Gyereknevelés az éber tudatosság jegyében

Posted by on ápr 2, 2014 in Blog, Nevelés |

Nemrég bizonyította be egy tudományos kutató azt a sokak által sejtett tényt, hogy a gyerek temperamentuma, személyisége erősen befolyásolja a szülő viselkedését, nevelési módszereit. Könnyebb kedvesen és harmonikusan nevelni egy olyan gyereket, akiből magából is kedvesség és harmónia sugárzik, mint egy dacos, vagy éppen környezete iránt közömbös kicsit. Pedig a nevelés kétirányú volta miatt éppen ez utóbbi esetekben létszükséglet, hogy plusz érzelmi energia kerüljön a rendszerbe, ellenkező esetben küszködés, egymás energiáinak végletes lehasználása válik jellemzővé. Egy gyerektől nem várható el, hogy ezt felismerje, így a szülő feladata, hogy erősítést keressen. A jó hír az, hogy nemcsak költséges vagy bonyolult módszerek révén lehet pozitív érzelmi többletet bevinni a nevelésbe: sokszor elég a tudatosabb, önreflexívebb, mindful nevelés néhány elvének gyakorlatba átültetése is. A mindfulness szellemiségéről és nevelési elveiről írt korábbi írásomban már idéztem dr. Szondy Mátét, aki a következőkkel jellemzi a mindfulness-t (éber tudatosságot vagy tudatos jelenlétet): jelen pillanatra irányított tudatos figyelem, a pillanatban élés; ítélkezésmentesség; reaktivitás-mentesség (nem robotpilótaként működünk, hanem tudatos döntéseket hozunk); kíváncsiság; elfogadás. Ennek megfelelően a mindful szülőség legfontosabb jellemzője is az, hogy megpróbáljuk magunk mögött hagyni automatizmusainkat, és olyan friss szemmel tekintünk minden nevelési helyzetre, mintha először történne meg. Érdemes elvonatkoztatni a szituáció tartalmától, és arra is figyelni, ami belül, érzések szintjén zajlik bennünk – és ami feltehetően a gyerekben zajlik. Sokszor már a reakciónk késleltetése is elég ahhoz, hogy adekvátabb, társas szempontból előrevivőbb válasz szülessék. A kölcsönösséget azonban sokáig nem szabad elvárnunk, hiszen a gyerekektől távol áll az ilyenfajta megfontoltság, és empátiájuk is csak fokozatosan alakul ki. A nevelési folyamat egyik végcéljaként tekinthető, hogy automatizmusoktól és „emberi játszmáktól” többé-kevésbé mentes személyiség szülessen meg. ADHD-s és autisztikus gyerekeknél különösen nagy feladatot jelent az elmeolvasás (theory of mind) megtanítása, hiszen ők nem utánzással, hanem racionális alapon tudják azt elsajátítani. Ezt azzal lehet segíteni, ha a szülő explicite elmagyarázza az egyes társas helyzetek verbális és non-verbális tartalmát – nemcsak valós helyzetek, de pl. rajzfilmek jelenetei is alkalmasak lehetnek erre a célra. (Nálunk pl. a Vuk rajzfilm nagyon bevált…) Egy másik, tapasztalataim szerint hatékony módszer az állatok gondolatainak „kihangosítása”: egy vadul ugató kutya, egy járdán ténfergő macska vagy egy céltudatosan jövő-menő teknős mind alkalmasak arra, hogy mini-pszichodráma szereplői legyenek, és megfogalmazzuk a nevükben, mit miért tesznek. A gyerekek ezt könnyen megtanulják, és alig várják, mikor bukkan fel egy másik állat, akinek a bőrébe bújhatnak:) A mindful szülői magatartás lényeges része még az önreflexió: ha készek vagyunk szembesülni saját gyerekkorunkkal és levonjuk annak tanulságait, tudatosabban foglalkozhatunk gyermekünkkel. A tévhittel ellentétben nem a rossz gyerekkor, hanem a rossz és feldolgozatlan gyerekkor az, ami nehezíti saját gyerekünk nevelését, mert ilyenkor nem teszünk erőfeszítést arra, hogy megszerezzük a harmonikus neveléshez szükséges tudás- és élményanyagot. Az amerikai egyetemeken gyakran vizsgált és nagyon hatékonynak talált mindfulness...

