Agytréningről kezdőknek

Posted by on feb 12, 2014 in Blog, Neuroterápia |

Amikor már azt hittem, nagyjából átlátom, kire érdemes figyelni a neten ADHD ügyben, felfedeztem egy amerikai webrádiót, ami a Figyelemkontrollhoz hasonló tematikájú és már 4 éve működik. Az Attention Talk Radio hetente 1-1 45 perces adásban olyan témákat jár körül szakemberek segítségével, mint a társas kapcsolatok, a motiváció; a megoldások között pedig a coaching eszközei mellett a diéta és a mindfulness is szerepel. Sőt néhány hete éppen az agytréningről beszélgetett a show házigazdája Jeffrey Gignac kanadai agytrénerrel. Az interjút itt lehet meghallgatni, de a lényeget összefoglalom írásban is. Jeffrey Gignac pszichológus, NLP szakértő, hipnoterapeuta, és a NeuroProgrammer-hez hasonló agytréning programok fejlesztője. A bemutatkozás után ismerteti a különböző agyhullám-frekvenciák által meghatározott tudati állapotokat, majd az agytréning gyakorlati felhasználásával, hatékonyságának bizonyításával foglalkozik. A másodpercenként 7-12 Hz-es alfa a problémamegoldás és a stresszcsökkentés állapotára, egy relaxált de éber tudatra jellemző. A 3,5-7,8 Hz-ig terjedő théta az alvást megelőző (hipnogogikus) illetve a meditatív állapotokban válik dominánssá; ilyen állapotban születnek a nagy felfedezések. Ennél alacsonyabb frekvenciájú a delta (0,5–3,5 Hz) és a szubdelta (0,1-0,5 Hz) sávja, ami az emberek többségénél alvást jelent, de sokat meditálók, pl. buddhista szerzetesek éber állapotban is tudják ezt produkálni. Ez a belső csend birodalma, ahol a limbikus rendszer gyógyítása, kiegyensúlyozása történik. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyre több tudományos kutatás foglalkozik az alvás szerepével, és néhányban azt is hangsúlyozzák, milyen egészségmegőrző hatása van az ilyen lassú agyhullám-tevékenységnek). Az alfától „felfelé” gyorsabb rezgésszámú elektromos aktivitás az agyban a béta, illetve a gamma betűkkel írható le. Ezek a hullámok a koncentráció, a szenzomotoros tudatosság agyi lenyomatai, és ebben a rezgéstartományban a leghatékonyabb az új ismeretek szerzése is. Gignac említi, hogy a magas béta tevékenység gyakran kötődik a stresszhez és a szorongáshoz, de felhívja a figyelmet arra, hogy a kapcsolat nem szükségszerű: csak a rendezetlen, kaotikus béta tevékenység jár együtt negatív hatásokkal. (Ez jó hír a túlpörgő agyú ADHD-s és Aspergeres embereknek: nehéz, de nem lehetetlen rendezni egy dinamikusabb, ezért több hibára hajlamos rendszert.) Az agytréning során Gignac EEG készülékkel méri fel a domináns agyhullámokat az agy különböző részein, és ez alapján ad különböző hullámsávú kezelőprogramokat. A módszer hatékonyságával kapcsolatban egy peer-reviewed kutatást ismertet, melyben az ADHD-s gyerekek 81%-ot javítottak a sztenderd Freedom from Distractability (figyelemelterelődést mérő) teszteredményükön a tréning után. A műsorvezető hangsúlyozza, hogy ez rövid távon megfigyelt változás, de a neuroplaszticitás (az agy képlékenysége) miatt valószínűsíthető, hogy rendszeres használattal hosszú távon is pozitív irányba befolyásolható az agyműködés. A kémiai úton ható szerek a neurotranszmitterekre hatnak, és úgy tűnik, az agyhullámok is szoros kapcsolatban állnak ezekkel az agyi hírvivőkkel: egyelőre nem tudjuk, a neurotranszmitterek eloszlása hoz-e létre jellemző agyhullám-mintázatokat vagy éppen fordítva, de úgy tűnik, a rendszerbe be lehet lépni az agyhullámok külső stimuláció segítségével való optimalizálásával. Jeffrey Gignac személyes tapasztalatai...

