Családi iránytű az ADHD kezeléséhez

Posted by on feb 6, 2015 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés, Táplálkozás | 0 comments

Sok könyvet ajánlottam már a blogomon a kedves olvasóim figyelmébe: orvosi szemszögből megírt könyvet, egyes szám első személyű narratívába épített szaktanácsokat, mozgásterápiás könyvet, nevelésterápiás könyvet, a helyzet pszichológiai feldolgozását segítő könyvet – de olyat nem, ami egyben tartalmazta volna az összes infót, amit fontos észben tartani az ADHD-val kapcsolatban. Nem is volt ilyen könyv a magyar könyvpiacon, de ez a helyzet szerencsére mára megváltozott: Christine Ettrich és Monika Murphy-Witt A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek – Segítség az ADHD megértéséhez és kezeléséhez című könyve nemrég jelent meg a Móra Kiadó Családi Iránytű sorozatában. A sorozatcím találó, bár ezt a könyvet nemcsak a szülők és a nagyszülők, hanem a tanárok is haszonnal forgathatják. A könyvpiacon általában domináns angolszász helyett itt a német (mondhatjuk úgy is, hogy európaibb) megközelítéssel találkozunk, amiben talán könnyebben ráismerhetünk a problémákra és az azok megoldási lehetőségeire. (A fordító ügyelt arra, hogy a német mellett a magyar rendszer sajátosságait is ismertesse.) A három nagy egység – az ADHD mibenléte, a szakemberek által nyújtott terápiák, az otthoni kezelési lehetőségek –  közül az utolsó a leghangsúlyosabb, a könyv felét ennek ismertetése teszi ki. ADHD-t csak szakember diagnosztizálhat, de a könyv kérdőíve segítheti a szülőt abban, hogy felismerje, valóban ADHD-val áll-e szemben vagy csak a fokozott (pl. családi) feszültség miatt jellegzetes a gyermek magatartása; és ha valóban ADHD-re utalnak a jelek, milyen területen a legsúlyosabbak a tünetek. A terápiás megoldások bemutatásánál szimpatikus, hogy a multimodális megközelítést hangsúlyozza, és a gyógyszeres kezelés előnyeit és hátrányait egyaránt ismertet. A nálunk is ismert kognitív viselkedésterápia és szülőtréning mellett a szenzoros integrációs terápiát, a pszichomotorikus fejlesztést, a homeopátiát, az étrendterápiát, a neurofeedback-et, az ergoterápiát (finommotorikus fejlesztés), a beszédterápiát, valamint a ló- és kutyaterápiát is bemutatja, mindenhol utalva azokra a hatásokra, melyek indokolhatják használatát. Az ismertetett terápiák nagy része nálunk “alternatívnak” számít, de valójában logikusabb a szerzők integratívabb szemlélete, hiszen ezek a terápiák sem egymásnak, sem a hivatalos kezelési módnak nem alternatívái, inkább egy közös paletta részeit képezik, melyről a szülők válogathatnak. A Hogyan boldoguljunk a hétköznapokban és az iskolában című harmadik fejezetnek elsősorban a szellemiségét és a hangvételét emelném ki. Azt gondolom, hogy ha valaki átveszi ezt a józan és bizakodó hozzáállást, már azzal legalább annyit segít a gyermekének, mintha a gyakorlatba ülteti a tanácsokat, tippeket, infókat. Pedig azok is nagyon követendők, akár a hétköznapok menedzseléséről, akár a házi munkamegosztásról, a tanulási készségek fejlesztéséről, a lazítási technikákról van szó. A személyiség- és a társas viselkedés fejlesztésével kapcsolatos részben sok számomra is új módszert találtam, pl. az alábbit: “Érzelmi pingpong Üljenek le egymással szemközt úgy, hogy jól lássák egymást. Most kérdezze meg gyermekét: ma hogyan érzi magát, és miért? Lehet, hogy azt mondja: “Nagyon boldog vagyok, mert nincs iskola, és süt a nap. Ön ismételje meg, mondja,...

