„Azt látom, hogy a gyerkőcökből kibújik az igazi „gyerkőc-ség”, a személyiségük előjön, olyan „gyerek” gyerekekké válnak” – interjú Balla Barbarával a Growth Through Play System-ről

Posted by on Júl 23, 2014 in Blog, Nevelés |

– Üdvözöllek, Barbara. Te az Összhangban az Autizmussal szakmai vezetője és a GPS képzés magyarországi koordinátora vagy, és most abból az alkalomból találkozunk, hogy lesz egy speciális képzésetek, a GPS képzés. Minek a rövidítése a GPS? – Angolul Growth Through Play, aminek a jelentése: „fejlődés játékon keresztül”. Ezt a találó nevet adták ennek a módszernek. Egy anno Son-Rise tanár hozta létre azért, hogy sok-sok más megközelítést belegyúrva a Son-Rise-ba, kialakítson egy eszközrendszert, amit a családok igénybe tudnak venni. – Ezt Te kitanultad? -Amerikában éltem másfél évet, ahol megtanultam a Son-Rise terápiát. Child facilitator képzettséget szereztem, Son-Rise tearpeuta lettem. Kat, a Relate to Autism létrehozója Son-Rise tanár volt, és miután elkezdte a saját módszerét, tőle tanultam két éven keresztül konzultációs keretben. Nem tudom, hogy „kitanultam”-e, nagyon sok mindent tanultam, de a képzésemnek nem volt egy meghatározott vége. A GPS képzés, amit most Magyarországon Aaron DeLand tart majd, a GPS alap szintű képzése. Én azelőtt kezdtem el Kat-től magánúton tanulni, mielőtt elindította volna a tanfolyamokat. -És ezt a tudást, ezt a módszert használod, amikor a gyerekekkel dolgozol? -Igen. Az alap a Son-Rise, amihez hozzájött a Relate to Autism-os tudás, a HANDLE képzés során szerzett ismeretek, illetve voltam a BHRG diagnosztika tanfolyamán. Valamint az NLP (neuro-lingvisztikai programozás) is részét képezi a megközelítésnek, amiről nem gondolja az ember, hogy ide passzol, de nagyon hasznos dolgok vannak benne. -Miben más a GPS program, mint a Son-Rise? -A Son-Rise hozzáállásánál (szeretet, teljes elfogadás) jobbat nem lehet találni, az fantasztikus. Viszont a Son-Rise fejlődési modellje nem pszichológiai alapokon nyugszik. Kat pszichológiai alapokra helyezte a fejlődési modellt, amit használ, hogy meghatározza a célokat a gyerkőcök fejlesztése terén. Ezek leginkább a szociális, a kommunikációs és a játékfejlődés területeit érintik. Azt igyekszik segíteni, hogy a gyerkőc a természetes fejlődés menetét járja be. Azt nézi meg, hogy hol vannak azok a hézagok, elakadások, amik a természetes fejlődésmenetben jelentkeznek. Ez az egyik dolog, amiben más: mások tehát a célok, amiket használ a két program. Amivel még a Relate to Autism és a GPS modell dolgozik, az a gyerkőc figyelmi szintje. Pl. hogy felismerjük, mikor van túlstimulálódva a gyerek, és mit tudunk tenni, hogy ebből kijöjjön és újra figyelni tudjon. Ebben a Son-Rise a csatlakozást (joining)-ot követi, ami azt jelenti, hogy a gyerek csinálja a saját kis zárt tevékenységét és a felnőtt is mellette végzi a saját zárt tevékenységét, hogy megtapasztalja azt, hogy miért is teheti ezt a gyerkőc azt, amit tesz, csatlakozni tudjon ehhez a tevékenységhez. Hagyja a gyerkőcöt, hogyha ő tud nyitni, akkor nyisson. Kat ahelyett, hogy a gyerkőcre hagyná teljesen, hogy visszahozza magát a figyelmi állapotba, elkezdett afelé menni, hogy hogyan segíthet a gyermekkel foglalkozó felnőtt a gyerkőcnek, hogy nyitni tudjon. Van-e olyan inger, aminek a segítségével a gyermek...