Read More

Szubjektíven a kilencedik ADHD Magyarország-konferenciáról

Posted by on okt 2, 2013 in ADHD világa, Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés |

Tavaly már „tudósítottam” az ADHD Magyarország által rendezett éves konferenciáról, ahol az ADHD-val orvosként, pedagógusként vagy más szakemberként találkozók beszélnek tapasztalataikról – az idén folytatom ezt a hagyományt. Ez a konferencia különösen izgalmas volt számomra, mivel én is lehetőséget kaptam arra, hogy bemutassam a fény-hang terápiát és a mögötte rejlő elméleti megközelítést. Mivel a több mint 20 előadás összefoglalása jóval túllépné a blogbejegyzéseim megszokott hosszát, csak azokat az információkat emelem ki minden előadásból, amit nagyon fontosnak tartok, vagy ami számomra újdonság volt. Az ADHD-t ökológiai modellben is lehet értelmezni, mely magában foglalja az összes tényezőt, melyek hatással vannak az ADHD konkrét megjelenésére. Ide tartozik a gyermek karaktere, a szülők személyisége, a családi hangulat, az egzisztenciális kérdések, a szülők rokonai és munkahelyei, sőt tágabban és az egész kor, melyben élünk, és az éppen rendelkezésre álló szociális és egészségügyi rendszer. A szülők által nevelési kudarcként észlelt helyzet gyakran negatívan befolyásolja a család hangulatát, és felszámolja a boldog együttlétet. (dr. László Zsuzsa viselkedéspszichológus, Fimota) Egy 579 ADHD-s gyerekre kiterjedő észak-amerikai vizsgálat feltárta, hogy 69%-uknak komorbid (társuló) zavaruk van, a zavarok gyakoriság szerint a következők: oppozíciós (40%), szorongás (38%), viselkedészavar (14%), tic (11%). A Vadaskert hasonló vizsgálatából (224 gyerek) 86%-os komorbiditást találtak, a gyerekek több mint felénél 3-at (!). Az idősebb korban diagnosztizálásra kerülőknél magasabb volt a komorbid zavarok aránya, mint a fiatalabb korúaknál. (dr. Keresztény Ágnes pszichiáter – SE) Az agyban 8 különböző terület foglalkozik a figyelemmel, összerendezetlen működés esetén esélytelen a jó működés. Olyan ez, mint egy sudoku. – A játékterápia alapja: optimális arousal-szint a játékkal érhető el. (dr. Páli Judit neuropszichológus) Az ADHD-vel kapcsolatos iskolai problémák esetén hasznos a mediáció, de nehéz, mert feszültségteli a helyzet. (dr. Krémer András – szociológus) Három világszerte ismert viselkedésrendező program van: az Incredible Years, a THOP és a Triple P, melyekből sok elem ADHD-s gyerekek fejlesztésénél is hatékony. A Fészek programban nemcsak a gyerekekkel foglalkoznak, hanem a szülők és pedagógusok is tréninget kapnak. Az otthoni eredmény: nagy családi társasjáték szabályokkal, utakkal, jutalmakkal és célokkal, ami megkönnyíti a gyereknek az elvárt viselkedés elsajátítását. (Martsa Zsuzsa, Oláh Szabina – Vadaskert) A felnőttkor küszöbére érve az ADHD-vel élő sok feladattal szembesül: ki kell alakítani önállóságát, önazonosságát, nemi identitását, felnőttekre jellemző rugalmas gondolkodását. Ez különösen nehéz, és 50%-uk 20 éves kora után is megfelel a diagnosztikai kritériumoknak. A tinédzsereknél a terápia gyógyszer nélkül időpocsékolás. (dr. Csíky Miklós pszichiáter, Bethesda) Az idő előre haladtával a környezeti tényezők hatása egyre jobban érvényesül. Bár az agyfejlődés tekintetében 18-20 éves korra az ADHD-sek utolérik a tipikus fejlődésűeket, a működésben sok különbség mutatható ki. Ennek okai: kompenzáció, ill. az éretlenség miatt más, negatív hatásoknak van kitéve a fejlődés közben. A 70-es években foglalkoztak először felnőtt ADHD-sekkel, 1980-ban jelent meg ADD reziduális típusként, a...