Read More

2014 legérdekesebb tudományos hírei a Figyelemkontrollon

Posted by on jan 8, 2015 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés, Táplálkozás | 0 comments

Eltelt ez az év is, és miközben noszatalgikusan rendezgetjük emlékeinket, érdemes végiggondolni azt is, milyen fontos tudományos felismerések születtek idén. Hasonlóan a tavalyi évhez, megpróbáltam kiválasztani azt a 10 hírt, ami szerintem a legizgalmasabb volt a Figyelemkontrollon.  1. A szülőkkel való jó kapcsolat enyhíti az antiszociális gének hatását A montreáli egyetem kutatói 3 antiszociális magatartásra hajlamosító génváltozat hatását vizsgálták, és azt találták, hogy a szüleikhez erősen kötődő fiatalok esetén ez nem volt jelentős. A nature versus nurture vita ezen újabb fejezete szerint a gének nem azt határozzák meg, hogyan élünk környezetünkben, hanem azt, hogy mennyire hat ránk a környezetünk! 2. A nagyszülők stressz-szintje kihat a sajátunkra A fenti gondolat azonban nem jelenti azt, hogy a genetikai háttérrel ne kellene foglalkozni – sőt egy új kutatás szerint több generáción át öröklődik az egyén által átélt stressz. Ezek nem a génekben, hanem a gének kifejeződésében hoznak változást, és pl. már születéskor meglévő stressz-terhelést, ill. koraszülést okozhatnak. (Ezzel kapcsolatban nem szeretném túl misztikusra venni a hangvételt, de eszembe jutott Kristine Neff könyve, melyben leírja, hogy a mongol sámánok szerint kisfiának autizmusát egy “bolond” felmenője okozza – és tény, hogy Neff nagyanyja pszichiátriai intézményben élt és halt meg, miután nem tudott feldolgozni egy családi tragédiát.) 3. Autizmus: az agynövekedés a társas készségek kárára történik Mi emberek büszkék vagyunk arra, hogy agyunk átlagos térfogata folyamatosan növekszik, de lehet, hogy szembesülnünk kell a növekedés korlátaival. Egy kutatás szerint az autizmus biológiai kialakulására jellemző, hogy az intenzív agynövekedés közben az idegrendszer fejlődése dezorganizálttá válik, és ennek leginkább a társas készségeket koordináló területek látják kárát. 4. A légszennyezés jelentősen növeli az ADHD és az autizmus kockázatát Mára egyértelművé vált, hogy az iparosodás és a közlekedés okozta légszennyezés hozzájárul az autizmus és az ADHD diagnózisok megszaporodásához; ez utóbbinak esélyét 5-szörösére növeli a PAH-ban (policiklikus aromás széndhidrogén) gazdag levegő. A tudósok még vizsgálják a hatásmechanizmust, az elképzelések szerint a PAH roncsolja a hormonális rendszert, vagy DNS károsodást, esetleg fokozott oxidatív stresszt okoz, illetve lehetséges, hogy a magzati növekedési faktorokkal áll kölcsönhatásban, és csökkent oxigén- és tápanyag anyagcserét eredményez. 5. A brokkoli enyhítheti az autizmust Brokkolicsírát teszteltek abban az első kutatásban, mely az autizmus sejtszintű rendellenességének orvoslásának hatékonyságát bizonyítja. Az oxidatív stresszt hatékonyan csökkentő brokkolikivonat jelentősen enyhítette a kutatásba bevont autisták ingerlékenységét, letargiáját, repetitív mozgását, hiperaktivitását, és javította kommunikációjukat és motiválhatóságukat. 6. A tanítás előtti torna különösen jó az ADHD-soknak Az ADHD-seket hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint a normális működéstől eltérőket, pedig – mint azt a következő kutatás is igazolja – inkább arról van szó, hogy jobban reagálnak azokra a beavatkozásokra, melyekre minden gyerek jól reagál. 200 amerikai diáknak tartottak tanítás előtt aerobic órákat, és azt tapasztalták, hogy minden gyerek profitált belőle, de az ADHD rizikócsoportba tartozók esetén kiemelkedő eredmények...

