A vegyi anyagokra érzékeny anyáknak nagyobb valószínűséggel lesz ADHD-s vagy autista gyermeke

Posted by on Júl 21, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

A University of Texas Health Science Center kutatása szerint két-háromszorosára növeli a fejlődési rendellenességgel születő gyermek valószínűségét, ha az anyánál valamilyen kémiai intolerancia áll fenn. (Kémiai intoleranciáról akkor beszélünk, ha valakinél olyan súlyos reakciót vált ki valamelyik elterjedt kémiai szer, hogy megzavarja normál életvitelét. Az USA-ban 10 és 30% között van a kémiai intoleranciával élők aránya.) A kutatásba 282 ASD-vel (autizmus-spektrumzavar) élő, illetve 258 ADHD-s gyermek édesanyját vonták be, a kontrollcsoport 154 tipikusan fejlődő gyermek édesanyjából állt. Velük az 50 kérdést tartalmazó Quick Environmental Exposure and Sensitivity Inventory-t, a környezetkárosító tényezőkre való érzékenységet vizsgáló kérdőívet vették fel az anyákra és gyermekükre egyaránt.“A legjobban az aggaszt bennünket, mennyire sérülékenyek az ADHD-val és autizmussal élő gyermekek a környezeti hatásokra” – mondta a kutatásvezető, Lynne P. Heilbrun. “Az ő édesanyjuk gyakran említette, hogy a gyermek a tipikusan fejlődőknél érzékenyebb az olyan hétköznapi dolgokra, mint a kipufogógáz, a benzin, füst, illatanyagok és tisztítószerek.” A gyerekek emellett a fertőzésekre, gyógyszerekre,bizonyos ételekre és allergénekre is érzékenyebben reagálnak. A kutatásból kiderült, hogy az ADHD-s gyerekek 1,7x, az ASD-sek 4,9x gyakrabban betegedtek meg olyan komplex fertőzésekben, melyek miatt antibiotikumot kellett szedniük; az ADHD-s gyerekek 2x (ASD-s gyerekek 1,6x) hajlamosabbak az allergiára; az ADHD-s gyerekeknél 2x (ASD-s gyerekeknél 3,5x) gyakrabban fordult elő émelygés, fejfájás, légzési nehézség füst, körömlakklemosó, kipufogógáz, légkondicionáló vagy tisztítószer hatására; ADHD-s gyerekek 2x (ASD-sek 4,8x) gyakrabban ácsingóznak chips, kenyér, tészta, cukor, só vagy csokoládé után. Kémiai anyagokra intoleráns anyáknak az átlagnál 3-szor gyakrabban van autisztikus gyermeke, míg ez az arány ADHD-s gyermek esetén 2,3. A kutató szerint eljött az ideje, hogy a háziorvosok felhívják a várandós nők figyelmét a környezetben jelen lévő szennyező anyagok veszélyére. Mindenkinek fontos tudnia, hogy az orvosoknak rendelkezésükre áll egy eszköz arra, hogy kiszűrjék a környezeti szennyeződésekre érzékenyebb anyákat, és segítséget tudnak nyújtani abban, hogyan védjék meg önmagukat és fejlődő gyermeküket. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

