– Üdvözöllek, Gábor. Azért találkozunk most, mert értesültem róla, hogy részt vettél egy olyan képzésen, mely a mindfulness-t próbálja gyerekeknek megtanítani iskolai környezetben. Milyen képzés volt ez?

– Ez egy nemzetközi Mindfulness in Schools oktató képzés volt Prágában, körülbelül egy tucat országból érkeztek a résztvevők. A „Mindfulness in Schools Project keretében zajlott a képzés, maga a program, ami a témája volt a képzésnek, az a .b (angol olvasata: „dot be). Magyarra ezt nehéz lefordítani, de angolul nagyon jó szójáték: a „.(angolul “dot”, magyarul “pont”) egyrészt a megállásra utal, de az internetre is utalhat, ez a diákoknak jó hívójel. A pont után a „b pedig az angol „be”, magyarul a legyél igének a főnévi igenévi vagy felszólító alakja (lenni, légy, létezz), viszont lehet az angol „breathe”, magyarul lélegezni igének a rövidítése is. Nem határozzák meg konkrétan, hogy melyiket jelenti, de erre a kettőre lehet asszociálni. Összerakva: „állj meg és csak létezz! vagy „állj meg és lélegezz!“. Angolul, frappánsan:.b Ez a program egy 8 hetes, diákoknak szóló tanfolyam, ami 6-8.-osztályos gyerekek, tehát az általános iskola felső tagozata számára lett kidolgozva. A mostani képzésnek azt volt a célja, hogy olyan oktatókat képezzenek ki, akik utána gyerekeknek tudnak tanfolyamokat tartani.

– Miben különbözik ez a program a felnőtteknek szóló MBSR-től? Mik a legfontosabb különbségek?

– A diákok nyelvére van lefordítva mind nyelvezetében, mind vizuálisan. Nagyon részletesen kidolgozott órák vannak, és a módszer alkotói törekednek arra, hogy ha valaki ezt átadja, az ragaszkodjon is a módszertanhoz – a módszertan részét képezik különböző Power Point-os bemutatók, videók és hanganyagok. Ezek mind olyanok, melyek a diákok érdeklődéséhez közel állnak, amivel a diákok egyébként is találkoznak, hogyha kinyitják az internetet. A gyakorlatok is a diákokra vannak igazítva, rövidebbek és egyszerűbbek.

– Otthon is kell gyakorolniuk? Ugyanúgy vannak heti szinten változó feladatok, mint az MBSR-en?

– Igen.

Biztosan kipróbálták ezt a programot, mielőtt elkezdték nagyban oktatni a tanárokat. Van ezzel kapcsolatban valami információ?

– A Mindfulness in Schools Projekt keretében az angliai Exeter-i Egyetem “Mood Disorders Centre” intézetének szakértői összeállítottak egy rövid információs anyagot a diákok körében tartott különböző mindfulness tanfolyamok mérésére irányuló kutatások összegzéséről.  Ez az összefoglalás 2 szisztematikus áttekintő kutatást említ, illetve 20 egyedi kutatást, tehát még nincs „agyonkutatva ez a terület, de az eredmények biztatóak, hasonlóan a többi mindfulness based alkalmazáshoz. Azt mutatják, hogy van mérhető, jó hatás a diákoknál, többek között az érzelmi jóllét (emotional well-being), a mentális egészség (mental health), a stresszkezelés, a figyelem irányítása és fenntartása, a koncentráció, a reaktivitás, rossz szokások csökkenése, az önbizalom erősödése, az alvásminőség javulása, kognitív és executive funkciók fejlődése, stb. terén.

– Volt bemutató óra is az oktatáson, vagy voltak élmények, amiket megosztottak a már gyakorló oktatók?

