Az ADHD-s gyerekek jobban tudnak tanulni, ha fészkelődhetnek

Posted by on ápr 20, 2015 in Blog, Hírek |

Az ADHD-s gyerekek tanárai és a szülei küzdenek az ellen, hogy a gyerekek rázzák a lábukat, topogjanak vagy a széken hintázzanak, és gyakran hangzik el, hogy “Ülj nyugodtan és figyelj oda!” Egy floridai egyetem (University of Central Florida) vizsgálatából azonban az derült ki, hogy az ADHD-sek tanulását éppenséggel segíti a mozgás. A kutatók 8 és 12 év közötti fiúkat vontak be a kutatásba; az 52 gyerek közül 29-nek ADHD diagnózisa volt. A gyerekek azt kapták feladatul, hogy egy képernyőn felvillantott számcsoportot, illetve betűt sorrendbe rakjanak. (A teszttel az információk rövid távú tárolásáért és felhasználásáért felelős munkamemória működését vizsgálták.) Mark Rapport, az egyetem tanulási klinikájának vezetője és társai azt találták, hogy “az ADHD-sek többsége akkor nyújtja a legjobb teljesítményt, ha mozog – mozgással tudják fenntartani éberségüket.” A nem-ADHD-s gyerekek esetén éppen fordítva volt, mert a mozgás rontotta a teljesítményüket. A kutatásvezető szerint ez arra utal, hogy az ADHD-sek iskolai nevelésében régóta elfogadott módszerek, melyek a hiperaktivitás csökkentését célozzák, nem megalapozottak: “Nem arról van szó, hogy a tanárnak hagyni kellene futkosni őket az osztályteremben, de facilitálni kellene a mozdulataikat, hogy fenntarthassák a szellemi működéshez szükséges éberségüket”. Valószínű, hogy az ADHD-s gyerekek jobban teljesítenének az órákon és a teszteken, ha biciklin vagy fitness labdán ülhetnének. Rapport egy korábbi kutatásában azt tárta fel, hogy a hiperaktivitás csak akkor jelentkezik a gyerekeknél, ha agyuk végrehajtó funkcióit (különösen a munkamemóriát) kell használniuk. Az új kutatásban még egy lépéssel továbbmegy ennél, mivel azt bizonyítja, hogy mozgásuk egy adott célt szolgál. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

A naplóírás segíthet autista gyereket nevelő anyák stresszkezelésében

Posted by on ápr 17, 2015 in Blog, Hírek |

A Journal for Autism and Developmental Disorders-ben megjelent írásban Rondalyn V. Whitney, a Clarkson Egyetem foglalkozásterápia professzora azt állítja, hogy a naplóírás csökkenti az anyai stresszt, és javítja az anya-gyerek kapcsolatot. Az autista gyermeket nevelő anyák körében gyakori a kiégés, mert otthon általában nincs segítségük, és arra sincs lehetőségük, hogy szakemberekhez forduljanak; baráti kapcsolataik ápolására is kevés energiájuk jut. Sokszor úgy érzik, egyedül ők értik meg gyermeküket, aki miatt nem ritkán elszigetelődnek a család többi tagjától. Pedig ahogy a repülőgépen is először a felnőtteknek kell felvenniük az oxigénmaszkot, ugyanúgy a gyermeknevelésben is fontos lenne biztosítani az anya érzelmi jóllétét – ha ez nem történik meg, az apa stressz-szintje is megnő, és a gyermek terápiás kezelése is kevesebb eredményt hoz. Whitney professzor tapasztalatai szerint az online naplóírás segíthet ebben, mert ez olyan biztonságos hely, ahol az anyák anélkül beszélhetnek a gyerekkel kapcsolatos negatív érzéseikről, hogy ez a gyerekkel való kapcsolatukat befolyásolná. Érzelmeik kiírása segíthet átkeretezni problémáikat, és megkönnyítheti a megoldáskeresést. A kutatás szerint az sem baj, ha az anya nem kap visszajelzést írására, mert már maga a naplóírás segít. A naplóírás hatására változást történt abban, hogy minek tulajdonítják az anyák a stresszt: míg eredetileg azt gondolják, hogy “azért vagyok stresszes, mert (autista) gyermekem anyja vagyok“, egy idő után inkább csak stresszesnek tartják az életüket. A professzor szerint interdiszciplináris kutatásra van szükség annak feltárására, mit élnek át az anyák. A viszont biztos, hogy ha maguk az anyák jobban megértik, mi történik velük, látják annak értelmét, és eszközöket kapnak annak kezeléséhez, egészségesebbek és reziliensebbek lesznek. A naplóírás is ezt a célt szolgálja, és így a megküzdési stratégiák sorába illeszthető. A cikk angol nyelvű összefoglalója itt...

