Jóga-praktikák

Posted by on ápr 9, 2014 in Blog, Mozgás |

Tudományosan bizonyított, hogy a jóga az ADHD minden tünetére hatással van,és csak idő kérdése, hogy érzékelhető változást hozzon a gyerek viselkedésében, önszabályozásában. Neurokémiai szinten az történik, hogy megnő az agyban a koncentrációt és a stressz kezelését elősegítő GABA neurotranszmitter szintje. Emellett fejlődik a testkép, ami jobb mozgáskoordinációhoz és magabiztosabb társas működéshez vezet. A jógában használatos légzéstechnikák segítségével pedig felvehetjük a harcot az ADHD-sek, autisztikusak körében gyakori szájon keresztüli légzés ellen. Az indiaiak szerint a szájlégzéssel nem jut be a prána az agyba, és gyakran alakul ki szellemi fogyatékosság, míg a nyugati tudomány nyelvén fogalmazva az orrlégzés hatására javul az agy oxigénellátottsága és csökkenhet az orr-garat mandulák mérete – a túl nagy mandulák összefüggésben állnak a kisgyerekkori horkolással és magatartászavarokkal. A jógáról két neves oktatóval is beszélgettem: Juhász Sarolta és Csíki Mariann ismertette a Figyelemkontroll oldalon, milyen felfogásban tartja az óráit, milyen tapasztalatai vannak a jóga gyógyító, harmonizáló hatását tekintve. Nem mindenki van azonban olyan szerencsés helyzetben, hogy gyerekét rendszeresen jógaóra vigye, és ilyenkor kézenfekvőnek tűnik az otthoni foglalkozások “levezénylése”. Ha sikerült a szobában alkalmas helyet, a programok között alkalmas időpontot találni, még mindig marad néhány nehézség, aminek megoldását tapasztalataim és az internet segítségével szeretném segíteni. Különösen Csíki Mariann emelte ki a jógaelemeket magába foglaló mese jelentőségét, mely által a jóga statikus mozgását jobban fogadják a gyerekek, és képzeletüket is megdolgoztatják. Nehéz azonban felkészülni egy szülőnek arra, hogy folyamatos, mesébe ágyazott jógaprogramot mutasson be a gyereknek, és közben legyen szeme a gyerek mozdulatainak kijavítására is. Tapasztalatból tudom, hogy gyerekekkel nem könnyű könyvből sem gyakorolni: ha a nagyfiam meglátja a könyvet, rögtön kezdi olvasni a szankszkrit szakszavakat, lapozgat, könnyebben elterelődik a figyelme. Logikus megoldás a dvd, amiből jelenleg egyfajta kapható Magyarországon, KidYogi – jóga gyerekeknek címmel. Nem ismerem a kiadványt, de a youtube-on is sok olyan videó van, amivel el lehet kezdeni a gyakorlást,és amivel kapcsolatban több információt tudok adni. Magyarul sajnos csak két használható videó van: az egyik a Szivárvány gyerekjóga,a másik a Gyermekjóga nevet viseli. A 41 illetve három, egyenként 15, 10 illetve 9 perces részből álló filmek erőssége az, hogy mesés keretben változatos, folyamatos mozgássort mutatnak be, hátrányuk viszont, hogy sok csoportban végzendő feladat is van, és technikailag sem tökéletesek. Angolul sokkal nagyobb tárház áll rendelkezésünkre: abszolút kedvenc nálunk a Fun Yoga For Kids: az 52 perces jól követhető ászanasor, a mosolygós néni és az egyes feladatokat felvezető rajzolt állatok hamar belopták magukat a gyerekeim szívébe is. A gyerekjóga világát legjobban kifejező film a 9 részes Cosmic kids yoga adventure, de ez szinkronnal lenne csak igazán élvezetes. Egy-egy bonyolult történet mozdulatokkal való kísérése nehéz feladat elé állítja a gyereket és a tolmács-szülőt is, akinek a gyerek mozgását is felügyelnie kell… Azért bátraknak érdemes megpróbálni, és a hangulat miatt...