– Ez egy nagyon gyakorlatorientált képzés volt, minden órát, gyakorlatot a résztvevőknek is le kellett vezetniük. Gyakorlatban is kipróbáltuk egymással akár párban, akár kisebb csoportban, így mindenki saját tapasztalatot is tudott gyűjteni. Ezen kívül nagyon sok érdekes kiegészítő anyagot hoztak a képzők, sok bejátszás volt arról, hogy angliai iskolákban hogy működik a program. Voltak köztük nagyon viccesek is…A diákok képesek tréfát fabrikálni minden konkrét dologból, és ha olyan tanár van, aki érti a diákok nyelvét, akkor élő, áramló dolog tud kialakulni. Egy szójáték kapcsán is olyan hangulat alakulhat ki, ami szerintem segíti a bizalmi légkör létrejöttét, és a diákok is nyitottabbá válnak arra, hogy átvegyék ezt a módszert.

– Az iskolákban ezt kötelező foglalkozásként van bevezetve, vagy választható? Mert nem mindegy, hogy valakinek milyen az alap hozzáállása. Felnőttek között sem lehetne bárkit beterelni egy MBSR kurzusra, mert nem csinálná végig.

– Nem kötelező, bár nyilván lehet olyan iskola, ami úgy dönt, hogy kötelezőként illeszti be a programjába. Alapesetben úgy van, hogy a diákok feliratkoznak rá, és beilleszthetik az alapoktatás részeként egy választható blokkba, vagy plusz szolgáltatásként, délutáni foglalkozásként is be lehet iktatni. Ha jól emlékszem, nem volt semmilyen ajánlás erre, példákat említettek csak.

– A mai gyerekek világától sajnálatos módon elég távol áll egy ilyen belső reflexió. Hogy sikerül pár hét alatt átugrani azt a szakadékot, ami a tévé, videójátékok világa és a mindfulness között van?

– Szerintem erre találtak egy nagyon jó megoldást. Létezik a diákok számára egy nagyon jó ajánló, bemutató alkalom, ami jó ízelítőt ad arról, hogy mi ez. Felvonultatja azokat az eszközöket, amik vonzók a diákok számára: színes képanyag, videók, mozgalmas óra – nem egy ember beszél, és őt hallgatjuk egy órán keresztül, hanem képek vannak. Szerintem így sokkal könnyebb átlépni ezt a gondolt szakadékot, mert ha így van nekik tálalva, akkor sokan a bevezető alkalom után már lelkesen, maguktól jelentkeznek erre a tanfolyamra.

– De azok a lassabb részek, amik a felnőtt MBSR-ben szerepelnek (pl. jóga ászanák), teljesen kimaradnak?

– Nem, testgyakorlatok is vannak benne. Egy osztályteremben, ahol a diákoknak kötelező ülni és egész nap csak hallgatni a tananyagot, ez szinte felüdülést jelent. Az alapgyakorlatok követik vagy hasonlóak az MBSR program alapgyakorlataihoz, csak egyszerűbbek, rövidebbek és játékosabbak.

– Jól gondolom, hogy a képzés, amit végeztél, egy európai vonala az iskolai mindfulness oktatásnak, és nem kapcsolódik az Amerikában népszerű Mindful Schools mozgalomhoz?

-Egyfajta „mindfulness mozgalom van kibontakozóban, a társadalom több területén meg lehet figyelni, hogy ilyen módszereket, programokat dolgoznak ki. Egyre szélesebb ez a mező, de azok, akik egy adott szegmensen belül tevékenykednek, szerintem figyelnek egymásra, tehát a .b programnak a megalkotói is tudják, mi zajlik a tengerentúlon (nyilván az angolszász országokban mindig is megvolt ez az oda-vissza kommunikáció). Így az Amerikában ismertebb programok, mint a „Mindful Schools vagy a „Mind Up illetve a .b részben hasonlítanak egymásra. Hogy ez európai lenne? Részben igen, de van amerikai tartalomra specifikált változatuk is, és több európai ország nyelvére is lefordították már a programot. Sok ország az anyanyelvén alkalmazza az ottani iskolákban, mint pl. Hollandia, Németország, Svájc. Egy csomó országban folyamatban van a program lefordítása, mint például Izland, Dánia, Ausztria, Spanyolország.

