“Ha bizonyos gének sebezhetőbbé teszik a gyerekeket a stresszes helyzetekben, miért találhatók meg még mindig a populációban? Egyes kutatók úgy vélik, hogy azok a gyerekek, akik érzékenyebben reagálnak a környezeti hatásokra, jobban érvényesülnek a stabil, támogató feltételek közepette – még ha a viszontagságos környezet jobban meg is viseli őket. Ez azt jelenti, hogy a „nehéz gyerek” címkét kicserélhetjük az „orchidea típusú gyerek” megnevezésre: az ilyen típusú porontyok érzékenyek, de ha jól gondozzák, csodás a végeredmény.

Ahogyan már beszéltünk róla, a legtöbb gyerek pitypang természetű: ha elfogadhatók a körülmények, szinte maguktól virulnak. Ezzel szemben az orchidea típusú gyerekek, akiknek lelkiállapota kevésbé stabil (gyorsan megdühödnek vagy megrettennek), a védelmező, támogató gondoskodás hatására fejlődnek látványosan jól. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy a nehezen kezelhető vérmérséklet és a rideg gondozás elegye nagyon erősen előrevetíti a bűnöző hajlamot és a pszichiátriai problémákat.

Jó neveltetési feltételek mellett ezeknél a gyerekeknél sok tekintetben még jobb eredményt is el lehet érni, mint a pitypang természetűeknél. Egy követéses vizsgálat szerint, amelyet komolyabb megpróbáltatásoknak kitett családokban végeztek, a nagyon érzékeny gyerek sokkal gyakrabban betegedett meg, mint a kevésbé érzékeny testvére. A kisebb mértékű stressznek kitett környezetben éppen ellenkező hatás alakult ki: az érzékeny gyerekek betegedtek meg ritkábban. Vagyis az „orchidea természet” sokkal több változatot eredményezhet akár jó, akár rossz irányban.

Ehhez hasonló meglátásokra jutottak azokban a kísérletekben, amelyeket rhesusmajmokkal folytattak. Az ingerlékeny újszülöttek, akiket különösen gondoskodó anya nevelt, bizonyultak a legrugalmasabbaknak a stresszel szemben, és ők kerültek a majomcsapat hierarchiájának a csúcsára. A legrosszabb eredményt azok az ingerlékeny majmok produkálták, akiket átlagos mamák gondoztak. Ahol átlagos majomanya nevelt nem különösebben ingerlékeny újszülöttet, akár gondoskodóbb, akár átlagos törődésben részesültek az utódok, az anyai törődés minőségének nem volt lényeges hatása felnőttkorukra.

Az „orchidea típusú” gyerekkel kapcsolatos tapasztalatok egybevágnak sok más vizsgálat eredményével. Például azok a veleszületett problémák, amelyek a gyerek olvasástanulását nehezítik, együtt járhatnak a művészi alkotóképesség nagyobb fejlettségével, a természettudományos érdeklődés ugyanakkor az autizmus hajlamát is magában foglalhatja. A szülők erőt meríthetnek abból a gondolatból, hogy a fokozott törődés a „nehéz gyerekkel” megérlelheti a maga gyümölcsét.”

(Dr. Sandra Aamodt – dr. Sam Wang: Üdvözöllek a gyermeked agyában / Mi jár a fejében fogantatástól a diplomáig?)