A Forbes Magazin – lassan 100 éve az Egyesült Államok vezető üzleti médiája – érdekes cikket jelentetett meg: ebben kísérletet tett arra, hogy számszerűsítse a meditáció iskolai bevezetésének potenciális hasznát.

Alice G. Walton, az egészségügy, a pszichológia és az idegtudományok területén jártas újságírónő szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy a mindfulness meditáció és a jóga nemcsak az egyéni, de a társadalmi szintű problémák kezelésében is hasznos lehet. A nagy cégek közül sok (Google, Apple, Nike, Procter&Gamble) már régóta szervezetten nyújt ilyen lehetőségeket dolgozóinak, de még csak néhány helyi kísérlet történt, hogy diákok mentális egészségének szolgálatába állítsák a módszereket.

Az iskolából való kimaradás általában az első lépése az iskolától a börtönig tartó „karrierútnak”, melynek állomásai lehetnek a hajléktalanság, a kábítószer-használat, a fiatalkori bűnözés és a krónikus betegségek. Cecelia Rouse, a Princeton Egyetem oktatója kiszámolta, hogy ha csak az alacsony iskoláztatás miatti termelékenység-csökkenést nézzük, 1-1 gyerek 260 000 dollárjába kerül az USA-nak – pedig évente 1 millió gyerek hagyja ott idő előtt az iskolát, ami így 260 milliárd dolláros kárt jelent. És ha ehhez hozzászámoljuk a bebörtönzés költségeit és a családnak okozott kárt, akár 4-7 millió dollár veszteséget is okozhat egy-egy esetben az iskola elhagyása…

A szakemberek szerint az iskolából való kimaradásnak sok konkrét oka lehet, de ezek közös gyökere a stressz, legyen az krónikus, toxikus vagy traumatikus. Ezért térülnének meg sokszorosan azok a programok, melyek a diákok stressz-szintjének csökkentését érik el. Ebben kiemelkedő szerepet játszhatnak a jóga és meditáció alapú programok, mert a kutatások szerint nagyon hatékonyak: hatástalanítják az álmodozásért és aggódásért felelős agyi „default üzemmódot”, és komplett stresszcsökkentő program alapjául is szolgálhatnak, mint a Jon Kabat-Zinn által kidolgozott MBSR (mindfulness-based stress reduction) esetében.

Problémát jelenthet, hogy azok a gyerekek, aki arra sem képesek, hogy nyugodtan üljenek az iskolapadban, valószínűleg a meditációhoz szükséges fegyelmet sem tudják produkálni – ezért a szakemberek mozgással kötik össze a meditatív állapotok elérését. Egy ilyen program a dr. BK Bose által kidolgozott Transformative Life Skills program, mely 18 hét alatt bizonyítottan csökkenti a negatív gondolatokat, a bosszúvágyat, a depressziót, az álmodozást és az észlelt stresszt, és egyúttal növeli az önuralmat és a toleranciát. A program nem is költséges: gyerekenként 5 dollárba kerül a vezető tanár felkészítése…

A fentiek az Omega Institute nevű intézet amerikai és kanadai tudósokból, üzletemberekből, illetve jóga-szakemberekből álló fórumán hangzottak el néhány hete. A konferencia célja kimondva-kimondatlanul az volt, hogy elkötelezetté tegyék a pénzzel és/vagy tudományos befolyással bírókat abban, hogy ne csak helyi kezdeményezések, de átfogó országos programok is létrejöhessenek ennek szellemében.

Eddig tart a Forbes-cikk összefoglalója, és ehhez csak két hozzáfűznivalóm van. Az egyik az, hogy úgy látszik, sajnos a szakemberek sem hallottak a passzív meditációról, pl. a fény-hangterápiáról, hiszen ez olyan módszer, mely nem követel meg semmilyen aktív lépést (gondolatok, figyelem irányítása) a meditálótól, ezért már 4-5 éves kortól alkalmazható. (Ezt tanúsíthatom, 4 éves ordító fiamra is szépen rá tudtam tenni a készüléket, és hamar meg is nyugodott, pedig igazán nem tudta, mi a meditáció, és ha tudta volna, se lett volna kedve hozzá.:)

A másik viszont nagyon pozitív: a jóga és a meditáció végre kikerülhet a „spirituális segédeszközök” szűk köréből, és pénzügyileg racionális alternatívaként jelenhet meg. Ez az amerikaiak pragmatizmusát dicséri: emlékszem, mennyire elhűltem még 20 éve, mikor a szociológia szakon egy amerikai vendégtanár elmagyarázta, miért iktatták törvénybe a bukósisak kötelező viseletét a motorosok számára. Egyszerűen kiszámolták, mennyi a balesetek összköltsége (útjavítás, egészségügy, jövedelemkiesés, illetve halál esetén az ember sztenderd „eszmei értéke”) és mennyibe kerül, ha mindenki bukósisakot húz. Mivel az utóbbi olcsóbb, hát kötelezővé tették (bár nem minden államban, biztos volt, ahol más számokkal számoltak:) Mi itt Európában hajlamosak vagyunk főleg az eszmékről beszélni, de lehet, hogy szigorú pénzügyi számítások révén hamarabb válik céllá a gyerekek gondolkodásának átformálása a meditáció segítségével, mint eszmei és morális alapon.

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Hol jár az eszünk meditáció közben?