Meditáció és figyelem

Posted by on Sze 17, 2014 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

„A személyiség és az akaraterő gyökere a figyelem feletti hatalomban rejlik” – írta William James, a modern pszichológiatudomány egyik alapító atyja, a regényíró Henry James testvére. De rögtön hozzátette, hogy a figyelem irányításáról könnyebb beszélni, mint meg is valósítani azt… Vajon a belső figyelem fejlesztésének „tudománya”, a meditáció hatékonyságával kapcsolatban milyen tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésünkre? Ezt a kérdést járja körül egy amerikai pszichológus, dr. Jeremy Dean a PsyBlog-on. Egy konkrét vizsgálatot ismertet részletesen, mely 76 buddhista szerzetes meditációjának a figyelemre gyakorolt hatásait vette górcső alá. A kutatás nagyon szellemes: az alanyok olyan nézőkét kaptak, mely az egyik szemüknek vízszintes, a másiknak függőleges vonalakat mutatott. Az agy képtelen arra, hogy egyben lássa ezeket a képeket, így a figyelem folyamatosan egyik képről a másikra ugrál. Az alanyok feladata az volt, hogy jelezzék, ha úgy látják, megváltozott a kép. A nem-meditáló kutatási alanyokhoz képest azok a szerzetesek, akik az egy pontra fókuszálás technikáját gyakorolták, jelentős stabilitást tudtak vinni ebbe: akár 5 percre is ki tudták merevíteni a képet, ami arra utal, hogy ennyi ideig szünet nélkül figyeltek rá, egy pillanat töredéke erejéig sem estek ki a koncentrációból. De nem kell 20 évig remeteként élnünk, hogy a meditáció segítségével javíthassunk figyelmünk tartósságán: a Pennsylvaniai Egyetem kutatásában pl. abszolút kezdők 8 hét alatt (heti 3 órás kurzuson való részvétel és napi 30 perces gyakorlás révén) jelentősen megnövelték koncentrálási képességüket a mindfulness meditáció segítségével. Sőt, egy kínai meditációs kurzuson részt vevők 5 nap alatt, napi 20 perces gyakorlás révén érték ezt el. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt a figyelem kevésbé „ugrál”, mint fentebb már szerepelt, másrészt mert kimutatható, hogy az ún. „figyelem-pislogás” időtartama lerövidül. A „figyelem-pislogás” akkor áll elő, amikor figyelmünk tárgya megváltozik, és az agynak kb. fél másodpercbe telik, míg feldolgozza a látványt. A „figyelem-pislogás” alatt tkp. érzékelés-kiesés van. A meditáció tehát ritkítja a figyelem tárgyának váltogatását, és emellett megrövidíti az átállás idejét, a „figyelem-pislogást” is… Jó figyelmi képesség kell a multitaskinghoz, vagy ahhoz, hogy egy partin kihalljuk és követni tudjuk mások beszélgetéseit – de még sok minden máshoz is, amit figyelemzavaros gyermeket nevelő szülők biztosan tudnak. Dr. Jeremy Dean pszichológus konklúziója a cikk végén olyan jó, hogy szó szerint kell idéznem: „A figyelem a tudat szempontjából olyan alapvető, hogy nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az tesz minket azzá, aki vagyunk, hogy mire figyelünk. A meditáció talán olyan utat nyit meg, melyen átépíthetjük önmagunkat, hátrahagyva a káros vagy korlátozó szokásainkat és felfedezve a lét új módjait.” Ahogy a tminfo új cikke is alátámasztja, a várandósság időszakában különösen fontos lehet a meditáció – talán mert ilyenkor minden nő amúgy is újraépül, belenő a gyermekkel való intim kettős-létbe. A meditáció konkrét előnyei (stresszcsökkentés, jobb alvás, védelem a magas vérnyomástól és koleszterinproblémáktól, a könnyebb vajúdás ígérete) mellett...

