10 tipp az iskolakezdéshez

Posted by on Sze 3, 2014 in Blog, Nevelés |

Az additudemag.com az internet legbőségesebb tárháza ADHD-val kapcsolatos cikkek terén. Bár híven tükrözi az Amerikában domináns gyógyszer-centrikus megközelítést, számos, nálunk alternatívnak számító terápiáról is sok információt közöl, és nevelési, problémakezelési tanácsokat is szolgáltat. Ezek közé tartozik a 10 Steps to Take BEFORE School Starts című, nemrég megjelent cikk, mely 10 tételben sorolja fel amolyan check-list-ként, mi a teendőnk, mielőtt ADHD-s (vagy autisztikus) gyermekünk megkezdi a tanévet. (A saját tapasztalataimra és a magyar viszonyokra alapozott véleményemet zárójelben közlöm.) Ha néhányról esetleg lemaradtunk, még mindig van idő bepótolni! 1. Üljünk le a pedagógusokkal, és beszéljük át a következő évet! Tekintsük át az eddig elért eredményeket, tűzzük ki a reálisan elvárható célokat, és állapodjunk meg a lehetséges konkrét megoldásokban is! Ezt lehetőleg arra alapozzuk, ami tavaly is működött. (Az USA-ban intézményesítették az év eleji szülő-tanár konzultációt, ahol a szülőnek lehetősége van véleményezni az iskola által elkészített fejlesztési tervet. Nálunk sajnos általában a szülőnek kell megküzdenie ezért a lehetőségért, de érdemes, mert a megbeszélés konkrét tartalmán túl nagyon fontos, hogy a pedagógus kezdettől érezze: olyan gyerekkel fog dolgozni, aki speciális bánásmódot igényel, és aki mögött kommunikációképes és támogató család áll.) 2. Sétáljunk egyet az iskolában a gyerekkel, nézzük végig a termeket akkor, amikor még nincs nyüzsgés, hogy megbarátkozhasson a helyszínnel, és újra otthonosan érezze magát! (Ha erről már lekéstünk, mert az iskola már sohasem üres, egy viszonylag csendes órában kérjünk gyerekünktől “idegenvezetést”, amikor vendéglátóként mutathatja be nekünk az épületet és a termeket.) 3. Vegyük meg együtt az iskolához szükséges holmikat, füzeteket, a holmiját gyakran elhagyó gyerek esetén speciális tárolókat! (Ha a holmik kiválasztásában a gyerek is részt vesz, nagyobb becsben tartja, és jobb eséllyel tudja megőrizni, megfelelően használni azokat.) 4. A reggeli kapkodás megelőzéséhez keressünk a bejárati ajtó közelében egy helyet (zugot), ahova a gyerek lepakolhatja az iskolás holmiját (táskát, könyvet, tornazsákot, ételes dobozt). Nagyon praktikus (nekünk bevált) az írható tábla is, amire emlékeztetőül fel lehet vésni a rutintól eltérő teendőket. 5. Képezzünk tartalékot az iskolaszerekből, nincs bosszantóbb, ha sürgősen kell előkeríteni egy ív krepp-papírt vagy ragasztót. 6. Tervezzük meg a gyerek délutáni elfoglaltságait, helyezzük előtérbe a mozgásos és más koncentráció-fejlesztő tevékenységeket! 7. Keressünk jó korrepetitort gyerekünk mellé! (Ez az USA-ban sokkal olajozottabban működik, mivel a diákok gyakran vállalnak gyerekfelügyeleti vagy korrepetitori munkát lakhelyük közelében. Általános iskolások mellé nem is kell különösebb szaktudás, elég a rugalmas hozzáállás. Bár nálunk az általános iskolában szinte kötelező a napközi, ahol elvileg el kellene készülnie a házi feladatnak, sok szülő küzd estig gyermekével, ami a pszichológusok szerint rossz hatással van a szülő-gyerek kapcsolatra…) 8. A gyerekkel együtt tervezzük meg és rögzítsük naptárban a következő év tennivalóit! A gyenge időérzék, tervezési képesség miatt sokszor élnek át a gyerekek bizonytalanságot, de az előre tervezés ezt nagymértékben csökkentheti. (A nyári...

