Akadályok a baba útjában – veszélyforrások később is

Posted by on ápr 23, 2014 in Blog | 1 comment

Nemrég a Dívány internetes site-on jelent meg egy érdekes cikk 7 meglepő ok, amiért nem jön a baba címmel, mely a Huffington Post cikke alapján a következőket sorolja fel mint a fogamzást nehezítő tényezőket: 0-s vércsoport (mert természetesen magas az FSH hormon szintje); károsodott spermium (ha 25% feletti a károsodott spermiumok aránya, szinte lehetetlen a megtermékenyítés); alacsony D-vitamin szint (ez a nemi hormonok működésére is hatással van); rossz anyagból lévő kulacs (sok műanyag BPA-t, vagyis biszfenol A-t tartalmaz); állati táplálékok (PCB-t tartalmazhatnak); vérző fogíny (a szervezet gyulladásos folyamataira utal); elektromágneses sugárzás (az elektromos és mobil eszközök, illetve a wifi még a DNS-ben is kárt tehet). Két ok miatt tartom figyelemre méltónak ezt a cikket. Egyrészt, mert kiderül belőle, hogy tudományosan igazolt jó néhány környezeti stresszor hatása a születendő életre, de ez a tény még egyáltalán nem épült be a köztudatba. Ahogy a cikk is utal rá, a könyökünkön jön ki, hogy ha valaki gyereket szeretne, akkor nem szabad stresszelnie, de ritkán tanácsolják az orvosok azt, hogy óvakodjanak a műanyag palackoktól, mert ugyanolyan stresszterhelést jelenthetnek, mint a szorongás vagy a konfliktusos párkapcsolat. (És hogy mennyire így van, jól mutatja, hogy a cikket kommentelők mind hitetlenkedtek is a cikk tartalmán, persze mindenki a saját intellektuális szintjének és temperamentumának megfelelően…) Másrészt a cikkben ugyan nem szerepel, de a listán szereplő tényezők nemcsak a fogamzást nehezítik, de a fejlődő magzat idegrendszerére is negatív hatást gyakorolnak. Mint az a Figyelemkontrollon idézett más kutatásokból kiderül, az autizmus és az ADHD kockázatát jelentősen növeli az alacsony D-vitamin szint, a BPA tartalmú anyagok (nemcsak a kulacs), az elektromágneses sugárzás, vagy bármilyen gyulladás, aminek esetleg még annyi jele sincs, mint egy vérző fogíny. Lehet tehát, hogy sikerül teherbe esni, és a szervezet „bevállalja” a kompromisszumos magzatot, de később valószínűsíthető valamilyen ún. oxidatív stressz okozta károsodás, ami ugyanolyan súlyos is lehet, mint az emocionális stressz okozta probléma. Mindkét fajta stressz nyomot hagy a szervezetben, sokszor magát a DNS-t vagy a gének expresszióját (konkrét kifejeződését, működését) módosítják. Joachim Bauer neurológus, A testünk nem felejt című könyv írója szavaival: „Emberi kapcsolatainknak és életmódunknak meghatározó szerepe van abban, hogy mi játszódik le bennünk biológiai szinten, sőt még abban is, hogy mely génjeink aktivizálódnak az idegrendszer közreműködésével.” Ezek a stresszhatások általában kumulatívak, ami önmagában is megmagyarázhatja, miért sokkal nagyobb az idegrendszeri problémákkal születő gyerekek aránya az idősebb szülőknél, mint a fiatalabbaknál. A tudomány már egy lépéssel előrébb is tart ennél, mert azt is tudjuk, hogy biológiai szinten mi történik. Egy friss origo cikkben olvashattuk, a korábbi feltételezésekkel szemben a spermiumok RNS-ei, melyek tárolják a felnőtt ember által átélt stresszek lenyomatát, képesek bejutni a petesejtekbe, így adják tovább a felnőttek stressz-terhelését a magzatnak. Sőt,„nem csupán hirtelen stressz által okozott tulajdonságok öröklődhetnek, hanem hosszabb folyamatok...