Read More

„A gyerek csak akkor tud valamiben fejlődni, ha szeretettel, jókedvvel, élvezettel csinálja” – beszélgetés Csíki Mariann gyermekjóga-oktatóval

Posted by on feb 5, 2014 in Blog, Mozgás |

-Szeretettel köszöntlek, Mariann, és arra kérlek, hogy pár szót mondj magadról. Tudom, hogy a gyerekjóga-körökben ismert vagy, már csak a könyved miatt is, de a honlap olvasói között biztos sokan vannak, akik még nem hallottak Rólad. Hol dolgozol most? -Köszönöm szépen a meghívást. Óvónőként dolgozom a mindennapokban, tehát reggel elmegyek az óvodába, elvégzem a középső csoportommal az óvodai feladatokat, és utána járom a várost, a jógaközpontokat, az óvodákat, ahol mozgásfejlesztő órákat és gyermekjóga órákat tartok különböző életkorú gyerekeknek, tiniknek. Hétvégente pedig szakembereket képzek ki a gyerekjóga módszerére. -Mikor találkoztál először a gyerekjógával és magával a jógával? -14 éves koromban kezdtem el jógázni, és azonnal éreztem, hogy ez kell nekem. Kamaszként mindent csináltam, amit a többiek nem, és ezzel kezdtem el kompenzálni. Nagyon jól sikerült a kompenzálás:) Egy jógatáborban – ahol 300 ember volt, anyukák-apukák és gyerekek – éreztem úgy igazán, hogy mennyire jó a gyerekeknek a gyerekjóga. A szülők szerettek volna átöltözni a jógához, vagy mozdulatlanok lenni, de a gyerekek lógtak vagy az anya, vagy az apa nyakán. Én hátulról néztem az oktatót, és közben a gyerekeket próbáltam motiválni, hogy ők is mozogjanak, hagyják békén a szüleiket – mi is jógázzunk. És akkor ott a többiek megjegyezték, hogy milyen jól csinálom ezt, „mi lenne, ha óvónő lennél, mert ez olyan jól megy neked”. Gondoltam, ha lesz óvónői képesítésem, akkor nyugodtan csinálhatom. Az óvónői diplomámat gyermekjógából írtam, amin nagyon meglepődtek; egyetlenegy szakirodalmat tudtam csak felmutatni. De sikeres lett, és ezt a szakdolgozatot találta meg a kiadó egy könyvtárban. Azt mondták, hogy mi lenne, ha írnék ebből egy könyvet. Aztán felkeresett egy jógaközpont, hogy mi lenne, ha ezt oktatnám, és így tartok itt, ahol most tartok. A cél az, hogy legyen egy saját kis gyermekjóga fejlesztőházunk, amiben a gyerekek jógázhatnak, és ha esetleg problémáik vannak, fejlődhetnek. Ehhez születik most meg a napokban a Gyermekeink Mozgásáért Egyesület, amelynek az elnöke én leszek, és amit több jógaoktató kollégámmal fogunk megszervezni. -Sok sikert kívánok az Egyesület működéséhez. Mondtad azt, hogy jót tesz a gyerekeknek a jóga, hogyan képzeljük ezt el? -A jóga Indiából ered. Úgy született meg, hogy a jógik figyelték a természetben az állatokat, hogy hogyan megy egy krokodil, hogy mit csinál egy kobra, hogyan nyújtózkodik egy tigris. És mivel az indiai gyakorlatoknak a jógapozícióknak a nevei eredeti szanszkrit nyelven magára az állatra utalnak, tehát nyúlpóz, oroszlánpóz, hattyúpóz. -Tehát nem fantázianév. -Nemcsak egyszerű fantázianév, és maga a mozdulat is hasonlít az állatnak a jelleméhez. És mivel a gyerekek nagyon szeretnek játszani – a lételemük a játék -, ha az ember elmesél egy mesét, és azt drámajátékként előadja mindenféle jelmez nélkül, a gyerek azonnal benne van a mesében, hogy jön Indiából a tigris, aki megmenti a hercegnőt. És azonnal jógapózban van. A gyereknek fogalma...

