Képekben gondolkodom – Temple Grandin új könyvéről

Posted by on dec 4, 2014 in ADHD világa, Blog, Nevelés |

Temple Grandinről valószínűleg mindenki hallott, aki valamilyen szempontból érintett az autizmus ügyében: ő az a markáns megjelenésű hölgy, aki magasan funkcionáló autistaként osztja meg tapasztalatait a széles publikummal, és hívja fel hallgatói figyelmét arra, hogy az autisták milyen sokkal járulnak hozzá a világ fejlődéséhez. (Életét meg is filmesítették, a kitűnő színészeket felvonultató film itt nézhető meg.) Magyarul nemrég megjelent Képekben gondolkodom című könyvét olvasva úgy érezhetjük, Grandin nemcsak a tipikus és a nem tipikus idegrendszerrel élők között kíván közvetíteni, de szélesre nyitja a horizontot, és az állatoktól a vallási szentségig is eljut egy lépésben. Az alcím (Életem az autizmussal) azt sugallja, hogy a filmhez hasonló életrajzot kapunk, de ennél sokkal többről van szó. A fejezetek témacímei (Autizmus és vizuális gondolkodás; Az autizmus diagnosztizálása; Az autizmushoz kapcsolódó érzékelési problémák; Érzelmek és autizmus; Tehetséggondozás autizmus esetén; Gyógyszerek és új kezelések; Az autizmus és a párkapcsolatok; Kapcsolat az állatokkal; Az állati gondolkodás megértése; Az autizmus és a zsenialitás kapcsolata; Vallás és hit, illetve a kapcsolódó Hivatkozott irodalom és válogatott olvasmányok) már utalnak arra, hogy a személyes történet mellett az autizmus-tudomány feldolgozását is megkapjuk Grandin saját hangsúlyaival. És létezik egy harmadik sík is: a szerző mindkét diskurzusban kiemeli, mik azok a módszerek, eszközök, melyek segítették, hogy ő maga magasan funkcionáló autistaként élhessen, és ezekhez kapcsolódóan ad gyakorlati tanácsokat autisztikus gyerekek, fiatalok segítőinek a sikeres gondozás érdekében. Bár a magyar szaklektorok az Előszóban óvnak attól, hogy minden ponton elfogadjuk Grandin gondolatmenetét, én intellektuálisan és személyesen is megalapozottnak érzem, amit ír. Az biztos, hogy ki kell lépnünk a komfortzónánkból, hogy elfogadjuk: az autisztikus elmék nagy részére jellemző vizuális gondolkodás tulajdonképpen azonos az állatokra jellemző gondolkodással, annak minden előnyével (fotografikus emlékezet, újszerű megközelítések) és hátrányával (gyenge impulzuskontroll, empátia, magas szintű szociális szorongás, rituális viselkedés) együtt. Grandin határozottan kiáll amellett, hogy az autizmust biológiai-szenzoros problémaként tekintsük, és minden viselkedésbeli tünet csak másodlagos következmény. E nézet érvényesülése komoly paradigmaváltást hozna az autisztikus problémák kezelésében, és a szakemberek a releváns tudásért sokkal inkább az etológiát, mint a neveléslélektant hívnák segítségül. Grandin, aki „civilben” az USA legbefolyásosabb vágóhíd-építő mérnöke, a jelenlegi tudományos eredmények mellett a tehenek mellett töltött évtizedes tapasztalataira alapozza felfogását. Megszállottan kutatja annak módját, hogyan lehet az állatokat a lehető legmodernebb és leghumánusabb módon kivégezni. Az, hogy valaki az életét annak szenteli, hogy biztosítja az (általa rituálisnak érzett) állat-áldozatok “szentségét” – elsőre elég taszító, de ha jobban belegondolunk, felsejlik mögötte egy magas szintű morális és spirituális cél, az emberekért meghaló állatok tiszteletének biztosítása. És egyben saját halálfélelmét is csökkenti, hiszen az élete arról szó, hogy megkönnyíti mások találkozását a halállal. Azt gondolom, a fenti, egyszerre nagyon profán és filozofikus életstratégia sem idegen az autisztikus gondolkodásmódtól. Az enciklopédikus tudást felvonultató, de a maga módján személyes, olvasmányos könyv tartalmát nem...