Read More

A mindfulness segít a figyelem fenntartásában

Posted by on jan 20, 2014 in Blog, Hírek |

Az egyetemisták számára tanulási problémákat és stresszt okozhat, ha nem tudnak odafigyelni az előadásokon. A Frontiers in Human Neuroscience c. folyóiratban megjelent egy, a Miami Egyetemen végzett kutatás, melyben a mindfulness tréninget elvégzett diákoknak a kontrollcsoporthoz képest kevesebb problémájuk volt a figyelmük elterelődésével. Ez az első kísérlet arra, hogy a mindfulness-t egyetemi környezetbe integrálják. Mindful-nak nevezzük azt a tudatállapotot, amikor a figyelem a jelenre irányul, és az illető nem aggodalmaskodik a múlt vagy a jövő miatt. A mindfulness tréning során a diákok ezt tanulták meg, valamint azt, hogyan észleljék elméjük történéseit. A kísérletben 58 diák vett részt, akiket vagy a mindfulness tréning, vagy a kontroll csoportba osztottak be. A 7 hetes képzés elején illetve végén is készítettek velük számítógépes figyelem-tesztet, és saját maguknak is el kellett mondaniuk, milyen gyakran érzik úgy, hogy elkalandozik a figyelmük. A tréning előtt azonos volt a két csoport teljesítménye, de a tréning után a kontrollcsoport figyelmi képessége csökkent, míg a mindfulness tréninget elvégzőké nőtt. Emellett a mindfulness-en részt vett diákok kevésbé érezték magukat szétszórtnak, mint korábban, míg a kontrollcsoport tagjai szétszórtabbak lettek. A kutatók a jövőben nagyobb mintán szeretnék megismételni a kutatást, és arra is kíváncsiak, vajon a laboratóriumi körülményeken kívül is van-e hatása a mindfulness tréningnek, pl. a tanulmányi eredményre, a döntéshozatalra és a stresszre. A kutatás angol összefoglalója itt olvasható....

Read More

Meditációval a szorongás és a depresszió ellen

Posted by on jan 8, 2014 in Blog, Hírek |

Enyhe depresszió és szorongás esetében a meditáció ugyanolyan hasznosnak bizonyult, mint az antidepresszánsok a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának meta-analízise szerint. A kutatók összesen 3515 résztvevővel lefolytatott 47 klinikai kutatás eredményét dolgozták fel, melyben a mindfulness meditációt depresszió, szorongás, stressz, alvászavarok, szerhasználat, diabétesz, szívpanaszok, daganatos megbetegedések vagy krónikus fájdalmak esetében gyakorolták. Már 8 hét meditálás után közepesen erős bizonyítékot találtak a szorongás, a depresszió és a fájdalom kezelésében. A stressz csökkenésére és az életminőség javulására az adatok gyengébb bizonyítékot szolgáltattak. Azok esetében, akik 6 hónapon át folytatták a meditációt, a javulás tovább folytatódott. Dr. Madhav Goyal kutatásvezető szerint a nyugati kultúrában 30 éve egyre népszerűbb meditáció láthatóan nem csupán placebo: ” Az emberek azt hiszik, a meditáció azt jelenti, hogy leülsz és nem csinálsz semmit. Ez nem igaz, a meditáció aktív elme-tréning, mely azt célozza, hogy fokozzuk tudatosságunkat. Az egyes meditációs programok más-más irányból közelítenek ehhez.” A legígéretesebbnek tartott módszer, a mindfulness meditáció (éber tudatosság) naponta 30-40 percet vesz igénybe, és gondolataink, érzelmeink ítélkezés nélküli elfogadásán, a test és az elme relaxációján alapul. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

A “mindful” személyiségűeket kevésbé motiválja az azonnali jutalom

Posted by on nov 4, 2013 in Blog, Hírek |

“Mindful” személyiségvonásnak nevezzük azt, ha valaki képes ítélet nélkül felismerni és elfogadni saját gondolatait és érzéseit. Míg a játékfüggők impulzívak, és agyuk erősebben reagál az azonnali jutalomra, a meditálók és a mindful személyiségűek nagy önuralommal rendelkeznek – egy kutatás most ennek neurológiai okát tárta fel. Az UTSC PhD hallgatója, Rinna Teper kutatásában a résztvevőknek egy reakcióidőt tesztelő számítógépes feladatot kellett elvégezniük, miközben EEG-vel követték agyi aktivitásukat. Azt találták, hogy a mindful személyiségűek agya kevésbé reagált a pozitív visszajelzésekre, reakciójuk jobban hasonlított a semleges visszajelzésre adottra, mint a többi tesztalany esetében. A cikk angol összefoglalója itt olvasható....

