Nemrég a Dívány internetes site-on jelent meg egy érdekes cikk 7 meglepő ok, amiért nem jön a baba címmel, mely a Huffington Post cikke alapján a következőket sorolja fel mint a fogamzást nehezítő tényezőket: 0-s vércsoport (mert természetesen magas az FSH hormon szintje); károsodott spermium (ha 25% feletti a károsodott spermiumok aránya, szinte lehetetlen a megtermékenyítés); alacsony D-vitamin szint (ez a nemi hormonok működésére is hatással van); rossz anyagból lévő kulacs (sok műanyag BPA-t, vagyis biszfenol A-t tartalmaz); állati táplálékok (PCB-t tartalmazhatnak); vérző fogíny (a szervezet gyulladásos folyamataira utal); elektromágneses sugárzás (az elektromos és mobil eszközök, illetve a wifi még a DNS-ben is kárt tehet). Két ok miatt tartom figyelemre méltónak ezt a cikket. Egyrészt, mert kiderül belőle, hogy tudományosan igazolt jó néhány környezeti stresszor hatása a születendő életre, de ez a tény még egyáltalán nem épült be a köztudatba. Ahogy a cikk is utal rá, a könyökünkön jön ki, hogy ha valaki gyereket szeretne, akkor nem szabad stresszelnie, de ritkán tanácsolják az orvosok azt, hogy óvakodjanak a műanyag palackoktól, mert ugyanolyan stresszterhelést jelenthetnek, mint a szorongás vagy a konfliktusos párkapcsolat. (És hogy mennyire így van, jól mutatja, hogy a cikket kommentelők mind hitetlenkedtek is a cikk tartalmán, persze mindenki a saját intellektuális szintjének és temperamentumának megfelelően…) Másrészt a cikkben ugyan nem szerepel, de a listán szereplő tényezők nemcsak a fogamzást nehezítik, de a fejlődő magzat idegrendszerére is negatív hatást gyakorolnak. Mint az a Figyelemkontrollon idézett más kutatásokból kiderül, az autizmus és az ADHD kockázatát jelentősen növeli az alacsony D-vitamin szint, a BPA tartalmú anyagok (nemcsak a kulacs), az elektromágneses sugárzás, vagy bármilyen gyulladás, aminek esetleg még annyi jele sincs, mint egy vérző fogíny. Lehet tehát, hogy sikerül teherbe esni, és a szervezet „bevállalja” a kompromisszumos magzatot, de később valószínűsíthető valamilyen ún. oxidatív stressz okozta károsodás, ami ugyanolyan súlyos is lehet, mint az emocionális stressz okozta probléma. Mindkét fajta stressz nyomot hagy a szervezetben, sokszor magát a DNS-t vagy a gének expresszióját (konkrét kifejeződését, működését) módosítják. Joachim Bauer neurológus, A testünk nem felejt című könyv írója szavaival: „Emberi kapcsolatainknak és életmódunknak meghatározó szerepe van abban, hogy mi játszódik le bennünk biológiai szinten, sőt még abban is, hogy mely génjeink aktivizálódnak az idegrendszer közreműködésével.” Ezek a stresszhatások általában kumulatívak, ami önmagában is megmagyarázhatja, miért sokkal nagyobb az idegrendszeri problémákkal születő gyerekek aránya az idősebb szülőknél, mint a fiatalabbaknál. A tudomány már egy lépéssel előrébb is tart ennél, mert azt is tudjuk, hogy biológiai szinten mi történik. Egy friss origo cikkben olvashattuk, a korábbi feltételezésekkel szemben a spermiumok RNS-ei, melyek tárolják a felnőtt ember által átélt stresszek lenyomatát, képesek bejutni a petesejtekbe, így adják tovább a felnőttek stressz-terhelését a magzatnak. Sőt,„nem csupán hirtelen stressz által okozott tulajdonságok öröklődhetnek, hanem hosszabb folyamatok...
