“Autista, epilepsziás és más mentális problémákkal küzdőknél vannak emésztőrendszeri, immunrendszeri problémák.”- interjú Bartha Ákossal

Posted by on okt 22, 2015 in Blog, Táplálkozás | 0 comments

Az alábbi interjút Kenyeres Adrienn készítette Bartha Ákos élelmiszerbiológussal, élelmiszerbiztonsági szakértővel, GAPS terapeutával. Ákos tanulmányokat folytatott több országban is, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban. Pályafutása kezdetén az Egyesült Államokban egy olyan cégnél kezdett dolgozott, ahol természetes állatgyógyászati szereket és humán célú táplálék-kiegészítőket gyártottak. Itt ismerkedett meg azzal például, hogyan zajlanak átfogó kutatások. Ezt az évek alatt megszerzett tudást és tapasztalatot használja a jelenlegi munkájában, amiben a táplálkozással összefüggő kérdéseket kutatja. Létrehozott egy rendszert, ami a Táplálkozás-Beállítás nevet kapta. A rendszer lényege a táplálkozás személyre szabása. Az ügyfelek, akik felkeresik, személyes konzultáción mondhatják el panaszaikat, tüneteiket, melyet Ákos laborvizsgálatok elemzésének összekapcsolásával diagnosztizál. Vallja, hogy a betegségek kialakulását a legnagyobb mértékben a helytelen táplálkozás okozza. Az egészségtelen ételek egészségesre való cseréjében személyre szabottan ad tanácsot. A javasolt étrend betartásával látványos javulás érhető el. Ezt a betegek beszámolói és a független laborvizsgálati eredmények is alátámasztják. Az elmúlt évek során számtalan betegséggel fordultak meg nála páciensek, amik között szerepeltek mentális problémákkal küzdők is, akiknél a probléma megoldását táplálkozási oldalról közelítette meg. Ezeknek a sikeres gyógyításoknak a tapasztalataival segítette dolgozatom kérdéseinek alátámasztását. Korábbi munkáid és kutatásaid során számos területét megismerted a táplálkozásnak/élelmiszeriparnak. Úgy gondolom, a legtöbb szakember a mentális problémák kialakulását és gyógyítását nem hozná összefüggésbe a táplálkozással. Neked mégis számos pozitív tapasztalatod van ezen a területen. Hogyan hoztad ezt a két területet összefüggésbe? -Alapvetően azért kezdtem el foglalkozni olyan mentális problémákkal, mint autizmus, epilepszia, ADHD, mert úgy gondolom, ha 30 évvel később születek egy ilyen táplálkozási környezetbe, mint ami minket jelenleg körülvesz, akkor valószínűleg nekem is komoly idegrendszeri problémáim lennének. Nyilván ez egy megérzés és ez sokkal bonyolultabb, de ha a táplálkozási oldalát nézzük, akkor nagyon erősen igaz. Ha saját étrendemet nézem, amivel a mindennapokban jól érzem magam és ezt összehasonlítom azzal, ahogyan jelenleg egy átlag magyar gyerek étkezik, akkor sok, egészen egyértelmű jelet észre lehet venni. Te a mentális problémákat táplálkozási oldalról közelíted meg. Pszichiátriai szakirodalomban a táplálkozást nem említik. Legtöbbször a szakértők genetikai területen közelítik meg ezeket a betegségeket. Mi a véleményed a genetika háttérről ezekben az esetekben? -Van genetikai háttér, szerintem azonban nem jelentősebb, mint bármi más esetben, bármely más megbetegedések esetén. Ez olyan 10-15%. Aki szeret ezzel a minimális százalékkal foglalkozni és keresi annak az okát, hogy ez a 10-15% mit befolyásol, az nyilván egy másik megközelítés. Úgy gondolom érdemesebb a maradék 85-90%-kal foglalkozni, ami sokkal inkább kapcsolódik az epigenetikához: hogy hogyan reagálunk minden egyéb környezeti tényezőre. Szent Györgyi Albert úgy fogalmazott: „A legerősebb kapcsolat az ember és a környezete között az a táplálkozáson keresztül valósul meg.” Ez az elsődleges kapcsolat. Azzal én is egyetértek, hogy szükség van kiegészítésekre. Azt is tudjuk, hogy bármilyen ilyen jellegű gyerekkori mentális problémát fel tud erősíteni az, ha a gyerek nem kerül...

