Játékválasztás a gyermek érdeklődési területének megfelelően

Posted by on nov 13, 2016 in Blog, Nevelés | 0 comments

Az ADHD-val vagy autizmussal élők számára különösen fontos, hogy szabadidejükben is olyan tevékenységeket végezzenek, melyek lelkesítik és bevonják őket, és melyek egyúttal fejlesztik is készségeiket. Dr. Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológia professzora kidolgozta a többszörös intelligencia elméletet, mely 7 fő érdeklődés-területet különít el, és ajánlásokat tartalmaz, hogy lehet ezeket figyelembe véve motiválni és fejleszteni a gyermekeket az iskolában és otthon. A 7 terület a következő: nyelvi-verbális, logikai-matematikai, téri-vizuális, testi-mozgásos, zenei, társas érdeklődés, önreflexív érdeklődés. Egy kérdőív kitöltésével könnyedén meghatározhatjuk, hogy gyermekünknek melyek a domináns területei (sőt arra is fény derül, melyek tekintetében van elmaradva), és ennek megfelelően választhatjuk meg a játékokat a közös vagy egyéni játéktevékenységhez. A vizuális elemeket is tartalmazó kérdőívet itt találod, míg a Válogatott játékok webshop, mely Gardner elméletére támaszkodva érdeklődési területek szerint kategorizálja a játékokat, itt érhető...

Read More

“Autista, epilepsziás és más mentális problémákkal küzdőknél vannak emésztőrendszeri, immunrendszeri problémák.”- interjú Bartha Ákossal

Posted by on okt 22, 2015 in Blog, Táplálkozás | 0 comments

Az alábbi interjút Kenyeres Adrienn készítette Bartha Ákos élelmiszerbiológussal, élelmiszerbiztonsági szakértővel, GAPS terapeutával. Ákos tanulmányokat folytatott több országban is, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban. Pályafutása kezdetén az Egyesült Államokban egy olyan cégnél kezdett dolgozott, ahol természetes állatgyógyászati szereket és humán célú táplálék-kiegészítőket gyártottak. Itt ismerkedett meg azzal például, hogyan zajlanak átfogó kutatások. Ezt az évek alatt megszerzett tudást és tapasztalatot használja a jelenlegi munkájában, amiben a táplálkozással összefüggő kérdéseket kutatja. Létrehozott egy rendszert, ami a Táplálkozás-Beállítás nevet kapta. A rendszer lényege a táplálkozás személyre szabása. Az ügyfelek, akik felkeresik, személyes konzultáción mondhatják el panaszaikat, tüneteiket, melyet Ákos laborvizsgálatok elemzésének összekapcsolásával diagnosztizál. Vallja, hogy a betegségek kialakulását a legnagyobb mértékben a helytelen táplálkozás okozza. Az egészségtelen ételek egészségesre való cseréjében személyre szabottan ad tanácsot. A javasolt étrend betartásával látványos javulás érhető el. Ezt a betegek beszámolói és a független laborvizsgálati eredmények is alátámasztják. Az elmúlt évek során számtalan betegséggel fordultak meg nála páciensek, amik között szerepeltek mentális problémákkal küzdők is, akiknél a probléma megoldását táplálkozási oldalról közelítette meg. Ezeknek a sikeres gyógyításoknak a tapasztalataival segítette dolgozatom kérdéseinek alátámasztását. Korábbi munkáid és kutatásaid során számos területét megismerted a táplálkozásnak/élelmiszeriparnak. Úgy gondolom, a legtöbb szakember a mentális problémák kialakulását és gyógyítását nem hozná összefüggésbe a táplálkozással. Neked mégis számos pozitív tapasztalatod van ezen a területen. Hogyan hoztad ezt a két területet összefüggésbe? -Alapvetően azért kezdtem el foglalkozni olyan mentális problémákkal, mint autizmus, epilepszia, ADHD, mert úgy gondolom, ha 30 évvel később születek egy ilyen táplálkozási környezetbe, mint ami minket jelenleg körülvesz, akkor valószínűleg nekem is komoly idegrendszeri problémáim lennének. Nyilván ez egy megérzés és ez sokkal bonyolultabb, de ha a táplálkozási oldalát nézzük, akkor nagyon erősen igaz. Ha saját étrendemet nézem, amivel a mindennapokban jól érzem magam és ezt összehasonlítom azzal, ahogyan jelenleg egy átlag magyar gyerek étkezik, akkor sok, egészen egyértelmű jelet észre lehet venni. Te a mentális problémákat táplálkozási oldalról közelíted meg. Pszichiátriai szakirodalomban a táplálkozást nem említik. Legtöbbször a szakértők genetikai területen közelítik meg ezeket a betegségeket. Mi a véleményed a genetika háttérről ezekben az esetekben? -Van genetikai háttér, szerintem azonban nem jelentősebb, mint bármi más esetben, bármely más megbetegedések esetén. Ez olyan 10-15%. Aki szeret ezzel a minimális százalékkal foglalkozni és keresi annak az okát, hogy ez a 10-15% mit befolyásol, az nyilván egy másik megközelítés. Úgy gondolom érdemesebb a maradék 85-90%-kal foglalkozni, ami sokkal inkább kapcsolódik az epigenetikához: hogy hogyan reagálunk minden egyéb környezeti tényezőre. Szent Györgyi Albert úgy fogalmazott: „A legerősebb kapcsolat az ember és a környezete között az a táplálkozáson keresztül valósul meg.” Ez az elsődleges kapcsolat. Azzal én is egyetértek, hogy szükség van kiegészítésekre. Azt is tudjuk, hogy bármilyen ilyen jellegű gyerekkori mentális problémát fel tud erősíteni az, ha a gyerek nem kerül...

