Akadályok a baba útjában – veszélyforrások később is

Posted by on ápr 23, 2014 in Blog | 1 comment

Nemrég a Dívány internetes site-on jelent meg egy érdekes cikk 7 meglepő ok, amiért nem jön a baba címmel, mely a Huffington Post cikke alapján a következőket sorolja fel mint a fogamzást nehezítő tényezőket: 0-s vércsoport (mert természetesen magas az FSH hormon szintje); károsodott spermium (ha 25% feletti a károsodott spermiumok aránya, szinte lehetetlen a megtermékenyítés); alacsony D-vitamin szint (ez a nemi hormonok működésére is hatással van); rossz anyagból lévő kulacs (sok műanyag BPA-t, vagyis biszfenol A-t tartalmaz); állati táplálékok (PCB-t tartalmazhatnak); vérző fogíny (a szervezet gyulladásos folyamataira utal); elektromágneses sugárzás (az elektromos és mobil eszközök, illetve a wifi még a DNS-ben is kárt tehet). Két ok miatt tartom figyelemre méltónak ezt a cikket. Egyrészt, mert kiderül belőle, hogy tudományosan igazolt jó néhány környezeti stresszor hatása a születendő életre, de ez a tény még egyáltalán nem épült be a köztudatba. Ahogy a cikk is utal rá, a könyökünkön jön ki, hogy ha valaki gyereket szeretne, akkor nem szabad stresszelnie, de ritkán tanácsolják az orvosok azt, hogy óvakodjanak a műanyag palackoktól, mert ugyanolyan stresszterhelést jelenthetnek, mint a szorongás vagy a konfliktusos párkapcsolat. (És hogy mennyire így van, jól mutatja, hogy a cikket kommentelők mind hitetlenkedtek is a cikk tartalmán, persze mindenki a saját intellektuális szintjének és temperamentumának megfelelően…) Másrészt a cikkben ugyan nem szerepel, de a listán szereplő tényezők nemcsak a fogamzást nehezítik, de a fejlődő magzat idegrendszerére is negatív hatást gyakorolnak. Mint az a Figyelemkontrollon idézett más kutatásokból kiderül, az autizmus és az ADHD kockázatát jelentősen növeli az alacsony D-vitamin szint, a BPA tartalmú anyagok (nemcsak a kulacs), az elektromágneses sugárzás, vagy bármilyen gyulladás, aminek esetleg még annyi jele sincs, mint egy vérző fogíny. Lehet tehát, hogy sikerül teherbe esni, és a szervezet „bevállalja” a kompromisszumos magzatot, de később valószínűsíthető valamilyen ún. oxidatív stressz okozta károsodás, ami ugyanolyan súlyos is lehet, mint az emocionális stressz okozta probléma. Mindkét fajta stressz nyomot hagy a szervezetben, sokszor magát a DNS-t vagy a gének expresszióját (konkrét kifejeződését, működését) módosítják. Joachim Bauer neurológus, A testünk nem felejt című könyv írója szavaival: „Emberi kapcsolatainknak és életmódunknak meghatározó szerepe van abban, hogy mi játszódik le bennünk biológiai szinten, sőt még abban is, hogy mely génjeink aktivizálódnak az idegrendszer közreműködésével.” Ezek a stresszhatások általában kumulatívak, ami önmagában is megmagyarázhatja, miért sokkal nagyobb az idegrendszeri problémákkal születő gyerekek aránya az idősebb szülőknél, mint a fiatalabbaknál. A tudomány már egy lépéssel előrébb is tart ennél, mert azt is tudjuk, hogy biológiai szinten mi történik. Egy friss origo cikkben olvashattuk, a korábbi feltételezésekkel szemben a spermiumok RNS-ei, melyek tárolják a felnőtt ember által átélt stresszek lenyomatát, képesek bejutni a petesejtekbe, így adják tovább a felnőttek stressz-terhelését a magzatnak. Sőt,„nem csupán hirtelen stressz által okozott tulajdonságok öröklődhetnek, hanem hosszabb folyamatok...

Read More

A mérgező vegyi anyagok is felelősek a gyerekek idegrendszeri zavararaiért

Posted by on feb 18, 2014 in Blog, Hírek | 0 comments

A Harvard School of Public Health (HSPH) és a Icahn School of Medicine (Mount Sinai) közös tanulmánya megállapítja, hogy olyan mérgező vegyi anyagok, mint a mangán, hígítók és növényvédő szerek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több idegrendszeri fejlődési zavar (pl. autizmus, ADHD, diszlexia) fordul elő a gyerekeknél. Sürgősen szükség lenne egy átfogó megelőző stratégiára, hogy korlátozzák ezek felhasználását. “A legaggasztóbb az, hogy nagyon magas a hivatalos diagnózist nem kapó, de a mérgezés miatt agyfejlődési problémával élő gyerekek száma. Rövidebb ideig képesek figyelni, megkésett a fejlődésük, és gyengén tanulnak az iskolában. Egyre inkább úgy tűnik, ezt a vegyi anyagok okozzák ” – mondta a Harvard környezeti egészség-professzora, dr. Philippe Grandjean. A szerzők 2006 óta 5 vegyi anyagot vizsgáltak mint fejlődési idegmérget, tehát olyan anyagot, mely potenciálisan agykárosodást okoz. Emellett 6 újabbat is találtak, köztük a mangánt, a fluoridot, a klorpyrifosz és a DDT műtrágyákat, a tetraklór-etilént (hígító) és a polybrominált difenil étereket (gyulladásgátló). A kutatás a következő lehetséges negatív egészségi hatásokat sorolja fel gyerekekre: -a mangán csökkent szellemi működést és rossz motorikus készségekkel függ össze; -a hígítók a hiperaktivitással és agresszív viselkedéssel függnek össze; -bizonyos növényvédő szerek lassíthatják a kognitív fejlődést. A szerzők valószínűsítik, hogy az idegmérgekként azonosított vegyi anyagok hozzájárulnak az idegrendszeri fejlődési zavarok “néma járványához”, mely csökkenti az intelligenciát, rombolja a viselkedést és kárt okoz a társadalomnak. Nehéz azonban gátat szabni ennek a járványnak, mert kevés a védekezési lehetőségekre vonatkozó adat, és nagyszámú bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy megszigorítsák a szabályozást. Ahogy írják, “kevés kémiai anyag szabályozását szigorították meg azért, mert fejlődésre veszélyes idegméregnek nyilvánították“. A szerzők szerint azonban szükség van erre, hogy világszerte megvédjük a gyerekek agyának fejlődését. Azt javasolják, hogy minden kémiai anyagot vizsgáljanak be, hozzanak létre egy független nemzetközi értékelő intézményt, mely fejlődési neurotoxicitás szempontjából osztályozza azokat. Grandjean szerint a probléma nemzetközi szintű, így a megoldásnak is annak kell lennie; a tesztmódszerek már léteznek, már csak kötelezővé kellene tenni alkalmazásukat. A Lancet Neurology-ban publikált cikk angol összefoglalója itt...

Read More

Az autista gyerekek vérében sok nehézfém van

Posted by on Már 1, 2013 in Hírek |

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói szignifikánsan magasabb ólom, tallium, ón és volfrám koncentrációt találtak autista gyerekek vérében és vizeletében,  mint a kontrollcsoportéban. A kutatók 55, 5 és 16 év közötti autista gyerek és egy hasonló korú, nem autista gyerekekből álló 44 fős kontrollcsoport vér-és vizeletmintáját vizsgálták meg. Az autista gyerekek vörösvérsejtjeiben átlagosan 41%-kal több ólom volt, mint a kontrollcsoport átlagában, és vizeletükben még nagyobb arányban voltak kimutathatók toxikus nehézfémek: ólom (+74%), tallium (+77%), ón (+115%), volfrám (+44%). Ezek a fémek károsíthatják az agyműködést és más testi szervek, szervrendszerek működését is befolyásolhatják. Összefüggést találtak a nehézfém-koncentráció és az autizmus súlyossága között is: ez utóbbi statisztikai szórásának 38-47%-át magyarázza meg a fémek mennyisége; a legszorosabb összefüggést a kadmium és a higany szintjével találták. Dr. James Adams, a School for Engineering of Matter, Transport and Energy professzora szerint feltételezhető, hogy enyhíti az autisztikus tüneteket, ha csökkentjük a nehézfémeknek való kitettséget az élet korai szakaszában, illetve ha később megpróbáljuk a fémeket eltávolítani a szervezetből. A hipotézis még további vizsgálatra szorul. A professzor korábbi kutatása szerint az USA-ban a Federal Drug Administration által is jóváhagyott DMSA nevű szer biztonságos, és valóban képes csökkenteni a nehézfém-koncentrációt,  enyhíti az autizmussal összefüggő tüneteket. Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A mobilsugárzás áll az ADHD és az autizmus megszaporodásának...

Read More

A mobilsugárzás áll az ADHD és az autizmus megszaporodásának hátterében?