Read More

Figyelem- és figyelemzavar tesztek

Posted by on aug 13, 2014 in ADHD világa, Blog |

Az ADHD egyes tünetei (pl. koncentrációs nehézségek, társas figyelmetlenségek, fokozott mozgáskényszer) időnként mindenkinél jelentkeznek, így a tünetek gyakorisága, erőssége, az életvezetésre gyakorolt hatása alapján lehet eldönteni, hogy valaki ADHD-s-e vagy sem. (Amerikában – egyelőre kiegészítő eszközként – már modern eszközöket is használnak a diagnózishoz, pl. az agyhullámokat vizsgáló elektro-enkefalográfot,) Míg a diagnózis az orvos feladata, a laikusoknak sem árt tudni, mit kell figyelni magukon vagy gyerekükön, ami alapján felmerülhet a figyelemzavar gyanúja. Az alábbiakban bemutatok néhány tesztet, mely segíthet eldönteni, érdemes-e szakemberhez fordulni. Kézenfekvő a figyelemzavart a figyelem erősségével, terjedelmével tesztelni, bár az olyan egyszerű teszteknek, mint a D2-teszt vagy a Pieron-teszt komoly korlátai vannak: sok ADHD-s képes a hiperfókuszálásra, vagyis arra, hogy erőfeszítés nélkül jól koncentráljon az őket érdeklő feladatokra. Mégis érdemes kinyomtatni ás kitölteni a Pieron-tesztet (a pdf dokumentum 4. oldala), ahol a felső sor ábráit kell megkeresni és egy vonallal áthúzni az alsóbb sorokban. A teszt időtartama (5 perc) alatt átnézett összes betűből levonva a hibákat, majd ezt elosztva az összes átnézett betűvel kapjuk meg azt a mutatót, amit a szakemberek az átlaggal vetnek össze. (A dokumentumban a szakközépiskolás ill. szakiskolás tanulók eredményeinek kiértékelése olvasható; 12 -14 éves gyerekek teljesítményét kb.a szakiskolás elvárásokkal azonosíthatjuk. Kisebb gyerekek a teszt egyszerűsített, rövidebb változatát töltik ki.) Egy kevésbé hivatalos, de annál szórakoztatóbb tesztet is találtam pihenésképpen: a három rövid videojáték három különböző szempontból méri gondolkodásunk gyorsaságát, rugalmasságát: az első a számok gyors észlelését és sorrendbe állítását, a második a kulcsszó színének (angol nyelvű) felismerését és azonosítását, a harmadik a geometriai alakzatok észlelését teszteli. A végén azt is kiírja, hogy hány évesek vagyunk észlelésünk, gondolkodásunk gyorsasága alapján. Ahogy már utaltam rá, a hivatalos ADHD diagnosztikának is csak egy része a figyelem-teszt, ennél nagyobb súllyal esik latba a társas és kognitív működés, illetve a végrehajtó funkciók működése. Erre egy nagyon hasznos komplex tesztet találtam a diszk.hu oldalon: a 48 kérdéses, 5-10 perc alatt kitölthető teszt a Figyelemzavar, a Hiperaktivitás, a Diszharmónia és a Tanulási zavar dimenziókban is azonnal kiadja a pontszámunkat. A pontszám alapján nem létezőnek, enyhe fokúnak vagy jelentősnek minősíthetjük ezeket a problémákat, és tanácsokat is kapunk a további teendőket illetően. A tesztet 12 évesnél idősebbek és felnőttek számára dolgozták ki, így ajánlatos ADHD-s gyerekek szüleinek is kitölteni. A kérdéssornak két gyenge pontját látom: egyrészt általánosak a megfogalmazások (szerencsésebb lenne konkrétabban megadni, hogy pl. napi hány veszekedés jelenti azt, hogy “sok konfliktusom van az emberekkel“), bár az is tény, hogy az ADHD mint megoldásra váró pszichés probléma, amin maga az érintett is szívesen “dolgozna”, biztosan erősebben jelentkezik annál, aki ugyanazt a napi veszekedésszámot túl soknak tartja, mint aki normálisnak. Egy másik gyengeség a teszt önkitöltős jellege: sokan nem szoktak ilyenkor őszintén válaszolni, vagy nem ismerik magukat. (Bár éppen most jelent...

