A CSR Hungary 2012-n különdíjat nyert az ADHD fejlesztési tréning (ADHD coach tanfolyam) képzési terve, melynek pilot csoportja 2013. januárban indult el. A számomra is izgalmas képzést Bölcskei Mónika coach és Wieland Veronika tréner tartják – az alábbiakban Mónikával készült interjúmat olvashatjátok.

Móni, arra szeretnélek megkérni, hogy mutasd be az olvasóknak az ADHD coaching-ot. Úgy tudom, hogy külföldön ez már egy viszonylag elterjedt ADHD-s segítő módszer, de Magyarországon még nincs hagyománya. Mi ez tulajdonképpen?

-A coaching nem terápia, hanem kiegészítő, támogató, segítő eszköz. Az a lényege, hogy kérdésekkel feltárja a másik emberben lévő válaszokat. Nem mondjuk meg, hogy ki mit gondol, kinek mit kellene tennie, kinek milyen döntést kellene éppen hoznia, hanem egy módszertan mentén különféle kérdéseket teszünk fel. Egyrészt mélyítjük a kérdésekkel a bennünk lévő válaszokat, és így tudja az illető feltárni azokat a megoldásokat, amelyeket ő addig is tudott, csak nem tudatosított. Az ADHD coaching annyiban különbözik a klasszikus coaching-tól, hogy a célcsoportja az ADHD-val élők, és hogy nagyon szigorú keretrendszer szerint, pozitív megoldás-orientáltan kell velük dolgozni.

-Egészen pontosan az ADHD-sek milyen problémáit tudjuk így megoldani, vagy minek a megoldásában tudjuk őket segíteni?

-A legelső, amit én tapasztaltam, hogy a személyiségüket kell újraformálni. Ha későn jövünk rá, hogy ADHD-val élnek, vagy ha tudták korábban, de nem megfelelően kezelték, akkor kialakult egy maszk, ami mögé bújnak. Ez egy fals személyiség, amit le kell bontani és újra kell építeni. Elsősorban az önismeretet helyezzük a fókuszba, és a személyiségfejlődést segítjük. Emellett kérdések segítségével feltárjuk azt a keretrendszert, amiben az illető működőképes, amiben sikereket tud elérni. Például megkérjük, hogy meséljen el egy olyan helyzetet, amikor sikeres volt, amikor valamit jól csinált. Akkor ő megmondja a helyzetét, mi meg azt mondjuk: OK, és minek köszönheted, hogy ez ilyen sikeres volt? Mit csináltál te azért, mi az, ami kimondottan neked köszönhető? Így kialakítjuk a rendszerét, és nagyon fontos, hogy azután ahhoz ragaszkodjon. Azt is meg kell keresnünk, hogy mi az, amihez nagyon-nagyon kötődnek, már akár függők is lettek tőle – mert nagyon könnyen függőség alakul ki az ADHD-soknál.

-A függőségnek a kezelésében, enyhítésében is segíthet a coaching?

-Segíthet. De nagyon fontos, hogy ha már bármilyen jellegű függőség alakult ki, akkor a coaching-ot szakember segítsége mellett kell kiegészítő módszerként használni, mert önmagában nem elegendő. Minél súlyosabb a függőség, annál inkább kell a szakember. Ha a függőség egyelőre még csak az, hogy a tollait vagy a körmeit rágja folyamatosan, azzal még nem kell pszichológushoz fordulni. De ha egy gyógyszer használatától drogfüggővé válik, akkor már egyértelműen igen.

-Hogy kell elképzelni egy coaching folyamatot? Kb. hány alkalomra kell számítani?