Read More

A relaxáció, a jóga és a meditáció hatása ADHD-s gyerekekre

Posted by on aug 7, 2013 in Blog, Neuroterápia |

Ezen a héten újra egyik kedvenc könyvem, Az ADHD forradalom-Hatékony kezelési módszerek című angol nyelvű könyv néhány fejezetét ismertetem – de ígérem, ez már az utolsó alkalom:). Ezúttal a relaxáció, a jóga és a meditáció hasznával kapcsolatos tudományos kutatásokról lesz szó. Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy kevés kismintás kutatásról van szó, és azóta újabbak is születtek a témában. Mégis fontosnak tartom, hogy ezeket is megismerjük, mert néhány jellemző problémát már ezek is felvetnek. Relaxáció alatt az 1920-as években Edmund Jacobson által kidolgozott progresszív izomrelaxációs gyakorlatokra épülő tréningeket értjük, melyek esetenként tartalmazhatnak légzésszabályozást, illetve vizualizációs és meditatív elemeket is. Hatásuk alapja az, hogy a fizikai ellazulás akaratlanul is mentális ellazulást von maga után. A könyvben két kutatást ismertetnek. Az elsőben 34 ADHD-val diagnosztizált 1. vagy 2. osztályos gyereket három csoportba osztottak: az egyik relaxációs gyakorlatokat, a második izomfeszítési gyakorlatokat végzett, míg a harmadik (kontrollcsoport) mesét hallgatott. Ezt 3 ízben tették meg, és a tapasztalatok szerint az első két csoportba beosztott gyerekek figyelme javult, magatartásuk kevésbé impulzívabbá vált. A második kutatásban 24 hiperaktív gyerek vagy relaxációt, vagy izomfeszítés-gyakorlatokat végzett, vagy agyagozott, vagy semmilyen tevékenységet nem végzett. Itt is az derült ki, hogy 3 hét (5 alkalom) után kevésbé impulzívak lettek a valamilyen fejlesztésben részesülők, de tartós teljesítményük nem változott. A meditációval kapcsolatban sok kutatás feltárta, hogy pozitív hatással van a pulzusszámra, a légzésre, és csökkenti a kortizol szintet, erősíti az alfa agyhullámokat. A könyvben szintén két kutatás szerepel, melyek közül az elsőben 24 ADHD-s gyereket osztottak be véletlenszerűen a meditáció-tanfolyam csoportba, a progresszív izomrelaxáció-csoportba vagy a várólistás kontrollcsoportba. 4 héten át hetente 2x vettek részt 20 perces foglalkozáson, és otthoni gyakorlásra is kérték őket (hetente 3x), melynek érdekében a szülőket megtanították arra, hogyan segítsenek gyereküknek. Az eredmény: a szülők értékelése szerint a meditációs és a relaxációs csoportban csökkent az impulzivitás, emellett a meditációs csoportba beosztottak figyelme is javult, fegyelmezettebben megcsinálták a házi feladatukat és jobban viselkedtek az étkezéseknél. A gyógyszeres kezelést ellenző szülők örömüket fejezték ki, hogy találtak egy hatékony alternatívát. A másik kísérletben 6 hetes Sahaja Jóga meditációs programon vett részt 41 fiú és 7 lány, többségükben gyógyszerrel kezelt 4-12 éves ADHD-sek. A heti egyszeri 90 perces alkalom meditációból, meditáció-tanulásból állt. A tanfolyamot 25-en végezték el, és a szülők szerint sok esetben ez azt eredményezte, hogy kevesebb gyógyszer is elég volt állapotuk fenntartásához. A gyerekek is megszerették a meditációt, mert számos szempontból segítette őket a hétköznapokban: könnyebben elaludtak, jobban figyeltek az iskolában, kevesebb társas problémájuk volt, lazábbnak érezték magukat. A kutatás gyenge pontja, hogy nem volt kontrollcsoport, és a résztvevők nagy hányada is lemorzsolódott, az ő fejlődésükről nem áll rendelkezésre információ. A jóga olyan speciális mozgás, mely összekapcsolja a fizikai tevékenységet az önmagunkról való tudatossággal, segíti a test és a...

