10 tipp az iskolakezdéshez

Posted by on Sze 3, 2014 in Blog, Nevelés |

Az additudemag.com az internet legbőségesebb tárháza ADHD-val kapcsolatos cikkek terén. Bár híven tükrözi az Amerikában domináns gyógyszer-centrikus megközelítést, számos, nálunk alternatívnak számító terápiáról is sok információt közöl, és nevelési, problémakezelési tanácsokat is szolgáltat. Ezek közé tartozik a 10 Steps to Take BEFORE School Starts című, nemrég megjelent cikk, mely 10 tételben sorolja fel amolyan check-list-ként, mi a teendőnk, mielőtt ADHD-s (vagy autisztikus) gyermekünk megkezdi a tanévet. (A saját tapasztalataimra és a magyar viszonyokra alapozott véleményemet zárójelben közlöm.) Ha néhányról esetleg lemaradtunk, még mindig van idő bepótolni! 1. Üljünk le a pedagógusokkal, és beszéljük át a következő évet! Tekintsük át az eddig elért eredményeket, tűzzük ki a reálisan elvárható célokat, és állapodjunk meg a lehetséges konkrét megoldásokban is! Ezt lehetőleg arra alapozzuk, ami tavaly is működött. (Az USA-ban intézményesítették az év eleji szülő-tanár konzultációt, ahol a szülőnek lehetősége van véleményezni az iskola által elkészített fejlesztési tervet. Nálunk sajnos általában a szülőnek kell megküzdenie ezért a lehetőségért, de érdemes, mert a megbeszélés konkrét tartalmán túl nagyon fontos, hogy a pedagógus kezdettől érezze: olyan gyerekkel fog dolgozni, aki speciális bánásmódot igényel, és aki mögött kommunikációképes és támogató család áll.) 2. Sétáljunk egyet az iskolában a gyerekkel, nézzük végig a termeket akkor, amikor még nincs nyüzsgés, hogy megbarátkozhasson a helyszínnel, és újra otthonosan érezze magát! (Ha erről már lekéstünk, mert az iskola már sohasem üres, egy viszonylag csendes órában kérjünk gyerekünktől “idegenvezetést”, amikor vendéglátóként mutathatja be nekünk az épületet és a termeket.) 3. Vegyük meg együtt az iskolához szükséges holmikat, füzeteket, a holmiját gyakran elhagyó gyerek esetén speciális tárolókat! (Ha a holmik kiválasztásában a gyerek is részt vesz, nagyobb becsben tartja, és jobb eséllyel tudja megőrizni, megfelelően használni azokat.) 4. A reggeli kapkodás megelőzéséhez keressünk a bejárati ajtó közelében egy helyet (zugot), ahova a gyerek lepakolhatja az iskolás holmiját (táskát, könyvet, tornazsákot, ételes dobozt). Nagyon praktikus (nekünk bevált) az írható tábla is, amire emlékeztetőül fel lehet vésni a rutintól eltérő teendőket. 5. Képezzünk tartalékot az iskolaszerekből, nincs bosszantóbb, ha sürgősen kell előkeríteni egy ív krepp-papírt vagy ragasztót. 6. Tervezzük meg a gyerek délutáni elfoglaltságait, helyezzük előtérbe a mozgásos és más koncentráció-fejlesztő tevékenységeket! 7. Keressünk jó korrepetitort gyerekünk mellé! (Ez az USA-ban sokkal olajozottabban működik, mivel a diákok gyakran vállalnak gyerekfelügyeleti vagy korrepetitori munkát lakhelyük közelében. Általános iskolások mellé nem is kell különösebb szaktudás, elég a rugalmas hozzáállás. Bár nálunk az általános iskolában szinte kötelező a napközi, ahol elvileg el kellene készülnie a házi feladatnak, sok szülő küzd estig gyermekével, ami a pszichológusok szerint rossz hatással van a szülő-gyerek kapcsolatra…) 8. A gyerekkel együtt tervezzük meg és rögzítsük naptárban a következő év tennivalóit! A gyenge időérzék, tervezési képesség miatt sokszor élnek át a gyerekek bizonytalanságot, de az előre tervezés ezt nagymértékben csökkentheti. (A nyári...