Read More

Az ADHD aránya alacsonyabb a hegyekben

Posted by on ápr 10, 2015 in Blog, Hírek |

Míg a magasabban fekvő területek ritkább levegőjét a depresszió és az öngyilkossági hajlam gyakoribbá válásával hozzák összefüggésbe, úgy tűnik, az ADHD tüneteit enyhíti a tengerszint feletti magasság növekedése. Az amerikai kutatók geoinformatikai eszközökkel elemeztek országos adatbázisokat, többek között azt a 2010-est, mely 372 689, speciális egészségügyi igényű gyermeket nevelő család adatait tartalmazza. Az eredmények azt jelzik, hogy Utahban az 1860m-es tengerszint feletti magasságon 50%-kal alacsonyabb volt az ADHD-val diagnosztizált esetek aránya, mint a tengernél (Észak-Karolina államban), és az 1300 m-en fekvő Salt Lake City-ben 38%-kal kevesebb ADHD-s van, mint a tengerparton. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a ritkább levegő miatt kialakuló oxigénhiány miatt több dopamin termelődik. Mivel az alacsony dopamin-szint összefügg az ADHD-vel, csökken a figyelemzavar tüneteinek kockázata is. (A különbség mögött más okok is állhatnak, pl. az egyes területek diagnosztikai gyakorlatai közötti eltérések, bár a kutatásból kiszűrték a születési súlyra, az etnikumra és a nemre visszavezethető eltéréseket.) Dr. Perry F. Renshaw, a University of Utah pszichiátria-professzora szerint az eredményt nem kell úgy értelmezni, hogy az ADHD-seknek a hegyekben kellene költözniük, mégis lehetnek következményei az ADHD kezelésére: “Az ADHD kezelés részeként gyakran dopamin-fokozó gyógyszert írnak fel az orvosok. Lehet, hogy növelni kellene a dopaminszintet emelő gyógyszerek hatását?” A cikk angol nyelvű összefoglalója itt...

Read More

Az autizmus-kockázatot növelő gének a magasabb IQ-val is összefüggnek

Posted by on Már 12, 2015 in Blog, Hírek |

Okosabbak az átlagnál azok az emberek, akik nem autisták, de hordoznak autizmusra hajlamosító géneket, állítják kutatók. Az Edinburgh-i és a Queensland-i Egyetem kutatásában majdnem 10 000 skót állampolgár kognitív képességeivel kapcsolatos adatait és dolgozták fel, valamint elemezték DNS-üket is, és így jutottak a fenti összefüggéshez. Hasonló következtetésre jutottak a Brisbane kamasziker-kutatás elemzői is, akik 921 fiatallal kapcsolatban gyűjtötték össze ezeket az  információkat. A Molecular Psychiatry című lapban megjelent cikkben a Queenslandi Orvosi Kutatások Intézetének professzora, dr. Nick Martin elmondja: “Korábban is felvetődött, hogy kapcsolat lehet az autizmus és a jobb kognitív működés között; a közismert “Szilícium-völgy szindróma”, az Esőember-típusú filmek és számos népszerű irodalmi mű is ezt sugallja.  A kutatásunk arra utal, hogy az autizmusért felelős gének az átlagot tekintve valóban biztosítanak egy kis intellektuális pluszt hordozóik számára, amennyiben ők nem érintettek az autizmusban.” A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt...