Read More

Jógával a kriminalizálódás ellen

Posted by on Júl 31, 2013 in ADHD világa, Ajánlat, Blog, Neuroterápia, Nevelés |

A Forbes Magazin – lassan 100 éve az Egyesült Államok vezető üzleti médiája – érdekes cikket jelentetett meg: ebben kísérletet tett arra, hogy számszerűsítse a meditáció iskolai bevezetésének potenciális hasznát. Alice G. Walton, az egészségügy, a pszichológia és az idegtudományok területén jártas újságírónő szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy a mindfulness meditáció és a jóga nemcsak az egyéni, de a társadalmi szintű problémák kezelésében is hasznos lehet. A nagy cégek közül sok (Google, Apple, Nike, Procter&Gamble) már régóta szervezetten nyújt ilyen lehetőségeket dolgozóinak, de még csak néhány helyi kísérlet történt, hogy diákok mentális egészségének szolgálatába állítsák a módszereket. Az iskolából való kimaradás általában az első lépése az iskolától a börtönig tartó „karrierútnak”, melynek állomásai lehetnek a hajléktalanság, a kábítószer-használat, a fiatalkori bűnözés és a krónikus betegségek. Cecelia Rouse, a Princeton Egyetem oktatója kiszámolta, hogy ha csak az alacsony iskoláztatás miatti termelékenység-csökkenést nézzük, 1-1 gyerek 260 000 dollárjába kerül az USA-nak – pedig évente 1 millió gyerek hagyja ott idő előtt az iskolát, ami így 260 milliárd dolláros kárt jelent. És ha ehhez hozzászámoljuk a bebörtönzés költségeit és a családnak okozott kárt, akár 4-7 millió dollár veszteséget is okozhat egy-egy esetben az iskola elhagyása… A szakemberek szerint az iskolából való kimaradásnak sok konkrét oka lehet, de ezek közös gyökere a stressz, legyen az krónikus, toxikus vagy traumatikus. Ezért térülnének meg sokszorosan azok a programok, melyek a diákok stressz-szintjének csökkentését érik el. Ebben kiemelkedő szerepet játszhatnak a jóga és meditáció alapú programok, mert a kutatások szerint nagyon hatékonyak: hatástalanítják az álmodozásért és aggódásért felelős agyi „default üzemmódot”, és komplett stresszcsökkentő program alapjául is szolgálhatnak, mint a Jon Kabat-Zinn által kidolgozott MBSR (mindfulness-based stress reduction) esetében. Problémát jelenthet, hogy azok a gyerekek, aki arra sem képesek, hogy nyugodtan üljenek az iskolapadban, valószínűleg a meditációhoz szükséges fegyelmet sem tudják produkálni – ezért a szakemberek mozgással kötik össze a meditatív állapotok elérését. Egy ilyen program a dr. BK Bose által kidolgozott Transformative Life Skills program, mely 18 hét alatt bizonyítottan csökkenti a negatív gondolatokat, a bosszúvágyat, a depressziót, az álmodozást és az észlelt stresszt, és egyúttal növeli az önuralmat és a toleranciát. A program nem is költséges: gyerekenként 5 dollárba kerül a vezető tanár felkészítése… A fentiek az Omega Institute nevű intézet amerikai és kanadai tudósokból, üzletemberekből, illetve jóga-szakemberekből álló fórumán hangzottak el néhány hete. A konferencia célja kimondva-kimondatlanul az volt, hogy elkötelezetté tegyék a pénzzel és/vagy tudományos befolyással bírókat abban, hogy ne csak helyi kezdeményezések, de átfogó országos programok is létrejöhessenek ennek szellemében. Eddig tart a Forbes-cikk összefoglalója, és ehhez csak két hozzáfűznivalóm van. Az egyik az, hogy úgy látszik, sajnos a szakemberek sem hallottak a passzív meditációról, pl. a fény-hangterápiáról, hiszen ez olyan módszer, mely nem követel meg semmilyen aktív lépést...