Read More

A lányok között genetikai okok miatt kevesebb az autista

Posted by on ápr 2, 2014 in Blog, Hírek |

Azért van kevesebb lánynak autizmus-diagnózisa, mert nálunk több genetikai mutációra van szükség ahhoz, hogy kialakuljon a rendellenesség, állítják kutatók. Valószínű az is, hogy nem-autista anyák az apáknál nagyobb valószínűséggel adnak tovább olyan géneket, melyek az utódban autizmus okoznak. A kutatók hozzáteszik azonban, hogy a 4:1-es férfi:nő arányt az is befolyásolhatja, hogy nőknél általában súlyosabb esetekben diagnosztizálják a problémát, mert a nők sokkal jobban kompenzálják a hiányosságokat. Arra, hogy miért van több autista férfi, mint nő, az a legegyszerűbb magyarázat, hogy a férfiaknak csak egy X kromoszómájuk van, így ők különösen érzékenyek a kromoszóma mutációira. Az elméletet alátámasztani látszik, hogy sok autizmushoz kapcsolható gén ezen a kromoszómán található. De valószínűleg más tényezők is szerepet játszhatnak, mert egy új kutatásban olyan gének mutációit vizsgálták, melyek nem az X kromoszómán vannak. Evan Eichler, a Seattle-i University of Washington genomika professzora feltárta, hogy autizmussal diagnosztizált nőknél háromszor olyan gyakran fordulnak elő idegrendszeri fejlődési zavarokat okozó gén-szakaszok, mint autizmussal diagnosztizált férfiaknál. Emellett a nőknél gyakrabban fordulnak elő olyan ritka mutációk is, melyek egyetlen DNS nukleotidot változtatnak meg. A kutatás angol összefoglalója itt olvasható.  ...

Read More

“Az ASD-vel élők agya is életük végéig plasztikus marad, ez az alapja minden fejlesztésnek”-Beszélgetés Farkas Jánossal, az ASDKvíz kifejlesztőjével

Posted by on Már 12, 2014 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

(Az interjú elolvasása előtt érdemes megnézni az ASDKVÍZ-ről (is) szóló, a Számítógépes játékok a fejlesztésben című írásomat.) -Először arra kérném, János, hogy néhány mondatban mondja el, hogyan fogalmazódott meg az ASDKVÍZ ötlete! -Van egy 24 éves Asperger-szindrómás fiam, először neki szerettem volna segíteni, mert éreztem, hogy szülői közreműködés nélkül nem kaphat elég fejlesztést. Hál istennek nem voltak borzasztó vad dolgok nála, de gyerekként voltak bizarrériái, és kicsit megkésett a beszédfejlődése. Félelmetes fejszámoló egyébként, 140-es a munkamemóriája, pszichológusok azt mondták, ilyet még nem is láttak. A célom a funkcionalitás elérése, hogy jól működjön a hétköznapi életben, és boldog ember legyen. Készségfejlesztéssel több, mint 10 évig foglalkoztam mint humánpolitikai igazgató egy 1500 fős amerikai tulajdonú termelővállalatnál. A világpiacon versenyeztünk, kőkeményen kellett működni mindennek. A dolgozók főleg vidéki asszonyok voltak, a konfliktuskezeléstől a csapatmunkáig mindent meg kellett nekik tanítani. Először csináltunk pár napos tréningeket profi cégekkel jó drágán, kivonva az embereket a munkából. Ez nem működött, mert esetleges volt, és drága. Egy multimédiás készségfejlesztő rendszer segítségével azután folyamatossá, intenzívvé, fenntarthatóvá tettük a képzéseket, és ez eredményes volt. Mikor azt olvastam, hogy az autisták a különféle készségeket meg tudják tanulni, de ezeket lassan és bizonytalanul használják, nagyon emlékeztetett a gyári dolgozók készségeinek fejlődésre. Akkor gondoltam arra, hogy talán az autistáknál is a folyamatos, intenzív és fenntartható fejlesztés stabilizálja és gyorsítja a tanult készségek használatát. Innen jött az ASD KVÍZ ötlete. Az ASD-vel élők agya is életük végéig plasztikus marad, ez az alapja minden fejlesztésnek, de ehhez az agyat folyamatosan „bombáznunk kell” fejlesztő gyakorlatokkal. -Vannak az ASDKVÍZ-nek közös vonásai a kognitív viselkedésterápiával? -A kognitív viselkedésterápiával a gondolkodás eltorzult elemeit próbálják megváltoztatni, míg az ASDKVÍZ-zel a sérült készségeket gyakorlás útján fejlesztjük. A szakirodalom szerint az autisztikus állapotok lényege a kognitív-, kommunikatív- és szociális készségek sérüléseiből következő viselkedésproblémák együttese. Én abból indultam ki: ha sérült készségek állnak a viselkedésproblémák hátterében, akkor a készségek fejlesztése révén enyhülhet a viselkedési probléma, és minden egyéb fejlesztés is könnyebbé válik. Az Autizmus Alapítvány egyik kiadványa évfolyamokra és tantárgyakra lebontva bemutatta, hogy milyen készségek, kulcskompetenciák szükségek a tanuláshoz, és ebből az autistáknál melyik lehet sérült. Ezt dolgoztam fel: a sérült készségek fejlesztésére próbáltam sérülés-specifikus gyakorlatokat készíteni. Pl. az egyik legnagyobb probléma az általánosító készség hiánya: ha megtanítunk a gyereknek valamit, azt tudja, de ha már egy kicsit eltér a kontextus, akkor már nem. Egyik gyakorlatban például sokféle helyzetben mutatunk emberi érzelmeket, és több lehetőség közül kell kiválasztani azt az érzelmet, amelyik mindegyik képben közös. Ez egyidejűleg fejleszti az általánosító és érzelemfelismerő készséget, mindkettő tipikusan sérült az autizmusban. Persze nagyon sok ilyen gyakorlatra van szükség. Szóval elkezdtem csinálni, és az ASD KVÍZ felkeltette a szakma érdeklődését. Megmutattam az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, az Autizmus Alapítványban, több szülőfórumon és vidéki otthonokban. Mindenütt...