Read More

Párterápia ADHD-seknek

Posted by on aug 7, 2014 in Blog, Nevelés |

Míg nálunk főleg gyerekeket diagnosztizálnak ADHD-val, az USA-ban már sok felnőtt identitásának részét képezi a tudat, hogy ADHD-sek, és népszerűek körükben az ADHD coaching szolgáltatások. Az viszont még a tengerentúlon is különlegesnek számít, amiről nemrég hallottam egy beszélgetést: egy coach (sőt egy coach vegyespáros) kifejezetten olyan pároknak nyújtson segítséget, amelyek leglább egyik tagja ADHD-s. A coach-ok, dr. Sarah Ferman és dr. Robert Wilford saját tapasztalataikra tudnak építeni, mert maguk is érintettek a kérdésben: a hölgy férje, illetve a coach-partnere is ADHD-s. Miért van szükség speciális segítségre az ADHD-seknek kapcsolataik menedzseléséhez? Egy friss amerikai statisztika szerint a válások aránya 50% – ugyanez az arány ADHD-s pároknál 90% körül van. (És mint Pál Feri atya mondta valahol kicsit ironikusan, tkp. ez is csak „pillanatnyi állás”, ami idővel tovább romolhat.) A coach-ok szerint mégsem törvényszerű a kapcsolatok felbomlása, mert egy kis plusz erőfeszítéssel nagy pozitív változást lehet elérni. A jó hír az, hogy elég, ha az egyik fél változtat, mert ezzel beindít egy jó spirált, ami a másik felet is pro-szociálisabb viselkedésre ösztönzi. Dr. Ferne és dr. Wilford a praxisuk során felgyűlt tapasztalatok alapján a következő 5 tanácsot adják az érdekelteknek: 1. Míg a nem ADHD-sek házassága általában nagy dolgok, (pl. eltérő értékrendek) miatt fut zátonyra, az ADHD-soknál sok apróság miatti incidens ássa meg a kapcsolat sírját. Ez megelőzhető, ha nem bizonygatjuk mindenáron az igazunkat – még akkor sem, ha történetesen tényleg igazunk van. Ha valamelyik fél győz, a másik legyőzöttnek érzi magát, és előállhat egy olyan helyzet, ahol a felek defenzívába vonulnak vagy ugrásra készen várják a következő csörtét. 2. Az ADHD-sekre gyakran jellemző, hogy – saját biztonságérzetük fokozása érdekében – kontrollálni, manipulálni akarják partnerüket. Két felnőtt ember kapcsolatában ennek nincs helye, óhatatlanul torzul a kapcsolat, ha az egyik fél szülői szerepre törekszik. 3. Az impulzivitás is könnyen veszélybe sodorhatja az ADHD-s felnőtteket: válogatás nélkül közlik gondolataikat, érzelmeiket, és nem törődnek azzal, hogy a másikra ez milyen hatást gyakorol. Később hiába bánják ezt meg… A coach-ok tanácsa: tanuljunk meg meggondoltabban viselkedni, és ez majd visszahat érzelmi életünkre is. (Ezzel alapvetően egyet tudok érteni, de azért nem árt olyan partnert választani, akivel tényleg együtt lehet érezni és gondolkodni, mert ebben az esetben még a kevéssé kontrollált közlések sem keltenek olyan nagy ellenérzést.) 4. A fentebb, elsőként említett „nekem van igazam” játszma gyakran a sérelmek felhánytorgatásához és a sérelmek miatti bosszúállás játszmájává fajul, ami egyenes út a váláshoz. A coach-ok szerint itt különösen fontos, hogy legalább az egyik fél felismerje a negatív tendenciát, és megálljt parancsoljon magának. 5. A fenti problémák, konfliktusok elsősorban a hiperaktív dominanciájú ADHD-sokra lehetnek jellemzők, míg a figyelemzavar-vezetőtünetű ADHD-sok konfliktusai kevésbé látványosak, de ugyanilyen súlyosak lehetnek. Ha a felek falat építenek maguk köré, a coach-ok szerint „érzelmi válásról” beszélhetünk,...