Az alacsony glikémiás indexű étrend egereknél enyhíti az autizmus tüneteit

Posted by on jún 12, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

A magas glikémiás indexű étrenden élő nőstények utódai autisztikus tüneteket mutatnak, míg az alacsony glikémiás indexű nőstények utódai nem, állítják az amerikai Salk Institute for Biological Studies kutatói a Molecular Psychiatry nevű szaklapban megjelent cikkükben. Az autizmus terjedésének egyik oka az emberek életmódjának megváltozása lehet. A kutatásban vemhes egereket magas, illetve alacsony glikémiás indexű tápon tartottak, és az utódjaikat is hasonló módon etették. A bevitt kalóriamennyiség, illetve az állatok súlya is megegyezett a két csoportban. Ezután viselkedési és biokémiai tesztek sorát végezték el rajtuk, és azt találták, hogy a magas glikémiás indexen élő egerek az autizmus minden jelét mutatták: gátolt társas interakció, repetitív, céltalannak tűnő mozgások. Kiderült, hogy kevesebb idegsejtjük van, és sejtjeik illetve neuronális kapcsolataik egy része is eltér az alacsony glikémiás indexen nevelkedett egyedekétől. Az autizmust “modellező” egerekben kevesebb volt az újonnan kifejlődő idegsejtekre utaló doublecortin nevű fehérje is, különösen az emlékezetért felelős agyterületen. Emellett náluk több volt aktív a gyulladásért és az immunműködésért felelős gének közül. (Emberekkel lefolytatott kutatásokból tudjuk, hogy az autisztikus személyeknél jellemzően krónikus, de enyhe gyulladási folyamat zajlik.) A kutatók szerint az étrend közvetlenül hat a bélbaktériumok rendszerére is, és a magas glikémiás indexű egyedek vastagbelében más baktériumflóra alakul ki. A kutatócsoport a bélbaktériumok elemzésével és ezek autizmussal való kapcsolatának feltárásával folytatja a vizsgálódást, és szeretnék megérteni a gyulladás szerepét is. Emellett arra is kíváncsiak, hogy mi történik, ha egy magas glikémiás indexű vemhességből született egyed normál glikémiás indexű étrenden nő fel. A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt...

Read More

Az autizmus nem integrációs probléma, hanem fokozott érzékenység a mintázatba nem illőre

Posted by on máj 27, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Mivel az autisztikusok számára az átlagosnál nagyobb kihívást jelent a komplex szenzoros ingerek feldolgozása, a tudósok általában egyetértenek abban, hogy az ingerek integrációját nem képesek megfelelően végrehajtani. Dr. Adam Zaidel, Bar-Ilan Egyetem Multidiszciplináris Agykutató Központjának kutatója olyan kísérletet végzett el, melynek eredménye cáfolja ezt a közkeletű nézetet, mivel szerinte veleszületett integrációs zavar helyett inkább a “zajos”, szabályos mintába nem rendezhető ingerekre való túlérzékenységről van szó. Korábbi kutatásokban a résztvevőknek a számítógép képernyőjén mozgó pontok haladási irányát kellett meghatározniuk. A kutatók fokozatosan egyre több véletlenszerűen mozgó pontot tettek a szabályszerűen mozgó pontok közé, és azt nézték meg, hogy mi az a “zajszint”, ahol az egyes alanyok már nem látták a mintázatot; ez határozta meg, mennyire képes valaki az elkülönülő vizuális ingerekből összerakni a globális képet. Az autisztikusaknál már az alacsonyabb zajszint is problémát okozott. Dr. Zaidel ehhez a forgatókönyvhöz képest több változtatást is eszközölt kutatásában, melyben 36 személy reakcióit vizsgálta meg. Először is, a kutatást térbelivé terjesztette ki, mivel a résztvevők 3D-s szemüveget viselve szinte csillagközi térben érezhették magukat a kísérlet közben. Másodszor, lehetővé tették, hogy a résztvevők elmozduljanak az észlelet mozgás irányába, testükkel is kísérjék azt. Emellett volt olyan rész is, amikor minden pont szabályszerűen mozgott, tehát ezt összehasonlítási alapul vehették a véletlenszerűen mozgó pontokkal nehezített kísérleti fázisokhoz. Eredményül azt kapták, hogy ha csak szabályszerű mozgás volt, az autisztikus személyek legalább olyan jól teljesítettek, mint a kontrollcsoport, ami arra utal, hogy nincs alapvető integrációs problémájuk. De teljesítményüket sokkal negatívabban befolyásolta a “zajos” pontok megjelenése. A kutató szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy az autisztikus személyek jobban támaszkodnak osztályozási rendszerükre és érzékenyebbek a zajokra, tehát kevésbé használják fel a korábbi tapasztalataik alapján kialakult “ökölszabályokat”. Dr. Zaidel a következőt nyilatkozta: “az elmúlt években a tudományos közösség elkezdte vitatni az autizmus mibenlétével kapcsolatos uralkodó elméleteket. Ugyanakkor egyre több autizmus spektrumzavar diagnózis születik. Létfontosságú, hogy megértsük az autizmus hátterében álló neuropathológiát, hogy a tudósok olyan kutatásokat végezhessenek, melyek nyomán a legnagyobb eséllyel tudjuk kezelni ezt a kihívást”. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More

