Az autizmus nem integrációs probléma, hanem fokozott érzékenység a mintázatba nem illőre

Posted by on máj 27, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Mivel az autisztikusok számára az átlagosnál nagyobb kihívást jelent a komplex szenzoros ingerek feldolgozása, a tudósok általában egyetértenek abban, hogy az ingerek integrációját nem képesek megfelelően végrehajtani. Dr. Adam Zaidel, Bar-Ilan Egyetem Multidiszciplináris Agykutató Központjának kutatója olyan kísérletet végzett el, melynek eredménye cáfolja ezt a közkeletű nézetet, mivel szerinte veleszületett integrációs zavar helyett inkább a “zajos”, szabályos mintába nem rendezhető ingerekre való túlérzékenységről van szó. Korábbi kutatásokban a résztvevőknek a számítógép képernyőjén mozgó pontok haladási irányát kellett meghatározniuk. A kutatók fokozatosan egyre több véletlenszerűen mozgó pontot tettek a szabályszerűen mozgó pontok közé, és azt nézték meg, hogy mi az a “zajszint”, ahol az egyes alanyok már nem látták a mintázatot; ez határozta meg, mennyire képes valaki az elkülönülő vizuális ingerekből összerakni a globális képet. Az autisztikusaknál már az alacsonyabb zajszint is problémát okozott. Dr. Zaidel ehhez a forgatókönyvhöz képest több változtatást is eszközölt kutatásában, melyben 36 személy reakcióit vizsgálta meg. Először is, a kutatást térbelivé terjesztette ki, mivel a résztvevők 3D-s szemüveget viselve szinte csillagközi térben érezhették magukat a kísérlet közben. Másodszor, lehetővé tették, hogy a résztvevők elmozduljanak az észlelet mozgás irányába, testükkel is kísérjék azt. Emellett volt olyan rész is, amikor minden pont szabályszerűen mozgott, tehát ezt összehasonlítási alapul vehették a véletlenszerűen mozgó pontokkal nehezített kísérleti fázisokhoz. Eredményül azt kapták, hogy ha csak szabályszerű mozgás volt, az autisztikus személyek legalább olyan jól teljesítettek, mint a kontrollcsoport, ami arra utal, hogy nincs alapvető integrációs problémájuk. De teljesítményüket sokkal negatívabban befolyásolta a “zajos” pontok megjelenése. A kutató szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy az autisztikus személyek jobban támaszkodnak osztályozási rendszerükre és érzékenyebbek a zajokra, tehát kevésbé használják fel a korábbi tapasztalataik alapján kialakult “ökölszabályokat”. Dr. Zaidel a következőt nyilatkozta: “az elmúlt években a tudományos közösség elkezdte vitatni az autizmus mibenlétével kapcsolatos uralkodó elméleteket. Ugyanakkor egyre több autizmus spektrumzavar diagnózis születik. Létfontosságú, hogy megértsük az autizmus hátterében álló neuropathológiát, hogy a tudósok olyan kutatásokat végezhessenek, melyek nyomán a legnagyobb eséllyel tudjuk kezelni ezt a kihívást”. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More