Read More

Párterápia ADHD-seknek

Posted by on aug 7, 2014 in Blog, Nevelés |

Míg nálunk főleg gyerekeket diagnosztizálnak ADHD-val, az USA-ban már sok felnőtt identitásának részét képezi a tudat, hogy ADHD-sek, és népszerűek körükben az ADHD coaching szolgáltatások. Az viszont még a tengerentúlon is különlegesnek számít, amiről nemrég hallottam egy beszélgetést: egy coach (sőt egy coach vegyespáros) kifejezetten olyan pároknak nyújtson segítséget, amelyek leglább egyik tagja ADHD-s. A coach-ok, dr. Sarah Ferman és dr. Robert Wilford saját tapasztalataikra tudnak építeni, mert maguk is érintettek a kérdésben: a hölgy férje, illetve a coach-partnere is ADHD-s. Miért van szükség speciális segítségre az ADHD-seknek kapcsolataik menedzseléséhez? Egy friss amerikai statisztika szerint a válások aránya 50% – ugyanez az arány ADHD-s pároknál 90% körül van. (És mint Pál Feri atya mondta valahol kicsit ironikusan, tkp. ez is csak „pillanatnyi állás”, ami idővel tovább romolhat.) A coach-ok szerint mégsem törvényszerű a kapcsolatok felbomlása, mert egy kis plusz erőfeszítéssel nagy pozitív változást lehet elérni. A jó hír az, hogy elég, ha az egyik fél változtat, mert ezzel beindít egy jó spirált, ami a másik felet is pro-szociálisabb viselkedésre ösztönzi. Dr. Ferne és dr. Wilford a praxisuk során felgyűlt tapasztalatok alapján a következő 5 tanácsot adják az érdekelteknek: 1. Míg a nem ADHD-sek házassága általában nagy dolgok, (pl. eltérő értékrendek) miatt fut zátonyra, az ADHD-soknál sok apróság miatti incidens ássa meg a kapcsolat sírját. Ez megelőzhető, ha nem bizonygatjuk mindenáron az igazunkat – még akkor sem, ha történetesen tényleg igazunk van. Ha valamelyik fél győz, a másik legyőzöttnek érzi magát, és előállhat egy olyan helyzet, ahol a felek defenzívába vonulnak vagy ugrásra készen várják a következő csörtét. 2. Az ADHD-sekre gyakran jellemző, hogy – saját biztonságérzetük fokozása érdekében – kontrollálni, manipulálni akarják partnerüket. Két felnőtt ember kapcsolatában ennek nincs helye, óhatatlanul torzul a kapcsolat, ha az egyik fél szülői szerepre törekszik. 3. Az impulzivitás is könnyen veszélybe sodorhatja az ADHD-s felnőtteket: válogatás nélkül közlik gondolataikat, érzelmeiket, és nem törődnek azzal, hogy a másikra ez milyen hatást gyakorol. Később hiába bánják ezt meg… A coach-ok tanácsa: tanuljunk meg meggondoltabban viselkedni, és ez majd visszahat érzelmi életünkre is. (Ezzel alapvetően egyet tudok érteni, de azért nem árt olyan partnert választani, akivel tényleg együtt lehet érezni és gondolkodni, mert ebben az esetben még a kevéssé kontrollált közlések sem keltenek olyan nagy ellenérzést.) 4. A fentebb, elsőként említett „nekem van igazam” játszma gyakran a sérelmek felhánytorgatásához és a sérelmek miatti bosszúállás játszmájává fajul, ami egyenes út a váláshoz. A coach-ok szerint itt különösen fontos, hogy legalább az egyik fél felismerje a negatív tendenciát, és megálljt parancsoljon magának. 5. A fenti problémák, konfliktusok elsősorban a hiperaktív dominanciájú ADHD-sokra lehetnek jellemzők, míg a figyelemzavar-vezetőtünetű ADHD-sok konfliktusai kevésbé látványosak, de ugyanilyen súlyosak lehetnek. Ha a felek falat építenek maguk köré, a coach-ok szerint „érzelmi válásról” beszélhetünk,...