Read More

Figyelem- és figyelemzavar tesztek

Posted by on aug 13, 2014 in ADHD világa, Blog |

Az ADHD egyes tünetei (pl. koncentrációs nehézségek, társas figyelmetlenségek, fokozott mozgáskényszer) időnként mindenkinél jelentkeznek, így a tünetek gyakorisága, erőssége, az életvezetésre gyakorolt hatása alapján lehet eldönteni, hogy valaki ADHD-s-e vagy sem. (Amerikában – egyelőre kiegészítő eszközként – már modern eszközöket is használnak a diagnózishoz, pl. az agyhullámokat vizsgáló elektro-enkefalográfot,) Míg a diagnózis az orvos feladata, a laikusoknak sem árt tudni, mit kell figyelni magukon vagy gyerekükön, ami alapján felmerülhet a figyelemzavar gyanúja. Az alábbiakban bemutatok néhány tesztet, mely segíthet eldönteni, érdemes-e szakemberhez fordulni. Kézenfekvő a figyelemzavart a figyelem erősségével, terjedelmével tesztelni, bár az olyan egyszerű teszteknek, mint a D2-teszt vagy a Pieron-teszt komoly korlátai vannak: sok ADHD-s képes a hiperfókuszálásra, vagyis arra, hogy erőfeszítés nélkül jól koncentráljon az őket érdeklő feladatokra. Mégis érdemes kinyomtatni ás kitölteni a Pieron-tesztet (a pdf dokumentum 4. oldala), ahol a felső sor ábráit kell megkeresni és egy vonallal áthúzni az alsóbb sorokban. A teszt időtartama (5 perc) alatt átnézett összes betűből levonva a hibákat, majd ezt elosztva az összes átnézett betűvel kapjuk meg azt a mutatót, amit a szakemberek az átlaggal vetnek össze. (A dokumentumban a szakközépiskolás ill. szakiskolás tanulók eredményeinek kiértékelése olvasható; 12 -14 éves gyerekek teljesítményét kb.a szakiskolás elvárásokkal azonosíthatjuk. Kisebb gyerekek a teszt egyszerűsített, rövidebb változatát töltik ki.) Egy kevésbé hivatalos, de annál szórakoztatóbb tesztet is találtam pihenésképpen: a három rövid videojáték három különböző szempontból méri gondolkodásunk gyorsaságát, rugalmasságát: az első a számok gyors észlelését és sorrendbe állítását, a második a kulcsszó színének (angol nyelvű) felismerését és azonosítását, a harmadik a geometriai alakzatok észlelését teszteli. A végén azt is kiírja, hogy hány évesek vagyunk észlelésünk, gondolkodásunk gyorsasága alapján. Ahogy már utaltam rá, a hivatalos ADHD diagnosztikának is csak egy része a figyelem-teszt, ennél nagyobb súllyal esik latba a társas és kognitív működés, illetve a végrehajtó funkciók működése. Erre egy nagyon hasznos komplex tesztet találtam a diszk.hu oldalon: a 48 kérdéses, 5-10 perc alatt kitölthető teszt a Figyelemzavar, a Hiperaktivitás, a Diszharmónia és a Tanulási zavar dimenziókban is azonnal kiadja a pontszámunkat. A pontszám alapján nem létezőnek, enyhe fokúnak vagy jelentősnek minősíthetjük ezeket a problémákat, és tanácsokat is kapunk a további teendőket illetően. A tesztet 12 évesnél idősebbek és felnőttek számára dolgozták ki, így ajánlatos ADHD-s gyerekek szüleinek is kitölteni. A kérdéssornak két gyenge pontját látom: egyrészt általánosak a megfogalmazások (szerencsésebb lenne konkrétabban megadni, hogy pl. napi hány veszekedés jelenti azt, hogy “sok konfliktusom van az emberekkel“), bár az is tény, hogy az ADHD mint megoldásra váró pszichés probléma, amin maga az érintett is szívesen “dolgozna”, biztosan erősebben jelentkezik annál, aki ugyanazt a napi veszekedésszámot túl soknak tartja, mint aki normálisnak. Egy másik gyengeség a teszt önkitöltős jellege: sokan nem szoktak ilyenkor őszintén válaszolni, vagy nem ismerik magukat. (Bár éppen most jelent...

