hogyan tudjuk megfelelően kombinálni, ugyanis sok az ellentmondás, amiket szeretnénk kiszűrni. Akiken látom, hogy FODMAP-érintettek, keresni fogjuk, hogy mivel tudjuk a vékonybelüket támogatni, pl. jók a tapasztalataink a földbaktériumokkal. Felnőtt emberek folyamatosan tesztelünk különböző megoldásokat, többek között saját magamon is. És óva intenék minden családot a gyümölcscukrot bontó táplálékkiegészítők (gyógyszerek) használatától, mert azzal nem fog megoldódni a kihívás.

-Nemrég olvastam egy amerikai ADHD/autizmus diétás könyvet, ami egy glutén-kazein-szalicil-cukormentes étrendet javasol. Az is segíthet, nemcsak a GAPS?

-Azoknál, akiknél nem ADHD vagy ténylegesen autizmus van a háttérben, tehát egy viszonylag előrehaladottabb változat, hanem mondjuk diszpraxia, diszlexia vagy enyhe figyelemzavar, ott a szénhidrát-csökkentett, glutén- és kazeinmentes étrendre nagyon gyorsan reagálnak a gyerekek, amit a szülők is észrevesznek. Érdekes, hogy beszámolnak róla, hogy addig firkálgatott a gyerek, de az étrendi változtatások hatására most elkezd rajzolni, a tikjei megszűnnek, sokkal jobban tudja a figyelmét fókuszálni, és gyakrabban teremt szemkontaktust. Ezekben az esetekben nagyon hatékonyan működik, de amikor már idősebb a gyermek, vagy csecsemőkora óta erősebb tünetei, problémái vannak, ott ez nem lesz elég.

-Ott is segít, de nem biztos, hogy látható változást hoz?

-Vagy csak nagyon apró változásokat. Ami nagy kihívás, hogy sok esetben a gyógyulás igen hosszú folyamat. Van nálam két olyan eset, amikor ezt a diétát már régóta csinálják, és azt látom, hogy a szülők nagyon gyorsan elvesztik a motivációt, türelmetlenek és csaponganak. A férfiakkal/apukákkal van igazán sok problémánk. Számomra ez új tapasztalat, de ha például ADHD-s vagy autista családról van szó, az apuka jelenléte nélkül nem egyeztetek már időpontot. Vagy mind a két szülő eljön, vagy ne jöjjenek, mert az édesapa kerékbe fogja törni az egész munkát: nem értette meg, hogy miről van szó, megint van valami újdonság, változás a család életében, étrendjében, és ő nem volt ott, amikor megbeszéltük, hogy mi a kiinduló probléma, és mondjuk nem látta a laborvizsgálatokat sem. Nincs meg a megértés, és onnantól kezdve csak nehezít és hátráltat minden erőfeszítést.

-Ez párhuzamba vonható a gyerekpszichiáterek gyakorlatával is, ők is szokták mondani, hogy ha egy gyerekről elmondják a véleményüket, nem elég, ha csak az anyuka hallja, mert sokszor az apához nem jut el, így ő nem tudja azt figyelembe venni, mikor a gyerekkel foglalkozik.

-Ezeket a tapasztalatokat meg tudom erősíteni a táplálkozás irányából. Sokszor van, hogy az apukák műszaki beállítottságúak, nekik kell, hogy valamivel még alátámasszam a javaslataimat, hogy ez a laborvizsgálat ezt jelenti, így próbáljuk majd megoldani stb. Ezek általában hosszabb, vagy egy életen át tartó étrendváltozást jelentenek, és nagy kihívás a családnak a motivációját fenntartani. Ha történt valami, tudjunk rá válaszolni, vagy hogyha valami nem úgy működik, ahogy terveztük, milyen egyéb megoldások lehetnek. Pl. nagyon sok érdekes tapasztalat volt azzal kapcsolatban, hogy a hisztamin túltermelődése milyen problémákat okoz. Ha az IgE-szint (amit én belső stressz faktornak hívok) emelkedik (ami mindkét fiadnál jellemző volt), akkor úgynevezett citokinként hisztamin fog a szervezetben termelődni. A hisztamin mindenféle problémát okoz az idegrendszerben és a hormonokkal is. Rengeteg olyan esetet is láttunk, ahol a hisztaminszint nem volt magas, de ennek lebontásához sem volt elegendő a megfelelő enzim. Aztán be is bizonyosodott, hogy miért produkálta a hisztamin túltermelődés különböző tüneteit az érintett kisgyermek.

