Neuroterápia Északon

Posted by on okt 23, 2013 in Blog, Neuroterápia |

Míg Kanadában a társadalombiztosítás fedezi az ADHD-sek fény-hang terápiájának költségeit, Finnországban egyre gyakoribb, hogy videojátékos neurofeedback terápiát írnak fel az orvosok, sőt azon dolgoznak, hogy az ún. neurojátékok egyedül, terapeuta nélkül is működjenek. Ez utóbbiról egy képes-videós riport is született, most ezt szeretném ismertetni. Dr. Ville Tapio Helsinki-i pszichiátriai központjában nem szívesen írnak fel pszichostimulánsokat az ADHD-seknek, mert félnek a visszaélésektől, és mert aggasztónak tartják, hogy egész kis kortól kezdve hosszú évekig szedni kell azokat. Az ő megoldásuk a neurofeedback-terápia, melynek legújabb eszközét, az ADHD tüneteit terapeuta nélkül is enyhítő speciális videojátékot most 790 ezer euróból tesztelik. Úgy tűnik, az északi ország a mobiltelefongyártás után az új neurogaming iparágban akar pozíciókat foglalni: arra számítanak, hogy a headsetek árának jelentős csökkenése miatt sokak számára otthoni használatra is elérhetővé válnak az agyhullámok visszacsatolásán alapuló neuro-játékok. A Helsinki Egyetemen tesztelt játékban 50 ADHD-val élő 40 alkalommal játszott a teszt-játékkal, melyben egy labdát kellett gondolatukkal mozgatni. Különböző fajta agyműködések különböző módon mozgatják a labdát, és a játék célja nemcsak az, hogy szórakoztassa a játékost, hanem az is, hogy harmonizálja agyműködését, és megtornáztassa bizonyos agyterületeit. Először elektroenkefalográffal felmérik, melyek a páciens agyának aktív, illetve inaktív területei, majd a profil alapján elkezdődhet a célzott fejlesztés. Tapio hangsúlyozza, hogy a módszer nem kiegészítő terápia, hanem a gyógyszer valódi alternatívája. A hatása azon alapul, hogy agyunk plasztikus, alakítható: ha a nap egy órájában jól működik, többszöri ismétlés révén megtanulja a helyes működés, és már terápiás helyzeten kívül is jól fog működni. Ezt sikerült alá is támasztaniuk a kísérlettel: a hamarosan publikálandó eredmények szerint az összes résztvevő állapota javult a játékon kívül is. Csak az USA 143 milliárd dollárt költött eddig az ADHD kezelésére – és a terápia nemcsak ezt, de a szorongást, a depressziót és a poszttraumás stresszt is hatékonyan orvosolja. Dr. Tapio hatalmas üzleti lehetőséget lát a neurofeedback terápiában, ami azért jó hír, mert a tudományosan már régóta hatékonynak elismert módszer elterjedését leginkább az gátolta, hogy nem fektettek elég pénzt a szolgáltatások fejlesztésébe és népszerűsítésébe. Annak felismerése, hogy a terápia automatizálható, és a terapeuta akár ki is hagyható, új üzleti távlatot ad a neurofeedback-játékoknak… Azért addig, amíg teljesen ki nem forr a módszer, és az élő, szaktudással és tapasztalattal rendelkező terapeutát valóban helyettesíteni nem tudja a gépi intelligencia, mindenképpen ajánlom a „hagyományos” neurofeedback terápiát! És egy paradoxon a végére: ismeretes, hogy a számítógépes játékok jobban vonzzák a diszharmonikus agyműködésű, szenvedélybetegségekre hajlamosabb embereket. De mi lesz, ha „meggyógyulnak” a játéktól, és nem is vesznek többé számítógépes játékot? Remélem, Tapioék nem gondolnak erre, és folytatják a fejlesztést:) Ha tetszett az írás, olvasd el Lukács Karolin neurofeedback-terapeutával készült...