Read More

Szubjektíven a kilencedik ADHD Magyarország-konferenciáról

Posted by on okt 2, 2013 in ADHD világa, Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés |

Tavaly már „tudósítottam” az ADHD Magyarország által rendezett éves konferenciáról, ahol az ADHD-val orvosként, pedagógusként vagy más szakemberként találkozók beszélnek tapasztalataikról – az idén folytatom ezt a hagyományt. Ez a konferencia különösen izgalmas volt számomra, mivel én is lehetőséget kaptam arra, hogy bemutassam a fény-hang terápiát és a mögötte rejlő elméleti megközelítést. Mivel a több mint 20 előadás összefoglalása jóval túllépné a blogbejegyzéseim megszokott hosszát, csak azokat az információkat emelem ki minden előadásból, amit nagyon fontosnak tartok, vagy ami számomra újdonság volt. Az ADHD-t ökológiai modellben is lehet értelmezni, mely magában foglalja az összes tényezőt, melyek hatással vannak az ADHD konkrét megjelenésére. Ide tartozik a gyermek karaktere, a szülők személyisége, a családi hangulat, az egzisztenciális kérdések, a szülők rokonai és munkahelyei, sőt tágabban és az egész kor, melyben élünk, és az éppen rendelkezésre álló szociális és egészségügyi rendszer. A szülők által nevelési kudarcként észlelt helyzet gyakran negatívan befolyásolja a család hangulatát, és felszámolja a boldog együttlétet. (dr. László Zsuzsa viselkedéspszichológus, Fimota) Egy 579 ADHD-s gyerekre kiterjedő észak-amerikai vizsgálat feltárta, hogy 69%-uknak komorbid (társuló) zavaruk van, a zavarok gyakoriság szerint a következők: oppozíciós (40%), szorongás (38%), viselkedészavar (14%), tic (11%). A Vadaskert hasonló vizsgálatából (224 gyerek) 86%-os komorbiditást találtak, a gyerekek több mint felénél 3-at (!). Az idősebb korban diagnosztizálásra kerülőknél magasabb volt a komorbid zavarok aránya, mint a fiatalabb korúaknál. (dr. Keresztény Ágnes pszichiáter – SE) Az agyban 8 különböző terület foglalkozik a figyelemmel, összerendezetlen működés esetén esélytelen a jó működés. Olyan ez, mint egy sudoku. – A játékterápia alapja: optimális arousal-szint a játékkal érhető el. (dr. Páli Judit neuropszichológus) Az ADHD-vel kapcsolatos iskolai problémák esetén hasznos a mediáció, de nehéz, mert feszültségteli a helyzet. (dr. Krémer András – szociológus) Három világszerte ismert viselkedésrendező program van: az Incredible Years, a THOP és a Triple P, melyekből sok elem ADHD-s gyerekek fejlesztésénél is hatékony. A Fészek programban nemcsak a gyerekekkel foglalkoznak, hanem a szülők és pedagógusok is tréninget kapnak. Az otthoni eredmény: nagy családi társasjáték szabályokkal, utakkal, jutalmakkal és célokkal, ami megkönnyíti a gyereknek az elvárt viselkedés elsajátítását. (Martsa Zsuzsa, Oláh Szabina – Vadaskert) A felnőttkor küszöbére érve az ADHD-vel élő sok feladattal szembesül: ki kell alakítani önállóságát, önazonosságát, nemi identitását, felnőttekre jellemző rugalmas gondolkodását. Ez különösen nehéz, és 50%-uk 20 éves kora után is megfelel a diagnosztikai kritériumoknak. A tinédzsereknél a terápia gyógyszer nélkül időpocsékolás. (dr. Csíky Miklós pszichiáter, Bethesda) Az idő előre haladtával a környezeti tényezők hatása egyre jobban érvényesül. Bár az agyfejlődés tekintetében 18-20 éves korra az ADHD-sek utolérik a tipikus fejlődésűeket, a működésben sok különbség mutatható ki. Ennek okai: kompenzáció, ill. az éretlenség miatt más, negatív hatásoknak van kitéve a fejlődés közben. A 70-es években foglalkoztak először felnőtt ADHD-sekkel, 1980-ban jelent meg ADD reziduális típusként, a...

