Bő egy hónapja ismertettem egy tudományos közleményt, mely arról szólt, hogy ADHD-s gyerekek szülei hatékonyan képesek csökkenteni stressz-szintjüket és képesek gyereküket megfontoltan nevelni egy bőrellenállás-mérő és pár digitális eszköz segítségével. Van azonban egy olyan módszer, mely technikai segédeszközök nélkül is biztosítja ezt a hatást: a mindfulness gyakorlatokról van szó, melyek segítségével fejleszthető a stresszkezelésünk, és figyelmünk irányíthatóbbá válik. A 8 hetes MBSR (Mindfulness-Based Stress Reduction) program mintájára dr. Cassandra Vieten pszichológusnő által kifejlesztett Mindful Motherhood programról van szó, melyről egy kutatás kimutatta, hogy várandós nőknél 20-25%-kal képes csökkenteni a szorongást és a stressz-szintet. A hatás egy jelentős része a gyakorlás után 3 hónappal is fennmaradt.

Ha már van van gyermekünk, nehezebb belevágni egy ilyen programba, már csak azért is, mert ehhez el kell ismernünk, hogy nem jól csináljuk a dolgokat szülőként – különben miért is kellene változtatni? De mint dr. Vieten Mindful Motherhood – Staying Sane During Pregnancy and Your Child’s First Year c. könyvében szerepel, a jó hír az, hogy nem kell megváltoznunk, csak tudatosabban kell olyannak lennünk, amilyenek vagyunk. Akkor mégis miért változna meg bármi is körülöttünk, tehetnénk fel a logikus kérdést. A válasz: a megnövekedett tudatosság révén észlelünk majd olyan dolgokat, amiket korábban nem (pl. jobban felismerjük belső állapotainkat, és előbb kérünk orvosi segítséget), nem azonosítjuk magunkat egy-egy rossz hangulatunkkal, mert számon tarjuk a jókat is (így nem fenyeget a depresszió veszélye), nem szokásaink rabjaként, robotpilóta üzemmódban döntünk bizonyos helyzetekben (és akkor tényleg tudjuk képviselni, amit szeretnénk). Kultúránk “gondolkodós” kultúra, ahol gyakran a szőnyeg alá söpörjük, nem éljük át a maga teljességében testi és lelki érzeteinket. De paradox módon mégse jó értelemben véve gondolkodunk annyit (i.e. problémákat oldunk meg az eszünkkel), az idő nagy részében a “mi lett volna, ha“, a “mi volna, ha“, illetve a “miért nem úgy vannak a dolgok, ahogy szeretném” típusú kérdések csapdájában őrlődünk. A mindfulness segítségével kiszabadulhatunk ebből az ördögi körből, mert folyamatosan kapcsolatban maradhatunk a realitással és belső központunkkal.

A Mindful Motherhood program három fő eleme a releváns fogalmak (pl. együttérzés másokkal és önmagunkkal, kapcsolódás, attitűd, tudatosság) újragondolása, a jógagyakorlatok és a meditatív-kontemplatív tevékenység (a könyv a légzésfigyeléstől a test pásztázásán keresztül az élmények, érzetek tudatosítási technikáiig 25 gyakorlatot tartalmaz). A szerző szerint a várandósság ideális időszak a mindfulness gyakorlatok elkezdéséhez, mert ilyenkor amúgy is szorosabb kapcsolatban vagyunk testi és lelki érzeteinkkel, és szeretnénk valami pluszt adni születendő gyermekünknek. De azt gondolom, hogy egy sajátos nevelési igényű gyermek nevelése is ugyanilyen jó ok lehet, mivel a gyermek fejletlenebb idegrendszere miatt sokáig tükörként jelzi vissza belső egyensúlyunkat. Ha önmagunkban fejlesztjük a végrehajtó funkciókat és a lelkierőt, ezt a tudást automatikusan adjuk át gyermekünknek is! Azért is tartom fontosnak, hogy ilyen finom eszközökkel, közvetve is “kezeljük” gyermekünk pszichés problémáit, mert túl direkt módon problematizálva a helyzetet, betegségtudatot kelthetünk benne.

A mindful gondolkodás, mindfulness gyakorlatok segítségével elérhetjük, hogy magunktól leszünk képesek reflektálni viselkedésünkre egy-egy feszült helyzetben (“most nagyon felhúzott, kiabálok vele“). Innen már csak egy lépés, hogy kicsit kívülről tekintsünk magunkra: tényleg ezt akarom csinálni? tényleg ez az adekvát megoldás a helyzetre? És ehhez nem is kell megvárnunk, hogy Magyarországon is elérhető legyen a már idézett kutatásban hatékonynak bizonyult bőrellenállásmérős-telefonos-laptopos szolgáltatás.

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe