Családi iránytű az ADHD kezeléséhez

Posted by on feb 6, 2015 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés, Táplálkozás |

Sok könyvet ajánlottam már a blogomon a kedves olvasóim figyelmébe: orvosi szemszögből megírt könyvet, egyes szám első személyű narratívába épített szaktanácsokat, mozgásterápiás könyvet, nevelésterápiás könyvet, a helyzet pszichológiai feldolgozását segítő könyvet – de olyat nem, ami egyben tartalmazta volna az összes infót, amit fontos észben tartani az ADHD-val kapcsolatban. Nem is volt ilyen könyv a magyar könyvpiacon, de ez a helyzet szerencsére mára megváltozott: Christine Ettrich és Monika Murphy-Witt A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek – Segítség az ADHD megértéséhez és kezeléséhez című könyve nemrég jelent meg a Móra Kiadó Családi Iránytű sorozatában. A sorozatcím találó, bár ezt a könyvet nemcsak a szülők és a nagyszülők, hanem a tanárok is haszonnal forgathatják. A könyvpiacon általában domináns angolszász helyett itt a német (mondhatjuk úgy is, hogy európaibb) megközelítéssel találkozunk, amiben talán könnyebben ráismerhetünk a problémákra és az azok megoldási lehetőségeire. (A fordító ügyelt arra, hogy a német mellett a magyar rendszer sajátosságait is ismertesse.) A három nagy egység – az ADHD mibenléte, a szakemberek által nyújtott terápiák, az otthoni kezelési lehetőségek –  közül az utolsó a leghangsúlyosabb, a könyv felét ennek ismertetése teszi ki. ADHD-t csak szakember diagnosztizálhat, de a könyv kérdőíve segítheti a szülőt abban, hogy felismerje, valóban ADHD-val áll-e szemben vagy csak a fokozott (pl. családi) feszültség miatt jellegzetes a gyermek magatartása; és ha valóban ADHD-re utalnak a jelek, milyen területen a legsúlyosabbak a tünetek. A terápiás megoldások bemutatásánál szimpatikus, hogy a multimodális megközelítést hangsúlyozza, és a gyógyszeres kezelés előnyeit és hátrányait egyaránt ismertet. A nálunk is ismert kognitív viselkedésterápia és szülőtréning mellett a szenzoros integrációs terápiát, a pszichomotorikus fejlesztést, a homeopátiát, az étrendterápiát, a neurofeedback-et, az ergoterápiát (finommotorikus fejlesztés), a beszédterápiát, valamint a ló- és kutyaterápiát is bemutatja, mindenhol utalva azokra a hatásokra, melyek indokolhatják használatát. Az ismertetett terápiák nagy része nálunk “alternatívnak” számít, de valójában logikusabb a szerzők integratívabb szemlélete, hiszen ezek a terápiák sem egymásnak, sem a hivatalos kezelési módnak nem alternatívái, inkább egy közös paletta részeit képezik, melyről a szülők válogathatnak. A Hogyan boldoguljunk a hétköznapokban és az iskolában című harmadik fejezetnek elsősorban a szellemiségét és a hangvételét emelném ki. Azt gondolom, hogy ha valaki átveszi ezt a józan és bizakodó hozzáállást, már azzal legalább annyit segít a gyermekének, mintha a gyakorlatba ülteti a tanácsokat, tippeket, infókat. Pedig azok is nagyon követendők, akár a hétköznapok menedzseléséről, akár a házi munkamegosztásról, a tanulási készségek fejlesztéséről, a lazítási technikákról van szó. A személyiség- és a társas viselkedés fejlesztésével kapcsolatos részben sok számomra is új módszert találtam, pl. az alábbit: “Érzelmi pingpong Üljenek le egymással szemközt úgy, hogy jól lássák egymást. Most kérdezze meg gyermekét: ma hogyan érzi magát, és miért? Lehet, hogy azt mondja: “Nagyon boldog vagyok, mert nincs iskola, és süt a nap. Ön ismételje meg, mondja,...

