Hurrá, nyaralunk!

Posted by on Júl 9, 2014 in Blog, Nevelés | 0 comments

Eljött a nyár, és az iskolás gyerekek kiveszik 11 hetes szabadságukat. Ha ADHD-s gyerekről van szó, ez a szülők szempontjából gyakran nem a felhőtlen pihenést, hanem újabb problémák menedzselését jelenti. Az Attention Talk Radio-n nemrég Jodi Sleeper-Triplett szenior ADHD coach, tréner, az Empowering Youth with ADHD című könyv írója adott néhány hasznos tanácsot arról, hogyan lehet ezt megelőzni – az alábbiakban ezt foglalom össze. Jodi legfontosabb tanácsa az, hogy ne hagyjuk a gyereket struktúra nélkül a tanév szigorú időbeosztása után sem. Szerinte ez olyan lenne, mintha ebéd közben egyszer csak kihúznánk az asztalterítőt a tányérok, poharak alól – azt se tudnánk hirtelen, mihez kapjunk, mit szedjünk fel először a földről. A hasonlat kicsit sántít, mert a gyerekek nyári programja nem ugyanazokat a tevékenységeket kell, hogy tartalmazza, mint a tanév során, de tényleg borítékolható, hogy a külső motiváció hirtelen eltűnése káoszt von maga után, amit jobb jó előre renddé strukturálni. Ehhez a gyenge végrehajtó funkciójú ADHD-s gyerekeknek mindenképpen segítségre van szükségük. A mestercoach azt javasolja, hogy már a szünetet megelőző hetekben üljünk le a gyerekekkel, és tervezzük meg közösen a nyarat a vágyak és lehetőségek listázásával, ezekhez való internetes információgyűjtéssel. (Erről ugyan már lecsúsztunk, de jobb később, mint soha, a még hátralevő nyári programokat is érdemes így, közösen tervezni!) A programok kiválasztásakor figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, mert problémát okozhat, ha eltérő életkorú gyermekeinknek nem biztosítunk különböző programlehetőségeket. A táborok és nyaralások között a gyerekeket hosszú napokat otthon töltenek, és ezeket is érdemes strukturálni: tanácsos őket rávenni, hogy előre megszabott időpontban keljenek fel (ha nem is olyan korán, mint iskolaidőben), ezzel és a szintén időponthoz kötött esti lefekvéssel keretet adunk a napnak. Jodi szerint érdemes úgy felfogni az otthoni napokat is, mint egy tábort, ahol a gyerekek megfelelő idősávokban előre megadott tevékenységgel foglalkoznak, pl. 10-12-ig alkotnak, rajzolnak, festenek, majd 12-14-ig olvasgatnak. A szülőnek természetesen nem elég megírni a napirendet, arról is gondoskodni kell, hogy a gyerek be is tartsa – ha ezt nem tudja felügyelni személyesen vagy mobil eszközökön keresztül, akkor kérje a közelben lévő felnőtt vagy nagyobb gyerek segítségét. Az unalom nagyon veszélyes, mert a felgyűlő energiát sokszor nem építő tevékenységben, hanem rongálásban vagy céltalan futkosásban vezetik le a gyerekek. A gyerekek lelki „egyben tartásában” segíthet az ADHD coach is: a gyerek megfogalmazza neki elképzeléseit, elmondja az előtte álló feladatokat (pl. utazás egy nyári táborba csupa ismeretlen gyerekkel). A coach segít struktúrában láttatni a helyzetet, és akcióterv kidolgozásával megfoghatóvá, megoldhatóvá teszi a gyerek kihívásait. Saját tapasztalataim maximálisan alátámasztják a fentieket. Ez az első év, hogy megosztottuk a gyerekekkel terveinket, sőt bevontuk őket is a tervezésbe – együtt választottunk nyaralóhelyet, túracélpontot – és együtt állapodtunk meg az olyan nem(mindig)szeretem feladatok heti keretszámában is, mint a TSMT torna, a jóga,...