Read More

“Az ASD-vel élők agya is életük végéig plasztikus marad, ez az alapja minden fejlesztésnek”-Beszélgetés Farkas Jánossal, az ASDKvíz kifejlesztőjével

Posted by on Már 12, 2014 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

(Az interjú elolvasása előtt érdemes megnézni az ASDKVÍZ-ről (is) szóló, a Számítógépes játékok a fejlesztésben című írásomat.) -Először arra kérném, János, hogy néhány mondatban mondja el, hogyan fogalmazódott meg az ASDKVÍZ ötlete! -Van egy 24 éves Asperger-szindrómás fiam, először neki szerettem volna segíteni, mert éreztem, hogy szülői közreműködés nélkül nem kaphat elég fejlesztést. Hál istennek nem voltak borzasztó vad dolgok nála, de gyerekként voltak bizarrériái, és kicsit megkésett a beszédfejlődése. Félelmetes fejszámoló egyébként, 140-es a munkamemóriája, pszichológusok azt mondták, ilyet még nem is láttak. A célom a funkcionalitás elérése, hogy jól működjön a hétköznapi életben, és boldog ember legyen. Készségfejlesztéssel több, mint 10 évig foglalkoztam mint humánpolitikai igazgató egy 1500 fős amerikai tulajdonú termelővállalatnál. A világpiacon versenyeztünk, kőkeményen kellett működni mindennek. A dolgozók főleg vidéki asszonyok voltak, a konfliktuskezeléstől a csapatmunkáig mindent meg kellett nekik tanítani. Először csináltunk pár napos tréningeket profi cégekkel jó drágán, kivonva az embereket a munkából. Ez nem működött, mert esetleges volt, és drága. Egy multimédiás készségfejlesztő rendszer segítségével azután folyamatossá, intenzívvé, fenntarthatóvá tettük a képzéseket, és ez eredményes volt. Mikor azt olvastam, hogy az autisták a különféle készségeket meg tudják tanulni, de ezeket lassan és bizonytalanul használják, nagyon emlékeztetett a gyári dolgozók készségeinek fejlődésre. Akkor gondoltam arra, hogy talán az autistáknál is a folyamatos, intenzív és fenntartható fejlesztés stabilizálja és gyorsítja a tanult készségek használatát. Innen jött az ASD KVÍZ ötlete. Az ASD-vel élők agya is életük végéig plasztikus marad, ez az alapja minden fejlesztésnek, de ehhez az agyat folyamatosan „bombáznunk kell” fejlesztő gyakorlatokkal. -Vannak az ASDKVÍZ-nek közös vonásai a kognitív viselkedésterápiával? -A kognitív viselkedésterápiával a gondolkodás eltorzult elemeit próbálják megváltoztatni, míg az ASDKVÍZ-zel a sérült készségeket gyakorlás útján fejlesztjük. A szakirodalom szerint az autisztikus állapotok lényege a kognitív-, kommunikatív- és szociális készségek sérüléseiből következő viselkedésproblémák együttese. Én abból indultam ki: ha sérült készségek állnak a viselkedésproblémák hátterében, akkor a készségek fejlesztése révén enyhülhet a viselkedési probléma, és minden egyéb fejlesztés is könnyebbé válik. Az Autizmus Alapítvány egyik kiadványa évfolyamokra és tantárgyakra lebontva bemutatta, hogy milyen készségek, kulcskompetenciák szükségek a tanuláshoz, és ebből az autistáknál melyik lehet sérült. Ezt dolgoztam fel: a sérült készségek fejlesztésére próbáltam sérülés-specifikus gyakorlatokat készíteni. Pl. az egyik legnagyobb probléma az általánosító készség hiánya: ha megtanítunk a gyereknek valamit, azt tudja, de ha már egy kicsit eltér a kontextus, akkor már nem. Egyik gyakorlatban például sokféle helyzetben mutatunk emberi érzelmeket, és több lehetőség közül kell kiválasztani azt az érzelmet, amelyik mindegyik képben közös. Ez egyidejűleg fejleszti az általánosító és érzelemfelismerő készséget, mindkettő tipikusan sérült az autizmusban. Persze nagyon sok ilyen gyakorlatra van szükség. Szóval elkezdtem csinálni, és az ASD KVÍZ felkeltette a szakma érdeklődését. Megmutattam az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, az Autizmus Alapítványban, több szülőfórumon és vidéki otthonokban. Mindenütt...

