Lonnie Zwaigenbaum, a University of Alberta gyermekorvosi karának Autizmus Kutatói Központjának vezetőjének fő szakterülete az, hogyan lehet minél korábban azonosítani az autizmust. Most egy kutatására támaszkodva szt állítja, jobban kellene figyelni a szülők által megfogalmazott aggodalmakra: “A szülők az igazi szakértők a gyerek ügyében, és megfigyeléseik nagyon értékesek.”

A kutatásban 300, fél 3 év közötti gyerek adatait egészségügyi adatait vizsgálták meg; a mintában voltak átlagos autizmus-kockázatú és fokozott autizmus-kockázatú gyerekek (pl. akiknek volt autisztikus testvére) is. A gyerekeket az USA-ban 3 éves korban autizmusra nézve megvizsgálják, ilyenkor adott esetben diagnózist kapnak. Dr. Lonnie Zwaigenbaum és társai azt nézték meg, hogy van-e különbség az ekkor autisztikusnak talált gyerekek szülei, illetve a többi gyerek szülei által korábban megfogalmazott aggodalmak között. Az eredmények azt mutatják, hogy a 3 évesen autistaként diagnosztizált gyerekek szülei a többieknél több aggodalmukat jelezték az orvosoknak: fél éves kortól szenzoros és motoros problémákról számoltak be, majd a gyerek 12-15 hónapos korától gyakran számoltak be beszéd-és társas fejlődési zavarokról.

A kutatók következtetése: beszélgetni kell a szülőkkel, és komolyan kell venni aggodalmaikat: “Ha a fokozott kockázatú gyereket korábban, már egyéves kora előtt azonosítjuk, elkezdhetünk dolgozni velük a fejlődési nehézségeken, és így végül jobban fejlődhetnek a készségeik… A szülők kulcsfontosságú szerepet játszanak a beavatkozásokban, ha a tanulási lehetőségeket beépítik a mindennapos gondozói- és játéktevékenységükbe.”

A kutatás angol összefoglalója itt olvasható.