Read More

„A diákok nyelvére van lefordítva mind nyelvezetében, mind vizuálisan” – beszélgetés Fazekas Gáborral a „Mindfulness in Schools” projektről

Posted by on Júl 30, 2014 in Blog, Neuroterápia |

– Üdvözöllek, Gábor. Azért találkozunk most, mert értesültem róla, hogy részt vettél egy olyan képzésen, mely a mindfulness-t próbálja gyerekeknek megtanítani iskolai környezetben. Milyen képzés volt ez? – Ez egy nemzetközi Mindfulness in Schools oktató képzés volt Prágában, körülbelül egy tucat országból érkeztek a résztvevők. A „Mindfulness in Schools Project” keretében zajlott a képzés, maga a program, ami a témája volt a képzésnek, az a „.b” (angol olvasata: „dot be”). Magyarra ezt nehéz lefordítani, de angolul nagyon jó szójáték: a „.”(angolul “dot”, magyarul “pont”) egyrészt a megállásra utal, de az internetre is utalhat, ez a diákoknak jó hívójel. A pont után a „b” pedig az angol „be”, magyarul a legyél igének a főnévi igenévi vagy felszólító alakja (lenni, légy, létezz), viszont lehet az angol „breathe”, magyarul lélegezni igének a rövidítése is. Nem határozzák meg konkrétan, hogy melyiket jelenti, de erre a kettőre lehet asszociálni. Összerakva: „állj meg és csak létezz!” vagy „állj meg és lélegezz!“. Angolul, frappánsan:„.b” Ez a program egy 8 hetes, diákoknak szóló tanfolyam, ami 6-8.-osztályos gyerekek, tehát az általános iskola felső tagozata számára lett kidolgozva. A mostani képzésnek azt volt a célja, hogy olyan oktatókat képezzenek ki, akik utána gyerekeknek tudnak tanfolyamokat tartani. – Miben különbözik ez a program a felnőtteknek szóló MBSR-től? Mik a legfontosabb különbségek? – A diákok nyelvére van lefordítva mind nyelvezetében, mind vizuálisan. Nagyon részletesen kidolgozott órák vannak, és a módszer alkotói törekednek arra, hogy ha valaki ezt átadja, az ragaszkodjon is a módszertanhoz – a módszertan részét képezik különböző Power Point-os bemutatók, videók és hanganyagok. Ezek mind olyanok, melyek a diákok érdeklődéséhez közel állnak, amivel a diákok egyébként is találkoznak, hogyha kinyitják az internetet. A gyakorlatok is a diákokra vannak igazítva, rövidebbek és egyszerűbbek. – Otthon is kell gyakorolniuk? Ugyanúgy vannak heti szinten változó feladatok, mint az MBSR-en? – Igen. – Biztosan kipróbálták ezt a programot, mielőtt elkezdték nagyban oktatni a tanárokat. Van ezzel kapcsolatban valami információ? – A Mindfulness in Schools Projekt keretében az angliai Exeter-i Egyetem “Mood Disorders Centre” intézetének szakértői összeállítottak egy rövid információs anyagot a diákok körében tartott különböző mindfulness tanfolyamok mérésére irányuló kutatások összegzéséről.  Ez az összefoglalás 2 szisztematikus áttekintő kutatást említ, illetve 20 egyedi kutatást, tehát még nincs „agyonkutatva” ez a terület, de az eredmények biztatóak, hasonlóan a többi mindfulness based alkalmazáshoz. Azt mutatják, hogy van mérhető, jó hatás a diákoknál, többek között az érzelmi jóllét (emotional well-being), a mentális egészség (mental health), a stresszkezelés, a figyelem irányítása és fenntartása, a koncentráció, a reaktivitás, rossz szokások csökkenése, az önbizalom erősödése, az alvásminőség javulása, kognitív és executive funkciók fejlődése, stb. terén. – Volt bemutató óra is az oktatáson, vagy voltak élmények, amiket megosztottak a már gyakorló oktatók? – Ez egy nagyon gyakorlatorientált képzés volt, minden órát,...

Read More

Hogyan lehetünk nyugodtabb és összeszedettebb anyák?