Read More

2013 legjobb mobil alkalmazásai ADHD-soknak

Posted by on dec 18, 2013 in Blog, Nevelés |

Az ADHD coaching tanfolyamon hallottam Bölcskei Mónitól, hogy az “ADHD-s legjobb barátja a notesze”. Egy szétszórt embernek szüksége van olyan tárgyiasult anyukára/titkárra/titkárnőre, ami számon tartja a legfontosabb határidőket és teendőket. Mint oly sok minden, a notesz is digitális ruhába öltözött napjainkra, és ma már a legbutább telefonokon is van pl. hangjelzéses emlékeztető funkció. De ha extra szolgáltatást akarunk, akkor sem kell sokat fizetni, mert az alább ismertetett szolgáltatások, 2013 legjobb iPhone-os és androidos alkalmazásai is ingyen, vagy pár dollárért elérhetők. A 16 alkalmazást fő funkciójuk alapján 6 nagyobb csoportba lehet besorolni: a gondolatokat és feladatokat nyilvántartók, az emlékeztetők, a használatkönnyítők, illetve a házimunka-monitorozó programok közé, vagy ADHD fejlesztő és a gyereknevelést segítő csoportba. A klasszikus notesz-funkcióhoz legközelebb álló feladatmenedzser alkalmazások (Evernote, User, Momento, MindNote, Bento, deskPad Office) a szöveges, kép- és hangdokumentumok kezelésére, megosztására képesek. Mindegyik programnak van valami erőssége, a User pl. a telefon megrázására levelet készít a beírtakból, a Bento 25 különböző sablont ajánl a különböző típusú információk mentéséhez, a MindNote-ba strukturált elmetérkép-szerűen lehet beírni gondolatainkat, a deskPad Office pedig színes post-it kompozíciókat varázsol képernyőnkre. Az emlékeztetők (Remember the Milk, Due) közül a Due tűnik extrábbnak: 25 -féle hangjelzésből választhatjuk ki az aktuális elintéznivaló fontosságához, stílusához legjobban illőt. A dokumentum létrehozását és elérését meggyorsító programok (Dragon Dictation, Drop Box) lehetővé teszik pl., hogy szóban küldjünk sms-t, vagy hogy a netről szedjük le az éppen használni kívánt dokumentumokat. A legviccesebbek a házimunka-monitorozó programok (az Epic Win, a Home Routines és a 30/30), melyek arra próbálják rávenni a felhasználót, hogy a teendőket ne nyűgként, hanem játékos küldetésként élje meg. A 30/30 és a Home Routines visszaszámláló-programok, ahol egyéni rekordot állíthatunk be mondjuk a porszívózásra, míg az Epic Win még ezen is túlmegy, és videojátékot kreál a feladatokhoz, melyekben avatarunk által veszünk részt. Ha sikerrel abszolváltunk egy háztartási teendőt, nemcsak az otthonunkban fog meglátszani ténykedésünk eredménye, mivel digitálisan is látványos győzelmet aratunk, és növeljük karakterünk pontszámát. Az ADHD-s gyerekekkel foglalkozó kognitív terapeuták gyakran javasolják a jutalmazási rendszer bevezetését és következetes alkalmazását: az iReward Chart ebben nyújt digitális segítséget – bár felnőtt ADHD-sek is használhatják saját teljesítményük monitorozására:) Ezt a mobil alkalmazást egyébként egymás után háromszor is a legjobb nevelési app-nak választották. Az alkalmazások fejlesztői és az összeállítást készítő Health Line nem feledkezett meg arról sem, hogy ezek a programok inkább csak mankók az ADHD-sek életében, hiszen az igazi megoldás a probléma tudatosítása és kezelése. Ezt azért ne várjuk egy mobilalkalmazástól, de az Adult ADHD program önkitöltős tesztjei és ADHD-kezelési tanácsai, valamint az Attention Exercise figyelemfejlesztő játékgyűjtemény segítségével ebbe az irányba tehetünk néhány lépést. Tervezett újévi fogadalmad esetleg a pontossággal, következetességgel kapcsolatos? Ebben az esetben jelentősen növeled annak betartásának esélyeit, ha letöltöd valamelyik fenti alkalmazást:) Ha tetszett az írás, olvass el...