Read More

Fény-hangterápia egy magyar középiskolában

Posted by on Sze 25, 2013 in Blog, Neuroterápia |

Kertayné Kőrösi Zsuzsanna Beszélgetés Kertayné Kőrösi Zsuzsa diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia szakértővel, a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium tanárával és fény-hang terapeutájával -Zsuzsa, hogyan és mikor specializálódott iskolátok disz-problémás gyerekekre? -2000-ben láttuk, hogy országosan is és a környéken is nagyon sok a disz-problémás gyerek, és alig veszik fel őket középiskolákba, illetve kibuknak onnét. Az akkori igazgatónő úgy döntött, hogy elindítjuk ezt az irányvonalat, mert nagyon fontos a gyerekek számára. Első lépésünk az volt, hogy megkerestük Meixner Ildikót. Nagyon szimpatikus volt az a néhány alapszabály, amit lefektetett, és ezután a Meixner Intézet vezetésével trénereket, tanárokat képeztünk ki. Az iskolából a tantestület fele elvégezte ezt a tanfolyamot, és így nagyjából képben voltunk, hogy milyen tünetekkel, hogyan működnek ezek a gyerekek. Az első évben csak gimnáziumi osztályba kínáltunk felvételt, aztán elindítottunk egy akkor még 9. osztálynak nevezett, szakmunkás irányultságú osztályt is. Egy évvel később ezt továbbfejlesztettük oly módon, hogy kapcsolatba kerültünk az AVS (audio-vizuális stimulációs) technikával. Az igazgatónő megismerkedett Kugyela János agytrénerrel, ő mutatta be nekünk az AVS technikát. Korábban ez elérhetetlennek tűnt, és sokan kételkedtek is benne, de én nagyon díjaztam az új technikát. Ennek volt köszönhető, hogy a vezetéssel együtt elindultunk ebbe az irányba. -Személyesen kipróbáltátok, vagy hogyan győződtetek meg róla, hogy hatékony? -Persze, kértünk egy tanfolyamot. János nagyon sok mindent megmutatott nekünk, különböző teszteket végeztünk el, láttuk, hogy ez egy nagyon jó dolog saját magunk számára is, világos, hogy akkor a gyerekek számára is. Miután elvégeztük a tanfolyamot, elindítottuk a fény-hang terápiát az iskolában úgy, hogy János segítségével egy 18 helyes stúdiót rendeztünk be. Ez 2001-ben volt, és azóta működik is. Órarendi keretben foglalkozunk a gyerekekkel azokban az osztályokban, ahol tudjuk biztosítani a trénert heti 2-3 alkalommal. -Ez egy 45 perces óra? -Nem, az órának csak egy része, egy 20 perces vagy 25 perces program. Év elején úgy indul el, hogy a szülők engedélyével a gyerekkel csinálunk egy fény-hang tesztet, amit a trénerek kiértékelnek, és nagyjából elkészítik a csoportnak szóló programsort. Azt gondolom, hogy tökéletesen működik és szeretik a gyerekek. Vezetünk egy dossziét, amiben a gyerekek adatait tároljuk és azt, hogy mikor, milyen kezelést kaptak a gyerekek. Ez egész esztendőre szól, kikérjük a szülők véleményét is a program elején és a program végén is, ezeket össze lehet hasonlítani. Innen ismerjük a fény-hang terápia hétköznapi eredményeit, pl. azt, hogy a fáradékonyság megszűnt a gyerekeknél, vagy legalábbis nem olyan mértékű, mint korábban volt. A délutáni tanulás sokkal gyorsabban megy, leszoktak a délutáni alvásról. Egymásra sokkal jobban tudnak figyelni, tehát a mentális állapotuk is a helyére került. Hozzátartozik a történethez, hogy a tanulmányi eredményük is javulhatott, de ez gyerekfüggő. Van olyan gyerek, aki a megmaradt idejét és energiáját nem arra fordítja, amire kellene, tehát nála tanulmányi eredmény-javulást nem tudtunk észlelni, viszont azt is...