Read More

„Mi azt tanítjuk meg a szülőknek, hogy tudnak visszatérni a természetes kapcsolódáshoz, és fontos az is, hogy lássák, hogy ez nem azért nem tudott megvalósulni, mert ők valamit elrontottak”- beszélgetés Balla Barbarával, az Összhangban az autizmussal vezetőjével

Posted by on Sze 24, 2015 in Blog, Nevelés | 0 comments

-Üdvözöllek, Barbara. Tavaly két ízben is volt szerencsénk beszélgetni a Kapcsoda szülőtréningje apropóján. Úgy tudom, hogy most ősszel is terveztek egy hasonló képzést. Bemutatnád pár szóban, hogy miről van szó? -Tavaly Aaron DeLand látogatott hozzánk, és a GPS (Growth Through Play) képzést tartotta meg. Ez egy háromnapos nagyon lelkesítő, feltöltő képzés volt mind szakembereknek, mind szülőknek, ami rengeteg hasznos ismeretet adott. Utólag sokan számoltak be arról, hogy nagyon nagy hozzáállásbeli változásokat hozott a tréning az életükben, és a gyerkőcök fejlődésére is nagymértékben hatott. Olyan hasznos technikákat tanulhattak meg a képzés során, amiknek a segítségével a szülő-gyermek illetve a szakember-gyermek kapcsolat teljes mértékben megváltozott, szorosabbá vált, könnyedebb lett az együtt töltött idő. Sokkal jobban tudtak kapcsolódni a gyerekekhez a felnőttek, és mindebből kiindulva a fő területeken – szociális-, kommunikáció-, és a játékfejlődés – nagyon pozitív változások következtek be a gyerkőcöknél. -Mi az, ami a leginkább izgalmas volt a résztvevők számára? -Mindenki beszámolt arról, hogy az Aaron zseniális előadó, annyira felszabadultan és könnyeden tud játszani a gyerekekkel (ez látszott a videókból, amiket megnéztünk), és annyira jó hangulatban tartotta a képzést, hogy a lelkesedés ráragadt az emberekre – vagy előjött a saját lelkesedésük. Van olyan szülő, aki azt mondta, hogy ez egy hatalmas fordulópont volt az életében. A képzés végére sikerült oly módon elfogadni gyermekét és a helyzetüket, aminek hatására nagyon pozitív irányba változott minden az életükben. Volt, aki azt mondta, hogy neki most összeállt, hogy miről is szól ez az egész kapcsolatalapú megközelítés. -Tartjátok a kapcsolatot ezekkel a szülőkkel? -Vannak, akikkel együtt dolgozunk és vannak szakemberek, akikkel időről időre kommunikálunk, illetve tartottunk olyan képzéseket is, aminek a kapcsán felélénkült a kapcsolat az érintettekkel, így tudtunk információkhoz jutni. -Ez az új képzés hogy illeszkedik a korábbiakhoz? Arra ráépül, vagy egy hasonló tematikájú, kezdő tréning? -Átkereszteltük a képzést, a neve A Fejlődés Gyerekjáték lesz, és együtt fogjuk Aaronnal tartani. Két részre osztottuk: az eleje egy kétnapos kezdő tréning, ami mindenkinek szól, aki érdeklődik a téma iránt, és erre épül egy kétnapos haladó képzés, ami a tavalyi képzésnek a folytatása is egyben. -Megnéztem a tematikát, és az alapján az elfogadás szó egy új jelentést is nyert. Nemcsak arról van szó, hogy a szülő képes legyen elfogadni a gyerek állapotát, hanem képes legyen elfogadni azt, hogy a kapcsolat alapú megközelítések működnek. A tematika alapján úgy tűnt, hogy nagyon sok szülőben magában van a gát, ami miatt természetesen nem működik egy ilyenfajta megközelítés. -Igen, én azt látom a szülőknél, hogy amikor megszületik a gyermek, és elindulnának a természetesen kódolt kapcsolódások, a gyerkőc nehézségeiből fakadóan ez nem mindig így alakul. Nagyon sokszor a szülők tanácstalanná válnak, elveszítik a fogódzkodót, hogy most hogyan kellene a gyerkőcükkel foglalkozni. Mi azt tanítjuk meg a szülőknek, hogy tudnak visszatérni a természetes...

Read More

A vegyi anyagokra érzékeny anyáknak nagyobb valószínűséggel lesz ADHD-s vagy autista gyermeke