Az omega-3 egy trükkös kutatásban csökkenti a gyerekek agresszióját

Posted by on máj 17, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Dr. Adrian Raine neurokriminológus, a Pennsylvania Egyetem professzora a biológia és a környezet egymásra hatását vizsgálja  antiszociális és kriminális viselkedések esetén, és olyan biológiai beavatkozási lehetőségeket keres, melyek mérséklik ezeket. Egy új kutatása arra utal, hogy a halolajban található omega-3 hosszútávon befolyásolja az idegrendszer fejlődését, és gyermekeknél csökkenti az antiszociális és az agresszív viselkedésformákat. Dr. Raine még egyetemi hallgatóként vett részt egy kutatásban, amelyet a Mauritius szigeten folytattak le. 3 éves gyerekek egy csoportjának plusz szellemi stimulációt, mozgáslehetőséget és jobb táplálékot biztosítottak (hetente egyszer vagy kétszer kaptak halételt), és azt tapasztalták, hogy 11 éves korukban sokkal jobb volt az EEG-vel mért agyműködésük, mint a kontroll csoportba tartozóknak. 23 éves korukban 34%-kal alacsonyabb volt körükben a bűnözés aránya. A  Journal of Child Psychology and Psychiatry szaklapban megjelent kutatásban dr. Raine és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan mi okozta ezt a változást. Más kutatások már utaltak arra, hogy a halban található omega-3 szabályozza a neurotranszmittereket, meghosszabbítja az idegsejtek élettartamát és segíti a neuronok összekapcsolódását, valamint javítja a bűnözőknél alulműködő dorsolaterális prefrontális kéreg funkcionálását. A testünk nem termel omega-3-at, a környezetünkből tudunk csak hozzájutni. Az omega-3 hatására irányuló kutatásba 200, 8 és 16 év közötti gyereket vontak be: egy részük hat hónapon át minden nap 1 g omega-3 at kapott narancs dzsúzába, míg a másik felük nem. A kutatás elején a gyerekek és szüleik személyiségteszteket töltöttek ki. A hat hónap elteltével a kutatók vérteszt segítségével ellenőrizték, hogy van-e különbség a gyerekek omega-3 szintje között, majd a szülőkkel és gyermekekkel ismét személyiségteszteket töltöttek ki. Újabb hat hónap után ezt megismételték. A tesztben rákérdeztek a gyerekek externalizáló és internalizáló agresszív, antiszociális viselkedésére is: az első kategóriába pl. a verekedés és a hazudozás, a másodikba a depresszió és a szorongás tartozik. Hat hónappal a kutatás indulása után a gyerekek egyik csoportban sem számoltak be változásról, de a szülők által észlelt antiszociális és agresszív viselkedés aránya mindkét csoportban csökkent. 12 hónap után azonban az arány csak az omega-3-at valóban szedő csoportban maradt alacsony, a kontrollcsoportban visszatért a kiindulási értékre. A kutató szerint a hat hónapos eredmény placebo hatás következménye, míg az egyéves mutatja a valós különbséget: az externalizáló viselkedés 42%-kal, az internalizáló 62%-kal csökkent. Meglepő volt még, hogy nemcsak a gyerekek, de a szülők is kevésbé agresszívek lettek, ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy esetleg ők szedték be a gyerek táplálékkiegészítőjének egy részét, vagy mert pozitívan reagáltak a gyermek viselkedésének javulására. Az egyik kutató, dr. Jianghong Liu szerint “a táplálkozás nagyon ígéretes védőfaktornak tűnik viselkedési problémák ellen; viszonylag olcsó és könnyen irányítható.”  További, hosszú távú kutatásokra van szükség, és annak feltárására, a gyerekek miért nem éreznek változást. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More