Read More

A modern neuroterápiák tudományos mérlege

Posted by on jún 5, 2013 in Blog, Neuroterápia |

A múlt heti írásomhoz hasonlóan most is a 2007-ben megjelent Az ADD/ADHD forradalom – Hatékony kezelési módszerek c. könyv honlapom profiljába illő fejezeteit ismertetem, ezúttal a modern neuroterápiák empirikus eredményeit idézem fel. A későbbiekben szeretném majd ismertetni az olyan, „klasszikus neuroterápiának” tekinthető módszereket is, mint a relaxáció és a meditáció – ezek a modern neuroterápiákhoz hasonlóan az agyhullám-mintázat befolyásolásával érnek el pozitív testi és mentális hatást, bár gyakorlóiknak erről általában nincs tudomásuk:) A neurofeedback terápia minden olyan helyzetben hasznos, amikor az agy működése elmarad a lehetőségeitől, legyen az alvásprobléma, Tourette-szindróma, depresszió, bipoláris zavar, szorongás, magatartászavar, tanulási nehézségek vagy ADHD. A szerzők idézik a CHADD (Children and Adults with Attention Deficiency/Hyperactivity Disorder, a legnagyobb amerikai nonprofit szervezet ezen a területen) állásfoglalását, mely szerint a már 25 éve a szülők nagy megelégedésére használt módszer hatékonyságának teljes bizonyításához még további nagymintás vizsgálatokra van szükség. A szerzők szerint 10-15 éve ugyanez volt az álláspont, pedig azóta sok kutatás született. (Személyes véleményem az, hogy az áttörést nem a nagymintás kutatások, hanem inkább a hatásmechanizmus jobb megértése hozhatja el, pl. az olyan kutatások, melyek bizonyítják a neurofeedback terápia hosszú távú agy-átstrukturáló hatását.) A könyvben említett kutatások közül kettő (egy 34 illetve egy 46 fős mintán készült) nem talált különbséget a neurofeedback terápia és a gyógyszeres kezelés hatékonysága között. Egy másik kísérletben gyerekek egy csoportját gyógyszerrel és neurofeedback terápiával kezelték, míg a kontrollcsoport csak gyógyszeres kezelésben részesült. Az első csoportban levők figyelmetlensége, hiperaktivitása és impulzivitása jobban csökkent, mint a második csoportba tartozóké, és kiemelendő még, hogy a terápia végeztével csak nálunk maradt fenn a fejlesztő hatás, a neurofeedback terápia hosszú távú agy-átalakító szerepe miatt. A szerzők szerint a pozitív változás 5-10 alkalom után indul meg; az ADHD kezeléséhez átlagosan 40 alkalomra van szükség. A fény-hangterápia (agytréning) azon a fizikai jelenségen alapul, hogy a rezgések egymásra tudnak hangolódni: így képes a hangvilla vagy a mechanikus óra átvenni a közelben elhelyezett másik eszköz rezgésszámát, és azzal azonos hangmagasságban, illetve azonos ütemben működni. ADHD esetén fény-hangterápiából is kb. 40 fény-hang stimulációs relaxációra van szükség a hatékonysághoz. Egy kutatás a neurofeedback terápiához hasonló mértékben találta eredményesnek – és a szerzők is mint annak költséghatékony alternatívájára tekintenek. Egy másik kutatásban a részt vevő 99 gyereket 4 csoportra osztották: a kutatás végén a legnagyobb kognitív és magatartásbeli változást azok a gyerekek produkálták, akiknél a fény-hangterápiát gyógyszerrel kombinálták, majd a fény-hang-terápiás csoport, utána a gyógyszeres kezelésben részt vevők következtek. Végül a negyedik csoport, azok a gyerekek, akiket a kutatás ideje alatt semmilyen módon nem fejlesztettek, és akik nem is fejlődtek. Egy harmadik kutatásban a DAVID Pal agytréner felhasználóinak olvasási készsége 12 hét (kb. 30 alkalom) alatt 8 hónapnyit fejlődött, emellett enyhült szorongásuk, depressziójuk, hiperaktivitásuk és figyelmetlenségük is. A szerzők kiemelten dicsérik a módszert,...