Posted by on Júl 21, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

A University of Texas Health Science Center kutatása szerint két-háromszorosára növeli a fejlődési rendellenességgel születő gyermek valószínűségét, ha az anyánál valamilyen kémiai intolerancia áll fenn. (Kémiai intoleranciáról akkor beszélünk, ha valakinél olyan súlyos reakciót vált ki valamelyik elterjedt kémiai szer, hogy megzavarja normál életvitelét. Az USA-ban 10 és 30% között van a kémiai intoleranciával élők aránya.) A kutatásba 282 ASD-vel (autizmus-spektrumzavar) élő, illetve 258 ADHD-s gyermek édesanyját vonták be, a kontrollcsoport 154 tipikusan fejlődő gyermek édesanyjából állt. Velük az 50 kérdést tartalmazó Quick Environmental Exposure and Sensitivity Inventory-t, a környezetkárosító tényezőkre való érzékenységet vizsgáló kérdőívet vették fel az anyákra és gyermekükre egyaránt.“A legjobban az aggaszt bennünket, mennyire sérülékenyek az ADHD-val és autizmussal élő gyermekek a környezeti hatásokra” – mondta a kutatásvezető, Lynne P. Heilbrun. “Az ő édesanyjuk gyakran említette, hogy a gyermek a tipikusan fejlődőknél érzékenyebb az olyan hétköznapi dolgokra, mint a kipufogógáz, a benzin, füst, illatanyagok és tisztítószerek.” A gyerekek emellett a fertőzésekre, gyógyszerekre,bizonyos ételekre és allergénekre is érzékenyebben reagálnak. A kutatásból kiderült, hogy az ADHD-s gyerekek 1,7x, az ASD-sek 4,9x gyakrabban betegedtek meg olyan komplex fertőzésekben, melyek miatt antibiotikumot kellett szedniük; az ADHD-s gyerekek 2x (ASD-s gyerekek 1,6x) hajlamosabbak az allergiára; az ADHD-s gyerekeknél 2x (ASD-s gyerekeknél 3,5x) gyakrabban fordult elő émelygés, fejfájás, légzési nehézség füst, körömlakklemosó, kipufogógáz, légkondicionáló vagy tisztítószer hatására; ADHD-s gyerekek 2x (ASD-sek 4,8x) gyakrabban ácsingóznak chips, kenyér, tészta, cukor, só vagy csokoládé után. Kémiai anyagokra intoleráns anyáknak az átlagnál 3-szor gyakrabban van autisztikus gyermeke, míg ez az arány ADHD-s gyermek esetén 2,3. A kutató szerint eljött az ideje, hogy a háziorvosok felhívják a várandós nők figyelmét a környezetben jelen lévő szennyező anyagok veszélyére. Mindenkinek fontos tudnia, hogy az orvosoknak rendelkezésükre áll egy eszköz arra, hogy kiszűrjék a környezeti szennyeződésekre érzékenyebb anyákat, és segítséget tudnak nyújtani abban, hogyan védjék meg önmagukat és fejlődő gyermeküket. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

Fegyelmezés másképpen

Posted by on Júl 10, 2015 in Blog, Nevelés | 0 comments