-Lehet, hogy nem mindig elegendő az a vizsgálat, amit az én gyerekeimmel csináltál, mert előfordulhat, hogy ott még minden érték normális, de egy további lépcsőben kiderül a probléma biológiai háttere?

-A Te gyerekeidnél egyértelmű volt, ott nagyon magas volt már önmagában az IgE-szint is, 20x volt a normál tartományon kívül. Azt is próbáljuk most pontosabban elkülöníteni, hogy honnan származik a gyerek problémája, a vékonybélből vagy a vastagbélből – vagy mind a kettő érintett. Azért próbáljuk elkülöníteni, mert látjuk, hogy más baktériumkultúrákat kell használni a bél egyensúlyának a beállításához. A vékonybélben sokkal jobban működnek az ún. földbaktériumok – a talajban megtalálható baktériumok, melyekhez az évezredek során mosatlan zöldségek formájában jutottunk hozzá, mikor kiszedtük a földből a gumókat – de említhetnénk számos egyéb talajban megtalálható gyógyhatású összetevőt.

-Például?

-Pl. huminsav, fulvosav, tőzeglápokban és a humuszban található szerves savak. Vagy éppen különféle sziklaporok. A fentiek fényében, ha például a vastagbeléből indul ki a probléma, amivel általában nagyobb kihívások társulnak, az a bifido-baktériumok pótlásával orvosolható hatékonyabban. Ez azonban azért kihívás, mert nincsenek Magyarországon megfelelő készítmények és tudományos oldalon is nagyon-nagyon kevesen foglalkoznak ezekkel a területekkel.

-A Bio-Kult vagy akár a CaliVitás probiotikum se jó?

-A Bio-Kult inkább a vastagbélre jó, mi ezt tapasztaljuk… viszont folyamatosan keresünk olyan baktériumokat, amik segítenek máshol is. Találunk is, de ezeket egyenlőre szinte lehetetlen idehaza forgalomba hozni. Aki jó kapcsolatot ápol hazai szakmai szervezetekkel (OÉTI), annak számítanánk a közreműködésére annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni az érintett családoknak.

Teszteltünk egy csomó német probiotikumot is, olyanokat, amik más baktériumokat pótolnak, vagy amik felső-légúti problémákra nagyon hatékonyok. Ezek se elérhetők általában Magyarországon, de be lehet őket szerezni, mert Németországban forgalomban vannak.

-Visszatérve, milyen laborvizsgálattal lehet elkülöníteni a két különböző gyökerű problémát, a vastagbél, illetve a vékonybél érintettségét?

-Jól tudunk következtetni tünetekből is, azonban ha a székletben emelkedett a hisztamin-szint, akkor az vastagbélproblémára utal, ha a vizeletben és ez erős idegrendszeri zavarokat is okoz, akkor vékonybél egyensúlytalansága lesz a fő fókuszpontunk. És jól látható, hogy melyik gyerek mire reagál rosszabbul: azok a családok, akiknél hiperaktivitás, figyelemzavar vagy éppen autisztikus tünetek vannak, nagyon tartózkodjanak olyanoktól is, mint új autó vásárlása, kifestés otthon, új bútorok beszerzése. Tehát minden olyantól, ami vegyi vagy kémiai anyagokhoz kapcsolódik, mert erősen látszik az erre adott reakció… Számos esetben tapasztaltuk, hogy a laborvizsgálatok tanulsága szerint kizárólag azok a hisztamin-metabolitok voltak emelkedettek, amik ezekhez a vegyi anyagokhoz kötődnek. Kapcsolatban kerül a gyerek ezekkel a vegyszerekkel, vagy csak beszívja. A probléma az, hogy emellett nincsenek ott azok az enzimek, amik le tudják bontani ezeket az idegen anyagokat. Arra pedig egyenlőre nincs megoldás, hogy mivel tudjuk az enzimek működését erősíteni. De ez nem újdonság, német immunológusok és allergológusok már az 1950-es években megfigyelték ezeket a problémákat az élelmiszeriparban használt vegyi adalékok kapcsán.

-A GAPS étrend nem állítja helyre az enzimek működését?

-Azt látom, hogy ehhez bizonyos esetekben külső segítségre is szükség lehet. Főleg egy átmeneti állapotban, rövid távon, amikor felerősödik valamilyen tünet, és szeretnénk kezelni. Ezek a gyerekek a táplálékkiegészítőre sem reagálnak, vagy nem jól reagálnak, illetve fontos, hogy nagyon jó minőségűnek kell lenni a táplálékkiegészítőnek, olyan, ami speciális üzemben készül, hypoallergén például, de annak az ára is olyan lesz. Dolgozunk ezeken a kihívásokon is, de a megoldást még nem mindenhol találtuk meg. A problémát ismerjük, az elég egyértelmű, de a biztosan használható és hatékony megoldás sok esetben még nincs a kezünkben. De ahogy említettem pl. a földbaktériumokkal nagyon jók a tapasztalatok.