Az omega-3 egy trükkös kutatásban csökkenti a gyerekek agresszióját

Posted by on máj 17, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Dr. Adrian Raine neurokriminológus, a Pennsylvania Egyetem professzora a biológia és a környezet egymásra hatását vizsgálja  antiszociális és kriminális viselkedések esetén, és olyan biológiai beavatkozási lehetőségeket keres, melyek mérséklik ezeket. Egy új kutatása arra utal, hogy a halolajban található omega-3 hosszútávon befolyásolja az idegrendszer fejlődését, és gyermekeknél csökkenti az antiszociális és az agresszív viselkedésformákat. Dr. Raine még egyetemi hallgatóként vett részt egy kutatásban, amelyet a Mauritius szigeten folytattak le. 3 éves gyerekek egy csoportjának plusz szellemi stimulációt, mozgáslehetőséget és jobb táplálékot biztosítottak (hetente egyszer vagy kétszer kaptak halételt), és azt tapasztalták, hogy 11 éves korukban sokkal jobb volt az EEG-vel mért agyműködésük, mint a kontroll csoportba tartozóknak. 23 éves korukban 34%-kal alacsonyabb volt körükben a bűnözés aránya. A  Journal of Child Psychology and Psychiatry szaklapban megjelent kutatásban dr. Raine és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan mi okozta ezt a változást. Más kutatások már utaltak arra, hogy a halban található omega-3 szabályozza a neurotranszmittereket, meghosszabbítja az idegsejtek élettartamát és segíti a neuronok összekapcsolódását, valamint javítja a bűnözőknél alulműködő dorsolaterális prefrontális kéreg funkcionálását. A testünk nem termel omega-3-at, a környezetünkből tudunk csak hozzájutni. Az omega-3 hatására irányuló kutatásba 200, 8 és 16 év közötti gyereket vontak be: egy részük hat hónapon át minden nap 1 g omega-3 at kapott narancs dzsúzába, míg a másik felük nem. A kutatás elején a gyerekek és szüleik személyiségteszteket töltöttek ki. A hat hónap elteltével a kutatók vérteszt segítségével ellenőrizték, hogy van-e különbség a gyerekek omega-3 szintje között, majd a szülőkkel és gyermekekkel ismét személyiségteszteket töltöttek ki. Újabb hat hónap után ezt megismételték. A tesztben rákérdeztek a gyerekek externalizáló és internalizáló agresszív, antiszociális viselkedésére is: az első kategóriába pl. a verekedés és a hazudozás, a másodikba a depresszió és a szorongás tartozik. Hat hónappal a kutatás indulása után a gyerekek egyik csoportban sem számoltak be változásról, de a szülők által észlelt antiszociális és agresszív viselkedés aránya mindkét csoportban csökkent. 12 hónap után azonban az arány csak az omega-3-at valóban szedő csoportban maradt alacsony, a kontrollcsoportban visszatért a kiindulási értékre. A kutató szerint a hat hónapos eredmény placebo hatás következménye, míg az egyéves mutatja a valós különbséget: az externalizáló viselkedés 42%-kal, az internalizáló 62%-kal csökkent. Meglepő volt még, hogy nemcsak a gyerekek, de a szülők is kevésbé agresszívek lettek, ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy esetleg ők szedték be a gyerek táplálékkiegészítőjének egy részét, vagy mert pozitívan reagáltak a gyermek viselkedésének javulására. Az egyik kutató, dr. Jianghong Liu szerint “a táplálkozás nagyon ígéretes védőfaktornak tűnik viselkedési problémák ellen; viszonylag olcsó és könnyen irányítható.”  További, hosszú távú kutatásokra van szükség, és annak feltárására, a gyerekek miért nem éreznek változást. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More

