A mindfulness meditáció a napjainkban legtöbbet kutatott meditációs forma: a Figyelemkontrollon már több ízben is írtam arról, hogy bizonyíthatóan javítja a gyerekek koncentrációs képességét, a munkamemóriát, a végrehajtó funkciókat, és nem mellesleg még a hangulat javítására is alkalmas. Az ADHD-val kapcsolatban legutóbb egy webináriumon beszélt róla dr. Lydia Zylowska, a UCLA Mindfulness Awareness kutatóközpontjának vezetője, a The Mindfulness Prescription for Adult ADHD c. könyv szerzője. Kiemelte, hogy a mindfulness meditáció mint alternatív módszer a belső erőforrások fejlesztését tűzi ki célul, és gyakorlója mintegy önmaga coach-ává válhat.

Szerencsére már nem csak angolul lehet hallani a témáról: dr. Szondy Máté tavaly megjelent könyve, a Megélni a pillanatot – Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája c. könyve pl. kitűnő bevezetés.

A tudatos jelenlétnek 5 fontos összetevője van: a jelen pillanatra irányított tudatos figyelem, ítélkezésmentesség, reaktivitás-mentesség (nem automatikusan válaszolunk a helyzetekre, hanem tudatosan), kíváncsiság és elfogadás. Gondoltad volna, hogy időd 47%-ában nem arra figyelsz, amivel éppen foglalkozol? (Ha ADHD-s vagy, akkor ez a szám sokkal magasabb…) Ha azt nézzük, hogy az 1990 és 2008 között eltelt 28 év alatt becslések szerint 350%-kal nőtt meg a fogyasztott információ mennyiség, nem is csoda, hogy egyre gyengébb a tudatos jelenlétünk. Pedig a szétszórtság nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy felszínesen ismerjük meg a világot, hanem azzal is, hogy a zabolátlanul önmagunkban bolyongó figyelmünk káros képzeteket, gondolatokat szül és erősít meg, melyek aztán szorongáshoz, depresszióhoz is vezethetnek. Ezért lehet, hogy e betegségek kezelésében még a gyógyszeres terápiáknál is hatékonyabbnak bizonyultak a mindfulness-alapú terápiák (MBSR – Mindfulness Based Stress Reduction, mindfulness-alapú stresszcsökkentés, MBCT – Mindfulness Based Cognitive Therapy, mindfulness-alapú kognitív terápia, ACT – Acceptance and Commitment Therapy, Elfogadás és elköteleződés terápia). Úgy tűnik, a lélek gyógyításának tudománya elérkezett egy új paradigmához: nem a problémák kibeszélése (analitikus terápia), vagy a pozitívumokra koncentrálás (pozitív pszichológia) a legjobb megközelítés, hanem az, ha megtanulunk a világra ítélkezésmentesen nézni. Nem a problémákat kell tehát megoldani vagy eltagadni, hanem a problémákhoz való viszonyunkat kell kevésbé szenvedélyessé tenni. De nem szükséges ahhoz buddhistává válni, hogy életünket egyfajta színdarabként lássuk – ez a szemlélet már egy 8 hetes MBSR tanfolyamon is elsajátítható.

Jelenleg Magyarországon főleg krónikus betegek élnek ezzel a lehetőséggel, mely ha gyógyulást nem is hoz, jobb életminőséget és immunválaszt biztosít. Pedig a módszerre mindenkinek, élete minden szakaszában szüksége lenne, és az USA-ban már ki is dolgozták a várandóság alatt végezhető MBCP-t (Mindfulness Based Childbirth and Parenting, mindfulness-alapú szülés és szülőség), valamint a gyerekek MBSR-jét és MBCT-jét is.

A belső önszabályozás fejlesztésére, a tudatos jelenlét gyakorlására leginkább az ADHD-s gyerekeknek lenne szükségük, mint arra dr. Szondy Máté is kitér könyvének egy alfejezetében. A szétszórt elmékben olvashattuk, hogy a csecsemő és a kisgyermek visszatükrözi szülei feszültségeit és szorongásait, és a gyermek személyisége később is az empatikus, figyelmes, elfogadó nevelés hatására fejlődik. A dr. Szondy könyvében szereplő Személyközi Tudatos Jelenlét a Nevelésben Skála segítségével minden szülő eldöntheti, mennyire találkozik saját nevelési gyakorlata a mindfulness nevelési elveivel. A következő állításokkal kapcsolatban kell megfogalmaznunk, milyen mértékben igazak ránk:

  • Néha azt veszem észre, hogy csak fél füllel hallgatom, mit mond a gyerekem, mert annyira lefoglal, amit csinálom, vagy amin gondolkodom.
  • Figyelmesen meghallgatom a gyerekem véleményét akkor is, ha nem értek vele egyet.
  • Észreveszem, hogy a gyerekem hangulatának változása hogyan befolyásolja az én hangulatomat.
  • Amikor a gyerekem felidegesít, mielőtt bármit is tennék, tudatosítom, hogy érzem magam.
  • Gyakran reagálok túlságosan gyorsan arra, amit a gyerekem mond vagy tesz.
  • Nehezen tudom elfogadni gyerekem növekvő igényét a függetlenségre.

Ha szeretnéd megtudni, mennyire van összhangban szülői gyakorlatod a mindfulness nevelési elveivel, érdemes megvenni a könyvet, mely a teszteredmény „megfejtése” mellett segít abban is, hogy megértsd, miért különleges a tudatos jelenlét-orientált lét és nevelés. Találtam egy mindfulness elemeket tartalmazó online kurzust, amit elvégezhetsz, ha úgy ítéled meg, van még mit fejlődnöd ezen a téren.

Ha tetszett a cikk, olvasd el Fazekas Gábor MBSR oktatóval készített interjúmat!