Read More

Alternatív módszerek az ADHD kezelésében: összefoglaló táblázat

Posted by on máj 15, 2013 in Mozgás, Neuroterápia, Táplálkozás | 1 comment

Két hete írtam a LaVonne Kirkpatrick – Rick Kirkpatrick szerzőpáros The ADD/ADHD Revolution: Treatments That Work c. 2005-ös könyvéről, és ígértem, hogy még visszatérek rá. Most egy táblázatot készítettem, mely sűrítve tartalmazza a könyv legfontosabb információit. Az összefoglalás szükségképpen szubjektív, mert a könyv adatainak értelmezésén, és nem szó szerinti idézésén alapul, de megpróbáltam kiiktatni az egyes módszerekkel kapcsolatos személyes véleményemet. Még abban az esetben is ezt tettem, amikor az új, honlapomon is ismertetett kutatások pontosítják az információkat (pl. a meditációról 2005 óta egyértelműen bebizonyosodott, hogy agyszerkezeti változásokat indít el, hosszú távú hatása van, így „progresszív módszernek” tekinthető), mert szeretném hűen bemutatni a könyvet. Csak azokat a módszereket vizsgáltam, melyeket a szerzők tudományosan – bizonyos mértékig – alátámasztottnak találtak, és amelyek Magyarországon elérhetők. Így összesen 22 módszerről lesz szó. A táblázat alatt olvashatók az egyes oszlopokhoz fűzött magyarázataim. Név Tud. biz. Legmagasabb szintű tud kutatás Átlagos hatás Progresszív-e Mennyi idő után hat Hetente mennyi idő Ár szakemberrel Szakember nélkül Neurofeedback 2,75 Kontrollált, 51 gyerek ▲▲▲ igen 5-10 alkalom 30-120 perc ▲▲▲ nem lehet Play Attention 1 Esettanulmány, 7 gyerek ▲▲ nincs adat 5-10 alkalom 60perc ▲▲▲ nem lehet Fény-hang terápia 2,75 Kontrollált, 99 gyerek ▲▲▲ hónapokig 5 hét 45-90 perc ▲▲▲ ▲ Binaurális hangok 1,5 Esettanulmány, 11 ember ▲ nem azonnal 45-90 perc nem lehet ▲ Kiropraktika 1 Esettanulmány, 7 gyerek ▲ nincs adat 5 hét 30 perc ▲▲ nem lehet Masszázs 2 Kontrollált, 30 gyerek ▲ nincs adat 9 alkalom 40 perc ▲▲ ▲ Akupunktúra 3 Kontrollált, 155 gyerek ▲▲▲ igen 10 alkalom 60 perc ▲▲ nem lehet Aromaterápia 1,5 Esettanulmány, 34 gyerek ▲ nincs adat 1 hónap pár perc nem lehet ▲ Relaxáció 2,5 Kontrollált, 34 gyerek ▲ nincs adat 3 hét 40-90 perc ▲▲ ▲ Meditáció 2 Kontrollált, 24 gyerek ▲▲ nincs adat 4 hét 40-60 perc ▲▲ ▲ Jóga 2 Kontrollált, 14 gyerek ▲ nincs adat 20 hét 90-120 perc ▲▲ ▲ Aerobik, futás 2 Kontrollált, 24 gyerek ▲▲ nem néhány hét 45-90 perc ▲▲ ▲ Tai csi 1 Esettanulmány, 13 gyerek ▲ igen 5 hét 60 perc ▲▲ ▲ Homeopátia 2 Kontrollált, 115 gyerek ▲▲ esetenként 1 év pár perc ▲▲ ▲ Vas 1 Kontrollált, 80 gyerek ▲ nincs adat 1 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Magnézium 2 Kontrollált, 75 gyerek ▲▲ nincs adat 6 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Cink 2,3 Kontrollált, 400 gyerek ▲ nincs adat 3 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Esszenciális zsírsav 1,5 Kontrollált, 65 gyerek ▲▲ nincs adat 3 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Ginzeng és gingkó 2 Esettanulmány, 36 gyerek ▲ nincs adat nincs adat pár perc ▲-▲▲ ▲ L-karnitin 2 duplavak kontrollált, 24 gyerek ▲ nincs adat 24 hét pár perc ▲-▲▲ ▲ Táplálkozási reform ? Metaelemzés, 219...

Read More