A mérgező vegyi anyagok is felelősek a gyerekek idegrendszeri zavararaiért
A Harvard School of Public Health (HSPH) és a Icahn School of Medicine (Mount Sinai) közös tanulmánya megállapítja, hogy olyan mérgező vegyi anyagok, mint a mangán, hígítók és növényvédő szerek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több idegrendszeri fejlődési zavar (pl. autizmus, ADHD, diszlexia) fordul elő a gyerekeknél. Sürgősen szükség lenne egy átfogó megelőző stratégiára, hogy korlátozzák ezek felhasználását. “A legaggasztóbb az, hogy nagyon magas a hivatalos diagnózist nem kapó, de a mérgezés miatt agyfejlődési problémával élő gyerekek száma. Rövidebb ideig képesek figyelni, megkésett a fejlődésük, és gyengén tanulnak az iskolában. Egyre inkább úgy tűnik, ezt a vegyi anyagok okozzák ” – mondta a Harvard környezeti egészség-professzora, dr. Philippe Grandjean. A szerzők 2006 óta 5 vegyi anyagot vizsgáltak mint fejlődési idegmérget, tehát olyan anyagot, mely potenciálisan agykárosodást okoz. Emellett 6 újabbat is találtak, köztük a mangánt, a fluoridot, a klorpyrifosz és a DDT műtrágyákat, a tetraklór-etilént (hígító) és a polybrominált difenil étereket (gyulladásgátló). A kutatás a következő lehetséges negatív egészségi hatásokat sorolja fel gyerekekre: -a mangán csökkent szellemi működést és rossz motorikus készségekkel függ össze; -a hígítók a hiperaktivitással és agresszív viselkedéssel függnek össze; -bizonyos növényvédő szerek lassíthatják a kognitív fejlődést. A szerzők valószínűsítik, hogy az idegmérgekként azonosított vegyi anyagok hozzájárulnak az idegrendszeri fejlődési zavarok “néma járványához”, mely csökkenti az intelligenciát, rombolja a viselkedést és kárt okoz a társadalomnak. Nehéz azonban gátat szabni ennek a járványnak, mert kevés a védekezési lehetőségekre vonatkozó adat, és nagyszámú bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy megszigorítsák a szabályozást. Ahogy írják, “kevés kémiai anyag szabályozását szigorították meg azért, mert fejlődésre veszélyes idegméregnek nyilvánították“. A szerzők szerint azonban szükség van erre, hogy világszerte megvédjük a gyerekek agyának fejlődését. Azt javasolják, hogy minden kémiai anyagot vizsgáljanak be, hozzanak létre egy független nemzetközi értékelő intézményt, mely fejlődési neurotoxicitás szempontjából osztályozza azokat. Grandjean szerint a probléma nemzetközi szintű, így a megoldásnak is annak kell lennie; a tesztmódszerek már léteznek, már csak kötelezővé kellene tenni alkalmazásukat. A Lancet Neurology-ban publikált cikk angol összefoglalója itt...
Az autista gyerekek vérében sok nehézfém van
Az Arizonai Állami Egyetem kutatói szignifikánsan magasabb ólom, tallium, ón és volfrám koncentrációt találtak autista gyerekek vérében és vizeletében, mint a kontrollcsoportéban. A kutatók 55, 5 és 16 év közötti autista gyerek és egy hasonló korú, nem autista gyerekekből álló 44 fős kontrollcsoport vér-és vizeletmintáját vizsgálták meg. Az autista gyerekek vörösvérsejtjeiben átlagosan 41%-kal több ólom volt, mint a kontrollcsoport átlagában, és vizeletükben még nagyobb arányban voltak kimutathatók toxikus nehézfémek: ólom (+74%), tallium (+77%), ón (+115%), volfrám (+44%). Ezek a fémek károsíthatják az agyműködést és más testi szervek, szervrendszerek működését is befolyásolhatják. Összefüggést találtak a nehézfém-koncentráció és az autizmus súlyossága között is: ez utóbbi statisztikai szórásának 38-47%-át magyarázza meg a fémek mennyisége; a legszorosabb összefüggést a kadmium és a higany szintjével találták. Dr. James Adams, a School for Engineering of Matter, Transport and Energy professzora szerint feltételezhető, hogy enyhíti az autisztikus tüneteket, ha csökkentjük a nehézfémeknek való kitettséget az élet korai szakaszában, illetve ha később megpróbáljuk a fémeket eltávolítani a szervezetből. A hipotézis még további vizsgálatra szorul. A professzor korábbi kutatása szerint az USA-ban a Federal Drug Administration által is jóváhagyott DMSA nevű szer biztonságos, és valóban képes csökkenteni a nehézfém-koncentrációt, enyhíti az autizmussal összefüggő tüneteket. Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A mobilsugárzás áll az ADHD és az autizmus megszaporodásának...
A mobilsugárzás áll az ADHD és az autizmus megszaporodásának hátterében?