Read More

Webes tanfolyam ADHD-s felnőtteknek

Posted by on Sze 11, 2013 in ADHD világa, Blog |

Mit tegyen egy srác, akinek ADHD-je van, történetesen amerikai, ahol az ADHD-t „automatikusan” stimuláns gyógyszerrel kezelik, de rosszul reagál a gyógyszerre? Ha nem akar beleragadni helyzetébe, elkezd kutatni természetesebb megoldások után. Grant Weherley talált is működőképes ötleteket – olyannyira, hogy saját gyógyszermentes kezelését hatékonyabbnak tartja, mint szintén ADHD-s nővére gyógyszeres kezelését. Aztán a keresés során szerzett tudásra egy Control My ADHD – Turning Symptoms into Strength (Uralom az ADHD-met – a tüneteket előnnyé alakítva) című honlapot épített Paul Dimayuga nevű tréner barátjával.   Az oldal, amit ezúton ajánlok angolul tudó olvasóim figyelmébe, egy blogból és egy 12 részből álló tanfolyamból áll. A blog részben a Figyelemkontrollhoz hasonló témák kerülnek elő (neuroterápia, táplálkozási tanácsok, releváns konferenciák), színesen és könnyeden tálalva. A tanfolyam-részek, melyeket igény esetén a szerző heti gyakorisággal küld ki, 1-1 7 perces videót tartalmaznak, minden alkalommal más-más témában. Ezt egészítik ki az ajánlott olvasmányokra, egyéb videókra mutató linkek. A videók tényleg ADHD-seknek szólnak: nehéz nem odafigyelni rájuk, annyira pörgősek, de emellett kellőképpen tartalmasak is. A jó humorú srác még a szárazabb témákat is élvezetesen tolmácsolja: az egyik bemutatkozó videóban pl. azt ecseteli, milyen hasznos lehet az ADHD-val járó feledékenység ellen egy befőttesgumi. Azért ez nemcsak ADHD-seknek lehet jó ötlet: sokszor nem az a baj, hogy nem tudunk valamit felidézni, hanem az, hogy eszünkbe se jut, hogy valamit fel kellene idéznünk. De ha valami emlékeztet erre, akkor rögtön megkérdezzük magunktól, mit is nem szabad(na) elfelejtenünk, és jó eséllyel rá is jövünk. Az emlékeztető szerepét töltheti be pl. a csuklóra helyezett gumi, de az is jó, ha mondjuk az óránkat fordítjuk meg, és előbb-utóbb feltesszük magunknak a kérdést: Miért is fordítottam meg az órámat? A közismertebb tanácsok mellett számos ilyen kreatív ötlettel is megismerkedhetünk a tanfolyamon, melynek első 3 leckéje ingyen érhető el.   A tartalmi részeken túl több okból is fontosnak tartom ezt a kezdeményezést. Egyrészt mert Magyarországon most jelennek meg az első hírek arról, hogy nemcsak gyerekek lehetnek érintettek az ADHD-ben: Bölcskei Mónika ADHD coach legutóbbi cikke jól összefoglalja az ADHD-s felnőttek gyakori problémáit. A kifejezetten felnőtteknek szóló Control My ADHD azt bizonyítja, hogy az USA-ban már felismerték: a felnőttek jelentős (és egyre nagyobb) része is érintett a kérdésben. Egy pszichiáter, dr. Thomas E. Brown, a Yale Egyetem professzora egyenesen azt a tézist fogalmazta meg, hogy minden mentális betegségnek az ADHD képezi az alapját, az idegrendszer speciális működése hajlamosít később depresszióra, skizofréniára és más betegségekre. Egy hasonlattal élve: az ADHD az operációs rendszer hibája, míg a többi betegség „csupán” szoftverhiba… Ha így van, az ADHD hatékony menedzselése kulcskérdés az egész pszichiátriában! A tünetek nagy része gyógyszerekkel nem orvosolható, ezért (is) van szükség a komplexebb megközelítésre. Természetesen nem lehet mindenki mellé személyes tanácsadót állítani, de életvezetésbeli, szemléletbeli változtatások segítségével...