Read More

Phtalátok és égésgátló anyagok fokozzák az autizmus kockázatát

Posted by on Már 6, 2015 in Blog, Hírek |

Az amerikai Endokrin Társaság 97. éves konferenciáján bemutatott kutatásból kitűnik, hogy olyan vegyi anyagok, mint a phtalátok és az égésgátló anyagok, hozzájárulnak ahhoz, hogy az utódoknál autisztikus viselkedés jelenik meg. A szerző, Stephanie Degroote, a Quebec-i University of Sherbrooke PhD hallgatója hangsúlyozta: “Kutatásunk az autizmus, ez a nagy társadalmi költségű és kevéssé orvosolható probléma potenciálisan megelőzhető okaira vet fényt.”A phtalátok és a brómtartalmú égésgátló anyagok felborítják a hormonrendszer működését. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a méhben ezen anyagoknak kitetteknél mentális és motoros fejlődési zavarok, figyelemzavar alakulhatnak ki. Az állapotot nők nagy eséllyel találkoznak ezekkel az anyagokkal, mivel sok, a háztartásban használt műanyag termék illetve a bútorok szivacspárnái tartalmazzák őket. Degroote kutatásában három csoportra osztotta a kísérleti patkánykölyköket: 28 kölyök anyja vemhessége idején alacsony dózisban phtalátot és brómtartalmú égésgátlót kapott, 20 kölyköt nem tettek ki ennek, és további 18 kölyök valproinsavat kapott, amiről tudott, hogy fokozza az autisztikus tüneteket az embereknél és a patkányoknál egyaránt. A magzati korban kémiai anyagokkal szembesülő kölykök a második csoporthoz képest több autisztikus tüneteket mutattak – csökkent társas interakcióik száma, illetve fokozott mozgáskényszer jelent meg náluk. A hímekrea kémiai anyagok erőteljesebb hatással voltak, mint a nőstényekre, és ők gyengébb kötődést is mutattak anyjuk irányában. A harmadik csoportba tartozók is hasonló abnormális viselkedést mutattak, pl. megkésett fejlődés jelentkezett. A kutató elmondta: “A kutatásunk bemutatta, hogy a fejlődő agy rendkívül érzékeny a hétköznapi környezetünkben található kémiai adalékanyagokra, és ezek a kémiai anyagok hozzájárulhatnak az autizmus kialakulásához. A jó hír az, hogy a kémiai anyagoknak való kitettség a genetikai kockázati tényezőkkel ellentétben elkerülhető.” A kutatás angol összefoglalója itt olvasható....

Read More

Az omega 3 zsírsav és a D-vitamin a szerotonin szabályozásával enyhíti a pszichés problémákat

Posted by on feb 26, 2015 in Blog, Hírek, Táplálkozás |

Már több ízben kimutatták, hogy a tengeri eredetű omega-3 zsírsavak és a D-vitamin javítják a kognitív funkciókat és a viselkedést, de ennek oka eddig nem volt ismeretes. Egy kutatás szerint ezek a mikrotápanyagok a szerotonin-szintre gyakorolnak hatást. A dr. Patrick és dr. Ames kutatópáros egy korábbi publikációjukban azt írták, hogy a D-vitamin segíti a triptofán nevű esszenciális aminosav szerotoninná alakulását, ami hatással van az autizmus kifejlődésére, különösen az alacsony D-vitamin szintű gyerekek esetében. A FASEB Journal nevű szaklapban megjelent újabb tanulmányukban azt fejtik ki, milyen jelentőséggel bírnak ezek a mikrotápanyagok a neuro-pszichiátriai betegségekre. A szerotonin a kognitív működések széles skálájára hat a hangulattól a döntéshozatalon és a társas viselkedésen keresztül az impulzivitásig. Sok klinikailag diagnosztizált rendellenesség, mint az autizmus spektrumzavar, a figyelemzavar, a bipoláris rendellenesség, a skizofrénia és a depresszió közös vonása az agy alacsony szerotonin-szintje.  A kutatók a szerotonin-termelést és működést a D-vitaminnal és az omega-3 zsírsavakkal hozzák kapcsolatba, és azt sugallják, hogy ezek a fontos mikrotápanyagok segítik az agy működését és hatással vannak a viselkedésre. Az EPA fokozza a szerotonin-kiválasztás azáltal, hogy csökkenti az agy gyulladásjelző molekuláinak számát. Az omega-3 zsírsavak másik összetevője, a DHA azáltal van hatással az agy szerotonin-ellátására, hogy átjárhatóvá teszi az idegsejtek sejthártyáját, így a szerotonin receptorok jobban hozzáférnek a szerotoninhoz. A tanulmány megvilágítja, hogyan befolyásolja az alacsony D-vitamin szint és a tengeri eredetű omega-3 hiány az olyan fontos útvonalakat, mint a szerotonin, és hogyan járhat  neuro-pszichiátriai következményekkel. “A szteroid hormonná alakított D-vitamin kb. 1000 gén működését irányítja, melyek közül sok az agyban található. Az USA-ban a leggyakoribb hiány éppen a D-vitamin hiány, és az omega-3 hiány is nagyon elterjedt, mert az emberek nem esznek elég halat” – mondta dr. Ames. A cikk azt sugallja, hogy a D-vitamin, az EPA és a DHA optimális mennyiségű bevitele optimalizálja az agy szerotonin-koncentrációját, ezáltal mellékhatások nélkül megelőzheti és enyhítheti a a fenti rendellenességek tüneteit. A cikk angol összefoglalója itt olvasható....

Read More