-Minél hosszabb ideig élt maszk mögött az ADHD-s, annál hosszabb a folyamat, mert a személyiséget kell újraépíteni. Ezért foglalkozunk már gyerekkorban is ADHD coaching-gal, mert akkor még formálódik a személyiségük. Ekkor még el tudjuk velük fogadtatni azt a személyiséget, amivel élnek, fel tudjuk tárni számukra az erősségeiket, és annak mentén ki tudják alakítani az újat. Ha időben elkezdjük ADHD coachinggal fejleszteni őket, akkor egy idő után „önjáróvá tudnak válni”, tehát megtanulják azokat a kérdéseket, amiket fel tudnak tenni akár önmaguknak, akár egymásnak, és ennek segítségével el tudják fogadni a másságukat. Egy ügyfelem mondta: „Jó, hogy el tudom fogadni, hogy ADHD-s vagyok. Jó érzés másnak lenni, és nem erkölcsileg rossznak.”

-Azt tapasztalod, hogy gyerekekkel is nagyon jól működik ez a folyamat. Milyen idős gyerekekkel lehet már elkezdeni egy ilyen coachingot?

-Azt javaslom, hogy kisiskolás kortól kezdjék el. Óvodás korban még azért nem, mert nem tudod a figyelmüket hosszabb ideig lekötni, és még nem tudnak írni. A coaching minden érzékszervre hat: építünk a vizualitásra, az írásra, a beszédre… Óvodás korban 1-1 coach szemléletű kérdést fel lehet tenni, de ezt nem nevezhetjük coaching folyamatnak. Azért is kisiskolás korban javasoljuk, mert óvodás korban még nem diagnosztizálható biztosan az ADHD. A képzés tematikáját egyébként szétszedtük két korosztályra, a kisiskolás korra és a serdülőkre.

-Milyen hosszú egy-egy coaching alkalom?

-Kisiskolás korban már 10-15 perccel boldogak lehetünk, és minél gyakrabban van, annál jobb. Annyi impulzus éri a gyerekeket, hogy nem kell vele várni. Felnőtteknél néha várunk vele 2-3 hetet is, de kisiskolásoknál lehet, hogy naponta 1-1 kérdést felteszünk. Ahogy megyünk korban előre, az időtartam 45 percre, egy órára is nőhet. Fontos, hogy tisztázzuk az elején, hogy ez egy másfajta beszélgetés, hogy szeretnénk egy kicsit másképp beszélgetni, mint ahogy a gyerek korábban megszokta. El kell mondani, hogy mi az, amire számíthat, hogyan néz ki a folyamat. Mindezt a gyerek korának megfelelő nyelven.

-Családon belül el lehet képzelni a coaching folyamatot? Coach-olhatja-e egy szülő a gyerekét?

-Coach-olhatja. A Nemzetközi Coach Szövetség azt mondja, hogy hozzátartozót, ismerőst, barátot nem lehet coach-olni. Mi viszont azt tapasztaljuk, hogy ha nagyon-nagyon tudatosan tudunk „sapkát váltani”, akkor működhet. Mi próbáltuk a saját gyerekünkön és férjünkön, és működik. Mindenkinek tisztában kell lennie, hogy melyik sapka van rajtunk, és el kell mondanunk, hogy most másképp beszélünk, mint egyébként.

-Lenne még egy utolsó kérdésem. Ha valakinek annyira megtetszik ez az egész, hogy szívesen foglalkozna vele, milyen hivatalos kritériumai vannak annak, hogy coach legyen?

-Ismerkedjen meg a coaching szemlélettel, az alapokkal, a módszertannal, a kérdezéstechnikával… Nem kell hozzá előképzettség, a tanfolyamot bárki elvégezheti. Egy tanfolyam azért fontos, mert keretet tud adni. Az ADHD-nál is fontos a keret megalkotása és megtartása, és így működünk a képzésen is: keretbe kell foglalni azt a tudást, amit már felhalmoztunk, mert csak így lehet átadni. Elkezdeni valakivel úgy coach-olni, hogy olvastunk a neten róla, azt veszélyesnek tartom, mert sokkal több kárt tudunk okozni, ha nem tudjuk, hogy mi van a módszertan mögött, és csak kérdéseket teszünk egymás mellé.

-Nagyon köszönöm az interjút.

Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút is!