Read More

Hurrá, nyaralunk!

Posted by on Júl 9, 2014 in Blog, Nevelés |

Eljött a nyár, és az iskolás gyerekek kiveszik 11 hetes szabadságukat. Ha ADHD-s gyerekről van szó, ez a szülők szempontjából gyakran nem a felhőtlen pihenést, hanem újabb problémák menedzselését jelenti. Az Attention Talk Radio-n nemrég Jodi Sleeper-Triplett szenior ADHD coach, tréner, az Empowering Youth with ADHD című könyv írója adott néhány hasznos tanácsot arról, hogyan lehet ezt megelőzni – az alábbiakban ezt foglalom össze. Jodi legfontosabb tanácsa az, hogy ne hagyjuk a gyereket struktúra nélkül a tanév szigorú időbeosztása után sem. Szerinte ez olyan lenne, mintha ebéd közben egyszer csak kihúznánk az asztalterítőt a tányérok, poharak alól – azt se tudnánk hirtelen, mihez kapjunk, mit szedjünk fel először a földről. A hasonlat kicsit sántít, mert a gyerekek nyári programja nem ugyanazokat a tevékenységeket kell, hogy tartalmazza, mint a tanév során, de tényleg borítékolható, hogy a külső motiváció hirtelen eltűnése káoszt von maga után, amit jobb jó előre renddé strukturálni. Ehhez a gyenge végrehajtó funkciójú ADHD-s gyerekeknek mindenképpen segítségre van szükségük. A mestercoach azt javasolja, hogy már a szünetet megelőző hetekben üljünk le a gyerekekkel, és tervezzük meg közösen a nyarat a vágyak és lehetőségek listázásával, ezekhez való internetes információgyűjtéssel. (Erről ugyan már lecsúsztunk, de jobb később, mint soha, a még hátralevő nyári programokat is érdemes így, közösen tervezni!) A programok kiválasztásakor figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, mert problémát okozhat, ha eltérő életkorú gyermekeinknek nem biztosítunk különböző programlehetőségeket. A táborok és nyaralások között a gyerekeket hosszú napokat otthon töltenek, és ezeket is érdemes strukturálni: tanácsos őket rávenni, hogy előre megszabott időpontban keljenek fel (ha nem is olyan korán, mint iskolaidőben), ezzel és a szintén időponthoz kötött esti lefekvéssel keretet adunk a napnak. Jodi szerint érdemes úgy felfogni az otthoni napokat is, mint egy tábort, ahol a gyerekek megfelelő idősávokban előre megadott tevékenységgel foglalkoznak, pl. 10-12-ig alkotnak, rajzolnak, festenek, majd 12-14-ig olvasgatnak. A szülőnek természetesen nem elég megírni a napirendet, arról is gondoskodni kell, hogy a gyerek be is tartsa – ha ezt nem tudja felügyelni személyesen vagy mobil eszközökön keresztül, akkor kérje a közelben lévő felnőtt vagy nagyobb gyerek segítségét. Az unalom nagyon veszélyes, mert a felgyűlő energiát sokszor nem építő tevékenységben, hanem rongálásban vagy céltalan futkosásban vezetik le a gyerekek. A gyerekek lelki „egyben tartásában” segíthet az ADHD coach is: a gyerek megfogalmazza neki elképzeléseit, elmondja az előtte álló feladatokat (pl. utazás egy nyári táborba csupa ismeretlen gyerekkel). A coach segít struktúrában láttatni a helyzetet, és akcióterv kidolgozásával megfoghatóvá, megoldhatóvá teszi a gyerek kihívásait. Saját tapasztalataim maximálisan alátámasztják a fentieket. Ez az első év, hogy megosztottuk a gyerekekkel terveinket, sőt bevontuk őket is a tervezésbe – együtt választottunk nyaralóhelyet, túracélpontot – és együtt állapodtunk meg az olyan nem(mindig)szeretem feladatok heti keretszámában is, mint a TSMT torna, a jóga,...