Read More

Jógával a kriminalizálódás ellen

Posted by on Júl 31, 2013 in ADHD világa, Ajánlat, Blog, Neuroterápia, Nevelés |

A Forbes Magazin – lassan 100 éve az Egyesült Államok vezető üzleti médiája – érdekes cikket jelentetett meg: ebben kísérletet tett arra, hogy számszerűsítse a meditáció iskolai bevezetésének potenciális hasznát. Alice G. Walton, az egészségügy, a pszichológia és az idegtudományok területén jártas újságírónő szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy a mindfulness meditáció és a jóga nemcsak az egyéni, de a társadalmi szintű problémák kezelésében is hasznos lehet. A nagy cégek közül sok (Google, Apple, Nike, Procter&Gamble) már régóta szervezetten nyújt ilyen lehetőségeket dolgozóinak, de még csak néhány helyi kísérlet történt, hogy diákok mentális egészségének szolgálatába állítsák a módszereket. Az iskolából való kimaradás általában az első lépése az iskolától a börtönig tartó „karrierútnak”, melynek állomásai lehetnek a hajléktalanság, a kábítószer-használat, a fiatalkori bűnözés és a krónikus betegségek. Cecelia Rouse, a Princeton Egyetem oktatója kiszámolta, hogy ha csak az alacsony iskoláztatás miatti termelékenység-csökkenést nézzük, 1-1 gyerek 260 000 dollárjába kerül az USA-nak – pedig évente 1 millió gyerek hagyja ott idő előtt az iskolát, ami így 260 milliárd dolláros kárt jelent. És ha ehhez hozzászámoljuk a bebörtönzés költségeit és a családnak okozott kárt, akár 4-7 millió dollár veszteséget is okozhat egy-egy esetben az iskola elhagyása… A szakemberek szerint az iskolából való kimaradásnak sok konkrét oka lehet, de ezek közös gyökere a stressz, legyen az krónikus, toxikus vagy traumatikus. Ezért térülnének meg sokszorosan azok a programok, melyek a diákok stressz-szintjének csökkentését érik el. Ebben kiemelkedő szerepet játszhatnak a jóga és meditáció alapú programok, mert a kutatások szerint nagyon hatékonyak: hatástalanítják az álmodozásért és aggódásért felelős agyi „default üzemmódot”, és komplett stresszcsökkentő program alapjául is szolgálhatnak, mint a Jon Kabat-Zinn által kidolgozott MBSR (mindfulness-based stress reduction) esetében. Problémát jelenthet, hogy azok a gyerekek, aki arra sem képesek, hogy nyugodtan üljenek az iskolapadban, valószínűleg a meditációhoz szükséges fegyelmet sem tudják produkálni – ezért a szakemberek mozgással kötik össze a meditatív állapotok elérését. Egy ilyen program a dr. BK Bose által kidolgozott Transformative Life Skills program, mely 18 hét alatt bizonyítottan csökkenti a negatív gondolatokat, a bosszúvágyat, a depressziót, az álmodozást és az észlelt stresszt, és egyúttal növeli az önuralmat és a toleranciát. A program nem is költséges: gyerekenként 5 dollárba kerül a vezető tanár felkészítése… A fentiek az Omega Institute nevű intézet amerikai és kanadai tudósokból, üzletemberekből, illetve jóga-szakemberekből álló fórumán hangzottak el néhány hete. A konferencia célja kimondva-kimondatlanul az volt, hogy elkötelezetté tegyék a pénzzel és/vagy tudományos befolyással bírókat abban, hogy ne csak helyi kezdeményezések, de átfogó országos programok is létrejöhessenek ennek szellemében. Eddig tart a Forbes-cikk összefoglalója, és ehhez csak két hozzáfűznivalóm van. Az egyik az, hogy úgy látszik, sajnos a szakemberek sem hallottak a passzív meditációról, pl. a fény-hangterápiáról, hiszen ez olyan módszer, mely nem követel meg semmilyen aktív lépést...