Read More

Láss a felszín alá 2.0

Posted by on nov 13, 2014 in Blog, Mozgás, Nevelés, Táplálkozás |

A Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szeptember végi konferenciáján mutatták be a Láss a felszín alá! 2.0 című kiadványt, melyben egy ADHD-s kisfiú, Szabadics Kolos szülei gyűjtötték össze mindazt, amit gyermekük fejlesztésével kapcsolatban megtapasztaltak. A 19 oldalas, igényes megjelenésű kiadványban megszólalnak a szülők és a gyermekkel dolgozó szakemberek (orvos, pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, mozgásterapeuta, sőt az iskolaigazgató is), és megosztják az ADHD-val kapcsolatos tudásukat, tapasztalataikat. Az alábbi linken (vagy ha nem működik, innen) megnyitható kiadványt több okból is figyelmetekbe ajánlom. Egyrészt mert a füzet szemlélete pozitív és eredményorientált. Magyarországon ugyan nem mindenhol elérhető ennyi jó szakember és a családi háttér sem mindig ilyen kiegyensúlyozott, mint Kolos esetében, de a rossz gyakorlatból nem szabadna azt a téves következtetést levonni, hogy az ADHD-s gyerekek kevéssé fejleszthetők. Egy-egy ilyen sikertörténet ráébreszthet arra, milyen sokat jelent a megfelelő társas-társadalmi támogatás, a szakszerű segítség. A kiadvány másik nagyon előremutató vonása az, hogy egyszerre szólaltat meg bevett és még viszonylag alternatívnak számító megközelítéseket: a gyógypedagógia és a logopédia mellett nagy hangsúlyt kap a táplálkozásterápia és a mozgásterápia is. Sőt Kolos esetében éppen dr. Rada Éva gyermekgyógyász-neurológus emeli ki a Na-glutamát érzékenység és más táplálék-érzékenységek felismerésének fontosságát. (A gyermek 10 éves korában életveszélyes állapotot előidéző rosszullétek jelentkeztek a helytelen táplálkozás miatt, melyek a diéta hatására megszűntek, sőt Kolos tanulmányi eredménye is érzékelhetően javult, mára kitűnő tanuló.) A mozgásterapeuta, Gerlinger Sándor alapozó terápiát végez Kolossal, és a hatékonyságát nemcsak tapasztalati, hanem elméleti síkon is meg tudja indokolni: „…sokan nem tudják, hogy egy gyermeknek – aki hiperaktív akár már a születését követően – ha fejlődési mozgássori hiányosságai keletkeznek, tehát ha nem megy végig a kúszás-mászás-járás folyamatán, akkor mozgási finommotoros koordinációs, sőt beszéd-írás-olvasási zavarokkal is küzdeni fog. A kisagyban lévő mozgásközpont ugyanis közel helyezkedik el az ezen képességeinket szabályozó agyi központhoz, működésük kölcsönhatásban van, ami járhat pozitív és negatív hatással egyaránt. Mert ha nem érlelődik meg kellően az idegrendszer, nem stimulálódik kellő mértékben, amiben a gyermekkori mozgások döntőek, akkor a gyerek éretlen idegrendszere számos más képesség kifejlődését is akadályozni fogja, az nem lesz szervezett. Egy fonalra felfűzött gyöngysor célirányossága helyett szétgurult gyöngyszemek mintájára mozog, beszél, cselekszik és gondolkodik az ilyen gyermek.” Az érintett szülők is találkozhatnak új információkkal a kiadványban (a hiperaktivitás tünetei különböző életkorokban; szülők és a pszichológus „használati utasítása” a gyermekekhez; az egyes szakemberek beszámolója). A nem érintettek számára is nagyon hasznosnak tartom a Láss a felszín alá!-t, mert szakszerűen és indulatoktól mentesen, mégis hitelesen és közérthetően mutatja be a hiperaktivitást mint valós problémát. Erre nagy szükség van, mert sokan még mindig a szülő nevelési hibájának tudják be a viselkedési problémákat, és ennek ellenkezőjéről talán a szülőtársaknál jobban meggyőzheti őket a szakemberek szava. Az egészségügyben dolgozók szemléletváltásának szükségességéről dr. Velkey György (a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója)...

Read More

A tanítás előtti torna mérsékli az ADHD-t

Posted by on Sze 10, 2014 in Blog, Hírek, Mozgás |

A Michigani és a Vermonti Állami Egyetem közös kutatásából kiderül, hogy a mindennapos, tanítás előtti aerobic foglalkozások csökkentik az ADHD rizikócsoportba tartozók figyelmetlenségét, hangulatzavarait és társas nehézségeit. A Michigani Állami Egyetem egy korábbi kutatásában jobb matematikai és olvasási készséget mértek a fizikailag aktívabb kisiskolásoknál, mint a kevesebbet mozgóknál. De nem volt ismeretes, hogyan hat a rendszeres testmozgás az ADHD-val összefüggő tünetek széles skálájára. 200 elsős és másodikos gyereket vontak be a 12 héten át tartó vizsgálatba; a gyerekeket véletlenszerűen két csoportba osztottak: az egyik csoport tagjainak a napi iskolakezdés előtt tornázniuk kellett, míg a többiek számára osztálytermi elfoglaltságot szerveztek. Az eredmények szerint minden gyereknél volt némi fejlődés a testi aktivitás hatására, de ez a potenciálisan ADHD-s gyerekek esetében kiemelkedően nagy volt. Alan Smith kutatásvezető szerint további vizsgálatoknak kell feltárnia, milyen időtartamú és gyakoriságú testmozgás biztosítja a pozitív hatásokat az egyes életkorokban. A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt...