Read More

A csevegés képessége tanulható

Posted by on jan 2, 2014 in Blog, Hírek |

Dr. Bernardo J. Carducci  pszichológiaprofesszor, az Indianai Egyetem Félénkségkutató Központjának (!) igazgatója szerint nagyon fontos, hogy tudjunk csevegni: ha kedvesek vagyunk másokhoz és szívesen elbeszélgetünk velük, ők is kedvesebbek lesznek velünk. A legboldogabb és legbefolyásosabb embereknek erős a kapcsolati hálója is. A professzor szerint a kellemes társas viselkedést rendszeres gyakorlással fejleszteni lehet, íme néhány tipp ehhez: 1. Kezdd kicsiben! – Az elején elég egy egyszerű üdvözlés vagy bók, aztán ez beszélgetéssé is fejlődhet. 2. Kedves, és ne sziporkázó akarj lenni! – Tévhit, hogy szórakoztatónak kell lennünk ahhoz, hogy jó beszélgetőpartnerek legyünk. Elég, ha látszik, hogy nyitottak vagyunk a beszélgetésre. Gyakorlásképpen keressünk magunknak egy magányos embert, és szólítsuk meg. 3. Legyen mondanivalód! – Azok, akik nem szeretnek beszélgetni, általában azt gondolják, nincs is mondanivalójuk, mert túl kritikusak magukkal szemben. Carducci professzor azt javasolja, hogy kísérjük figyelemmel a híreket, a helyi ügyeket, hogy mindig legyen aktuális témánk. 4. Gyakorold be a bemutatkozásodat! – Az új ismerősök a nevünkön kívül egy-két alapvető információra is kíváncsiak. Készüljünk fel egy rövid de tartalmas bemutatkozással! 5. Legyél pontos! – Ha késünk, már nehezebb bekapcsolódni a beszélgetésbe, és irányítani sem fogjuk tudni. 6. Tedd tartalmassá a beszélgetést! – Legyünk aktívak abban a szakaszban, amikor a beszélgetés szabadon áramlik, vált témát. Ilyenkor már senki sem azzal foglalkozik, hogy néz ki és hogy hangzik, amit mond. 7. Tudd, mikor kell csendben maradni! – Ha a már 5-10 perce a kedvenc témádról beszélsz, nem biztos, hogy mást is érdekel. Ilyenkor időnként álljunk meg, és ha a beszélgetőpartner nem tesz fel kérdést, váltsunk témát, mert ez azt jelenti, hogy nem érdekli a téma ilyen mélységében. 8. Vállalj be rövid interakciókat is! – Bizonyos helyzetekben, pl. azt megelőzendő, hogy dominánssá váljunk egy beszélgetésben, búcsúzzunk el beszélgetőtársunktól, és keressünk másik partnereket. Ha ezt tesszük, az azt is bizonyítja, hogy képesek vagyunk sok különféle emberrel kommunikálni. A cikk angol változata itt...