Read More

Hurrá, nyaralunk!

Posted by on Júl 9, 2014 in Blog, Nevelés |

Eljött a nyár, és az iskolás gyerekek kiveszik 11 hetes szabadságukat. Ha ADHD-s gyerekről van szó, ez a szülők szempontjából gyakran nem a felhőtlen pihenést, hanem újabb problémák menedzselését jelenti. Az Attention Talk Radio-n nemrég Jodi Sleeper-Triplett szenior ADHD coach, tréner, az Empowering Youth with ADHD című könyv írója adott néhány hasznos tanácsot arról, hogyan lehet ezt megelőzni – az alábbiakban ezt foglalom össze. Jodi legfontosabb tanácsa az, hogy ne hagyjuk a gyereket struktúra nélkül a tanév szigorú időbeosztása után sem. Szerinte ez olyan lenne, mintha ebéd közben egyszer csak kihúznánk az asztalterítőt a tányérok, poharak alól – azt se tudnánk hirtelen, mihez kapjunk, mit szedjünk fel először a földről. A hasonlat kicsit sántít, mert a gyerekek nyári programja nem ugyanazokat a tevékenységeket kell, hogy tartalmazza, mint a tanév során, de tényleg borítékolható, hogy a külső motiváció hirtelen eltűnése káoszt von maga után, amit jobb jó előre renddé strukturálni. Ehhez a gyenge végrehajtó funkciójú ADHD-s gyerekeknek mindenképpen segítségre van szükségük. A mestercoach azt javasolja, hogy már a szünetet megelőző hetekben üljünk le a gyerekekkel, és tervezzük meg közösen a nyarat a vágyak és lehetőségek listázásával, ezekhez való internetes információgyűjtéssel. (Erről ugyan már lecsúsztunk, de jobb később, mint soha, a még hátralevő nyári programokat is érdemes így, közösen tervezni!) A programok kiválasztásakor figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, mert problémát okozhat, ha eltérő életkorú gyermekeinknek nem biztosítunk különböző programlehetőségeket. A táborok és nyaralások között a gyerekeket hosszú napokat otthon töltenek, és ezeket is érdemes strukturálni: tanácsos őket rávenni, hogy előre megszabott időpontban keljenek fel (ha nem is olyan korán, mint iskolaidőben), ezzel és a szintén időponthoz kötött esti lefekvéssel keretet adunk a napnak. Jodi szerint érdemes úgy felfogni az otthoni napokat is, mint egy tábort, ahol a gyerekek megfelelő idősávokban előre megadott tevékenységgel foglalkoznak, pl. 10-12-ig alkotnak, rajzolnak, festenek, majd 12-14-ig olvasgatnak. A szülőnek természetesen nem elég megírni a napirendet, arról is gondoskodni kell, hogy a gyerek be is tartsa – ha ezt nem tudja felügyelni személyesen vagy mobil eszközökön keresztül, akkor kérje a közelben lévő felnőtt vagy nagyobb gyerek segítségét. Az unalom nagyon veszélyes, mert a felgyűlő energiát sokszor nem építő tevékenységben, hanem rongálásban vagy céltalan futkosásban vezetik le a gyerekek. A gyerekek lelki „egyben tartásában” segíthet az ADHD coach is: a gyerek megfogalmazza neki elképzeléseit, elmondja az előtte álló feladatokat (pl. utazás egy nyári táborba csupa ismeretlen gyerekkel). A coach segít struktúrában láttatni a helyzetet, és akcióterv kidolgozásával megfoghatóvá, megoldhatóvá teszi a gyerek kihívásait. Saját tapasztalataim maximálisan alátámasztják a fentieket. Ez az első év, hogy megosztottuk a gyerekekkel terveinket, sőt bevontuk őket is a tervezésbe – együtt választottunk nyaralóhelyet, túracélpontot – és együtt állapodtunk meg az olyan nem(mindig)szeretem feladatok heti keretszámában is, mint a TSMT torna, a jóga,...