A Parent ADHD Adviser Facebook oldala hívta fel a figyelmemet egy 2012 áprilisában készült filmre, melynek címe Resonance (Rezgés). Egy ismeretlen szerzőpáros által készített doku-propagandafilmről van szó, mely a vezetéknélküli technológia feltételezhető biológiai hatásait járja körül. Ha valaki nem szeretné előre megtudni a „poénokat”, akkor inkább nézze meg a másfél órás filmet itt, mert írásom sok spoilert tartalmaz. (A film megtekintéséhez angoltudásra van szükség, mert nincs sem szinkron, sem felirat.) A doku-propagandafilm műfaját messziről el szoktam kerülni, de mivel érdekel a téma, túlléptem kezdeti averziómon. És tényleg, ha lehántjuk a filmről a műfaji kellékeket (a sejtelmes zenét, a vészjóslóan magasodó mobiltornyok és a gyanútlan sétáló embereken vibráló háló látványát), összességében tartalmas élményben lesz részünk: biológusok, orvosok, fizikusok mondják el egyelőre általánosan nem elfogadott nézeteiket. Bár a film az Imdb filmsite-on a „dokumentumfilm” kategória mellett valami rejtelmes okból kifolyólag a „családi” kategóriába is bekerült, azért én nem javaslom családi mozizáshoz.:) A gondolatmenet fő pontjai: Az Otto Schumann által felfedezett 7,83 Hz-es rezgés a Föld felszíne és az ionoszféra között kialakuló elektromágneses rezgés, mely meglepő módon kb. azonos az emberi agy alfa hullámhosszával. Ha ez nincs jelen környezetünkben, felborul az időérzékünk, és különböző testi-lelki problémáink támadnak, mutatta be egy Ratko Wever nevű kutató. A problémák enyhülnek vagy megszűnnek a 7,83 Hz-es rezgés keltése révén. (Megjegyzem, ez az agytréning egyik első konkrét alkalmazása!:)) A Schumann-rezonancia nemcsak az egészség fenntartásával, de az élet keletkezésével is összefügg: a HIV felfedezője, a Nobel-díjas Luc Montagnier a rezgés segítségével DNS-láncot hozott létre DNS szekvenciákból. Úgy tűnik, nem csak életből keletkezhet élet. A rovarok és a madarak mágneses rezgések segítségével tájékozódnak a térben. Az utóbbi időben egyre több navigációs problémájuk van, egyes méhkolóniák 75%-a nem tér vissza a kaptárba. Egy kutató, J. Kuhn bebizonyította, hogy a kaptárra helyezett vezetéknélküli telefon jelentősen (akár 0-ra is) csökkenti a visszatérő méhek arányát, tehát rontja a kaptárban élő méhek tájékozódási képességét. Feltételezhető, hogy sok faj nem tud alkalmazkodni a megváltozott mágneses erőterekhez, és ez a biodiverzitás csökkenésével jár. Az ember is érzékeny az elektromágneses térre, bár ezt hivatalosan csak Svédországban fogadják el, ahol a lakosság 2,5%-a szenved ilyen betegségben. Egy doktornő szerint kevesen vannak, akik akut betegségtünetekkel reagálnak az elektromágneses térre, nagyon sok emberben azonban lassan (7-10 év alatt) krónikus betegségek alakulnak ki. A már gyerekkorban jelentkező leukémia illetve idegrendszeri betegségek megszaporodása is az elektromágneses sugárzás-terhelés számlájára írható. A mobil-ágazati sztenderdeket és határértékeket az ICNAP, egy mobilcégek által delegált kutatókból álló szervezet állapítja meg, és az értékeket csak a közvetlen hatások (pl. a telefonálás közbeni szövetfelmelegedés) kivédése érdekében szabják meg. A potenciális hosszú távú hatásokat egyáltalán nem vizsgálják, pedig mára 3 millió mobiltorony szolgál ki 3 milliárd mobiltelefonálót. 2010-ben a WHO „potenciálisan rákkeltőnek” nyilvánította a mobilsugárzást, de a betegségek lassú kifejlődése...
A passzív dohányzás is károsítja a magzatot
Egy kutatásban bebizonyították, hogy a terhesség idején nemcsak az aktív, de a passzív dohányzás is magzatkárosító hatású, és növeli az ADHD előfordulásának valószínűségét. A University of Pennsylvania Nővérképző Intézete 646 kínai anyát és gyermekét vizsgálta meg, hogy felderítse a passzív dohányzás és a gyerekkori idegrendszeri zavarok összefüggéseit. Kínában a férfiak több, mint 70%-a dohányzik, így sok várandós nő és magzat passzív dohányossá válik. Azt találták, hogy köztük 25% volt az ADHD előfordulása, míg a nemdohányzó környezetben zajló terhességekből származó gyermekek körében csak 16%. Egy 90 kérdéses gyerekviselkedési kérdőívet töltettek ki, hogy felmérjék a gyermekek viselkedési és érzelmi problémáit, és az eredményekből kiderül, hogy a passzív dohányzás hatására kb. 10%-kal nagyobb eséllyel jelentkezik agresszió illetve figyelemzavar, függetlenül a szülők iskolázottságától, foglalkozásától, pszichés állapotától. Emellett a passzív dohányfüstöt magzati korban elszenvedők nyelvi készségei, IQ-ja és fegyelme is rosszabb volt, mint a többieké. Jianghong-Liu professzor szerint a kutatás alapján közegészségügyi feladatnak kell tekinteni a dohányzás visszaszorítását. Az eredmények megerősítéséhez még longitudinális kutatásokra is szükség van. A cikk angol összefoglalója itt...