Sokan vitatják, hogy a szépirodalomnak bármilyen konkrét haszna lenne a társadalom számára. A New School for Social Research új kutatása bizonyítékot szolgáltat rá, hogy van: a szépirodalom olvasása segít mások megértésében.

Dr. Emanuele Castano pszichológia-professzor és tanítványa, David Comer Kidd öt érdekes kutatásban vizsgálták, hogy az irodalmi és nem-irodalmi művek olvasása hogyan hat az elme-teóriára, vagyis arra a bonyolult társas készségre, melynek segítségével mások lelkiállapotát meg tudjuk ítélni. A kutatás résztvevőit három csoportra osztották, és egy-egy csoportot megkértek arra, hogy díjnyertes szépprózát, az Amazon könyvesbolt bestsellereit illetve egy magazint (Smithsonian Magazine) olvassanak. Ezután több tesztet is elvégeztek velük: az egyikben például fekete-fehér fényképekről azt kellett megállapítaniuk, milyen érzelmet fejez ki a színész, míg egy másik teszt kognitív és érzelmi elemeket egyaránt tartalmazott.

A szépirodalmi művet olvasó alanyok szignifikánsan jobban teljesítettek minden teszten, mint a népszerű irodalmat vagy a magazint olvasók. A kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a szépirodalmi mű intellektuálisan is bevonja az olvasót, és kreatív gondolkodásra sarkallja. A stíluseszközök segítségével eltávolítja megszokott, ismert környezetétől, és arra készteti, hogy bonyolult lelki világú szereplőket próbáljon megérteni.

A kutatás egy lépés lehet a szépirodalom és az érzelmi-kognitív folyamatok egymásra hatásának megismerésében, állítják a kutatók.

A kutatás angol összefoglalója itt olvasható.