Posted by on feb 6, 2013 in Neuroterápia |

A Parent ADHD Adviser Facebook oldala hívta fel a figyelmemet egy 2012 áprilisában készült filmre, melynek címe Resonance (Rezgés). Egy ismeretlen szerzőpáros által készített doku-propagandafilmről van szó, mely a vezetéknélküli technológia feltételezhető biológiai hatásait járja körül. Ha valaki nem szeretné előre megtudni a „poénokat”, akkor inkább nézze meg a másfél órás filmet itt, mert írásom sok spoilert tartalmaz. (A film megtekintéséhez angoltudásra van szükség, mert nincs sem szinkron, sem felirat.) A doku-propagandafilm műfaját messziről el szoktam kerülni, de mivel érdekel a téma, túlléptem kezdeti averziómon. És tényleg, ha lehántjuk a filmről a műfaji kellékeket (a sejtelmes zenét, a vészjóslóan magasodó mobiltornyok és a gyanútlan sétáló embereken vibráló háló látványát), összességében tartalmas élményben lesz részünk: biológusok, orvosok, fizikusok mondják el egyelőre általánosan nem elfogadott nézeteiket. Bár a film az Imdb filmsite-on a „dokumentumfilm” kategória mellett valami rejtelmes okból kifolyólag a „családi” kategóriába is bekerült, azért én nem javaslom családi mozizáshoz.:) A gondolatmenet fő pontjai: Az Otto Schumann által felfedezett 7,83 Hz-es rezgés a Föld felszíne és az ionoszféra között kialakuló elektromágneses rezgés, mely meglepő módon kb. azonos az emberi agy alfa hullámhosszával. Ha ez nincs jelen környezetünkben, felborul az időérzékünk, és különböző testi-lelki problémáink támadnak, mutatta be egy Ratko Wever nevű kutató. A problémák enyhülnek vagy megszűnnek a 7,83 Hz-es rezgés keltése révén. (Megjegyzem, ez az agytréning egyik első konkrét alkalmazása!:)) A Schumann-rezonancia nemcsak az egészség fenntartásával, de az élet keletkezésével is összefügg: a HIV felfedezője, a Nobel-díjas Luc Montagnier a rezgés segítségével DNS-láncot hozott létre DNS szekvenciákból. Úgy tűnik, nem csak életből keletkezhet élet. A rovarok és a madarak mágneses rezgések segítségével tájékozódnak a térben. Az utóbbi időben egyre több navigációs problémájuk van, egyes méhkolóniák 75%-a nem tér vissza a kaptárba. Egy kutató, J. Kuhn bebizonyította, hogy a kaptárra helyezett vezetéknélküli telefon jelentősen (akár 0-ra is) csökkenti a visszatérő méhek arányát, tehát rontja a kaptárban élő méhek tájékozódási képességét. Feltételezhető, hogy sok faj nem tud alkalmazkodni a megváltozott mágneses erőterekhez, és ez a biodiverzitás csökkenésével jár. Az ember is érzékeny az elektromágneses térre, bár ezt hivatalosan csak Svédországban fogadják el, ahol a lakosság 2,5%-a szenved ilyen betegségben. Egy doktornő szerint kevesen vannak, akik akut betegségtünetekkel reagálnak az elektromágneses térre, nagyon sok emberben azonban lassan (7-10 év alatt) krónikus betegségek alakulnak ki. A már gyerekkorban jelentkező leukémia illetve idegrendszeri betegségek megszaporodása is az elektromágneses sugárzás-terhelés számlájára írható. A mobil-ágazati sztenderdeket és határértékeket az ICNAP, egy mobilcégek által delegált kutatókból álló szervezet állapítja meg, és az értékeket csak a közvetlen hatások (pl. a telefonálás közbeni szövetfelmelegedés) kivédése érdekében szabják meg. A potenciális hosszú távú hatásokat egyáltalán nem vizsgálják, pedig mára 3 millió mobiltorony szolgál ki 3 milliárd mobiltelefonálót. 2010-ben a WHO „potenciálisan rákkeltőnek” nyilvánította a mobilsugárzást, de a betegségek lassú kifejlődése...

Read More

A passzív dohányzás is károsítja a magzatot

Posted by on dec 26, 2012 in Hírek |

Egy kutatásban bebizonyították, hogy a terhesség idején nemcsak az aktív, de a passzív dohányzás is magzatkárosító hatású, és növeli az ADHD előfordulásának valószínűségét. A University of Pennsylvania Nővérképző Intézete 646 kínai anyát és gyermekét vizsgálta meg, hogy felderítse a passzív dohányzás és a gyerekkori idegrendszeri zavarok összefüggéseit. Kínában a férfiak több, mint 70%-a dohányzik, így sok várandós nő és magzat passzív dohányossá válik. Azt találták, hogy köztük 25% volt az ADHD előfordulása, míg a nemdohányzó környezetben zajló terhességekből származó gyermekek körében csak 16%. Egy 90 kérdéses gyerekviselkedési kérdőívet töltettek ki, hogy felmérjék a gyermekek viselkedési és érzelmi problémáit, és az eredményekből kiderül, hogy a passzív dohányzás hatására kb. 10%-kal nagyobb eséllyel jelentkezik agresszió illetve figyelemzavar, függetlenül a szülők iskolázottságától, foglalkozásától, pszichés állapotától. Emellett a passzív dohányfüstöt magzati korban elszenvedők nyelvi készségei, IQ-ja és fegyelme is rosszabb volt, mint a többieké. Jianghong-Liu professzor szerint a kutatás alapján közegészségügyi feladatnak kell tekinteni a dohányzás visszaszorítását. Az eredmények megerősítéséhez még longitudinális kutatásokra is szükség van. A cikk angol összefoglalója itt...

Read More