Read More

Életvezetési zónázás Farkas Líviával

Posted by on Sze 18, 2013 in Blog, Nevelés |

Női olvasóim biztosan hallottak már az urbaneve oldalról, a Fly Lady zónázó takarítási program magyarországi népszerűsítőjéről, a 2011-es Goldenblog verseny Életmód kategóriájának közönségdíjasáról. A honlapon a takarítási feladatok komplex rendszerén kívül az élet szinte minden területének menedzseléséhez részletesen kidolgozott tanácsokat kapunk, legyen az születésnapi dekoráció, hajmosás vagy lomtalanítás. A szerző, Farkas Lívia nemrég lépett a könyvpiacra Ennél zöldebb nem lesz! c. művével, mely máris sikerlistás. A cím alapján talán nem nyilvánvaló, de a könyv abban akar segítséget adni elsősorban nőknek, hogyan hagyják el komfortzónájukat, hogyan kezdjenek önmaguk megvalósításába. A tanácsok azonban nem csak nőknek és nemcsak „változásmenedzsment” helyzetben hasznosíthatók, hanem mindenkinek, mindenhol, és az ADHD-sek számára különösen értékesek lehetnek, mivel ők jellemzően gyengék a tervezésben, szervezésben. Mint már írtam a Szokások hatalma c. könyv vagy a webes ADHD-tanfolyam kapcsán, néhány bevett szokás megváltoztatása és az ADHD-s / Asperger szindrómás személy önmagáról való gondolkodásának, gondoskodásának javítása sok feszült helyzetet megelőzhet, ezért hatékony segítség a pszichoterápia helyett vagy mellett az életvezetési tanácsadás vagy a coaching. Egy könyv nem lehet ilyen mértékben személyre szabott, de Farkas Lívia könyve nagyon személyes hangvételű, és azt sugallja: bárki képes rendet rakni nemcsak a lakásában, de az életében is, ha lépésről lépésre követi precíz utasításait. A könyv külön fejezetekben foglalkozik a célkitűzéssel, a kifogások osztályozásával és hatástalanításával, az időkezelés javításával, valamint általános életvezetési és stresszoldó tanácsokat is tartalmaz. A témák közül nekem legjobban az időkezeléssel kapcsolatos tetszett: az időérzék fejlesztése, a nap monitorozása, majd a teendőlista-írás és a komplett időmérleg-készítés első látásra is hasznosnak tűnhet az olyan embereknek, akiknek rossz az időérzékük, hajlamosak a halogatásra és gyakran elkésnek. Az ADHD-s/autisztikus gyerekek kezelésében általánosan elterjedt eszköz a napirend-kártya, ami képekben sorolja fel az egyes teendőket, ezáltal segíti a gyerek tájékozódását térben és időben. Egy komplett időmérleg ugyanezt a szerepet tudja ellátni ADHD-s felnőttek számára. A feszültségcsökkentés és az energetizálás könyvben ismertetett módszerei is jók, bár – ahogy már gyakran írtam a Figyelemkontrollon – a célzott neuro-, mozgás- és táplálkozásterápia azért hatékonyabb, mint hogy pl. néha intenzíven mozgunk, vagy veszünk néhány mély levegőt. Nagyon fontos és alaposan kidolgozott rész az életcél megtalálása és a kifogások listázása – tetszik, hogy a szerző minden spirituális és pszichológiai vonatkozás nélkül, rendkívül gyakorlatiasan kezeli a témát. Az ADHD-s /Asperger-szindrómás emberek általában nagyon bonyolultan látják a világot és önmagukat – egy-egy hétköznapi probléma megoldásához is mintha sokismeretlenes egyenleteket állítanának fel, amiket aztán nem is tudnak megoldani. Ilyenkor két lehetőség van: vagy megtanulják kezelni a bonyolultságot (ez hosszú idő, és tudatos személyiségfejlesztést kíván), vagy megtanulják egyszerű összeadásnak látni a problémát. Az Ennél zöldebb nem lesz! ezt az utóbbit segíti – íme egy rövid gyakorlat a könyvből, mutatóba: “Mi fér bele tíz percbe? Már, ha csak öt, tíz vagy tizenöt percig foglalkozol ugyanazzal, az is...