Read More

Kooperatív játékok

Posted by on nov 13, 2013 in Blog, Nevelés |

A verseny és a kooperáció ideális aránya a társadalomban vagy akár az iskolai oktatásban komoly elméleti kérdés, és a skandináv országokban bizonyára másképp viszonyulnak hozzá, mint az USA-ban. Napjainkban kezd teret nyerni hazánkban is a kooperatív tanulás: a tanulnivaló csoportos feldolgozása, prezentálása – egy módszer, ami a felnőttoktatásban, pl. tréningeken már bizonyította hatékonyságát. De bármennyire is különbözőnek tűnnek, mind a verseny, mind a kooperáció társas készségen alapul, és jellemzően együtt is járnak: a jó érdekérvényesítési képességű „erős emberek” általában képesek csoportot is szervezni maguk köré. Az ADHD-s / Asperger szindrómás gyerekeknél a lassú társas érés következtében általában mindkét téren problémák vannak. Az együttműködési nehézségek („engedetlenség”) a szembeötlőbbek, így a viselkedési terápiák, a hétköznapi nevelés is ezek enyhítését célozzák. A versenyhelyzetben való szabályos és hatékony szereplést viszont sokkal nehezebb tanítani, pedig minden gyerekben (főleg a fiúkban) megvan a győzni vágyás, és nem helyes, ha a szülő nem vesz tudomást róla. Ha egy gyerek nem tanul meg szabályosan versenyezni, akkor felnőttként is lazábban kezelheti a törvényes kereteket. Ezért hasznosak a sportversenyek mellett a társasjátékok, ahol komoly tét nélkül át lehet élni a verseny folyamatát, a szerencse és a tudatos erőfeszítések állandóan változó kombinációját, hatását. Sok ADHD-s /autisztikus gyerek azonban nem szeret társasozni. Ennek több oka is lehet, én a családomban kettővel találkoztam. Nagyobbik fiam tudja, milyen nehezen viseli el, ha veszít (vagy akár csak vesztésre áll), és annyira fél a kontrollvesztéstől, hogy ritkán, és szigorúan csak itthon hajlandó játszani. Kisebbik fiam viszont azért nem szeret játszani, mert tudja, hogy igazán jó vége sosincs a dolognak: ha veszít, az nem nagy élmény, ha viszont bátyja veszít, az talán még rosszabb. És egyáltalán, minek is plusz feszültséget generálni… Mivel 5 éves, nem ezekkel a szavakkal fejezi ki magát, hanem azzal, hogy szinte mindig csak azt a játékot veszi elő, amiben a játékosoknak közös a céljuk: a puzzle-darabokból kirakandó majom elől kell “megenni” az összes gyümölcsöt a tábláról. Ha előbb fogynak el a gyümölcsök, minthogy kirakjuk a 9 darabos majomfejet, miénk a gyümölcs és a győzelem, ha nem, a majom nyert. Mi még ezt a szabályt is barátságosabbá formáltuk: ha mi nyerünk, nagy nevetések közepette („tessék, Majmi, nyamnyam”) ajándékba adjuk oda a gyümölcsöket a majomnak. Ezt a típusú játékot hívják kooperatív játéknak, és örömmel konstatáltam, hogy létezik olyan site, ahol ilyeneket forgalmaznak. Fantázia-, stratégiai és memóriajáték műfajú “koop” játékokat egyaránt találunk, többnyire a 6-10 éves korosztály számára, bár van olyan is (Archipel, Szigetvilág), amit 11 éves kortól ajánlanak. Ezeket a játékokat általában azért ajánlják, mert „a játékosok megtapasztalják az együttműködés remek érzését, hogy hogyan lehet közös erővel sikereket elérni”, és tény, hogy fejleszthetik a kommunikációt, a közös döntéshozás elsajátítását, és általában a közös gondolkodásét. De nálunk nem elsősorban ennek köszönhetik népszerűségüket, hanem annak, hogy...

