Szétszórt elmék című könyvének magyarországi megjelenése kapcsán néhány hete személyesen is találkozhattunk dr. Máté Gáborral, és meggyőződhettünk róla, hogy élőben is hiteles, bölcs és szórakoztató. De miről is szól maga a könyv, melyet 1999-es kiadása óta már 20 nyelvre fordítottak le? Milyen újdonságot hoz szemléletében? Ezt próbálom meg az alábbiakban összefoglalni, a teljesség igénye nélkül.

1. Mi az ADHD? A jelenleg domináns nézet szerint betegség, melyet gyógyszerrel és célzott viselkedésterápiával lehet kezelni. Dr. Máté szerint azonban fejlődési zavar, melyet úgy lehet enyhíteni, hogy a társadalomba lépő gyermek környezetét barátságosabbá, befogadókészebbé formáljuk.

2. Hogyan alakul ki az ADHD? Dr. Máté orvos, és maximálisan elfogadja a neurobiológiai zavar modelljét, de nem áll meg ezen a ponton, és felteszi a kérdést: miért alakul ki az agy hibás működése, és hogyan lehet jó irányba befolyásolni a folyamatokat? Véleménye szerint valóban megfigyelhető az esetek családon belüli halmozódása, de az általa genetikai fundamentalizmusnak nevezett modellel szemben azt állítja, hogy nem maga az ADHD öröklődik, csupán az arra való hajlam, a környezetre való fokozott érzékenység. Ennek talaján kialakulhat egy ADHD-s, de akár egy kreatív, jól funkcionáló személyiség is!

3. Releváns-e az ADHD társadalmi háttere?  Felgyorsult korunkat a gyerekek társas éretlenségéért, zavaraiért hibáztató nézetek több nevelési elméletben is jelen vannak (l. Kim John Payne vagy Vekerdy Tamás művei), de kifejezetten az “ADHD tudományban” nem. A tágabb társadalmi kontextus negatív hatásának említése, a kérdés bio-pszichológiai szintről szociológiai szintre való emelése újításnak számít. Dr. Máté szerint korunk még a felnőtteket is “ál-figyelemzavaros” állapotba hozza, ami külön nehezíti, hogy a gyerekek pozitív mintára tudjanak ráhangolódni.

4. Hogyan neveljük az ADHD-s gyereket? Az intézményekben dolgozó szakemberek a gyógyszerek mellett általában a folyamatos értékelő visszajelzéseket adó szülői magatartást tartják a leghatékonyabbnak. Dr. Máté ehelyett a gyerek belső életének mechanizmusainak megértését hangsúlyozza: hogyan alakul ki a szülő adekvát reakcióinak hatására a világ dolgai iránti figyelme és a vágy, hogy ennek aktív részese legyen (motiváció), hogyan működik az ellenakarat. Ez utóbbit nem szabad se erős akaratnak, se letörendő dacnak tartanunk: inkább olyan védőburok ez, mely a gyerek önállóságát, szülőnek-be-nem-hódolását őrzi mindaddig, míg nyilvánvalóvá nem válik valódi akarata. Dr. Máté szerint a jutalmazási rendszer kiépítése nem hasznos, sőt inkább káros is a belső fejlődés szempontjából, mivel az ilyen típusú ösztönzés nem teremt igazi belső motivációt a tevékenység iránt, és hatása rövid távú.

5. Hogyan fejlődjenek a szülők? – A Szétszórt elmékben a szülők önfejlesztése is kiemelt szerepet kap. Mivel dr. Máté szerint a gyerekek inkább visszatükrözik, mint generálják szüleik belső feszültségét, a felnőtteknek szükségük van önmaguk fejlesztésére, inter- és intraperszonális problémáik rendezésére. A genetikai modell diszkreditálta azokat a korábbi (és a szülők körében népszerűtlen) felvetéseket, hogy a szülők bármilyen módon felelősek gyermekük ADHD-s tüneteiért, így a szerzőtől nagy bátorságra vall, hogy (bár más formában, de) visszahozza ezt. Lényeges különbség, hogy Bruno Bettelheimmel és más, 40-50 éve letűnt pszichológusokkal ellentétben ezzel nem az a szándéka, hogy nevelésre alkalmatlannak nyilvánítsa a szülőket, hanem az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerek és a szülők is sokat profitálnának abból, ha a maga a szülő kiegyensúlyozottabb lenne. (A könyvben külön fejezet foglalkozik a felnőtt ADHD megnyilvánulásával és kezelésével is.) A szülő nevelése egyébként közvetve a “bevett” viselkedésterápiák révén is megvalósul, hiszen megtanulják, hogyan bánjanak a gyerekkel. Ez azonban inkább csak a felszínre, a magatartásra szorítkozik, és nem igényli a szülő mélyebb személyiségfejlődését.

6. Milyen szerepe lehet a meditációnak és más tudati technikának? A Figyelemkontroll szempontjából különösen fontos, hogy dr. Máté a meditációt, a figyelmesség aktív gyakorlását módszerként ajánlja figyelemzavaros felnőttek számára ‘”a belső káosz felszámolásához”. Orvosi ajánlásban még nem találkoztam ilyennel.

Mint dr. Máté Gábor pályájáról írt korábbi cikkemben írtam, a szerző személyes érintettségét is nyíltan vállalja a könyveiben, ami külön izgalmassá teszi, és az olvasót is önreflexióra készteti. Emellett ilyen szép részeket is lehet olvasni:

“A gyerek egyediségének először a szülő szívében kell megtalálni az örömteli fogadtatást. Ezt puszta akarattal nem érhetjük el – és az is lehet, hogy az ember sohasem ér majd el teljes sikert. De ez nem fontos. A fontos az, hogy kitartóan vegyünk részt a folyamatban, akármilyen nehéz is legyen. A gyógyulás nem egyetlen esemény vagy aktus. A gyógyulás egy folyamat révén, magában a folyamatban áll elő.”

Tisztában vagyok vele, hogy 400 sűrű oldalt nem sikerült összefoglalnom ebben a rövid írásban. És még ha sikerült is volna – olyan könyv ez, amivel folyamatosan foglalkozni kell, elő-előhúzni egy-egy jó gondolatot, a szerző szemüvegén át rátekinteni saját helyzetünkre… Hogy ezt megkönnyítsem, létrehoztam egy Facebook oldalt Szétszórt elmék harmonizálása néven – ha érdekel, csatlakozz hozzánk itt!

Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Dr. Máté Gábor, egy holisztikus szemléletű orvos az ADHD-ről!