Read More

Az ADHD gyógyszerek először lassítják, majd gyorsítják a súlygyarapodást, így elhízáshoz vezethetnek

Posted by on Már 19, 2014 in Blog, Hírek | 0 comments

A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health kutatói 163 820, 3 és 18 év közötti gyerek BMI (Body Mass Index, testtömegindex) vizsgálták meg. A kontrollcsoportot azok képezték, akiknek nem volt ADHD diagnózisuk és nem szedtek gyógyszert, és emellett a következő csoportokat vizsgálták meg: 1. akiknek ADHD diagnózisuk volt, de nem szedtek stimulánst, 2. az ADHD diagnózis nélkül stimulánst szedők és 3. az ADHD-vel diagnosztizált, stimulánst szedő gyerekek. Ez utóbbi csoport a teljes minta kb. 7%-át alkotta, a gyerekek átlagosan 8,5 éves kortól, átlagosan 183 napig részesültek gyógyszeres kezelésben. Azt találták, hogy a 3. csoportba tartozók BMI növekedése kora gyerekkorban lassabb volt, mint a kontrollcsoporté, míg később az ütem a tinédzserként a kontrollcsoportnál is gyorsabbra változott. Azok, akik ugyan ADHD-sek voltak de nem szedtek gyógyszert, valamennyivel szintén gyorsabban gyarapodtak 10 éves koruk után, mint a kontrollcsoport. Dr. Schwartz kutatásvezető szerint  erősen kirajzolódik a stimulánsok hatása: annál erősebb volt hatásuk a BMI-re, minél korábban kezdték el szedni és minél tovább használták őket. “Ez egy nagyon fontos, nem szándékolt következménye a stimulánsok használatának gyerekkorban. …Jó lenne, ha kutatásunk felhívná a figyelmet annak lehetőségére, hogy a stimulánsok hosszútávú szedése hozzájárul a gyerekkori elhízáshoz”– mondta a kutató. Az ADHD diagnózisok és a gyerekkori súlyproblémák számának megnövekedése egymással párhuzamosan zajlik. Korábbi kutatások feltárták, hogy az ADHD gyógyszerek lassítják a fejlődést, míg más kutatások paradox módon az elhízással hozták kapcsolatba a gyógyszereket. Az újabb kutatás összekapcsolja a két eredményt, mégpedig úgy, hogy a kezdeti BMI csökkenést kamaszkorban gyors BMI növekedés váltja fel, ami az elhízáshoz vezethet. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More

Az agy vas-szintje megmutathatja, kinek használ a Ritalin

Posted by on dec 3, 2013 in Blog, Hírek |

Az ADHD-sek agyában alacsony a vas-szint, ami nehezíti a dopamin-szintézist. Ezért hasznosak számukra a pszichostimulánsok, melyek a dopamin-szinttel együtt a vas-szintet is emelik, állítják kutatók. Egy speciális MRI eljárással meg lehet határozni, kinek segít a Ritalin, és arra is fény derülhet, a szedése kinek okozna függőséget. A Charleston-i South Carolina Orvosi Egyetem kutatásában 22 ADHD-s gyermeket/tinédzsert és 27 hasonló korosztályba tartozó kontrollszemélyt vizsgáltak meg. Egy új MRI technológia, az MFC (magnetic field correlation) segítségével 15 perc alatt megmérték agyuk vas-szintjét, és azt találták, hogy azoknak az ADHD-seknek, akik nem szedtek stimuláns, alacsonyabb volt a kontroll-csoportban és a gyógyszerrel kezelt ADHD-sek agyában mértnél. Az alacsony vas-szint normalizálódott a pszichostimuláns gyógyszerek hatására. Dr. Vitria Adisetiyo szerint az új módszer lehetővé teszi, hogy közvetett módon, a test inherens biomarkere segítségével, non-invazív úton mérjék meg az agy dopamin-szintjét. Ez azért fontos, mert vannak, akik függővé válhatnak a gyógyszertől, vagy más pszichostimulánsokra szoknak rá, pl. a kokainra. “Előfordul, hogy a pszichiáter nem biztos a diagnózisban, és ilyenkor jó lenne, ha egy 15 perces agyszkennelés alapján meg tudna győződni arról, hogy alacsony az agy vas-szintje,”- mondta dr. Adisetiyo.  Ilyen módon azonosítani lehetne azokat a gyerekeket is, akiknek alacsony a vas-szintje, és potenciálisan függővé válhatnak a gyógyszertől. A kutatók a jövőben nagyobb mintán szeretnék elvégezni vizsgálatukat, és a kokainfüggőség és az agy vas-szintjének kapcsolatát is górcső alá vennék. A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt olvasható. Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Vitaminok/ásványi...