Read More

Az omega 3 zsírsav és a D-vitamin a szerotonin szabályozásával enyhíti a pszichés problémákat

Posted by on feb 26, 2015 in Blog, Hírek, Táplálkozás | 0 comments

Már több ízben kimutatták, hogy a tengeri eredetű omega-3 zsírsavak és a D-vitamin javítják a kognitív funkciókat és a viselkedést, de ennek oka eddig nem volt ismeretes. Egy kutatás szerint ezek a mikrotápanyagok a szerotonin-szintre gyakorolnak hatást. A dr. Patrick és dr. Ames kutatópáros egy korábbi publikációjukban azt írták, hogy a D-vitamin segíti a triptofán nevű esszenciális aminosav szerotoninná alakulását, ami hatással van az autizmus kifejlődésére, különösen az alacsony D-vitamin szintű gyerekek esetében. A FASEB Journal nevű szaklapban megjelent újabb tanulmányukban azt fejtik ki, milyen jelentőséggel bírnak ezek a mikrotápanyagok a neuro-pszichiátriai betegségekre. A szerotonin a kognitív működések széles skálájára hat a hangulattól a döntéshozatalon és a társas viselkedésen keresztül az impulzivitásig. Sok klinikailag diagnosztizált rendellenesség, mint az autizmus spektrumzavar, a figyelemzavar, a bipoláris rendellenesség, a skizofrénia és a depresszió közös vonása az agy alacsony szerotonin-szintje.  A kutatók a szerotonin-termelést és működést a D-vitaminnal és az omega-3 zsírsavakkal hozzák kapcsolatba, és azt sugallják, hogy ezek a fontos mikrotápanyagok segítik az agy működését és hatással vannak a viselkedésre. Az EPA fokozza a szerotonin-kiválasztás azáltal, hogy csökkenti az agy gyulladásjelző molekuláinak számát. Az omega-3 zsírsavak másik összetevője, a DHA azáltal van hatással az agy szerotonin-ellátására, hogy átjárhatóvá teszi az idegsejtek sejthártyáját, így a szerotonin receptorok jobban hozzáférnek a szerotoninhoz. A tanulmány megvilágítja, hogyan befolyásolja az alacsony D-vitamin szint és a tengeri eredetű omega-3 hiány az olyan fontos útvonalakat, mint a szerotonin, és hogyan járhat  neuro-pszichiátriai következményekkel. “A szteroid hormonná alakított D-vitamin kb. 1000 gén működését irányítja, melyek közül sok az agyban található. Az USA-ban a leggyakoribb hiány éppen a D-vitamin hiány, és az omega-3 hiány is nagyon elterjedt, mert az emberek nem esznek elég halat” – mondta dr. Ames. A cikk azt sugallja, hogy a D-vitamin, az EPA és a DHA optimális mennyiségű bevitele optimalizálja az agy szerotonin-koncentrációját, ezáltal mellékhatások nélkül megelőzheti és enyhítheti a a fenti rendellenességek tüneteit. A cikk angol összefoglalója itt olvasható....

Read More

A cukros energiaital-fogyasztók nagyobb eséllyel ADHD-sek

Posted by on feb 11, 2015 in Blog, Hírek, Táplálkozás | 0 comments

A cukros energiaital-fogyasztó középiskolásoknak nagyobb az esélyük az ADHD-ra, mint azoknak, akik nem fogyasztanak ilyen italokat, áll a Yale Közegészségügyi Egyetem kutatásában, mely az Academic Pediatrics című lapban jelent meg. Az eredmények alapján a kutatók azt javasolják, hogy a gyerekek kerüljék a cukor- és koffein tartalmú energiaitalokat. A dr. Jeanette Ickovics által vezetett kutatásban 1649 véletlenszerűen kiválasztott középiskolást kérdeztek ki szokásaikról egy Connecticut-i iskolai körzetben. A fiúk gyakrabban fogyasztottak energiaitalokat, mint a lányok, és a fekete és spanyolajkú fiúk gyakrabban, mint a fehérek. Professzor Ickovics szerint “A hiperaktivitás és a figyelemzavar kockázata a középiskolások körében a cukrozott üdítők fogyasztásának fellendülésével párhuzamosan növekedett. Fontos kiemelni, hogy úgy tűnik, az energiaitalok állnak az összefüggés hátterében”. További kutatásokra van szükség, hogy jobban megértsük a cukrozott italok és a hiperaktivitás kapcsolatát és mechanizmusát, de az ADHD egyértelműen összefügg a gyenge tanulmányi eredménnyel, társas kapcsolati nehézségekkel és fokozott sérülésveszéllyel. Ezeket az összefüggéseket ritkán tanulmányozták kisebbségi gyermekek körében, és a korábbi kutatások arra utalnak, hogy az ADHD-t aluldiagnosztizálják fekete és spanyolajkú népcsoportokban. Néhány, a diákok körében népszerű cukros üdítő akár 40 gramm cukrot is tartalmaz; a kutatásban részt vevő diákok naponta átlagosan két cukros üdítőt fogyasztottak. Az egészségügyi szakemberek ajánlásában gyerekek esetén (kortól függően) maximum 21-33 gramm cukor fogyasztása szerepel. A cukros italok a hiperaktivitás és a figyelemzavar mellett gyermekkori elhízáshoz is vezethetnek, ami jelenleg minden harmadik amerikai gyereket érint. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