Read More

A mindfulness a szó szoros értelmében átalakítja az agyat

Posted by on jan 22, 2015 in Blog, Neuroterápia |

A mindfulness a szó szoros értelmében átalakítja az agyat – ez a címe a magas presztízsű Harvard Business Review egyik új közleményének. A szerzők (Christina Congleton kutató pszichológus és coach, Britta K. Hölzel MRI-vel dolgozó pszichológia-doktor, Sara W. Lazar pszichiáter-pszichológus) arra hívják fel a figyelmet, hogy az üzleti életben is egyre gyakrabban emlegetett mindfulness sokkal komolyabb tudományos háttérrel bír, mint az időről időre felkapott más divatjelenségek. A cikkben a University of British Columbia és a Chemnitz University of Technology legfrissebb metaelemzését ismertetik, mely több mint 20 mindfulness-kutatás eredményét összegzi, és 8 területen tár fel egyértelmű hatást. Az üzleti életben legfontosabb két területet részletesen is elemzik a szerzők. Az első az ACC (anterior cingulate cortex) területe, mely a homlok közepén található, és a keleti meditációs hagyományban a harmadik szem helye. Ez a terület az önfegyelmet és a külvilág ingereire adott rugalmas válaszadást irányítja, és károsodása esetén impulzivitás, féktelen agresszió jellemző. Ha gyenge a kapcsolat az ACC és az agy más területei között, mentális rugalmatlanság áll elő, amikor az egyén működésképtelen megoldásokhoz ragaszkodik. A kutatások alapján a meditálók ACC-ja jobban működik, és jobban is szerepelnek az önfegyelem-teszteken, képesek tanulni a múltból. A másik fontos terület, ahol a meditáció révén sikerült szürkeállomány-növekedést előidézni, a hippocampus. A limbikus rendszer részeként, a halánték mögött található terület érzékeny a krónikus stresszre, és méretcsökkenése összefüggésbe hozható a depresszióval és a poszttraumás stresszel. Jó működése viszont rezilienssé tesz, ami elengedhetetlen a hektikus üzleti életben való túléléshez. A kutatók szerint a meditáció emellett az észlelést, a test tudatosságát, a fájdalomérzetet, az érzelmi szabályozást, az introspekciót és a komplex gondolkodást is támogatja. Az üzleti élet sokkal nyitottabb és eredménycentrikusabb, mint a hivatalos orvoslás, így hamarabb felfedezhet és meghonosíthat új, hatékony módszereket olyan problémákra, melyekkel nemcsak a menedzserek találkoznak. Az önfegyelem, a mentális rugalmasság és a jó stressztűrő képesség mindenki számára fontos lenne, de elsősorban azokat kellene hozzásegíteni, akik a legrosszabb pozícióból indulnak ebből a szempontból: az ADHD-s és autisztikus személyeket. Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Meditáció és...

Read More

2014 legérdekesebb tudományos hírei a Figyelemkontrollon

Posted by on jan 8, 2015 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés, Táplálkozás |

Eltelt ez az év is, és miközben noszatalgikusan rendezgetjük emlékeinket, érdemes végiggondolni azt is, milyen fontos tudományos felismerések születtek idén. Hasonlóan a tavalyi évhez, megpróbáltam kiválasztani azt a 10 hírt, ami szerintem a legizgalmasabb volt a Figyelemkontrollon.  1. A szülőkkel való jó kapcsolat enyhíti az antiszociális gének hatását A montreáli egyetem kutatói 3 antiszociális magatartásra hajlamosító génváltozat hatását vizsgálták, és azt találták, hogy a szüleikhez erősen kötődő fiatalok esetén ez nem volt jelentős. A nature versus nurture vita ezen újabb fejezete szerint a gének nem azt határozzák meg, hogyan élünk környezetünkben, hanem azt, hogy mennyire hat ránk a környezetünk! 2. A nagyszülők stressz-szintje kihat a sajátunkra A fenti gondolat azonban nem jelenti azt, hogy a genetikai háttérrel ne kellene foglalkozni – sőt egy új kutatás szerint több generáción át öröklődik az egyén által átélt stressz. Ezek nem a génekben, hanem a gének kifejeződésében hoznak változást, és pl. már születéskor meglévő stressz-terhelést, ill. koraszülést okozhatnak. (Ezzel kapcsolatban nem szeretném túl misztikusra venni a hangvételt, de eszembe jutott Kristine Neff könyve, melyben leírja, hogy a mongol sámánok szerint kisfiának autizmusát egy “bolond” felmenője okozza – és tény, hogy Neff nagyanyja pszichiátriai intézményben élt és halt meg, miután nem tudott feldolgozni egy családi tragédiát.) 3. Autizmus: az agynövekedés a társas készségek kárára történik Mi emberek büszkék vagyunk arra, hogy agyunk átlagos térfogata folyamatosan növekszik, de lehet, hogy szembesülnünk kell a növekedés korlátaival. Egy kutatás szerint az autizmus biológiai kialakulására jellemző, hogy az intenzív agynövekedés közben az idegrendszer fejlődése dezorganizálttá válik, és ennek leginkább a társas készségeket koordináló területek látják kárát. 4. A légszennyezés jelentősen növeli az ADHD és az autizmus kockázatát Mára egyértelművé vált, hogy az iparosodás és a közlekedés okozta légszennyezés hozzájárul az autizmus és az ADHD diagnózisok megszaporodásához; ez utóbbinak esélyét 5-szörösére növeli a PAH-ban (policiklikus aromás széndhidrogén) gazdag levegő. A tudósok még vizsgálják a hatásmechanizmust, az elképzelések szerint a PAH roncsolja a hormonális rendszert, vagy DNS károsodást, esetleg fokozott oxidatív stresszt okoz, illetve lehetséges, hogy a magzati növekedési faktorokkal áll kölcsönhatásban, és csökkent oxigén- és tápanyag anyagcserét eredményez. 5. A brokkoli enyhítheti az autizmust Brokkolicsírát teszteltek abban az első kutatásban, mely az autizmus sejtszintű rendellenességének orvoslásának hatékonyságát bizonyítja. Az oxidatív stresszt hatékonyan csökkentő brokkolikivonat jelentősen enyhítette a kutatásba bevont autisták ingerlékenységét, letargiáját, repetitív mozgását, hiperaktivitását, és javította kommunikációjukat és motiválhatóságukat. 6. A tanítás előtti torna különösen jó az ADHD-soknak Az ADHD-seket hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint a normális működéstől eltérőket, pedig – mint azt a következő kutatás is igazolja – inkább arról van szó, hogy jobban reagálnak azokra a beavatkozásokra, melyekre minden gyerek jól reagál. 200 amerikai diáknak tartottak tanítás előtt aerobic órákat, és azt tapasztalták, hogy minden gyerek profitált belőle, de az ADHD rizikócsoportba tartozók esetén kiemelkedő eredmények...