Read More

Webes tanfolyam ADHD-s felnőtteknek

Posted by on Sze 11, 2013 in ADHD világa, Blog |

Mit tegyen egy srác, akinek ADHD-je van, történetesen amerikai, ahol az ADHD-t „automatikusan” stimuláns gyógyszerrel kezelik, de rosszul reagál a gyógyszerre? Ha nem akar beleragadni helyzetébe, elkezd kutatni természetesebb megoldások után. Grant Weherley talált is működőképes ötleteket – olyannyira, hogy saját gyógyszermentes kezelését hatékonyabbnak tartja, mint szintén ADHD-s nővére gyógyszeres kezelését. Aztán a keresés során szerzett tudásra egy Control My ADHD – Turning Symptoms into Strength (Uralom az ADHD-met – a tüneteket előnnyé alakítva) című honlapot épített Paul Dimayuga nevű tréner barátjával.   Az oldal, amit ezúton ajánlok angolul tudó olvasóim figyelmébe, egy blogból és egy 12 részből álló tanfolyamból áll. A blog részben a Figyelemkontrollhoz hasonló témák kerülnek elő (neuroterápia, táplálkozási tanácsok, releváns konferenciák), színesen és könnyeden tálalva. A tanfolyam-részek, melyeket igény esetén a szerző heti gyakorisággal küld ki, 1-1 7 perces videót tartalmaznak, minden alkalommal más-más témában. Ezt egészítik ki az ajánlott olvasmányokra, egyéb videókra mutató linkek. A videók tényleg ADHD-seknek szólnak: nehéz nem odafigyelni rájuk, annyira pörgősek, de emellett kellőképpen tartalmasak is. A jó humorú srác még a szárazabb témákat is élvezetesen tolmácsolja: az egyik bemutatkozó videóban pl. azt ecseteli, milyen hasznos lehet az ADHD-val járó feledékenység ellen egy befőttesgumi. Azért ez nemcsak ADHD-seknek lehet jó ötlet: sokszor nem az a baj, hogy nem tudunk valamit felidézni, hanem az, hogy eszünkbe se jut, hogy valamit fel kellene idéznünk. De ha valami emlékeztet erre, akkor rögtön megkérdezzük magunktól, mit is nem szabad(na) elfelejtenünk, és jó eséllyel rá is jövünk. Az emlékeztető szerepét töltheti be pl. a csuklóra helyezett gumi, de az is jó, ha mondjuk az óránkat fordítjuk meg, és előbb-utóbb feltesszük magunknak a kérdést: Miért is fordítottam meg az órámat? A közismertebb tanácsok mellett számos ilyen kreatív ötlettel is megismerkedhetünk a tanfolyamon, melynek első 3 leckéje ingyen érhető el.   A tartalmi részeken túl több okból is fontosnak tartom ezt a kezdeményezést. Egyrészt mert Magyarországon most jelennek meg az első hírek arról, hogy nemcsak gyerekek lehetnek érintettek az ADHD-ben: Bölcskei Mónika ADHD coach legutóbbi cikke jól összefoglalja az ADHD-s felnőttek gyakori problémáit. A kifejezetten felnőtteknek szóló Control My ADHD azt bizonyítja, hogy az USA-ban már felismerték: a felnőttek jelentős (és egyre nagyobb) része is érintett a kérdésben. Egy pszichiáter, dr. Thomas E. Brown, a Yale Egyetem professzora egyenesen azt a tézist fogalmazta meg, hogy minden mentális betegségnek az ADHD képezi az alapját, az idegrendszer speciális működése hajlamosít később depresszióra, skizofréniára és más betegségekre. Egy hasonlattal élve: az ADHD az operációs rendszer hibája, míg a többi betegség „csupán” szoftverhiba… Ha így van, az ADHD hatékony menedzselése kulcskérdés az egész pszichiátriában! A tünetek nagy része gyógyszerekkel nem orvosolható, ezért (is) van szükség a komplexebb megközelítésre. Természetesen nem lehet mindenki mellé személyes tanácsadót állítani, de életvezetésbeli, szemléletbeli változtatások segítségével...

Read More

A szokások hatalmában, vagy hatalom a szokásaink fölött?