Read More

Tudomány és annak alternatívái vagy paradigmaváltás?

Posted by on Már 5, 2014 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Táplálkozás |

Néhány éve, mikor éves autizmus-diagnózis felülvizsgálatra vittem Boldi fiamat egy jó nevű budapesti klinikára, érdekes jelenet játszódott le. Azon már nem csodálkoztam, hogy fél órán belül lezajlik egy ilyen vizsgálat, az viszont meglepett, ahogy a pszichiáter hölgy az általunk használt alternatív terápiákat véleményezte. -Mit csinálnak? -kérdésére rávágtam, hogy TSMT-zünk. Grimasz. -Sok halolajat is kap. -Vállrándítás. -Neurofeedback terápián is voltunk. –Az mi? Autizmus-specifikus fejlesztést nem kap a gyerek? Aztán kicsit megnyugodott, mikor mondtam, hogy az oviban gyógypedagógus is foglalkozik vele. (Természetesen nem akarom lebecsülni a gyógypedagógiai fejlesztést, azért is kezdtem az alternatív megoldásokkal, mert a többi rajta volt a fiam papírján. De az is tény, hogy a gyógypedagógus Boldi (és nem egy másik gyerek) fejlődését ismertette egy megyei szakmai konferencián mint a szokásosnál sokkal dinamikusabb fejlődést, amolyan „ilyen is van, nézzétek!”-et.) Elég tragikusnak tartom a hivatalos intézményeknek ezt a hozzáállását, hiszen az ADHD-s/ autista gyerekeket nevelő szülők több mint fele használ valamilyen alternatív módszert (általában nem is egyet), és erről nem tud beszélni az orvossal. Így azonnal lelkesen jelentkeztem, mikor láttam, hogy az Egy Másik Út Tanácsadó és Terápiás Központ „Bizonyított, nem bizonyított és bizonyítottan nem hatékony terápiák” címmel hirdet családtréninget autista gyereket nevelő szülők számára. Végre egy pszichiáterekből, gyógypedagógusokból álló, a honlap alapján szimpatikus csapat, akik megpróbálnak eligazodni ezen a téren, és tudásukat a szülők felé is szeretnék közvetíteni! De már az elején lelombozott, hogy a terápiákat a következő csoportokba osztották: alternatív (vagyis „általában bizonytalan, nem hatékony, illetve veszélyes eljárások”); bizonyított eljárások; kiegészítő eljárások -és ez jól előre is vetítette, ami következett. Az alternatív csoportba kerültek az oltással kapcsolatos eljárások, a diétás kezelések, a kelátképzés és a szekretin-adagolás, a táplálékkiegészítők, az immunterápiák, a gombaellenes szerek, a craniosacrális masszázs, a holding terápia és a facilitált kommunikáció, a neurofeedback terápia, a hallásébresztés és az rTMS. A fenti módszerek közül egyedül az omega 3 zsírsavról („specifikus hatás nem kimutatott, de olcsó és nem káros”) és a neurofeedback terápiáról („javulás inkább az ADHD tünetekben, de erős módszertani limitációk”) volt néhány pozitív szó, de sokkal több szó esett arról, hogy a szülők nem tudják feldolgozni, hogy gyerekük gyógyíthatatlan beteg, ezért tudományosan nem alátámasztott ígéretekben hisznek. Bár ebben sok igazság van, azért a valóság ennél sokkal bonyolultabb, mint majd megpróbálom bemutatni, de előbb a másik két kategóriába tartozó terápiákat is felsorolom. Evidencia-alapú kezelés a PECS, a korai intenzív viselkedésterápia, az antipszichotikumok, a kognitív viselkedésterápia, és (bár kevesebb bizonyítékkal) a melatonin-adagolás, a milieu-tréning, a TEACCH, illetve (még kevesebb bizonyítékkal) a PRT, a zeneterápia, a vizuális napirend, a Floor time és a LEAP. Kiegészítő terápiák, melyek „nem hatnak a magtünetekre, de a társuló problémákat javítják” a következők: mozgásterápiák, szenzoros integrációs terápiák, zeneterápiák és egyéb gyógyszerek. A kategorizálás alapját az autismresearch honlap információi képezték, így minden kritikai megjegyzésem...