Read More

Vissza a fény-hang terápiához

Posted by on okt 9, 2014 in Blog, Neuroterápia |

Boldi fiam 4 éves volt, amikor megismerkedtem a fény-hang terápiával. (Az agy fény-és hangingerekkel való célzott stimulálásának módszeréről részletesebben itt olvashatsz.) Kezdetben dührohamai csillapítására használtam a készüléket, mert 5 perc alatt megnyugodott tőle. A MindAlive-os fényszemüveg és a fülhallgató felrakásához először még le kellett fognom toporzékoló gyermekemet, de később már magától nyúlt a készülék után, mint felnőtt a nyugtató tabletta után. Mikor 5 és fél éves korában felmerült, hogy ebéd után is az oviban tudna maradni, az ovis altatások idejére tette fel a relaxációs készüléket. Aztán a fény-hang készülékről átváltottunk az NeuroProgrammer3-ra, mert könnyebb kezelni, mobilabb, de mikor Boldi tavaly iskolába került, azt is egyre ritkábban használtuk. Jól tanult, itthon is jól viselkedett, és azt gondoltam, a délután 4 óra után megmaradó kevéske szabadidejét inkább játékkal, mozgással töltse el (vagy amivel éppen akarja). Egyébként ekkorra látványosan fejlődött stresszkezelő képessége is: ha besokall a külső ingerek miatt, belemélyed térképeibe vagy a buszmenetrendekbe. Így már csak a hétvégéken volt relaxáció, de a programok miatt akkor is elég rendszertelenül. Nemrég viszont úgy döntöttem, hogy nem hanyagolom el annyira ezt a fejlesztési módszert, hiszen pontosan tudom, milyen hatásos, és azt is, hogy az ilyen gyerekeknek a szinten tartáshoz is folyamatos fejlesztésre van szükségük. Megerősített szándékomban az esedékes éves látogatásunk a gyermekpszichiátrián: itt rácsodálkoztak Boldira, mennyit fejlődött (anyuka, ez fantasztikus, ilyet nem láttunk), de a rövidtávú figyelmét még mindig nagyon gyengének ítélték. Bár az iskolában változatlanul jól teljesít és van már kis barátnője is, a napi legalább 5 tanóra, a heti 2-2 gyógypedagógiai fejlesztés, dob, szolfézs és a sakk minden erejét kiveszi. Nincs vele magatartási probléma, de erősen elkezdte rágni a pulóverei ujját (középsőben volt ilyen utoljára), és egy tenyérnyalogatós tiket is kifejlesztett. És ott van a másik fiam is, Sebi, aki jövőre megy iskolába, és van még mit fejlődnie: egy hete voltam vele egy átfogó vizsgálaton (MV/GOH), ahol a 80%-90%-os mutatói között egyetlen kritikusan alacsony érték árválkodott: az idegrendszeri érettsége (ami nagyon sok mindennek az alapja) még mindig csak 46% – innen ered hát az impulzív viselkedése, sértődései. Boldi – ilyen volt Boldi – ilyen lett:) Sebi – ilyen volt Sebi- ilyen lett 🙂 Magam is fény-hang terapeuta vagyok, de most nem vállalkoztam arra, hogy kiválasszam számukra a leginkább megfelelő programot. Kb. 3 éve kiteszteltem Boldit, és nagyon érzékenyen érintett az eredmény – gondolom a sebészek se szeretik a saját családtagjaikat műteni… Ezért kollégámhoz, Szalóki Lászlóhoz mentünk, aki először a rajzolós tesztet csinálta meg velük. Ez abból áll, hogy meg kell hallgatni egy tesztprogramot, és ezt követően le kell rajzolni, amit lát az ember; a színek és a mintázat sok információt árul el az agy működéséről. Emellett egy tünetlistán bejelöltem az egyik, illetve másik gyerekemre jellemző problémákat. Nem meglepő, hogy mindkét gyerek egy...