Read More

Mindfulness a nevelésben

Posted by on okt 30, 2013 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

A mindfulness meditáció a napjainkban legtöbbet kutatott meditációs forma: a Figyelemkontrollon már több ízben is írtam arról, hogy bizonyíthatóan javítja a gyerekek koncentrációs képességét, a munkamemóriát, a végrehajtó funkciókat, és nem mellesleg még a hangulat javítására is alkalmas. Az ADHD-val kapcsolatban legutóbb egy webináriumon beszélt róla dr. Lydia Zylowska, a UCLA Mindfulness Awareness kutatóközpontjának vezetője, a The Mindfulness Prescription for Adult ADHD c. könyv szerzője. Kiemelte, hogy a mindfulness meditáció mint alternatív módszer a belső erőforrások fejlesztését tűzi ki célul, és gyakorlója mintegy önmaga coach-ává válhat. Szerencsére már nem csak angolul lehet hallani a témáról: dr. Szondy Máté tavaly megjelent könyve, a Megélni a pillanatot – Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája c. könyve pl. kitűnő bevezetés. A tudatos jelenlétnek 5 fontos összetevője van: a jelen pillanatra irányított tudatos figyelem, ítélkezésmentesség, reaktivitás-mentesség (nem automatikusan válaszolunk a helyzetekre, hanem tudatosan), kíváncsiság és elfogadás. Gondoltad volna, hogy időd 47%-ában nem arra figyelsz, amivel éppen foglalkozol? (Ha ADHD-s vagy, akkor ez a szám sokkal magasabb…) Ha azt nézzük, hogy az 1990 és 2008 között eltelt 28 év alatt becslések szerint 350%-kal nőtt meg a fogyasztott információ mennyiség, nem is csoda, hogy egyre gyengébb a tudatos jelenlétünk. Pedig a szétszórtság nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy felszínesen ismerjük meg a világot, hanem azzal is, hogy a zabolátlanul önmagunkban bolyongó figyelmünk káros képzeteket, gondolatokat szül és erősít meg, melyek aztán szorongáshoz, depresszióhoz is vezethetnek. Ezért lehet, hogy e betegségek kezelésében még a gyógyszeres terápiáknál is hatékonyabbnak bizonyultak a mindfulness-alapú terápiák (MBSR – Mindfulness Based Stress Reduction, mindfulness-alapú stresszcsökkentés, MBCT – Mindfulness Based Cognitive Therapy, mindfulness-alapú kognitív terápia, ACT – Acceptance and Commitment Therapy, Elfogadás és elköteleződés terápia). Úgy tűnik, a lélek gyógyításának tudománya elérkezett egy új paradigmához: nem a problémák kibeszélése (analitikus terápia), vagy a pozitívumokra koncentrálás (pozitív pszichológia) a legjobb megközelítés, hanem az, ha megtanulunk a világra ítélkezésmentesen nézni. Nem a problémákat kell tehát megoldani vagy eltagadni, hanem a problémákhoz való viszonyunkat kell kevésbé szenvedélyessé tenni. De nem szükséges ahhoz buddhistává válni, hogy életünket egyfajta színdarabként lássuk – ez a szemlélet már egy 8 hetes MBSR tanfolyamon is elsajátítható. Jelenleg Magyarországon főleg krónikus betegek élnek ezzel a lehetőséggel, mely ha gyógyulást nem is hoz, jobb életminőséget és immunválaszt biztosít. Pedig a módszerre mindenkinek, élete minden szakaszában szüksége lenne, és az USA-ban már ki is dolgozták a várandóság alatt végezhető MBCP-t (Mindfulness Based Childbirth and Parenting, mindfulness-alapú szülés és szülőség), valamint a gyerekek MBSR-jét és MBCT-jét is. A belső önszabályozás fejlesztésére, a tudatos jelenlét gyakorlására leginkább az ADHD-s gyerekeknek lenne szükségük, mint arra dr. Szondy Máté is kitér könyvének egy alfejezetében. A szétszórt elmékben olvashattuk, hogy a csecsemő és a kisgyermek visszatükrözi szülei feszültségeit és szorongásait, és a gyermek személyisége később is az empatikus, figyelmes,...

Read More