Családi iránytű az ADHD kezeléséhez

Posted by on feb 6, 2015 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés, Táplálkozás |

Sok könyvet ajánlottam már a blogomon a kedves olvasóim figyelmébe: orvosi szemszögből megírt könyvet, egyes szám első személyű narratívába épített szaktanácsokat, mozgásterápiás könyvet, nevelésterápiás könyvet, a helyzet pszichológiai feldolgozását segítő könyvet – de olyat nem, ami egyben tartalmazta volna az összes infót, amit fontos észben tartani az ADHD-val kapcsolatban. Nem is volt ilyen könyv a magyar könyvpiacon, de ez a helyzet szerencsére mára megváltozott: Christine Ettrich és Monika Murphy-Witt A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek – Segítség az ADHD megértéséhez és kezeléséhez című könyve nemrég jelent meg a Móra Kiadó Családi Iránytű sorozatában. A sorozatcím találó, bár ezt a könyvet nemcsak a szülők és a nagyszülők, hanem a tanárok is haszonnal forgathatják. A könyvpiacon általában domináns angolszász helyett itt a német (mondhatjuk úgy is, hogy európaibb) megközelítéssel találkozunk, amiben talán könnyebben ráismerhetünk a problémákra és az azok megoldási lehetőségeire. (A fordító ügyelt arra, hogy a német mellett a magyar rendszer sajátosságait is ismertesse.) A három nagy egység – az ADHD mibenléte, a szakemberek által nyújtott terápiák, az otthoni kezelési lehetőségek –  közül az utolsó a leghangsúlyosabb, a könyv felét ennek ismertetése teszi ki. ADHD-t csak szakember diagnosztizálhat, de a könyv kérdőíve segítheti a szülőt abban, hogy felismerje, valóban ADHD-val áll-e szemben vagy csak a fokozott (pl. családi) feszültség miatt jellegzetes a gyermek magatartása; és ha valóban ADHD-re utalnak a jelek, milyen területen a legsúlyosabbak a tünetek. A terápiás megoldások bemutatásánál szimpatikus, hogy a multimodális megközelítést hangsúlyozza, és a gyógyszeres kezelés előnyeit és hátrányait egyaránt ismertet. A nálunk is ismert kognitív viselkedésterápia és szülőtréning mellett a szenzoros integrációs terápiát, a pszichomotorikus fejlesztést, a homeopátiát, az étrendterápiát, a neurofeedback-et, az ergoterápiát (finommotorikus fejlesztés), a beszédterápiát, valamint a ló- és kutyaterápiát is bemutatja, mindenhol utalva azokra a hatásokra, melyek indokolhatják használatát. Az ismertetett terápiák nagy része nálunk “alternatívnak” számít, de valójában logikusabb a szerzők integratívabb szemlélete, hiszen ezek a terápiák sem egymásnak, sem a hivatalos kezelési módnak nem alternatívái, inkább egy közös paletta részeit képezik, melyről a szülők válogathatnak. A Hogyan boldoguljunk a hétköznapokban és az iskolában című harmadik fejezetnek elsősorban a szellemiségét és a hangvételét emelném ki. Azt gondolom, hogy ha valaki átveszi ezt a józan és bizakodó hozzáállást, már azzal legalább annyit segít a gyermekének, mintha a gyakorlatba ülteti a tanácsokat, tippeket, infókat. Pedig azok is nagyon követendők, akár a hétköznapok menedzseléséről, akár a házi munkamegosztásról, a tanulási készségek fejlesztéséről, a lazítási technikákról van szó. A személyiség- és a társas viselkedés fejlesztésével kapcsolatos részben sok számomra is új módszert találtam, pl. az alábbit: “Érzelmi pingpong Üljenek le egymással szemközt úgy, hogy jól lássák egymást. Most kérdezze meg gyermekét: ma hogyan érzi magát, és miért? Lehet, hogy azt mondja: “Nagyon boldog vagyok, mert nincs iskola, és süt a nap. Ön ismételje meg, mondja,...