– Jellemzően nem a kelet-európai országokról van szó.

– Hát nem a kelet-európai országok vannak az élbolyban, de ha úgy vesszük, nem is vagyunk annyira lemaradva, mert a mi részünkről is megfogalmazódott, hogy szívesen segítenénk a módszer elterjesztésében. A tervek szerint 2015-ben fordítanánk le a tananyagot, és utána valamilyen együttműködés keretei között szívesen segítenénk az iskolákban történő bevezetésben.

– Tavaly beszéltünk róla, hogy nálunk a relaxáció bekerült a NAT-ba, de aztán olyan nagy ellenállás volt a szülők és a tanárok részéről, hogy nem sok változás történt.

– Igen, annak ellenére, hogy végül kikerült, jelzi azt, hogy van az ilyen gondolatoknak tere, komolyan felvethető egy ilyen kezdeményezés. És szerintem, ha nem egyfajta módszertan van, hanem több, az lehet, hogy segíti az előrejutást. Magyarországon sokszor sajnos az valósul meg, hogy ha ketten vannak egy területen, akkor azok egymás ellen küzdenek, de bízom benne, hogy lehet máshogy is működtetni a dolgokat. Ha egy olyan paletta jelenne meg, amelyen különböző módszerek vannak, a tanárok és a szülők és nem utolsósorban a gyerekek könnyebben tudnának olyat választani, ami kedvükre való. Ha lenne mondjuk egy (pl. dr. Bagdy Emőkéék által kidolgozott) relaxációs program, egy mindfulness, és mondjuk egy keresztény kontemplációs módszer- három különböző program a palettán, mely különböző világnézetű, különböző hátterű embereknek kínál választási lehetőséget, akkor könnyebb lenne előre haladni. Érdemes tudományos kutatásokkal is alátámasztani az egyes programok kedvező hatásait, ilyen szempontból a mindfulness programok – köztük a  „.b – jó helyzetben vannak, mert ezzel jól lehet érvelni a tanárok és a szülők irányában.

– A múltkor említetted, hogy megkeresett Téged egy budapesti iskola, hogy a diákoknak mindfulness tanfolyamot tarts. Megvalósult végül is?

– A Nagykovácsiban levő American International School-ról van szó, amit eredetileg diplomaták gyerekeinek hoztak létre. Először egy tájékoztató előadás megtartására kértek föl, hogy lássák, hogy egyáltalán mi az, ami Magyarországon folyik, mit tudok nekik kínálni, aztán felkértek, hogy a tanárok részére tartsak egy MBSR tanfolyamot, majd az érdeklődő szülők számára is tartottam egy másik tanfolyamot. A prágai képzésre azokkal a tanárokkal együtt mentem, akik hozzám jártak, így ők már fel vannak vértezve, el tudják indítani az iskolában mindfulness oktatást a gyerekek számára.

– Nagyon jó, hogy ennyire fogékonyak voltak, és amilyen gyorsan csak lehetett, átvették.

– Igen, és még egy összetevője van a dolognak: Prágában az ő testvériskolájuk volt a képzés szervezője, az ottani igazgató volt az egyik tréner. Magyarországról ketten voltunk Szekeres Tamás barátommal, aki szintén mindfulness tréner. Érdekes módon cseh részről is csak egy tanár volt a képzésen, a nyugati országokból erősebb volt a tanári képviselet. Úgy tűnik, hogy lassan szűrődik át a közép-európai vendéglátó országokba a módszer.

– Igen, ezért is lenne jó magasabb szinten képviselni, hogy ne csak a diplomaták gyerekei juthassanak hozzá.