Read More

Szubjektíven a kilencedik ADHD Magyarország-konferenciáról

Posted by on okt 2, 2013 in ADHD világa, Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés |

Tavaly már „tudósítottam” az ADHD Magyarország által rendezett éves konferenciáról, ahol az ADHD-val orvosként, pedagógusként vagy más szakemberként találkozók beszélnek tapasztalataikról – az idén folytatom ezt a hagyományt. Ez a konferencia különösen izgalmas volt számomra, mivel én is lehetőséget kaptam arra, hogy bemutassam a fény-hang terápiát és a mögötte rejlő elméleti megközelítést. Mivel a több mint 20 előadás összefoglalása jóval túllépné a blogbejegyzéseim megszokott hosszát, csak azokat az információkat emelem ki minden előadásból, amit nagyon fontosnak tartok, vagy ami számomra újdonság volt. Az ADHD-t ökológiai modellben is lehet értelmezni, mely magában foglalja az összes tényezőt, melyek hatással vannak az ADHD konkrét megjelenésére. Ide tartozik a gyermek karaktere, a szülők személyisége, a családi hangulat, az egzisztenciális kérdések, a szülők rokonai és munkahelyei, sőt tágabban és az egész kor, melyben élünk, és az éppen rendelkezésre álló szociális és egészségügyi rendszer. A szülők által nevelési kudarcként észlelt helyzet gyakran negatívan befolyásolja a család hangulatát, és felszámolja a boldog együttlétet. (dr. László Zsuzsa viselkedéspszichológus, Fimota) Egy 579 ADHD-s gyerekre kiterjedő észak-amerikai vizsgálat feltárta, hogy 69%-uknak komorbid (társuló) zavaruk van, a zavarok gyakoriság szerint a következők: oppozíciós (40%), szorongás (38%), viselkedészavar (14%), tic (11%). A Vadaskert hasonló vizsgálatából (224 gyerek) 86%-os komorbiditást találtak, a gyerekek több mint felénél 3-at (!). Az idősebb korban diagnosztizálásra kerülőknél magasabb volt a komorbid zavarok aránya, mint a fiatalabb korúaknál. (dr. Keresztény Ágnes pszichiáter – SE) Az agyban 8 különböző terület foglalkozik a figyelemmel, összerendezetlen működés esetén esélytelen a jó működés. Olyan ez, mint egy sudoku. – A játékterápia alapja: optimális arousal-szint a játékkal érhető el. (dr. Páli Judit neuropszichológus) Az ADHD-vel kapcsolatos iskolai problémák esetén hasznos a mediáció, de nehéz, mert feszültségteli a helyzet. (dr. Krémer András – szociológus) Három világszerte ismert viselkedésrendező program van: az Incredible Years, a THOP és a Triple P, melyekből sok elem ADHD-s gyerekek fejlesztésénél is hatékony. A Fészek programban nemcsak a gyerekekkel foglalkoznak, hanem a szülők és pedagógusok is tréninget kapnak. Az otthoni eredmény: nagy családi társasjáték szabályokkal, utakkal, jutalmakkal és célokkal, ami megkönnyíti a gyereknek az elvárt viselkedés elsajátítását. (Martsa Zsuzsa, Oláh Szabina – Vadaskert) A felnőttkor küszöbére érve az ADHD-vel élő sok feladattal szembesül: ki kell alakítani önállóságát, önazonosságát, nemi identitását, felnőttekre jellemző rugalmas gondolkodását. Ez különösen nehéz, és 50%-uk 20 éves kora után is megfelel a diagnosztikai kritériumoknak. A tinédzsereknél a terápia gyógyszer nélkül időpocsékolás. (dr. Csíky Miklós pszichiáter, Bethesda) Az idő előre haladtával a környezeti tényezők hatása egyre jobban érvényesül. Bár az agyfejlődés tekintetében 18-20 éves korra az ADHD-sek utolérik a tipikus fejlődésűeket, a működésben sok különbség mutatható ki. Ennek okai: kompenzáció, ill. az éretlenség miatt más, negatív hatásoknak van kitéve a fejlődés közben. A 70-es években foglalkoztak először felnőtt ADHD-sekkel, 1980-ban jelent meg ADD reziduális típusként, a...