A bélbaktériumok jelenthetik a kulcsot az autizmus új terápiájához

Posted by on máj 8, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Dr. Richard E. Frye, az Arkansas Children’s Hospital (ACH) autizmuskutatási programjának igazgatója szerint az autizmus megértéséhez és új kezelési módjaihoz a bél mikrobiomjának kutatása vezet el. Dr. Frye elnökletével nemrég megtartották az első nemzetközi szimpóziumot, melynek címe “A mikrobiom egészségre, betegségre gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az autizmusra” volt. “Egyre több bizonyíték van arra, hogy az agy és a bél között szoros kapcsolat van, és korábban alábecsülték a hatást, amit a bélműködés gyakorol a gondolkodásra és a cselekvésre. A bélben történő változások az ASD (autizmus spektrumzavar) magtüneteire vannak hatással”– mondta dr. Frye. Számok kutatásból kiderül, hogy az ASD-vel élők baktériumflórája eltérő a nem érintettekétől. Dr. Frye és kutatótársa, dr. John Slattery egy friss publikációban lefektették a további klinikai kutatások alapjait, melyek alapján bebizonyosodhat, ha bél mikrobiom (gut microbiome, GM) oki vagy akár járulékos kapcsolatban áll-e az autizmussal. Ha így van, új terápiás megoldások tesztelésére van szükség, melyekben szisztematikusan megváltoztatják a GM-et, és ennek hatását elemzik. A legfőbb kihívás a kutatások finanszírozása: “Hagyományosan szinte lehetetlen olyan kutatásra forrást találni, ami túllép azon a széles körben elfogadott nézeten, hogy az autizmus öröklött agyműködésbeli rendellenesség” – állítja dr. Slattery. “Pénz nélkül csak a ‘mi van, ha’ típusú kérdéseken tűnődhetünk, és ahogy ketyeg az óra, egyre több család szenved. Hiszünk abban, hogy már a küszöbön áll egy nagy fordulat, de a finanszírozás hatalmas kihívást jelent egy ilyen komplex, interdiszciplináris területen.” Pedig a kutatók szerint lehetségesnek tűnik, hogy bizonyos esetekben a mikrobiom megváltoztatásával beavatkozzanak a gyermek fejlődésének kritikus pontjain, és csökkentsék az ASD kifejlődésének esélyét. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More

A szülők aggodalma előrejelezheti az autizmust

Posted by on ápr 27, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Lonnie Zwaigenbaum, a University of Alberta gyermekorvosi karának Autizmus Kutatói Központjának vezetőjének fő szakterülete az, hogyan lehet minél korábban azonosítani az autizmust. Most egy kutatására támaszkodva szt állítja, jobban kellene figyelni a szülők által megfogalmazott aggodalmakra: “A szülők az igazi szakértők a gyerek ügyében, és megfigyeléseik nagyon értékesek.” A kutatásban 300, fél 3 év közötti gyerek adatait egészségügyi adatait vizsgálták meg; a mintában voltak átlagos autizmus-kockázatú és fokozott autizmus-kockázatú gyerekek (pl. akiknek volt autisztikus testvére) is. A gyerekeket az USA-ban 3 éves korban autizmusra nézve megvizsgálják, ilyenkor adott esetben diagnózist kapnak. Dr. Lonnie Zwaigenbaum és társai azt nézték meg, hogy van-e különbség az ekkor autisztikusnak talált gyerekek szülei, illetve a többi gyerek szülei által korábban megfogalmazott aggodalmak között. Az eredmények azt mutatják, hogy a 3 évesen autistaként diagnosztizált gyerekek szülei a többieknél több aggodalmukat jelezték az orvosoknak: fél éves kortól szenzoros és motoros problémákról számoltak be, majd a gyerek 12-15 hónapos korától gyakran számoltak be beszéd-és társas fejlődési zavarokról. A kutatók következtetése: beszélgetni kell a szülőkkel, és komolyan kell venni aggodalmaikat: “Ha a fokozott kockázatú gyereket korábban, már egyéves kora előtt azonosítjuk, elkezdhetünk dolgozni velük a fejlődési nehézségeken, és így végül jobban fejlődhetnek a készségeik… A szülők kulcsfontosságú szerepet játszanak a beavatkozásokban, ha a tanulási lehetőségeket beépítik a mindennapos gondozói- és játéktevékenységükbe.” A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