Posted by on Júl 16, 2014 in Blog, Nevelés |

Bő egy hónapja ismertettem egy tudományos közleményt, mely arról szólt, hogy ADHD-s gyerekek szülei hatékonyan képesek csökkenteni stressz-szintjüket és képesek gyereküket megfontoltan nevelni egy bőrellenállás-mérő és pár digitális eszköz segítségével. Van azonban egy olyan módszer, mely technikai segédeszközök nélkül is biztosítja ezt a hatást: a mindfulness gyakorlatokról van szó, melyek segítségével fejleszthető a stresszkezelésünk, és figyelmünk irányíthatóbbá válik. A 8 hetes MBSR (Mindfulness-Based Stress Reduction) program mintájára dr. Cassandra Vieten pszichológusnő által kifejlesztett Mindful Motherhood programról van szó, melyről egy kutatás kimutatta, hogy várandós nőknél 20-25%-kal képes csökkenteni a szorongást és a stressz-szintet. A hatás egy jelentős része a gyakorlás után 3 hónappal is fennmaradt. Ha már van van gyermekünk, nehezebb belevágni egy ilyen programba, már csak azért is, mert ehhez el kell ismernünk, hogy nem jól csináljuk a dolgokat szülőként – különben miért is kellene változtatni? De mint dr. Vieten Mindful Motherhood – Staying Sane During Pregnancy and Your Child’s First Year c. könyvében szerepel, a jó hír az, hogy nem kell megváltoznunk, csak tudatosabban kell olyannak lennünk, amilyenek vagyunk. Akkor mégis miért változna meg bármi is körülöttünk, tehetnénk fel a logikus kérdést. A válasz: a megnövekedett tudatosság révén észlelünk majd olyan dolgokat, amiket korábban nem (pl. jobban felismerjük belső állapotainkat, és előbb kérünk orvosi segítséget), nem azonosítjuk magunkat egy-egy rossz hangulatunkkal, mert számon tarjuk a jókat is (így nem fenyeget a depresszió veszélye), nem szokásaink rabjaként, robotpilóta üzemmódban döntünk bizonyos helyzetekben (és akkor tényleg tudjuk képviselni, amit szeretnénk). Kultúránk “gondolkodós” kultúra, ahol gyakran a szőnyeg alá söpörjük, nem éljük át a maga teljességében testi és lelki érzeteinket. De paradox módon mégse jó értelemben véve gondolkodunk annyit (i.e. problémákat oldunk meg az eszünkkel), az idő nagy részében a “mi lett volna, ha“, a “mi volna, ha“, illetve a “miért nem úgy vannak a dolgok, ahogy szeretném” típusú kérdések csapdájában őrlődünk. A mindfulness segítségével kiszabadulhatunk ebből az ördögi körből, mert folyamatosan kapcsolatban maradhatunk a realitással és belső központunkkal. A Mindful Motherhood program három fő eleme a releváns fogalmak (pl. együttérzés másokkal és önmagunkkal, kapcsolódás, attitűd, tudatosság) újragondolása, a jógagyakorlatok és a meditatív-kontemplatív tevékenység (a könyv a légzésfigyeléstől a test pásztázásán keresztül az élmények, érzetek tudatosítási technikáiig 25 gyakorlatot tartalmaz). A szerző szerint a várandósság ideális időszak a mindfulness gyakorlatok elkezdéséhez, mert ilyenkor amúgy is szorosabb kapcsolatban vagyunk testi és lelki érzeteinkkel, és szeretnénk valami pluszt adni születendő gyermekünknek. De azt gondolom, hogy egy sajátos nevelési igényű gyermek nevelése is ugyanilyen jó ok lehet, mivel a gyermek fejletlenebb idegrendszere miatt sokáig tükörként jelzi vissza belső egyensúlyunkat. Ha önmagunkban fejlesztjük a végrehajtó funkciókat és a lelkierőt, ezt a tudást automatikusan adjuk át gyermekünknek is! Azért is tartom fontosnak, hogy ilyen finom eszközökkel, közvetve is “kezeljük” gyermekünk pszichés problémáit, mert túl direkt módon...

Read More

Tudomány és annak alternatívái vagy paradigmaváltás?