A fegyelmezés szó komoly indulatokat tud kavarni manapság, amikor egyre több szülő vélekedik úgy, hogy a fegyelmezés célja (átformálás) és eszközei (szigor) nem kompatibilisak a modern szülői szereppel. Legfeljebb mint szükséges rosszra tekintenek rá, mely „úgyis jön magától”, ha a gyerek átlépi az elfogadható és az elfogadhatatlan viselkedés között húzódó képzeletbeli határt. Daniel Siegel és Tina Payne Bryson, a nemrég megjelent Drámamentes fegyelmezés – A káosz lecsillapítása és a fejlődő gyermeki elme integrált szemléletű gondozása című könyv szerzői azonban azon az állásponton vannak, hogy a fegyelmezés fontos pedagógiai eszköz, annál is inkább, mert a gyermek személyisége éppen a nehéz nevelési helyzetek során alakul, alakítható, így kulcsfontosságú, hogy a szülő ezeket jól kezelje. A fegyelmezés rossz PR-je miatt majdnem lemondtak arról, hogy könyvük címében szerepeltessék a szót, de aztán úgy döntöttek, hogy felvállalják annak képviseletét – és hogy tudományosan és tapasztalataik alapján is kimondják: lehet, sőt kell is tiszteletteljes és gondoskodó módon fegyelmezni. Ahogy írják: az angol fegyelmezés (discipline) szó a latin tanítani szóból származik, a fegyelmezés eredeti célja tehát nem az, hogy a szülő elérje, hogy rend legyen körülötte, hanem az, hogy a gyermek fejlődjön. (Magyarul sajnos nem ilyen jó a helyzet, mivel a fegyelem szóban a „fedd” (szid) ige ősi alakja fedezhető fel, akárcsak a fegyház és a fegyenc szóban:( Más nevelési tanácsadó könyvekkel ellentétben a könyv nem konkrét helyzetekre és korcsoportokra lebontott tanácsokat tartalmaz, hanem olyan gondolatokat, melyek a szülőkben segítenek kialakítani a szülőkben a szerzők szerint kívánatos szemléletet. Azt sugallják, hogy nincsenek univerzális szabályok, a szülőknek maguknak kell felismerniük, hogyan tudják előmozdítani gyermekük fejlődését egy-egy konkrét nevelési helyzetben. Ennek megfelelően a szülőknek sem a „jó példák” megismerése és másolása, hanem saját és gyermekük elmetudatosságának fejlesztése a fő feladatuk. Ahogy egy helyen írják: „segíteni kell kifejleszteni a gyermek felső agyterületét (a racionális belátásra képessé tevő végrehajtó funkcióit), és közben helyettesíteni azt, hogy akkor is jó döntést hozzanak, amikor egyedül nem képesek rá”. A cél azonban nem szentesíti az eszközt, de erre nincs is szükség: éppen a gyengéd eszközök vezetnek sikerre. A releváns agykutatási eredményeket jól ismerő szerzők szerint a megfélemlítés és keménység a gyermek amygdalájának aktivitását fokozza, ami dacos ellenkezéshez vagy kontrollvesztéshez vezet, és ezekben az állapotokban lehetetlenné válik a tanulás. Talán evidensnek tűnhet ez, de ha kicsit mélyebben belemegyünk a Siegel-Bryson páros elveibe, jobban látszik, milyen sok szempontból eltérnek a ma általában a szakemberek által még most is gyakran támogatott módszerektől. Csak néhány különbség: – A dührohamok figyelmen kívül hagyása („majd belátja, hogy ezzel nem ér el nálam semmit”), illetve az elkülönítés („menj a szobádba és gondold át, mit tettél”) téves fegyelmezési gyakorlat. A gyereknek éppen a kritikus pillanatokban van a legnagyobb szüksége a szülői figyelemre és útbaigazításra. A szerzők egy olyan folyamatot javasolnak, melynek elemei...