Read More

C8Kids/Activate – második évad

Posted by on jún 11, 2014 in Blog, Mozgás |

Régi olvasóim biztosan emlékeznek rá, hogy tavaly nyár elején elkezdtük a gyerekekkel a C8Kids programot, melyet a Yale Egyetem idegtudományi szakemberei és pszichológusai, illetve egy kínai tornász-olimpikon dolgozott ki a gyerekek végrehajtó funkcióinak játékos fejlesztésére. A programmal olyan kulcskompetenciák kifejlődését próbálják meggyorsítani, mint a fenntartott figyelem, a válaszgátlás, az információfeldolgozás sebessége, a gondolkodás rugalmassága/a gondolkodás feletti uralom, a többirányú figyelem, a munkamemória, a kategóriaképzés, illetve a mintafelismerés/induktív gondolkodás. A 80 számítógépes játék-alkalomból és 80 mozgásos gyakorlatból álló C8Kids/ Activate az első tesztek alapján nagyon eredményesnek mondható: kisiskolások néhány hónap alatt egyévnyi fejlődést mutattak matematikai és olvasási készségükben, és a szülők is pozitív magatartás-változásról számoltak be. Mivel Sebi fiam tavaly csak ímmel-ámmal, bohóckodva vett részt benne (júliusban töltötte be az 5 évet, ami a program alsó korhatára), Boldi pedig szeptemberben kezdte az iskolát, bizonytalan időre felfüggesztettük a gyakorlást a 80 alkalmas C8Kids program felénél. A bizonytalan idő lejárt:), és a nyár előszelét megérezve a hosszú pünkösdi hétvégén újra nekiveselkedtünk. Tavaly óta volt néhány változás a c8sciences.com oldalon, látszik, hogy marketingesek kezdték kézbe venni a projektet. Bár új kutatásokat nem tettek fel a program hatékonyságával kapcsolatban, explicitté tették, hogy az ADHD-s és autizmus spektrumzavaros gyerekek fejlesztését célozzák meg, és a programot mint az ADHD gyógyszeres kezelésének legjobb alternatíváját mutatják be. A játékfelület is színesebb, látványosabb lett, és nagyobb súlyt fektetnek a játékosok ösztönzésére: nemcsak az elért pontokat számolják, de egy függőleges teljesítményjelző csík folyamatosan mutatja, milyen messze vagyunk a pontokkal jutalmazott teljesítménytől. Ha elértünk egy szintet, felfénylik a pénzesláda… A puritán jutalomkert is a múlté, a mostaniban a kert mellett kompletten berendezhetjük a pénzből vásárolt holmikkal házunkat, sőt az állatkertünket is benépesíthetjük és az autónkat is díszíthetjük mindenféle vagány tűzmintával. Én ugyan nem rajongok ezekért az újdonságokért, de a gyerekeknek tetszett, és ez a fő:) Szerencsére nemcsak a konzumerizmus, hanem a humor oltárán is áldoztak a fejlesztők, amiről pl. a patak felett repülő, behúzott nyakú, piros, illetve kék színben villogó pöttyös szamarak árulkodnak a Catch the Ball játék 101. pályáján:) Kicsit féltem, hogy ilyen hosszú kihagyás után Boldi nem tud majd visszaállni a játék fordulatszámára, mert neki pl. abba a feladatba kellett fejest ugrania, ahol három repülő dolog (denevér vagy szamár vagy virág) színeváltozását kell lekövetni, külön-külön számon tartani. És abban sem lehettem biztos, hogy Sebi időközben felnő a játék jelentette kihíváshoz, de szerencsére pozitívan csalódtam. Mindketten rákattantak, és lelkesebbek, mint valaha, legalábbis ami a számítógépes részt illeti. Kicsit talán túl lelkesek is, ezért vissza kell térnünk a régi rendre, vagyis a 20-20 perces számítógépes játékot csak akkor fogjuk elkezdeni, ha a mozgásprogramban előírtakat már teljesítettük. Nyárra heti 4-5 alkalmat terveztem be nekik (ha itthon vagyunk), de borítékolható, hogy az is hatásos lesz nyár végéig, ha valaki heti 2-3-szor mozgatja meg...