A bélbaktériumok jelenthetik a kulcsot az autizmus új terápiájához

Posted by on máj 8, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Dr. Richard E. Frye, az Arkansas Children’s Hospital (ACH) autizmuskutatási programjának igazgatója szerint az autizmus megértéséhez és új kezelési módjaihoz a bél mikrobiomjának kutatása vezet el. Dr. Frye elnökletével nemrég megtartották az első nemzetközi szimpóziumot, melynek címe “A mikrobiom egészségre, betegségre gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az autizmusra” volt. “Egyre több bizonyíték van arra, hogy az agy és a bél között szoros kapcsolat van, és korábban alábecsülték a hatást, amit a bélműködés gyakorol a gondolkodásra és a cselekvésre. A bélben történő változások az ASD (autizmus spektrumzavar) magtüneteire vannak hatással”– mondta dr. Frye. Számok kutatásból kiderül, hogy az ASD-vel élők baktériumflórája eltérő a nem érintettekétől. Dr. Frye és kutatótársa, dr. John Slattery egy friss publikációban lefektették a további klinikai kutatások alapjait, melyek alapján bebizonyosodhat, ha bél mikrobiom (gut microbiome, GM) oki vagy akár járulékos kapcsolatban áll-e az autizmussal. Ha így van, új terápiás megoldások tesztelésére van szükség, melyekben szisztematikusan megváltoztatják a GM-et, és ennek hatását elemzik. A legfőbb kihívás a kutatások finanszírozása: “Hagyományosan szinte lehetetlen olyan kutatásra forrást találni, ami túllép azon a széles körben elfogadott nézeten, hogy az autizmus öröklött agyműködésbeli rendellenesség” – állítja dr. Slattery. “Pénz nélkül csak a ‘mi van, ha’ típusú kérdéseken tűnődhetünk, és ahogy ketyeg az óra, egyre több család szenved. Hiszünk abban, hogy már a küszöbön áll egy nagy fordulat, de a finanszírozás hatalmas kihívást jelent egy ilyen komplex, interdiszciplináris területen.” Pedig a kutatók szerint lehetségesnek tűnik, hogy bizonyos esetekben a mikrobiom megváltoztatásával beavatkozzanak a gyermek fejlődésének kritikus pontjain, és csökkentsék az ASD kifejlődésének esélyét. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More

A szülők aggodalma előrejelezheti az autizmust

Posted by on ápr 27, 2015 in Blog, Hírek | 0 comments

Lonnie Zwaigenbaum, a University of Alberta gyermekorvosi karának Autizmus Kutatói Központjának vezetőjének fő szakterülete az, hogyan lehet minél korábban azonosítani az autizmust. Most egy kutatására támaszkodva szt állítja, jobban kellene figyelni a szülők által megfogalmazott aggodalmakra: “A szülők az igazi szakértők a gyerek ügyében, és megfigyeléseik nagyon értékesek.” A kutatásban 300, fél 3 év közötti gyerek adatait egészségügyi adatait vizsgálták meg; a mintában voltak átlagos autizmus-kockázatú és fokozott autizmus-kockázatú gyerekek (pl. akiknek volt autisztikus testvére) is. A gyerekeket az USA-ban 3 éves korban autizmusra nézve megvizsgálják, ilyenkor adott esetben diagnózist kapnak. Dr. Lonnie Zwaigenbaum és társai azt nézték meg, hogy van-e különbség az ekkor autisztikusnak talált gyerekek szülei, illetve a többi gyerek szülei által korábban megfogalmazott aggodalmak között. Az eredmények azt mutatják, hogy a 3 évesen autistaként diagnosztizált gyerekek szülei a többieknél több aggodalmukat jelezték az orvosoknak: fél éves kortól szenzoros és motoros problémákról számoltak be, majd a gyerek 12-15 hónapos korától gyakran számoltak be beszéd-és társas fejlődési zavarokról. A kutatók következtetése: beszélgetni kell a szülőkkel, és komolyan kell venni aggodalmaikat: “Ha a fokozott kockázatú gyereket korábban, már egyéves kora előtt azonosítjuk, elkezdhetünk dolgozni velük a fejlődési nehézségeken, és így végül jobban fejlődhetnek a készségeik… A szülők kulcsfontosságú szerepet játszanak a beavatkozásokban, ha a tanulási lehetőségeket beépítik a mindennapos gondozói- és játéktevékenységükbe.” A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More