Read More

Az alacsony glikémiás indexű étrend egereknél enyhíti az autizmus tüneteit

Posted by on jún 12, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

A magas glikémiás indexű étrenden élő nőstények utódai autisztikus tüneteket mutatnak, míg az alacsony glikémiás indexű nőstények utódai nem, állítják az amerikai Salk Institute for Biological Studies kutatói a Molecular Psychiatry nevű szaklapban megjelent cikkükben. Az autizmus terjedésének egyik oka az emberek életmódjának megváltozása lehet. A kutatásban vemhes egereket magas, illetve alacsony glikémiás indexű tápon tartottak, és az utódjaikat is hasonló módon etették. A bevitt kalóriamennyiség, illetve az állatok súlya is megegyezett a két csoportban. Ezután viselkedési és biokémiai tesztek sorát végezték el rajtuk, és azt találták, hogy a magas glikémiás indexen élő egerek az autizmus minden jelét mutatták: gátolt társas interakció, repetitív, céltalannak tűnő mozgások. Kiderült, hogy kevesebb idegsejtjük van, és sejtjeik illetve neuronális kapcsolataik egy része is eltér az alacsony glikémiás indexen nevelkedett egyedekétől. Az autizmust “modellező” egerekben kevesebb volt az újonnan kifejlődő idegsejtekre utaló doublecortin nevű fehérje is, különösen az emlékezetért felelős agyterületen. Emellett náluk több volt aktív a gyulladásért és az immunműködésért felelős gének közül. (Emberekkel lefolytatott kutatásokból tudjuk, hogy az autisztikus személyeknél jellemzően krónikus, de enyhe gyulladási folyamat zajlik.) A kutatók szerint az étrend közvetlenül hat a bélbaktériumok rendszerére is, és a magas glikémiás indexű egyedek vastagbelében más baktériumflóra alakul ki. A kutatócsoport a bélbaktériumok elemzésével és ezek autizmussal való kapcsolatának feltárásával folytatja a vizsgálódást, és szeretnék megérteni a gyulladás szerepét is. Emellett arra is kíváncsiak, hogy mi történik, ha egy magas glikémiás indexű vemhességből született egyed normál glikémiás indexű étrenden nő fel. A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt...

Read More