– Sajnos ebben közrejátszik az is, hogy egy átlagos magyar tanárnak az ilyen nemzetközi képzések részvételi díja nem megfizethető, mi is kedvezménnyel tudtunk részt venni. De azt gondolom, hogy el fog ez indulni, nem egyik napról a másikra, hanem lassan, de biztosan, mivel olyan korszellemben élünk, amikor megnőtt az érdeklődés az ilyen dolgok iránt, és ez szép lassan átfiltrálódik, átszűrődik. Az egészségügybe se egyik pillanatról a másikra épül be a mindfulness módszer alkalmazása, ugyanígy az oktatásba se… Ezek a társadalom érthető módon jól védett bástyái, nem könnyű bekerülni, és idő kell, míg az egyes módszerek nagyobb elfogadottságra, ismertségre tesznek szert. Szép lassan haladunk ezen az úton.

– Tudom, hogy Magyarországon aktív szerepet játszol abban, hogy nőjön a mindfulness ismertsége, és rendszeresen szervezel meditációs esteket is.

– A Magyar Rákellenes Liga szervezésében az Országos Onkológiai Intézetben elindult most idén tavasszal egy olyan programsorozat, melynek keretén belül heti rendszerességgel meditációra van lehetőség, illetve érdekes programokon vehetnek részt az érdeklődők. A programok közelebbről, vagy kicsit távolabbról kapcsolódnak a mindfulness területhez, a sorozat egyik hívószava a „Mindfulness Esték. Első alkalommal a tudatos étkezés („Mindful Eating) volt a bemutató program, a következő pedig „Az éberség megjelenése Hamvas Béla műveiben c. előadás volt. Most nyári szünet van, de ősztől tervbe van véve például egy „Mindful Self Compassion előadás (együttérzés önmagunkkal – ahogy van önszeretet, önsajnálat, hasonlóképpen értelmezhető az „önegyüttérzés is), illetve egy „Mindfulness for Health / Mindfulness Based Living with Illness and Pain előadás (azaz éber tudatossággal együttélni betegségünkkel és a fájdalommal). Emellett meghívunk különböző zen, vipassana, keresztény kontemplációs, vagy egyéb meditációs csoportokat, ami oly módon kapcsolódik ehhez a témakörhöz, hogy a különböző hagyományokban nagy múltja van a kontemplációs praxisoknak. Tehát ilyen csoportokat hívunk meg, hogy mutassák be a saját gyakorlásukat. És tervbe van véve néhány kicsit távolabbról kapcsolódó témakör is, mint pl. a boldogsággal, jólléttel kapcsolatos kutatások, vagy tibeti hangtál koncert, vagy „álomjóga. A mindfulness alapú alkalmazások egyik bizonyított hozadéka, hogy kedvező hatást gyakorolnak az érzelmi jóllétünkre, mentális egészségünkre. Az egész programsorozatnak az a célja, hogy akik érdeklődnek a mindfulness, az éberségmeditáció iránt, el tudjanak indulni különböző irányokba, akár a praktikum, akár a spiritualitás felé, tehát nemcsak a stresszcsökkentés területén tudják ezt használni, hanem itt információkat kapnak arról, hogy ezt más téren is be tudják építeni az életükbe. Az a cél, hogy megmutassuk azoknak, akiket érdekel, hogy az élet minden területén tudjuk ezt használni, jó hatással lehet ránk, környezetünkre és az egész világra, ha jobban odafigyelünk, ha tudatosan jelen vagyunk, és ezt gyakoroljuk. Az élet folyamatos kapcsolódást jelent – a testünkkel, az étellel, a párunkkal, az érzéseinkkel, az éggel, a földdel, stb így minden pillanatban lehetőségünk van az éber tudatosság gyakorlására. Tehát sokkal többről van szó, mint egy-egy praktikus tanfolyam, vagy wellness, ez az egész életről szól, mindannyiunk életéről, a közös létezésről, mely a legmélyebb spiritualitás is egyben.

– Köszönöm a beszélgetést, a Figyelemkontroll olvasóit majd értesíteni fogom a következő Mindfulness eseményről.

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Az MBSR egyik fő előnye a figyelem, a koncentráció fejlesztése, ami az oktatásban elsődleges” – Interjú Fazekas Gáborral, az MBSR (mindfulness-based stress reduction meditation, éberségmeditáció) magyarországi képviselőjével!