Read More

Meditáció és figyelem

Posted by on Sze 17, 2014 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

„A személyiség és az akaraterő gyökere a figyelem feletti hatalomban rejlik” – írta William James, a modern pszichológiatudomány egyik alapító atyja, a regényíró Henry James testvére. De rögtön hozzátette, hogy a figyelem irányításáról könnyebb beszélni, mint meg is valósítani azt… Vajon a belső figyelem fejlesztésének „tudománya”, a meditáció hatékonyságával kapcsolatban milyen tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésünkre? Ezt a kérdést járja körül egy amerikai pszichológus, dr. Jeremy Dean a PsyBlog-on. Egy konkrét vizsgálatot ismertet részletesen, mely 76 buddhista szerzetes meditációjának a figyelemre gyakorolt hatásait vette górcső alá. A kutatás nagyon szellemes: az alanyok olyan nézőkét kaptak, mely az egyik szemüknek vízszintes, a másiknak függőleges vonalakat mutatott. Az agy képtelen arra, hogy egyben lássa ezeket a képeket, így a figyelem folyamatosan egyik képről a másikra ugrál. Az alanyok feladata az volt, hogy jelezzék, ha úgy látják, megváltozott a kép. A nem-meditáló kutatási alanyokhoz képest azok a szerzetesek, akik az egy pontra fókuszálás technikáját gyakorolták, jelentős stabilitást tudtak vinni ebbe: akár 5 percre is ki tudták merevíteni a képet, ami arra utal, hogy ennyi ideig szünet nélkül figyeltek rá, egy pillanat töredéke erejéig sem estek ki a koncentrációból. De nem kell 20 évig remeteként élnünk, hogy a meditáció segítségével javíthassunk figyelmünk tartósságán: a Pennsylvaniai Egyetem kutatásában pl. abszolút kezdők 8 hét alatt (heti 3 órás kurzuson való részvétel és napi 30 perces gyakorlás révén) jelentősen megnövelték koncentrálási képességüket a mindfulness meditáció segítségével. Sőt, egy kínai meditációs kurzuson részt vevők 5 nap alatt, napi 20 perces gyakorlás révén érték ezt el. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt a figyelem kevésbé „ugrál”, mint fentebb már szerepelt, másrészt mert kimutatható, hogy az ún. „figyelem-pislogás” időtartama lerövidül. A „figyelem-pislogás” akkor áll elő, amikor figyelmünk tárgya megváltozik, és az agynak kb. fél másodpercbe telik, míg feldolgozza a látványt. A „figyelem-pislogás” alatt tkp. érzékelés-kiesés van. A meditáció tehát ritkítja a figyelem tárgyának váltogatását, és emellett megrövidíti az átállás idejét, a „figyelem-pislogást” is… Jó figyelmi képesség kell a multitaskinghoz, vagy ahhoz, hogy egy partin kihalljuk és követni tudjuk mások beszélgetéseit – de még sok minden máshoz is, amit figyelemzavaros gyermeket nevelő szülők biztosan tudnak. Dr. Jeremy Dean pszichológus konklúziója a cikk végén olyan jó, hogy szó szerint kell idéznem: „A figyelem a tudat szempontjából olyan alapvető, hogy nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az tesz minket azzá, aki vagyunk, hogy mire figyelünk. A meditáció talán olyan utat nyit meg, melyen átépíthetjük önmagunkat, hátrahagyva a káros vagy korlátozó szokásainkat és felfedezve a lét új módjait.” Ahogy a tminfo új cikke is alátámasztja, a várandósság időszakában különösen fontos lehet a meditáció – talán mert ilyenkor minden nő amúgy is újraépül, belenő a gyermekkel való intim kettős-létbe. A meditáció konkrét előnyei (stresszcsökkentés, jobb alvás, védelem a magas vérnyomástól és koleszterinproblémáktól, a könnyebb vajúdás ígérete) mellett...