Posted by on Már 5, 2014 in Blog, Mozgás, Neuroterápia, Táplálkozás |

Néhány éve, mikor éves autizmus-diagnózis felülvizsgálatra vittem Boldi fiamat egy jó nevű budapesti klinikára, érdekes jelenet játszódott le. Azon már nem csodálkoztam, hogy fél órán belül lezajlik egy ilyen vizsgálat, az viszont meglepett, ahogy a pszichiáter hölgy az általunk használt alternatív terápiákat véleményezte. -Mit csinálnak? -kérdésére rávágtam, hogy TSMT-zünk. Grimasz. -Sok halolajat is kap. -Vállrándítás. -Neurofeedback terápián is voltunk. –Az mi? Autizmus-specifikus fejlesztést nem kap a gyerek? Aztán kicsit megnyugodott, mikor mondtam, hogy az oviban gyógypedagógus is foglalkozik vele. (Természetesen nem akarom lebecsülni a gyógypedagógiai fejlesztést, azért is kezdtem az alternatív megoldásokkal, mert a többi rajta volt a fiam papírján. De az is tény, hogy a gyógypedagógus Boldi (és nem egy másik gyerek) fejlődését ismertette egy megyei szakmai konferencián mint a szokásosnál sokkal dinamikusabb fejlődést, amolyan „ilyen is van, nézzétek!”-et.) Elég tragikusnak tartom a hivatalos intézményeknek ezt a hozzáállását, hiszen az ADHD-s/ autista gyerekeket nevelő szülők több mint fele használ valamilyen alternatív módszert (általában nem is egyet), és erről nem tud beszélni az orvossal. Így azonnal lelkesen jelentkeztem, mikor láttam, hogy az Egy Másik Út Tanácsadó és Terápiás Központ „Bizonyított, nem bizonyított és bizonyítottan nem hatékony terápiák” címmel hirdet családtréninget autista gyereket nevelő szülők számára. Végre egy pszichiáterekből, gyógypedagógusokból álló, a honlap alapján szimpatikus csapat, akik megpróbálnak eligazodni ezen a téren, és tudásukat a szülők felé is szeretnék közvetíteni! De már az elején lelombozott, hogy a terápiákat a következő csoportokba osztották: alternatív (vagyis „általában bizonytalan, nem hatékony, illetve veszélyes eljárások”); bizonyított eljárások; kiegészítő eljárások -és ez jól előre is vetítette, ami következett. Az alternatív csoportba kerültek az oltással kapcsolatos eljárások, a diétás kezelések, a kelátképzés és a szekretin-adagolás, a táplálékkiegészítők, az immunterápiák, a gombaellenes szerek, a craniosacrális masszázs, a holding terápia és a facilitált kommunikáció, a neurofeedback terápia, a hallásébresztés és az rTMS. A fenti módszerek közül egyedül az omega 3 zsírsavról („specifikus hatás nem kimutatott, de olcsó és nem káros”) és a neurofeedback terápiáról („javulás inkább az ADHD tünetekben, de erős módszertani limitációk”) volt néhány pozitív szó, de sokkal több szó esett arról, hogy a szülők nem tudják feldolgozni, hogy gyerekük gyógyíthatatlan beteg, ezért tudományosan nem alátámasztott ígéretekben hisznek. Bár ebben sok igazság van, azért a valóság ennél sokkal bonyolultabb, mint majd megpróbálom bemutatni, de előbb a másik két kategóriába tartozó terápiákat is felsorolom. Evidencia-alapú kezelés a PECS, a korai intenzív viselkedésterápia, az antipszichotikumok, a kognitív viselkedésterápia, és (bár kevesebb bizonyítékkal) a melatonin-adagolás, a milieu-tréning, a TEACCH, illetve (még kevesebb bizonyítékkal) a PRT, a zeneterápia, a vizuális napirend, a Floor time és a LEAP. Kiegészítő terápiák, melyek „nem hatnak a magtünetekre, de a társuló problémákat javítják” a következők: mozgásterápiák, szenzoros integrációs terápiák, zeneterápiák és egyéb gyógyszerek. A kategorizálás alapját az autismresearch honlap információi képezték, így minden kritikai megjegyzésem...

Read More

Meditációval a szorongás és a depresszió ellen

Posted by on jan 8, 2014 in Blog, Hírek |

Enyhe depresszió és szorongás esetében a meditáció ugyanolyan hasznosnak bizonyult, mint az antidepresszánsok a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának meta-analízise szerint. A kutatók összesen 3515 résztvevővel lefolytatott 47 klinikai kutatás eredményét dolgozták fel, melyben a mindfulness meditációt depresszió, szorongás, stressz, alvászavarok, szerhasználat, diabétesz, szívpanaszok, daganatos megbetegedések vagy krónikus fájdalmak esetében gyakorolták. Már 8 hét meditálás után közepesen erős bizonyítékot találtak a szorongás, a depresszió és a fájdalom kezelésében. A stressz csökkenésére és az életminőség javulására az adatok gyengébb bizonyítékot szolgáltattak. Azok esetében, akik 6 hónapon át folytatták a meditációt, a javulás tovább folytatódott. Dr. Madhav Goyal kutatásvezető szerint a nyugati kultúrában 30 éve egyre népszerűbb meditáció láthatóan nem csupán placebo: ” Az emberek azt hiszik, a meditáció azt jelenti, hogy leülsz és nem csinálsz semmit. Ez nem igaz, a meditáció aktív elme-tréning, mely azt célozza, hogy fokozzuk tudatosságunkat. Az egyes meditációs programok más-más irányból közelítenek ehhez.” A legígéretesebbnek tartott módszer, a mindfulness meditáció (éber tudatosság) naponta 30-40 percet vesz igénybe, és gondolataink, érzelmeink ítélkezés nélküli elfogadásán, a test és az elme relaxációján alapul. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More