-Vannak olyan étrend-kiegészítők is, amik magukhoz vonzzák a nehézfémeket.

-Akkor vonzzák magukhoz, ha ezek fölhalmozódtak a vékonybél valamelyik szakaszán, vagy ha sikerül őket kiválasztanunk valamilyen formában. Különféle hajvizsgálatokból tudjuk például, hogy az alumíniummal komoly kihívások vannak. Ha ott vannak a bélben a lerakódások higanyból, alumíniumból, akkor a speciális sziklaporok vagy a huminsavas készítmények segítenek. Ez az, amit úgy hívunk, hogy keláció: kelátot képez ez az anyag a mérgező anyagokkal, és nem engedi, hogy visszaszívódjanak.

-Ha jól értem, a kelátterápiáról beszélünk. Erről azt olvastam, hogy kevés tudományos bizonyíték van a hatékonyságára, és gyerekekre veszélyes is lehet…

-Mert önmagában nem hatékony és tág az értelmezése. Ezeknek az eljárásoknak három pontja van. Az egyik, hogy próbáljunk a méreganyagoktól más formában is szabadulni, akár úgy, hogy a nyirokrendszert is működtetjük nyirokmasszázs, izzadás, vagy méregtelenítő fürdő segítségével. A másik, hogy ne hagyjuk, hogy ezek az anyagok bekerüljenek a szervezetbe vagy éppen visszaszívódjanak, tehát a legfontosabb, hogy zárni és éppé kell tenni az egész emésztőrendszert.

-Erre jó a GAPS.

-Így van. A harmadik fázisban szükséges olyan kelációs eszközöket használni, amik minden bizonnyal biztonságosak és van róluk szakirodalom, 50-80-100 évre visszamenőleg. Érdekes, hogy pl. a tojássárgája üríti az epehólyagot, és ha a máj a méreganyagokat kiválasztotta az epehólyagba, akkor ezáltal bekerülnek a vékonybélbe. A nyers tojásfehérje pedig képes kelációt képezni a kiválasztott méreganyagokkal. A tojásnál van tehát egy dupla pozitív hatás, amiről eddig nem tudtunk. Ha vannak földbaktériumok a bélben, maguktól fognak huminsavat vagy fulvosavat termelni, így képesek megakadályozni, hogy felszívódjanak ezek az anyagok. Erről számos pozitív kutatást lehet olvasni. Egy barátommal együtt most a baktériumokat vizsgáljuk; azt látjuk, hogy az egészséges emberek széklete (ha a top 50 baktériumot nézzük) nem azokat a baktériumokat tartalmazza, mint amit általában probiotikumként árulnak. Érdekes kutatások ezek, mutatják, hogy milyen keveset tudunk ezeken a létfontosságú területeken…

-Azt gondoltam, hogy az alapján kezdték el a probiotikumokat gyártani, hogy mi van meg az egészséges bélflórában.

-Nagy probléma, hogy nagyon sok velünk szimbiózisban élő mikrobának nem is ismerjük a funkcióját, jelen pillanatban tudunk kb. 850 olyan baktériumról, aminek szerepe van az emésztőrendszerben. Egyértelmű, hogy a bifido- vagy a laktobacillusokat könnyű károsítani és nehéz visszapótolni, de ezt még vizsgálni fogjuk. A másik, hogy sajnos az ún. opportunista és a patogén baktériumok egy nagyon erős biofilmet képeznek maguk köré, ennek a biofilmnek a megbontása is okoz fejtörést. Amíg ott van a biofilm, nem tud megtapadni a barátságos baktérium. Sőt, elbújnak az immunrendszer elől is. Azt látjuk, hogy egészséges emberekek termelődik K-vitamin az emésztőrendszerében, de azt nem a szervezetében fogja felhasználni, hanem cél a biofilm bontása, ahol megbújnak az opportunisták vagy a patogének.

-K-vitaminpótlással lehet ezt biztosítani?

-Fogalmazzunk úgy, hogy talán igen, de egyéb módszerekkel próbálunk segíteni. A K-vitamin folyékony formában amúgy egy hatékony kiegészítő az immunrendszer erősítéséhez. Minden más zsíroldékony vitaminnal együtt. Való igaz azonban, hogy táplálék formájában ehhez a legnehezebb hozzájutnunk.