Read More

2014 legérdekesebb tudományos hírei a Figyelemkontrollon

Posted by on jan 8, 2015 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés, Táplálkozás |

Eltelt ez az év is, és miközben noszatalgikusan rendezgetjük emlékeinket, érdemes végiggondolni azt is, milyen fontos tudományos felismerések születtek idén. Hasonlóan a tavalyi évhez, megpróbáltam kiválasztani azt a 10 hírt, ami szerintem a legizgalmasabb volt a Figyelemkontrollon.  1. A szülőkkel való jó kapcsolat enyhíti az antiszociális gének hatását A montreáli egyetem kutatói 3 antiszociális magatartásra hajlamosító génváltozat hatását vizsgálták, és azt találták, hogy a szüleikhez erősen kötődő fiatalok esetén ez nem volt jelentős. A nature versus nurture vita ezen újabb fejezete szerint a gének nem azt határozzák meg, hogyan élünk környezetünkben, hanem azt, hogy mennyire hat ránk a környezetünk! 2. A nagyszülők stressz-szintje kihat a sajátunkra A fenti gondolat azonban nem jelenti azt, hogy a genetikai háttérrel ne kellene foglalkozni – sőt egy új kutatás szerint több generáción át öröklődik az egyén által átélt stressz. Ezek nem a génekben, hanem a gének kifejeződésében hoznak változást, és pl. már születéskor meglévő stressz-terhelést, ill. koraszülést okozhatnak. (Ezzel kapcsolatban nem szeretném túl misztikusra venni a hangvételt, de eszembe jutott Kristine Neff könyve, melyben leírja, hogy a mongol sámánok szerint kisfiának autizmusát egy “bolond” felmenője okozza – és tény, hogy Neff nagyanyja pszichiátriai intézményben élt és halt meg, miután nem tudott feldolgozni egy családi tragédiát.) 3. Autizmus: az agynövekedés a társas készségek kárára történik Mi emberek büszkék vagyunk arra, hogy agyunk átlagos térfogata folyamatosan növekszik, de lehet, hogy szembesülnünk kell a növekedés korlátaival. Egy kutatás szerint az autizmus biológiai kialakulására jellemző, hogy az intenzív agynövekedés közben az idegrendszer fejlődése dezorganizálttá válik, és ennek leginkább a társas készségeket koordináló területek látják kárát. 4. A légszennyezés jelentősen növeli az ADHD és az autizmus kockázatát Mára egyértelművé vált, hogy az iparosodás és a közlekedés okozta légszennyezés hozzájárul az autizmus és az ADHD diagnózisok megszaporodásához; ez utóbbinak esélyét 5-szörösére növeli a PAH-ban (policiklikus aromás széndhidrogén) gazdag levegő. A tudósok még vizsgálják a hatásmechanizmust, az elképzelések szerint a PAH roncsolja a hormonális rendszert, vagy DNS károsodást, esetleg fokozott oxidatív stresszt okoz, illetve lehetséges, hogy a magzati növekedési faktorokkal áll kölcsönhatásban, és csökkent oxigén- és tápanyag anyagcserét eredményez. 5. A brokkoli enyhítheti az autizmust Brokkolicsírát teszteltek abban az első kutatásban, mely az autizmus sejtszintű rendellenességének orvoslásának hatékonyságát bizonyítja. Az oxidatív stresszt hatékonyan csökkentő brokkolikivonat jelentősen enyhítette a kutatásba bevont autisták ingerlékenységét, letargiáját, repetitív mozgását, hiperaktivitását, és javította kommunikációjukat és motiválhatóságukat. 6. A tanítás előtti torna különösen jó az ADHD-soknak Az ADHD-seket hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint a normális működéstől eltérőket, pedig – mint azt a következő kutatás is igazolja – inkább arról van szó, hogy jobban reagálnak azokra a beavatkozásokra, melyekre minden gyerek jól reagál. 200 amerikai diáknak tartottak tanítás előtt aerobic órákat, és azt tapasztalták, hogy minden gyerek profitált belőle, de az ADHD rizikócsoportba tartozók esetén kiemelkedő eredmények...