Read More

Juhász Sarolta: „A világ is élhetőbb, kellemesebb ingerekkel szolgáló közeg lesz a gyerekek számára”

Posted by on ápr 10, 2013 in Mozgás |

–Sarolta, úgy tudom, hogy sajátos nevelési igényű gyerekek tanításával foglalkoztál, és közben elvégezted a gyógypedagógusi képzést. Miért? -Két évig tanítottam egy kvázi „normál” általános iskolában, és ott is egyértelműen azokkal a gyerekekkel volt erős kapcsolatom, akiknek nehézségeik voltak. Aztán nevelőotthonban kezdtem tanítani, és az már adott egy ilyen fókuszt. Egy gyógypedagógussal együtt dolgoztam, aki hívott a Kincsesházba. Akkor már olyan egyértelmű volt az irány, hogy elkezdtem a gyógypedet. Normál osztálytanítóként kezdtem, de a gyógypedagógiai megközelítés az, ami nekem testhezálló, számomra természetes és elfogadható. Attól fogva folyamatosan minden lehetőséget, továbbképzést megragadtunk, ami azt segítette, hogy ezeket a gyerekeket visszaintegráljuk a normál közösségbe. Intenzív fejlesztés volt a célunk – bár őszintén szólva már ezt a szót se szeretem, hogy „fejlesztés”, mert igazándiból a gyerekek fejlődnek maguktól, csak nem kell ebben őket akadályoznunk. -Segíteni kell a fejlődésüket? -Igen, meg főleg megerősíteni magukat. Ez egy szegregált iskola volt, ahova úgy kerültek a gyerekek, hogy már megjártak 3-4 egyéb iskolát. Azzal az élménnyel, hogy ők kirekesztődnek valahonnan, és egy közösség azt mondja rájuk, hogy „nincs rád szükség”, azzal a testük-lelkük telve volt. Ők úgy kerültek oda, hogy nem volt olyan gyerek, akinek ne lett volna az iskolával kapcsolatos traumatikus élménye, és ezt próbáltuk feloldani és átformálni. -Milyen mozgásterápiákat ismertél meg? -Alapvetően az Ayres terápiát, alapozó terápiát, és az egyéb, nemcsak mozgás-, de az idegrendszer érését célzó gyökérterápiákat, tehát a Sindelar-terápiát és az INPP-t. Ezeket nap mint nap csináltunk. -És hatékonynak láttad ezeket a hétköznapokban? -Abszolút. És amivel akkor kevésbé szembesültem, de a jógával tudatosult bennem, hogy önmagamhoz közelítettem a problémás gyerekek elfogadásán keresztül. Tudatosult bennem, hogy nekem is mennyi ilyen részképesség-problémám van, amit én megtanultam kompenzálni, tehát legfeljebb a maradványtünetekkel találkoztam (és találkozom most is néhánnyal), de a jógában tudtam saját magamat is ilyen szempontból összerendezni. Rájöttem, hogy mindaz, amit én szeleteiben, különböző szempontokból a különböző terápiákban megtaláltam, integráltam a hétköznapi tanításaimba, az nagyon komplexen mind-mind benne van a jógában. -Jógaelemeket vittél be a tanári munkádba? -Igen, elkezdtem jógapozíciókat használni, kiváltva vele az agyfélteke-összehangolásokat. A reflexterápiákban mindig egy adott testhelyzetbe hozzuk a gyerekeket vagy bizonyos gyakorlatot megcsináltatunk, viszont a jógában ezt mindig kiegészítjük a figyelem irányításával is. Tehát egy koncentrációs gyakorlatot is teszünk hozzá, amivel fókuszt teremtünk, és irányítjuk a figyelmet. Az volt az alapélményem, hogy azok a gyerekek is, akiknek nagyon rövid ideig tartható a figyelmük, hatványozottan több ideig tudtak figyelni ezekben a helyzetekben – merthogy az egész testükkel dolgoztak. -Egész órán át tudtak figyelni? -Igen. És később a gyerekek elkezdték a jógagyakorlatokat automatikusan használni: ha valaki érezte, hogy fáradt, dekoncentrálttá vált, valami olyan gyakorlatot végzett, ami segített a figyelmét befelé vinni. Én pedig lassan átfolytam a jóga oktatásban, már csak azt csináltam. -Értem. A gyerekek egyébként rögtön, már az első jógázáskor érzik,...

Read More