-Úgy érzem, hogy a probléma egyre bonyolódik, kiindultunk onnan, hogy bizonyos étrendi változtatásokkal jó irányba lehet befolyásolni a problémákat, és most látszik, hogy nagyon sok olyan kérdés van, amire nehéz megoldást találni.

-Egyértelmű, hogy az étrend éri el a legnagyobb hatásokat, az 70-80-90%. Rögtön beszámolnak, főleg kisebb gyerekeknél, hogy eltűnnek bizonyos problémák, akár a tikek, akár felveszi a gyerek a szemkontaktust, sokkal nyugodtabban áll hozzá bizonyos dolgokhoz. Van, amelyik gyermek el is mondja, hogy nekem jó ez, ami történik, jó az étrend. Sokkal nagyobb kihívások vannak, ha a kihívásokkal küzdő gyerek (nem szeretem a beteg szót) előtte már megízlelte az életet, olyan szempontból, hogy egészségtelen édességeket fogyasztott, csináltak neki szülinapi tortát, stb. Vele nehezebb megértetni és elfogadtatni, hogy miért csinálunk valami egészen mást. Ez egy komoly társadalmi probléma is egyben, ha egy mód van rá, kérjük meg a szomszédokat is, hogy ne küldje át a gyerekét úgy, hogy 3 csokoládéval érkezik a kezében. A gyerek megérti, hogy nem fogyaszthat ilyet, a legtöbb tudja is, hogy neki ez problémát fog okozni, de mégis látja, így konfrontálódik a látvánnyal és a közösségi aspektusokkal. A társadalmi felelősségvállalásra ilyen közösségekben nagyon nagy szükség lenne. Az étrend a legfontosabb, amivel leggyorsabban a legnagyobb változások elérhetőek, a többi 20-30 % megint csak Táplálkozás-Beállítás egyedileg… itt jönnek szóba a kiegészítő megoldások.

-Én a magnéziummal kapcsolatban hallottam, hogy fölszívódik a bőrön keresztül. Kb. hány milligrammnak felel meg egy fürdő?

-A magnéziumot szoktuk úgy javasolni, hogy magnézium-citrát formájában vegyen lábfürdőt, mert ha érintett a bélrendszere, nem fog máshogy felszívódni a magnézium. Ez minden tápanyagra igaz lehet, de a magnéziumra különösen. Akár a lábán, akár a bőrén keresztül felveheti megfelelően porított változatban – Mg-citrátot fel lehet oldani aloe vera gélben is és úgy fölkenni a bőrre. Szerintem ezt már 1 teáskanál mennyiséggel ki lehet próbálni. A méregtelenítő fürdőket amúgy is szoktuk javasolni, tiszta sóval, szódabikarbónával, almaecettel, ezek mind ugyanilyen hatásúak, jól működnek. Nagyon érdekes, hogy német nyelvterületen számos kiegészítő módszernek komoly szakirodalma van, ami máshol jórészt ismeretlen.

-Milyen más kiegészítő terápiát javasolsz még?

-Magyarországon az oltások kötelezőek, még akkor is, ha a gyermek egyértelműen immunrendszeri problémákkal küzd. Ha egy gyereknek komoly immunrendszeri problémái vannak, megoldást jelenthetne már az oltás késleltetése is. Anyukák arról számolnak be, hogy sokszor működik a homeopátiás segítség, én ezt azonban megtámogatnám kelációval is. Mind a homeopátia, mind az oltások kérdése egy hatalmas témakör, a jövőben fogunk velük érdemben többet foglalkozni, talán a következő interjún erről is lesz még szó. Keresünk azonban olyan szakembereket, akikkel együtt lehet dolgozni és elfogadják, hogy a táplálkozás a fő megoldás és kiegészítő segítségként közre tudnak működni az egyensúlyok helyreállításában.

Szervezés alatt áll egy Táplálkozás-Beállítás Fórum, melynek első témái valóban a fentiek lesznek (GAPS, további kiegészítő módszerek, stb.). Pontos időpontot és helyszínt még nem tudok mondani, és az is lehet, hogy az előadók köre is bővül. Kérünk minden érdeklődőt, hogy kövesse figyelemmel az információs csatornáinkat. Köszönöm!

-Köszönöm a beszélgetést.

Ha tetszett az interjú, olvass el egy másik interjút is Ákossal, melynek címe ADHD, autizmus és az étrend kapcsolata!