A személyiség és az akaraterő gyökere a figyelem feletti hatalomban rejlik” – írta William James, a modern pszichológiatudomány egyik alapító atyja, a regényíró Henry James testvére. De rögtön hozzátette, hogy a figyelem irányításáról könnyebb beszélni, mint meg is valósítani azt… Vajon a belső figyelem fejlesztésének „tudománya”, a meditáció hatékonyságával kapcsolatban milyen tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésünkre? Ezt a kérdést járja körül egy amerikai pszichológus, dr. Jeremy Dean a PsyBlog-on.

Egy konkrét vizsgálatot ismertet részletesen, mely 76 buddhista szerzetes meditációjának a figyelemre gyakorolt hatásait vette górcső alá. A kutatás nagyon szellemes: az alanyok olyan nézőkét kaptak, mely az egyik szemüknek vízszintes, a másiknak függőleges vonalakat mutatott. Az agy képtelen arra, hogy egyben lássa ezeket a képeket, így a figyelem folyamatosan egyik képről a másikra ugrál. Az alanyok feladata az volt, hogy jelezzék, ha úgy látják, megváltozott a kép. A nem-meditáló kutatási alanyokhoz képest azok a szerzetesek, akik az egy pontra fókuszálás technikáját gyakorolták, jelentős stabilitást tudtak vinni ebbe: akár 5 percre is ki tudták merevíteni a képet, ami arra utal, hogy ennyi ideig szünet nélkül figyeltek rá, egy pillanat töredéke erejéig sem estek ki a koncentrációból.

De nem kell 20 évig remeteként élnünk, hogy a meditáció segítségével javíthassunk figyelmünk tartósságán: a Pennsylvaniai Egyetem kutatásában pl. abszolút kezdők 8 hét alatt (heti 3 órás kurzuson való részvétel és napi 30 perces gyakorlás révén) jelentősen megnövelték koncentrálási képességüket a mindfulness meditáció segítségével. Sőt, egy kínai meditációs kurzuson részt vevők 5 nap alatt, napi 20 perces gyakorlás révén érték ezt el.

Hogyan lehetséges ez? Egyrészt a figyelem kevésbé „ugrál”, mint fentebb már szerepelt, másrészt mert kimutatható, hogy az ún. „figyelem-pislogás” időtartama lerövidül. A „figyelem-pislogás” akkor áll elő, amikor figyelmünk tárgya megváltozik, és az agynak kb. fél másodpercbe telik, míg feldolgozza a látványt. A „figyelem-pislogás” alatt tkp. érzékelés-kiesés van. A meditáció tehát ritkítja a figyelem tárgyának váltogatását, és emellett megrövidíti az átállás idejét, a „figyelem-pislogást” is… Jó figyelmi képesség kell a multitaskinghoz, vagy ahhoz, hogy egy partin kihalljuk és követni tudjuk mások beszélgetéseit – de még sok minden máshoz is, amit figyelemzavaros gyermeket nevelő szülők biztosan tudnak. Dr. Jeremy Dean pszichológus konklúziója a cikk végén olyan jó, hogy szó szerint kell idéznem: „A figyelem a tudat szempontjából olyan alapvető, hogy nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az tesz minket azzá, aki vagyunk, hogy mire figyelünk. A meditáció talán olyan utat nyit meg, melyen átépíthetjük önmagunkat, hátrahagyva a káros vagy korlátozó szokásainkat és felfedezve a lét új módjait.”

Ahogy a tminfo új cikke is alátámasztja, a várandósság időszakában különösen fontos lehet a meditáció – talán mert ilyenkor minden nő amúgy is újraépül, belenő a gyermekkel való intim kettős-létbe. A meditáció konkrét előnyei (stresszcsökkentés, jobb alvás, védelem a magas vérnyomástól és koleszterinproblémáktól, a könnyebb vajúdás ígérete) mellett segít az ön-újradefiniálásban is.

Többek között erről is beszéltem néhány napja az Onkológiai Intézetben a Mindfulness Estek keretében tartott előadásomon, ahol bemutattam új honlapomat, a harmonikuscsalad.hu-t is. A honlapon a Figyelemkontrollon már bemutatott stresszcsökkentő fény-hang terápiás eszközök mellett Éber Tudatosság Édesanyáknak (Mindful Motherhood) tanfolyamot is meghirdetek mint dr. Cassandra Vieten Mindful Motherhood trénerképzőjét elvégzett tréner. Szeretném minél több várandós nőnek és gyerekét már aktívan nevelő anyukának átadni a meditáció szeretetét és gyakorlatát. Az oldalon tágabb spektrumon is foglalkozom majd a mindful neveléssel, és 12 fontos technikát is bemutatok.

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Hol jár az eszünk meditáció közben?