Read More

Az ADHD a gyógyszeripar koholmánya?

Posted by on Júl 10, 2013 in ADHD világa, Ajánlat, Blog |

Az elmúlt napokban a Facebook révén nagy nyilvánosságot kapott egy cikk, mely néhány flekkben minden ADHD-vel kapcsolatos homályt eloszlat. Vagy mégsem? Bár eredetileg nem akartam tovább növelni a gondolatok ismertségét, most mégis leírom a véleményemet, mert a cikk az igazságok, féligazságok és koholmányok ritka szép halmaza egy alapvetően jó ügy, az ADHD „természetesebb” kezelésének érdekében. Mivel szerzői jog védi, inkább nem idézem a művet, csak összefoglalom egy-egy bekezdését. A szülők szerint a gyerekek 9%-a, az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint az iskoláskorúak 3-7%-a ADHD-s. Az igazán sokkoló hír az, hogy az ADHD „atyja”, Leon Eisenberg szerint az ADHD „teljes mértékben a betegeskedésből alakul ki”. Ez zavaros. Ezek szerint az ADHD-t aluldiagnosztizálják, hiszen a szülők szerint még több esetben indokolt lenne a diagnózis. Dr. Leon Eisenberg állítását itt még nem ismerhetjük meg, mert nem értelmezhető a magyar mondat.:) Az ADHD Leon Eisenberg „agyából pattant ki”, azóta bekerült a DSM-be, és „több tízmillió gyerek lett erősen begyógyszerezve tudatmódosító gyógyszerekkel egy gyakorlatilag nem igazolható oknál fogva”. Dr. Leon Eisenberg ugyan nem volt az ADHD „atyja”, de valóban úttörő szerepet játszott abban, hogy a Freud-i és Bettelheim-i pszichoterápián alapuló paradigmát felváltsa a biológiai alapú gyógyszeres kezelés. A paradigmaváltást vélhetően nem a gyógyszergyárak profitéhsége kényszerítette ki, hanem az, hogy tarthatatlanná vált a „fridzsider-anya”-elmélet, mert annak segítségével nem enyhültek a gyerekek pszichés problémái, viszont a közben feltalált gyógyszerek használatával igen. Hogy milyen igazolható ok van a gyógyszerezésre, az később még szóba kerül, mindenesetre az már szerepelt, hogy a szülők 9%-a tartja gyerekét ADHD-snak, tehát valószínűleg lát okot valamilyenfajta kezelésre. Emellett a cikkben szerepel egy PET kép, amiből kiderül, hogy működés közben igencsak máshogy néz ki egy ADHD-s gyerek agya, mint a nem ADHD-sé – nem tudom, ezt miért tették bele, mikor gyengíti az „üzenetet”. A mentális betegségeket a pszichiáterek profitéhsége táplálja, valójában a gyerekek kreativitását büntetik. Bár a fenti állítás a cikk szerzője számára „egyáltalán nem kérdés”, én azért nem lennék benne ilyen biztos…Ebben a bekezdésben féligazságokat olvashatunk: a mentális betegségek terjedésében valószínűleg valóban közrejátszik a gyógyszeripar, de jóval közvetettebb módon, mint a szerző sugallja. Kutatás támasztja alá pl., hogy az antidepresszánsok normálisnak tekinthető koncentrációban vízbe kerülve autisztikus tüneteket okoznak halaknál – ez alapján feltehetően az emberek mentális egyensúlyára is hatással vannak. Az antibiotikumokkal kapcsolatban nemrég merült fel hivatalosan, hogy felerősíthetik az autisztikus hajlamot, mert csecsemő- és kisgyermekkorban csökkentik a bélflóra diverzitását. Olyan károk ezek, melyeket csak most kezdenek észrevenni, és egyelőre nincs adat súlyosságukat illetően, nem tudják modellezni a hatásmechanizmust sem stb. A cikk írója viszont nem erre utal, hanem arra, hogy a pszichiáterek bedrogozzák az egészséges gyerekeket, hogy legyen pénzük, és azért ez nem ugyanaz. Az, hogy a kreativitást büntetik, szintén részben igaz, az ADHD-sek „híresen” kreatívak, hiszen másként látják a dolgokat, mint a...

Read More