Az ADHD-s gyerekek jobban tudnak tanulni, ha fészkelődhetnek

Posted by on ápr 20, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Az ADHD-s gyerekek tanárai és a szülei küzdenek az ellen, hogy a gyerekek rázzák a lábukat, topogjanak vagy a széken hintázzanak, és gyakran hangzik el, hogy “Ülj nyugodtan és figyelj oda!” Egy floridai egyetem (University of Central Florida) vizsgálatából azonban az derült ki, hogy az ADHD-sek tanulását éppenséggel segíti a mozgás. A kutatók 8 és 12 év közötti fiúkat vontak be a kutatásba; az 52 gyerek közül 29-nek ADHD diagnózisa volt. A gyerekek azt kapták feladatul, hogy egy képernyőn felvillantott számcsoportot, illetve betűt sorrendbe rakjanak. (A teszttel az információk rövid távú tárolásáért és felhasználásáért felelős munkamemória működését vizsgálták.) Mark Rapport, az egyetem tanulási klinikájának vezetője és társai azt találták, hogy “az ADHD-sek többsége akkor nyújtja a legjobb teljesítményt, ha mozog – mozgással tudják fenntartani éberségüket.” A nem-ADHD-s gyerekek esetén éppen fordítva volt, mert a mozgás rontotta a teljesítményüket. A kutatásvezető szerint ez arra utal, hogy az ADHD-sek iskolai nevelésében régóta elfogadott módszerek, melyek a hiperaktivitás csökkentését célozzák, nem megalapozottak: “Nem arról van szó, hogy a tanárnak hagyni kellene futkosni őket az osztályteremben, de facilitálni kellene a mozdulataikat, hogy fenntarthassák a szellemi működéshez szükséges éberségüket”. Valószínű, hogy az ADHD-s gyerekek jobban teljesítenének az órákon és a teszteken, ha biciklin vagy fitness labdán ülhetnének. Rapport egy korábbi kutatásában azt tárta fel, hogy a hiperaktivitás csak akkor jelentkezik a gyerekeknél, ha agyuk végrehajtó funkcióit (különösen a munkamemóriát) kell használniuk. Az új kutatásban még egy lépéssel továbbmegy ennél, mivel azt bizonyítja, hogy mozgásuk egy adott célt szolgál. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

A naplóírás segíthet autista gyereket nevelő anyák stresszkezelésében

Posted by on ápr 17, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

A Journal for Autism and Developmental Disorders-ben megjelent írásban Rondalyn V. Whitney, a Clarkson Egyetem foglalkozásterápia professzora azt állítja, hogy a naplóírás csökkenti az anyai stresszt, és javítja az anya-gyerek kapcsolatot. Az autista gyermeket nevelő anyák körében gyakori a kiégés, mert otthon általában nincs segítségük, és arra sincs lehetőségük, hogy szakemberekhez forduljanak; baráti kapcsolataik ápolására is kevés energiájuk jut. Sokszor úgy érzik, egyedül ők értik meg gyermeküket, aki miatt nem ritkán elszigetelődnek a család többi tagjától. Pedig ahogy a repülőgépen is először a felnőtteknek kell felvenniük az oxigénmaszkot, ugyanúgy a gyermeknevelésben is fontos lenne biztosítani az anya érzelmi jóllétét – ha ez nem történik meg, az apa stressz-szintje is megnő, és a gyermek terápiás kezelése is kevesebb eredményt hoz. Whitney professzor tapasztalatai szerint az online naplóírás segíthet ebben, mert ez olyan biztonságos hely, ahol az anyák anélkül beszélhetnek a gyerekkel kapcsolatos negatív érzéseikről, hogy ez a gyerekkel való kapcsolatukat befolyásolná. Érzelmeik kiírása segíthet átkeretezni problémáikat, és megkönnyítheti a megoldáskeresést. A kutatás szerint az sem baj, ha az anya nem kap visszajelzést írására, mert már maga a naplóírás segít. A naplóírás hatására változást történt abban, hogy minek tulajdonítják az anyák a stresszt: míg eredetileg azt gondolják, hogy “azért vagyok stresszes, mert (autista) gyermekem anyja vagyok“, egy idő után inkább csak stresszesnek tartják az életüket. A professzor szerint interdiszciplináris kutatásra van szükség annak feltárására, mit élnek át az anyák. A viszont biztos, hogy ha maguk az anyák jobban megértik, mi történik velük, látják annak értelmét, és eszközöket kapnak annak kezeléséhez, egészségesebbek és reziliensebbek lesznek. A naplóírás is ezt a célt szolgálja, és így a megküzdési stratégiák sorába illeszthető. A cikk angol nyelvű összefoglalója itt...

Read More