Read More

„A diákok nyelvére van lefordítva mind nyelvezetében, mind vizuálisan” – beszélgetés Fazekas Gáborral a „Mindfulness in Schools” projektről

Posted by on Júl 30, 2014 in Blog, Neuroterápia |

– Üdvözöllek, Gábor. Azért találkozunk most, mert értesültem róla, hogy részt vettél egy olyan képzésen, mely a mindfulness-t próbálja gyerekeknek megtanítani iskolai környezetben. Milyen képzés volt ez? – Ez egy nemzetközi Mindfulness in Schools oktató képzés volt Prágában, körülbelül egy tucat országból érkeztek a résztvevők. A „Mindfulness in Schools Project” keretében zajlott a képzés, maga a program, ami a témája volt a képzésnek, az a „.b” (angol olvasata: „dot be”). Magyarra ezt nehéz lefordítani, de angolul nagyon jó szójáték: a „.”(angolul “dot”, magyarul “pont”) egyrészt a megállásra utal, de az internetre is utalhat, ez a diákoknak jó hívójel. A pont után a „b” pedig az angol „be”, magyarul a legyél igének a főnévi igenévi vagy felszólító alakja (lenni, légy, létezz), viszont lehet az angol „breathe”, magyarul lélegezni igének a rövidítése is. Nem határozzák meg konkrétan, hogy melyiket jelenti, de erre a kettőre lehet asszociálni. Összerakva: „állj meg és csak létezz!” vagy „állj meg és lélegezz!“. Angolul, frappánsan:„.b” Ez a program egy 8 hetes, diákoknak szóló tanfolyam, ami 6-8.-osztályos gyerekek, tehát az általános iskola felső tagozata számára lett kidolgozva. A mostani képzésnek azt volt a célja, hogy olyan oktatókat képezzenek ki, akik utána gyerekeknek tudnak tanfolyamokat tartani. – Miben különbözik ez a program a felnőtteknek szóló MBSR-től? Mik a legfontosabb különbségek? – A diákok nyelvére van lefordítva mind nyelvezetében, mind vizuálisan. Nagyon részletesen kidolgozott órák vannak, és a módszer alkotói törekednek arra, hogy ha valaki ezt átadja, az ragaszkodjon is a módszertanhoz – a módszertan részét képezik különböző Power Point-os bemutatók, videók és hanganyagok. Ezek mind olyanok, melyek a diákok érdeklődéséhez közel állnak, amivel a diákok egyébként is találkoznak, hogyha kinyitják az internetet. A gyakorlatok is a diákokra vannak igazítva, rövidebbek és egyszerűbbek. – Otthon is kell gyakorolniuk? Ugyanúgy vannak heti szinten változó feladatok, mint az MBSR-en? – Igen. – Biztosan kipróbálták ezt a programot, mielőtt elkezdték nagyban oktatni a tanárokat. Van ezzel kapcsolatban valami információ? – A Mindfulness in Schools Projekt keretében az angliai Exeter-i Egyetem “Mood Disorders Centre” intézetének szakértői összeállítottak egy rövid információs anyagot a diákok körében tartott különböző mindfulness tanfolyamok mérésére irányuló kutatások összegzéséről.  Ez az összefoglalás 2 szisztematikus áttekintő kutatást említ, illetve 20 egyedi kutatást, tehát még nincs „agyonkutatva” ez a terület, de az eredmények biztatóak, hasonlóan a többi mindfulness based alkalmazáshoz. Azt mutatják, hogy van mérhető, jó hatás a diákoknál, többek között az érzelmi jóllét (emotional well-being), a mentális egészség (mental health), a stresszkezelés, a figyelem irányítása és fenntartása, a koncentráció, a reaktivitás, rossz szokások csökkenése, az önbizalom erősödése, az alvásminőség javulása, kognitív és executive funkciók fejlődése, stb. terén. – Volt bemutató óra is az oktatáson, vagy voltak élmények, amiket megosztottak a már gyakorló oktatók? – Ez egy nagyon gyakorlatorientált képzés volt, minden órát,...

Read More