Szépirodalmi művek olvasása segít mások megértésében

Posted by on okt 8, 2013 in Blog, Hírek |

Sokan vitatják, hogy a szépirodalomnak bármilyen konkrét haszna lenne a társadalom számára. A New School for Social Research új kutatása bizonyítékot szolgáltat rá, hogy van: a szépirodalom olvasása segít mások megértésében. Dr. Emanuele Castano pszichológia-professzor és tanítványa, David Comer Kidd öt érdekes kutatásban vizsgálták, hogy az irodalmi és nem-irodalmi művek olvasása hogyan hat az elme-teóriára, vagyis arra a bonyolult társas készségre, melynek segítségével mások lelkiállapotát meg tudjuk ítélni. A kutatás résztvevőit három csoportra osztották, és egy-egy csoportot megkértek arra, hogy díjnyertes szépprózát, az Amazon könyvesbolt bestsellereit illetve egy magazint (Smithsonian Magazine) olvassanak. Ezután több tesztet is elvégeztek velük: az egyikben például fekete-fehér fényképekről azt kellett megállapítaniuk, milyen érzelmet fejez ki a színész, míg egy másik teszt kognitív és érzelmi elemeket egyaránt tartalmazott. A szépirodalmi művet olvasó alanyok szignifikánsan jobban teljesítettek minden teszten, mint a népszerű irodalmat vagy a magazint olvasók. A kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a szépirodalmi mű intellektuálisan is bevonja az olvasót, és kreatív gondolkodásra sarkallja. A stíluseszközök segítségével eltávolítja megszokott, ismert környezetétől, és arra készteti, hogy bonyolult lelki világú szereplőket próbáljon megérteni. A kutatás egy lépés lehet a szépirodalom és az érzelmi-kognitív folyamatok egymásra hatásának megismerésében, állítják a kutatók. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

A zenei képzés javíthatja a beszédértést

Posted by on okt 1, 2013 in Blog, Hírek |

Stabilabb választ ad a hallott beszédre azok agya, akik képesek a zene ütemére mozogni, mint azoké, akik nem, állítják neurológusok. A következtetés: a zenei képzés fejlesztheti a beszédértést is. A Northwestern University kutatói, dr. Nina Kraus és kollégái több mint 100 Chicago-i tizenévest kértek meg arra, hogy ujjukkal üssenek egy metronóm által megszabott ritmust, és mérték a ritmus pontosságát. Ezután EEG-vel követték, hogyan reagál a gyerekek beszédérzékelő központa egy gépi hangon megszólaló “da” szótagra, amit fél órán keresztül többször is lejátszottak. Itt azt figyelték meg, mennyire hasonlítanak egymáshoz az idegsejtek reakciói a szótag különböző lejátszásaikor. Dr. Kraus szerint minél pontosabban ütötte egy gyerek a ritmust, annál állandóbb volt az agyi válaszreakciója a “da” szótagra”. Korábban már feltárták, hogy az olvasási készség összefügg a ritmustartás képességével, az olvasási képesség pedig az agy hangra adott válaszainak konzisztenciájával. A kutatás új eredménye az, hogy a hallás áll a fenti összefüggések mögött. “A ritmus a zene és a nyelv szerves része” – állítja dr. Kraus. “Lehetséges, hogy a ritmusközpontú zenei képzés az olvasáshoz elengedhetetlenül szükséges, erős hang-jelentés asszociációkat alakít ki.” A kutatónő jelenleg egy többéves kutatáson dolgozik, melynek témája: milyen hatással van a zenei képzés a ritmus ütésére, a válasz konzisztenciájára és az olvasási készségre. A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

A zeneterápia hatására csökken az autista gyerekek figyelemzavara

Posted by on feb 25, 2013 in Hírek |

10 hónap alatt heti 1 egyórás zeneterápiás alkalom szignifikánsan csökkentette az autista gyerekek figyelmetlenségét, találták malajziai kutatók. A Universiti Sains Malaysia-n 41 autista gyermeket és fiatalt vizsgáltak, két korcsoportban: 2 és 10 év, illetve 11 és 22 év közöttiekre osztva őket. A kutatás céljából kidolgozott viselkedés-értékelési skálán pontozták magatartásukat a kutatás kezdetén, és később havonta. Olyan dimenziókat értékeltek, mint a nyugtalanság, más gyerekek iránti agresszió, hangoskodás, dühroham. A csoportnak több, mint a fele 1 vagy 2 pontos javulást mutatott a 10 hónapos terápia végére, különösen a figyelmetlenség mértéke csökkent. Néhány gyereknél nem volt változás, és pár gyerek állapota romlott.  A kutatás alapján a zeneterápia összességében hasznosnak nyilvánítható. Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A testi és lelki egyensúly...

Read More

A közös zenélés összehangolja az agyhullámokat

Posted by on dec 9, 2012 in Hírek |

Duettet játszó gitárosok agyhullámait megvizsgálva a tudósok bebizonyították, hogy “agyközi hálózat” keletkezik, ami miatt a gitárosok úgy érzik, saját tetteik a csoport egészétől származnak. Valószínű, hogy nemcsak zenélés közben, hanem sportolás vagy kommunikálás közben is létrejön ez az egymásra hangolódás. A berlini Max Planck Institute for Human Development kutatói már 2009-ben észlelték a gitárduettek tagjai közötti agyhullám-összhangot. Ezt a kísérletüket fejlesztették tovább abba az irányba, hogy feltárják, mi történik, ha nem ugyanazt a dallamot játsszák. Összesen 16 duett 2-2 tagjának fejére szereltek 64-64 elektródát, és Christian Gottlieb Scheidler G-dúr szonátáját játszatták le velük, összesen 60-szor. Minden zenész egyszerre kezdett játszani, azonos tempójú, de külön szólamot. Az agyhullámok szinkronizációja a korábbi kísérlethez hasonlóan megtörtént, ami bizonyítja, hogy azt nem az azonos tevékenység végzése váltotta ki. Megfigyelték továbbá, hogy a vezető szólamot játszó zenész agyhullámaiban erősebb a szinkronizáció, és korábban is jelenik meg – különösen a delta agyhullám, mely annak a döntésnek a jele, hogy elkezdi a játékot. A darab kezdetén az frontális és a centrális elektródák jelei koherensek voltak nemcsak egy-egy zenész fején belül, de a duett minden résztvevője között. Johanna Sänger kutatásvezető szerint ez arra utal, hogy cselekedeteink másokkal való összehangolásakor (különösen ha annak időzítése is fontos), az agyon belül illetve a résztvevők agyai között kis hálózat képződik. A cikk összefoglalója angolul itt olvasható....

Read More