Read More

Az USA-ban agyhullám-tesztet is lehet használni az ADHD diagnosztikában

Posted by on Júl 17, 2013 in ADHD világa, Blog, Neuroterápia |

Tegnapelőtt áttörés történt a neurológiai módszerek elfogadottságának növekedésében: az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) bejelentette, hogy engedélyezi a NEBA System nevű agyhullám-teszt alapú eszköz alkalmazását az ADHD diagnosztikában a hagyományos diagnosztikai módszerek kiegészítéseként. A gyártó cégnek egy olyan kutatással sikerült az eszköz hatékonyságát bizonyítania, melyben 275, 6-17 éves gyermek diagnózisát végezték el csak a hagyományos eljárással, illetve úgy, hogy kiegészítették azt a 15-20 perces non-invazív eljárással. Az agyhullám-teszt a gyerekek théta és béta hullámait mérte, és ezek aránya alapján valószínűsítette az ADHD meglétét. A hagyományos eljárás a DSM-IV-TR kritériumok meglétének ellenőrzéséből, illetve viselkedési kérdőívek kitöltetéséből, viselkedési és IQ tesztekből, valamint fizikai vizsgálatból állt. Egy független szakértői bizottság pontosabbnak találta az agyhullám-teszttel megtámogatott hagyományos diagnosztikát, mint a hagyományos alapú diagnózist önmagában. Bár az ADHD diagnózisának számos más technikai módszerét kutatják és fejlesztik, az agyhullám-teszt az első, mely a (kiegészítő) diagnosztikai eszköz rangjára emelkedett. Az agyhullám-mintázat ezzel hivatalosan is biomarker lett, ami engem személyesen nagyon feldobott, hiszen néha bennem is van kétely, hogy jól látom-e, értelmezem-e mindazt, amit tapasztalok és olvasok ebben a témában. De az FDA döntése megerősít abban, hogy igen: az agyhullám-alapú neuroterápiás megközelítések valóban a jövő útját jelentik. Théta/béta arányt felhasználó tesztet egyébként már idéztem egy kutatásban, melyben a transzcendentális meditáció hatékonyságát követték nyomon az arány segítségével. De a neurofeedback terápia kiindulási pontját is ez jelenti: a terapeuta azonosítja az optimálisnál gyengébb illetve erősebb agyhullámokat, és ezeket optimalizálja. A terápia hatását is elsősorban a théta agyhullámok csökkenésével, a béta erősödésében méri le. Ha ilyen egyértelműen jó az agyhullám-teszt, miért van az, hogy az FDA a hagyományos diagnosztikai eljárások kiegészítőjeként, és nem önmagában engedélyezte? Ennek egyrészt intézményi okai lehetnek, nem lehet ilyen léptékű változtatást végrehajtani, és egycsapásra „lecserélni” egy adott típusú szaktudással rendelkező csoportot egy másikra. De ennél fontosabb az, hogy az ADHD (és az Asperger szindróma) pszichiátriai megbetegedés, melyet elsősorban nem testi tünetekkel, hanem szociális és lelki problémákkal definiálunk. Az, hogy erősen biológiai meghatározottságúak, nem jelenti azt, hogy azonosíthatók a biológiai aspektussal, mert egy gyerek viselkedését, sőt egész társas-kognitív érését befolyásolja a szocializáció, a gyerek intelligenciája, temperamentuma, neme is. Így előfordulhat, hogy maga az alany, szülei, nevelői, sőt a diagnosztizáló szakemberek is egyik esetben „tipikusnak”, másik esetben atipikusnak ítélik meg két, azonos agyhullám-mintázatú gyermek idegrendszeri fejlődését. A biológiai és a viselkedésalapú diagnosztika szükségképpen nem feleltethető meg egymásnak 100%-ig, és szerintem ezeket érdemes is lenne külön kezelni. Fontos megtudni, hogy ki hol áll agyműködését tekintve és hol áll társas-kognitív magatartását illetően, és ha a kettő nem felel meg egymásnak, azt a területet kell intenzívebben fejleszteni, ahol a lemaradás van. Csak két szélsőséges példa erre: ha egy viszonylag problémamentesen beilleszkedő lánynál kimutatható agyhullám-eltérés van, akkor biológiai alapú kezelésre szorul, mert lehet, hogy képességei révén nem 3-as, de jeles tanuló...

Read More