Posted by on ápr 3, 2013 in Nevelés |

Mi köze van a fogmosás elterjedésének az Anonim Alkoholistákhoz, az Alcoa biztonságpolitikájához, Michael Phelps úszóhoz, a Rosa Park által indított fekete polgárjogi mozgalomhoz és az egyik legnagyobb amerikai vallási közösséghez? Mindenre fény derül a tavalyi év egyik üzleti könyv-sikeréből, Charles Duhigg: A szokás hatalma – Miért tesszük azt, amit teszünk, és hogyan változtassunk rajta? című könyvéből. A szerző a fenti és más példák segítségével illusztrálja fő mondanivalóját, mely szerint ha a vezetőknek sikerül a célnak megfelelően átszabni embereik szokásrendszerét, tartós és mély változást, nagy sikereket érhetnek el. Ha egy tevékenység rutinná vált, sokkal kevesebb tudatos odafigyeléssel is el tudjuk végezni, és belső stabilitásunk is fokozódik. A leglátványosabb változást közösségi szokások megváltozásával lehet elérni, hiszen ennek révén válhat jól működővé egy cég, focicsapat vagy gyülekezet – de mindenkinek érdemes felismerni a szokások kézben tartásában rejlő lehetőségeket saját céljai megvalósítása érdekében. Duhigg szerint a sóvárgás, vágyak által mozgásban tartott ún. szokáshurok fő elemei a „jel” (az inger vagy helyzet, ami aktiválja a szokást), maga a „rutintevékenység”, illetve a „jutalom”, amihez a végzésével jutunk. A rossz szokások lecseréléséhez tehát nincs szükség másra, mint tudatosítani ezeket az elemeket, és a „jel” feltűnésekor egy elfogadhatóbb „rutintevékenységet” kell beiktatni, ami kiváltja a korábbi „jutalommal” járó érzetet. A gyakorlatban a szerző konkrét példáját idézve ez a következőképpen működik: Duhiggot zavarta, hogy minden délután megevett egy sütit, mert emiatt hízásnak indult. Először megpróbált rájönni, miért van szüksége a süteményre: vajon éhes, vagy fel akar élénkülni, vagy esetleg a sütievés közbeni pletykálkodás hiányzik neki? Kipróbált sok lehetséges pótcselekvést (fánkevés, kávé, beszélgetés), és rájött, hogy leginkább a beszélgetés járt számára a sütievéshez hasonló jutalom-érzettel. Már csak azt kellett megfigyelnie, hogy mi váltja ki benne a hirtelen jövő vágyat: egy adott hely vagy idő, esetleg érzelmi állapot, talán bizonyos emberek, vagy valamilyen cselekvés? Jegyzetelte a vágy rátörésének körülményeit, és azt találta, hogy az mindig egy konkrét időpontban jelentkezik. Ezek után elhatározta, hogy az adott időpontban minden nap keres magának egy munkatársat, akivel 10 percig elbeszélget, hogy megelőzze a süti iránti vágyakozást. A freudi pszichoanalízisen nevelkedett európaiak számára nehezen hihető, hogy ilyen egyszerűen kezelhetők lennének akár olyan komoly problémák is, mint az alkoholizmus. A tények mégis azt mutatják, hogy az egyéni szokásmenedzselésen, valamint a közösség ellenőrző szerepén és esetenként az istenhiten alapuló AA programja elég hatékony, pedig nem kéri a tagjaitól a gyerekkori emlékeik átélését és felülvizsgálatát… Egészen addig a pontig működik, amíg egy gyökeres változás fel nem forgatja az egyén életét, és el nem söpri az újonnan kifejlesztett beidegződéseket. A könyvben felhozott példák elég meggyőzőek ahhoz, hogy mindenki komolyan vegye ezt a viselkedésterápiás megközelítést, melyre különösen azoknak lehet szükségük, akiknek végrehajtó funkcióik (önkontroll, önismereten alapuló tudatos döntések) gyengék – tehát ADHD-sek és (sokszor) Asperger-szindrómások. Ők hajlamosak arra, hogy beleragadjanak tudattalanul...

Read More

Az ADHD-s gyerekek 62,5%-ának felnőttkorában is problémái vannak

Posted by on Már 6, 2013 in Hírek |

Egy nagymintás amerikai kutatás feltárta, hogy az ADHD nem “túlkezelt gyerekkori nyűg”, mint egyesek gondolják, hanem a cukorbetegséghez hasonlóan krónikus probléma, melynek alakulását felnőttkorban is figyelemmel kell kísérni. Míg korábban kisebb, és általában súlyos ADHD-s eseteket tartalmazó minták alapján vázolták fel az ADHD felnőttkori kockázatait, Dr. Slavica Katusic, a Mayo Klinika kutatója és munkatársai elsőként gyűjtöttek adatokat nagy, a fehér középosztályt jól reprezentáló mintán.  (A kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű társadalmi rétegek problémái valószínűleg még súlyosabbak.) Az 1976 és 1982 között Rochesterben született és 5 évesen is ott élő gyerekek egészségügyi nyilvántartása alapján dolgoztak. Összesen 5718 gyerek volt, közöttük 367 ADHD-vel diagnosztizált. Ez utóbbi csoportból 232-en kerültek be a vizsgálatba, mert a többiek szülei nem járultak hozzá az adatok felhasználását. A kutatás eredményei szerint: – 29%-uk felnőttkorban is ADHD-s volt; -57%-uknál legalább egy pszichiátriai rendellenesség jelentkezett (ez 35% volt az ADHD-vel nem diagnosztizáltak között), pl. kábítószerfüggés, antiszociális viselkedés, szorongás; -a kutatás időpontjáig 1,9%-uk halt meg (nem ADHD-seknél 0,7% az arány), ebből 0,8%-uk öngyilkosságot követett el (nem ADHD-seknél 0,1% az arány). A kutatók azt javasolják a szülőknek, hogy biztosítsák gyerekük minőségi kezelését még tinédzserkorban is. Emellett szükség lenne a gyermekek speciális szűréseire, hogy időben felfedjék az esetleges tanulási nehézségeket, kábítószer-használatot, depressziót vagy szorongást. Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút...

Read More