Read More

2013 legjobb mobil alkalmazásai ADHD-soknak

Posted by on dec 18, 2013 in Blog, Nevelés |

Az ADHD coaching tanfolyamon hallottam Bölcskei Mónitól, hogy az “ADHD-s legjobb barátja a notesze”. Egy szétszórt embernek szüksége van olyan tárgyiasult anyukára/titkárra/titkárnőre, ami számon tartja a legfontosabb határidőket és teendőket. Mint oly sok minden, a notesz is digitális ruhába öltözött napjainkra, és ma már a legbutább telefonokon is van pl. hangjelzéses emlékeztető funkció. De ha extra szolgáltatást akarunk, akkor sem kell sokat fizetni, mert az alább ismertetett szolgáltatások, 2013 legjobb iPhone-os és androidos alkalmazásai is ingyen, vagy pár dollárért elérhetők. A 16 alkalmazást fő funkciójuk alapján 6 nagyobb csoportba lehet besorolni: a gondolatokat és feladatokat nyilvántartók, az emlékeztetők, a használatkönnyítők, illetve a házimunka-monitorozó programok közé, vagy ADHD fejlesztő és a gyereknevelést segítő csoportba. A klasszikus notesz-funkcióhoz legközelebb álló feladatmenedzser alkalmazások (Evernote, User, Momento, MindNote, Bento, deskPad Office) a szöveges, kép- és hangdokumentumok kezelésére, megosztására képesek. Mindegyik programnak van valami erőssége, a User pl. a telefon megrázására levelet készít a beírtakból, a Bento 25 különböző sablont ajánl a különböző típusú információk mentéséhez, a MindNote-ba strukturált elmetérkép-szerűen lehet beírni gondolatainkat, a deskPad Office pedig színes post-it kompozíciókat varázsol képernyőnkre. Az emlékeztetők (Remember the Milk, Due) közül a Due tűnik extrábbnak: 25 -féle hangjelzésből választhatjuk ki az aktuális elintéznivaló fontosságához, stílusához legjobban illőt. A dokumentum létrehozását és elérését meggyorsító programok (Dragon Dictation, Drop Box) lehetővé teszik pl., hogy szóban küldjünk sms-t, vagy hogy a netről szedjük le az éppen használni kívánt dokumentumokat. A legviccesebbek a házimunka-monitorozó programok (az Epic Win, a Home Routines és a 30/30), melyek arra próbálják rávenni a felhasználót, hogy a teendőket ne nyűgként, hanem játékos küldetésként élje meg. A 30/30 és a Home Routines visszaszámláló-programok, ahol egyéni rekordot állíthatunk be mondjuk a porszívózásra, míg az Epic Win még ezen is túlmegy, és videojátékot kreál a feladatokhoz, melyekben avatarunk által veszünk részt. Ha sikerrel abszolváltunk egy háztartási teendőt, nemcsak az otthonunkban fog meglátszani ténykedésünk eredménye, mivel digitálisan is látványos győzelmet aratunk, és növeljük karakterünk pontszámát. Az ADHD-s gyerekekkel foglalkozó kognitív terapeuták gyakran javasolják a jutalmazási rendszer bevezetését és következetes alkalmazását: az iReward Chart ebben nyújt digitális segítséget – bár felnőtt ADHD-sek is használhatják saját teljesítményük monitorozására:) Ezt a mobil alkalmazást egyébként egymás után háromszor is a legjobb nevelési app-nak választották. Az alkalmazások fejlesztői és az összeállítást készítő Health Line nem feledkezett meg arról sem, hogy ezek a programok inkább csak mankók az ADHD-sek életében, hiszen az igazi megoldás a probléma tudatosítása és kezelése. Ezt azért ne várjuk egy mobilalkalmazástól, de az Adult ADHD program önkitöltős tesztjei és ADHD-kezelési tanácsai, valamint az Attention Exercise figyelemfejlesztő játékgyűjtemény segítségével ebbe az irányba tehetünk néhány lépést. Tervezett újévi fogadalmad esetleg a pontossággal, következetességgel kapcsolatos? Ebben az esetben jelentősen növeled annak betartásának esélyeit, ha letöltöd valamelyik fenti alkalmazást:) Ha tetszett az írás, olvass el...

Read More