Read More

Számítógépes játékok a fejlesztésben

Posted by on nov 6, 2013 in Blog, Neuroterápia, Nevelés | 2 comments

Az ADHD-vel és az autizmussal járó készségbeli lemaradások enyhítésére számos digitális kezdeményezés született. Ezek közül részletesebben írtam már a Figyelemkontroll révén magyarul segédlettel elérhető C8 Kids / Activate programról, mely a Yale Egyetem 40 alkalmas kognitív térningprogramja, illetve a neurofeedback terápia során használt programokról. Mindkét típusú játék a testi működésre próbál hatni, az első a figyelmi készségek, a reakcióidő és a mozgásreflexek fejlesztésével, a második pedig az agyműködés finomhangolásával, mely aztán kognitív és szociális téren is változást eredményez. A játékok ezen csoportjába tartoznak még az olyan koordinációt fejlesztő játékok, mint a térben játszandó PHANTOM Omni from Sensable Technologies, vagy a Bill Gates által támogatott légzésszabályozást, légzéstudatosítást célzó játékok. Egy másik csoportba sorolhatók a társas készségeket közvetlenül fejlesztő szimulációs játékok. Ezek azon az elven alapulnak, hogy mivel a szociális szorongás bénítóan hat sok Asperger-szindrómás gyerekre, a hétköznapi kommunikációs helyzetek “tét nélküli” begyakorlása gördülékenyebbé teszi kommunikációjukat éles helyzetekben is. Nemcsak Aspergeresek, de figyelemzavar-vezetőtünetű ADHD-sek is hasonlóan használhatják, hiperaktív gyerekek pedig konfliktushelyzetek szimulálásából tudnának legtöbbet tanulni. Tudomásom szerint ilyen játék még nem érhető el magyarul, pedig egy “virtuális játszótér” nyilvánvalóan olcsó, hatékony és élvezetes fejlesztő eszköz lenne. A fejlesztő játékok harmadik kategóriájába az olyan, kognitív alapon működő játékok tartoznak, mint a nemrég elkészült magyar ASDKVÍZ. Itt kérdésekre válaszolva, egyszerű sorba rendezős feladatokat elvégezve lehet tesztelni és fejleszteni tudásunkat a következő 8 témában: Gondolatok és érzelmek, Tulajdonságok és viselkedések, Kommunikáció és szocializáció, Önálló életvitel, Munka és iskola, Tartalom értése és felidézése, Humor, Gyakorlatok kicsiknek. A témafelsorolásnál talán érzékletesebb, ha elárulom, hogy a sajtos virsli elkészítésétől az óra leolvasásán keresztül a postai nyomtatványok és munkaszerződések értelmezéséig mindennel találkozhatunk itt – és persze néhány otthoni szituáció és pár vicc megfejtése sem maradhat ki a feladatok közül. Majdnem 8 éves, autistaként diagnosztizált fiammal leteszteltem a gyerekeknek szóló részt, de neki nem sok kihívást jelentettek a feladatok, és csak néhányat csinált végig. A gyerekeknek annyi más hasonló interaktív lehetőség van a fejlődésre (pl. az egyszervolt.hu tematikusan csoportosított játékai), hogy nem hiszem, hogy közülük kerülnek majd ki az ASD Kvíz leglelkesebb felhasználói. De a felnőttektől elvárt logikai és társas készségek gyakorlására, fejlesztésére valóban kevesebb tér nyílik, és nagyon jó, hogy ebben segíteni próbálják az érintetteket. Szerintem a külsőségeken még lenne mit csiszolni, és jobban meg kellene határozni, hogy ki a célcsoport (korban, illetve az állapot súlyosságát illetően). Bár ha jobban meggondoljuk, nem is kell autisztikusnak lenni, hogy az ember elvesszen egy formanyomtatvány útvesztőiben… Így inkább a játékos kedv és a fejlődési vágy dönti el, hogy ki mennyire találja hasznosnak ezt a játékot. Kipróbálni mindenesetre érdemes, most a regisztrációtól kezdve 30 napon át ingyenesen lehet használni a rendszert. Ha szimpatizálsz a koncepcióval, bátorításképpen szavazz rá az Év Honlapja versenyen! Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút...

Read More