Read More

ADHD, autizmus, fermentálás

Posted by on feb 27, 2014 in Blog, Táplálkozás |

Két hónapja beszélgettem Bartha Ákos táplálkozáskutatóval arról, milyen diétával lehet enyhíteni az ADHD és az autizmus tüneteit. A beszélgetés aktualitását nálam az adta, hogy egyre több tudományos cikk jelent meg az idegrendszer és a bélrendszer működésének összefüggéseiről: arról, hogy az autisták fokozott reakciót mutatnak a gluténra (székletből kimutatható a magas antitest-szám), és hogy probiotikus terápiák esetleg hatékonyak lehetnek kezelésükben. Ákos részletesen elmondta, miért indokolt a meglehetősen szigorú, glutén-tej-cukor-adalékanyag-margarin-mentes, omega-3 –ban, probiotikumban, B, K vitaminban, szelénben dús étrend, és beszélt a diéta lehetséges megvalósításásról is. Az étrend egyébként hasonlít a nálunk is egyre ismertebb GAPS-étrendre, bár annál kevesebb megszorítást tartalmaz. (Tulajdonképpen a GAPS étrend tekinthető ideálisnak, de pozitív hatást remélhetünk már annak részleges alkalmazásától is.) Nagyobbik fiamnak (8) babakora óta nem volt hasfájása (bár táplálékérzékenységre utal, hogy laktózmentes étrendet kellett tartanunk a visszatérő felső légúti megbetegedései csökkentése érdekében). A kisebbik (5) fiam viszonylag gyakran, 3-4 naponta fájlalta a hasát, de papírunk volt arról, hogy nincs vérből kimutatható táplálékallergiája. Kicsit vonakodtam hát, hogy saját helyzetünkre vonatkoztassam az elhangzottakat, de végül győzött a kíváncsiság, és megkértem Ákost, hogy mindkét gyereket vizsgálja meg. A homocisztein és az össz IgE szintjüket nézte meg vérből, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy mindkettőjük bélrendszere még éppenhogy normálisan működik, de ez (a normál értékhez képest) 1500%-on illetve 2000%-on pörgő immunrendszerüknek köszönhető. Ez az állapot nem tartható fenn sokáig, és már most folyamatos idegi megterhelést jelent számukra, így indokoltnak tűnt, hogy belevágjunk egy diétába, ha nem is rögtön a legszigorúbba. A glutént elég könnyű volt kiiktatni az itthoni étrendből, és ezzel kisebbik fiam hasfájásai is eltűntek, de a cukorral még küzdünk. A megszorításokat szerettem volna kezdettől ellensúlyozni új, egészségesebb ételek bevezetésével, olyanokkal, melyek gyorsítják a bélflóra regenerálását, és támogatják a pluszban szedett probiotikumok munkáját. Az interjúban ilyen Superfood-ként a fermentált zöldségek (csak sós vízben eltett, savanyodó zöldség) és a csontleves került szóba. A fermentált zöldség tkp. előemésztett, probiotikumban gazdag táplálék, míg a csontleves tele van értékes enzimekkel és zsírokkal, így még a kórházakban is általánosan használják legyöngült betegek roborálására. Nemrég részt vettem a Táplálkozás-Beállítás egy mini-főzőtanfolyamán is, ahol ezek profi elkészítésének műhelytitkait leshettem ki. Amit lehetett, megettünk a helyszínen, amit pedig még érlelni kell, azt szétosztottuk, hogy mindenkinek legyen mintája, oltóanyaga a további fermentáláshoz. Otthon a gyerekek hamar megízlelték és meg is szerették a zöldségek levét, már várom, hogy hét végén a „készre” fermentálódott zöldségeket is megkóstolhassuk.:) Ha még nem hallottál a fermentálásról, innen sok információt szerezhetsz. Fermentált zöldségek Le kell nyomni, hogy az összes zöldség víz alatt maradjon, de nem kötelező Unicumos poharat használni erre a célra Minden jó ha vége jó, de hogy mennyire, azt csak fél év múlva fogom megtudni, amikor majd megnézzük, változtak-e a gyerekek értékei a diéta hatására. Majd megírom:) Ha...

Read More