Read More

Láss a felszín alá 2.0

Posted by on nov 13, 2014 in Blog, Mozgás, Nevelés, Táplálkozás |

A Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szeptember végi konferenciáján mutatták be a Láss a felszín alá! 2.0 című kiadványt, melyben egy ADHD-s kisfiú, Szabadics Kolos szülei gyűjtötték össze mindazt, amit gyermekük fejlesztésével kapcsolatban megtapasztaltak. A 19 oldalas, igényes megjelenésű kiadványban megszólalnak a szülők és a gyermekkel dolgozó szakemberek (orvos, pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, mozgásterapeuta, sőt az iskolaigazgató is), és megosztják az ADHD-val kapcsolatos tudásukat, tapasztalataikat. Az alábbi linken (vagy ha nem működik, innen) megnyitható kiadványt több okból is figyelmetekbe ajánlom. Egyrészt mert a füzet szemlélete pozitív és eredményorientált. Magyarországon ugyan nem mindenhol elérhető ennyi jó szakember és a családi háttér sem mindig ilyen kiegyensúlyozott, mint Kolos esetében, de a rossz gyakorlatból nem szabadna azt a téves következtetést levonni, hogy az ADHD-s gyerekek kevéssé fejleszthetők. Egy-egy ilyen sikertörténet ráébreszthet arra, milyen sokat jelent a megfelelő társas-társadalmi támogatás, a szakszerű segítség. A kiadvány másik nagyon előremutató vonása az, hogy egyszerre szólaltat meg bevett és még viszonylag alternatívnak számító megközelítéseket: a gyógypedagógia és a logopédia mellett nagy hangsúlyt kap a táplálkozásterápia és a mozgásterápia is. Sőt Kolos esetében éppen dr. Rada Éva gyermekgyógyász-neurológus emeli ki a Na-glutamát érzékenység és más táplálék-érzékenységek felismerésének fontosságát. (A gyermek 10 éves korában életveszélyes állapotot előidéző rosszullétek jelentkeztek a helytelen táplálkozás miatt, melyek a diéta hatására megszűntek, sőt Kolos tanulmányi eredménye is érzékelhetően javult, mára kitűnő tanuló.) A mozgásterapeuta, Gerlinger Sándor alapozó terápiát végez Kolossal, és a hatékonyságát nemcsak tapasztalati, hanem elméleti síkon is meg tudja indokolni: „…sokan nem tudják, hogy egy gyermeknek – aki hiperaktív akár már a születését követően – ha fejlődési mozgássori hiányosságai keletkeznek, tehát ha nem megy végig a kúszás-mászás-járás folyamatán, akkor mozgási finommotoros koordinációs, sőt beszéd-írás-olvasási zavarokkal is küzdeni fog. A kisagyban lévő mozgásközpont ugyanis közel helyezkedik el az ezen képességeinket szabályozó agyi központhoz, működésük kölcsönhatásban van, ami járhat pozitív és negatív hatással egyaránt. Mert ha nem érlelődik meg kellően az idegrendszer, nem stimulálódik kellő mértékben, amiben a gyermekkori mozgások döntőek, akkor a gyerek éretlen idegrendszere számos más képesség kifejlődését is akadályozni fogja, az nem lesz szervezett. Egy fonalra felfűzött gyöngysor célirányossága helyett szétgurult gyöngyszemek mintájára mozog, beszél, cselekszik és gondolkodik az ilyen gyermek.” Az érintett szülők is találkozhatnak új információkkal a kiadványban (a hiperaktivitás tünetei különböző életkorokban; szülők és a pszichológus „használati utasítása” a gyermekekhez; az egyes szakemberek beszámolója). A nem érintettek számára is nagyon hasznosnak tartom a Láss a felszín alá!-t, mert szakszerűen és indulatoktól mentesen, mégis hitelesen és közérthetően mutatja be a hiperaktivitást mint valós problémát. Erre nagy szükség van, mert sokan még mindig a szülő nevelési hibájának tudják be a viselkedési problémákat, és ennek ellenkezőjéről talán a szülőtársaknál jobban meggyőzheti őket a szakemberek szava. Az egészségügyben dolgozók szemléletváltásának szükségességéről dr. Velkey György (a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója)...

Read More