Read More

Jóga-praktikák

Posted by on ápr 9, 2014 in Blog, Mozgás |

Tudományosan bizonyított, hogy a jóga az ADHD minden tünetére hatással van,és csak idő kérdése, hogy érzékelhető változást hozzon a gyerek viselkedésében, önszabályozásában. Neurokémiai szinten az történik, hogy megnő az agyban a koncentrációt és a stressz kezelését elősegítő GABA neurotranszmitter szintje. Emellett fejlődik a testkép, ami jobb mozgáskoordinációhoz és magabiztosabb társas működéshez vezet. A jógában használatos légzéstechnikák segítségével pedig felvehetjük a harcot az ADHD-sek, autisztikusak körében gyakori szájon keresztüli légzés ellen. Az indiaiak szerint a szájlégzéssel nem jut be a prána az agyba, és gyakran alakul ki szellemi fogyatékosság, míg a nyugati tudomány nyelvén fogalmazva az orrlégzés hatására javul az agy oxigénellátottsága és csökkenhet az orr-garat mandulák mérete – a túl nagy mandulák összefüggésben állnak a kisgyerekkori horkolással és magatartászavarokkal. A jógáról két neves oktatóval is beszélgettem: Juhász Sarolta és Csíki Mariann ismertette a Figyelemkontroll oldalon, milyen felfogásban tartja az óráit, milyen tapasztalatai vannak a jóga gyógyító, harmonizáló hatását tekintve. Nem mindenki van azonban olyan szerencsés helyzetben, hogy gyerekét rendszeresen jógaóra vigye, és ilyenkor kézenfekvőnek tűnik az otthoni foglalkozások “levezénylése”. Ha sikerült a szobában alkalmas helyet, a programok között alkalmas időpontot találni, még mindig marad néhány nehézség, aminek megoldását tapasztalataim és az internet segítségével szeretném segíteni. Különösen Csíki Mariann emelte ki a jógaelemeket magába foglaló mese jelentőségét, mely által a jóga statikus mozgását jobban fogadják a gyerekek, és képzeletüket is megdolgoztatják. Nehéz azonban felkészülni egy szülőnek arra, hogy folyamatos, mesébe ágyazott jógaprogramot mutasson be a gyereknek, és közben legyen szeme a gyerek mozdulatainak kijavítására is. Tapasztalatból tudom, hogy gyerekekkel nem könnyű könyvből sem gyakorolni: ha a nagyfiam meglátja a könyvet, rögtön kezdi olvasni a szankszkrit szakszavakat, lapozgat, könnyebben elterelődik a figyelme. Logikus megoldás a dvd, amiből jelenleg egyfajta kapható Magyarországon, KidYogi – jóga gyerekeknek címmel. Nem ismerem a kiadványt, de a youtube-on is sok olyan videó van, amivel el lehet kezdeni a gyakorlást,és amivel kapcsolatban több információt tudok adni. Magyarul sajnos csak két használható videó van: az egyik a Szivárvány gyerekjóga,a másik a Gyermekjóga nevet viseli. A 41 illetve három, egyenként 15, 10 illetve 9 perces részből álló filmek erőssége az, hogy mesés keretben változatos, folyamatos mozgássort mutatnak be, hátrányuk viszont, hogy sok csoportban végzendő feladat is van, és technikailag sem tökéletesek. Angolul sokkal nagyobb tárház áll rendelkezésünkre: abszolút kedvenc nálunk a Fun Yoga For Kids: az 52 perces jól követhető ászanasor, a mosolygós néni és az egyes feladatokat felvezető rajzolt állatok hamar belopták magukat a gyerekeim szívébe is. A gyerekjóga világát legjobban kifejező film a 9 részes Cosmic kids yoga adventure, de ez szinkronnal lenne csak igazán élvezetes. Egy-egy bonyolult történet mozdulatokkal való kísérése nehéz feladat elé állítja a gyereket és a tolmács-szülőt is, akinek a gyerek mozgását is felügyelnie kell… Azért bátraknak érdemes megpróbálni, és a hangulat miatt...

Read More