Read More

Beszélgetés Bartha Ákos táplálkozás-kutatóval az ADHD és az autizmus esetén ajánlott étrendről és az azt kiegészítő terápiás módszerekről

Posted by on máj 21, 2014 in Blog, Táplálkozás |

-Üdvözöllek, Ákos. Azért találkoztunk újra, hogy folytassuk a korábbi beszélgetésünket, ami az interneten nagy érdeklődést keltett. És azért is, mert azóta Londonban részt vettél egy GAPS szakértői továbbképzésen. Elmondanád, hogy mik azok az új információk, amikkel gazdagodtál? – Nagyon sok fontos részlettel, kiváló szakértők ismereteivel és egy hihetetlen kapcsolatrendszerrel. Magát a GAPS-nak nevezett módszert már régóta ismerjük, de vannak apróságok, pl. az esetleges méreganyagok kivezetése, immunerősítés egyéb módjai, ami most tovább erősített az ismereteinket. Barátaimnak úgy fogalmaztam a képzés után, hogy az apróságokon kívül, amiket mi is meg fogunk vizsgálni, fontos a kapcsolat olyan szakértőkkel, akik hasonlóan gondolkodnak és dolgoznak, mint mi. Bizonyos eseteket meg tudunk beszélni azzal az 50 emberrel, aki ott volt, vagy a már végzett 7-800 szakértővel, hogy egymás tapasztalatai alapján minél hatékonyabbak legyünk minden olyan területen, amivel a mindennapokban foglalkozunk. Az étrendet ismerjük, személyre szabottan része az átfogó rendszerünk, tudjuk, hogy működik, de a tapasztalatokból származó eredményekben, kutatásokban látom a plusz értéket. Nekik kb. 10 éves tapasztalatuk van, de a népgyógyászati tapasztalatok sokkal régebbiek. Ha megfigyeljük például, szinte nincs olyan népcsoport – főleg ha a modernebb kultúrákat nézzük – amelyik ne tulajdonítanának gyógyító erőt például a fermentált ételeknek, legyenek ezek fermentált zöldségek vagy halak, húsok vagy éppen a bélrendszer számára kiváló csontlevesek/húslevesek – magyarul úgy is hívjuk ugye, hogy erőleves. Van, ahol nem marhacsontokat használnak, hanem halak csontjait, amikben ugyanúgy nagyon sok zselatin van, ami építi, táplálja az emésztőrendszert, az ízületeket és a bőrt is. Ha mást nem, ezek azok, amiket mindenkinek heti szinten fogyasztania kellene úgy, ahogy a nagyszüleink, dédszüleink idejében is. -Igen, az én gyerekkoromban is ott volt vasárnap az asztalon. – Az én dédnagyszüleim rengeteg zöldséget savanyítottak, mert másképp nem tudták tartósítani ezeket a termékeket, és valamilyen formában a sertéshúsoknál is (a füstölésen kívül) ez az egyik módja a tartósításnak. Ahogy idősödött az én dédnagymamám (97 évet élt), lehetett látni, hogy mi az, amit egyre jobban helyezett előtérbe az étkezésében. És ez a csontleves/húsleves volt. Volt, amikor az aprólékokat ette meg belőle vagy a belsőségeket, vagy csak a csirkének a lábát… Zselatinról beszélünk, szerves kéntartalmú fehérjékről, ezek teremtik meg az emésztőrendszer épségét, egységét… úgy látszik, minden korban. Ha annyit meg tudunk tenni, hogy drasztikusan csökkentjük a finomított szénhidrátokat, kivesszük a glutént és a kazeint például egy ADHD gyermek étrendjéből, és beiktatjuk heti rendszerességgel ezeket a táplálékokat, nagyon nagy lépést tettünk előre. -Nagyon jó tanácsnak tartom, mert a GAPS-től tapasztalatom szerint azért ijednek meg az emberek, mert nagyon leszűkül az ehető élelmiszerek köre, és inkább nem is vesznek át belőle semmi. A másik probléma vele, hogy az ember fokozatosan szokott elkezdeni bármilyen étrendváltoztatást, de ott egy nagyon kemény bevezető szakasz van, ha egy kicsit is problémásabb esetről van szó. Nem tudom, milyen esetben...

Read More