Agytréningről kezdőknek

Posted by on feb 12, 2014 in Blog, Neuroterápia |

Amikor már azt hittem, nagyjából átlátom, kire érdemes figyelni a neten ADHD ügyben, felfedeztem egy amerikai webrádiót, ami a Figyelemkontrollhoz hasonló tematikájú és már 4 éve működik. Az Attention Talk Radio hetente 1-1 45 perces adásban olyan témákat jár körül szakemberek segítségével, mint a társas kapcsolatok, a motiváció; a megoldások között pedig a coaching eszközei mellett a diéta és a mindfulness is szerepel. Sőt néhány hete éppen az agytréningről beszélgetett a show házigazdája Jeffrey Gignac kanadai agytrénerrel. Az interjút itt lehet meghallgatni, de a lényeget összefoglalom írásban is. Jeffrey Gignac pszichológus, NLP szakértő, hipnoterapeuta, és a NeuroProgrammer-hez hasonló agytréning programok fejlesztője. A bemutatkozás után ismerteti a különböző agyhullám-frekvenciák által meghatározott tudati állapotokat, majd az agytréning gyakorlati felhasználásával, hatékonyságának bizonyításával foglalkozik. A másodpercenként 7-12 Hz-es alfa a problémamegoldás és a stresszcsökkentés állapotára, egy relaxált de éber tudatra jellemző. A 3,5-7,8 Hz-ig terjedő théta az alvást megelőző (hipnogogikus) illetve a meditatív állapotokban válik dominánssá; ilyen állapotban születnek a nagy felfedezések. Ennél alacsonyabb frekvenciájú a delta (0,5–3,5 Hz) és a szubdelta (0,1-0,5 Hz) sávja, ami az emberek többségénél alvást jelent, de sokat meditálók, pl. buddhista szerzetesek éber állapotban is tudják ezt produkálni. Ez a belső csend birodalma, ahol a limbikus rendszer gyógyítása, kiegyensúlyozása történik. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyre több tudományos kutatás foglalkozik az alvás szerepével, és néhányban azt is hangsúlyozzák, milyen egészségmegőrző hatása van az ilyen lassú agyhullám-tevékenységnek). Az alfától „felfelé” gyorsabb rezgésszámú elektromos aktivitás az agyban a béta, illetve a gamma betűkkel írható le. Ezek a hullámok a koncentráció, a szenzomotoros tudatosság agyi lenyomatai, és ebben a rezgéstartományban a leghatékonyabb az új ismeretek szerzése is. Gignac említi, hogy a magas béta tevékenység gyakran kötődik a stresszhez és a szorongáshoz, de felhívja a figyelmet arra, hogy a kapcsolat nem szükségszerű: csak a rendezetlen, kaotikus béta tevékenység jár együtt negatív hatásokkal. (Ez jó hír a túlpörgő agyú ADHD-s és Aspergeres embereknek: nehéz, de nem lehetetlen rendezni egy dinamikusabb, ezért több hibára hajlamos rendszert.) Az agytréning során Gignac EEG készülékkel méri fel a domináns agyhullámokat az agy különböző részein, és ez alapján ad különböző hullámsávú kezelőprogramokat. A módszer hatékonyságával kapcsolatban egy peer-reviewed kutatást ismertet, melyben az ADHD-s gyerekek 81%-ot javítottak a sztenderd Freedom from Distractability (figyelemelterelődést mérő) teszteredményükön a tréning után. A műsorvezető hangsúlyozza, hogy ez rövid távon megfigyelt változás, de a neuroplaszticitás (az agy képlékenysége) miatt valószínűsíthető, hogy rendszeres használattal hosszú távon is pozitív irányba befolyásolható az agyműködés. A kémiai úton ható szerek a neurotranszmitterekre hatnak, és úgy tűnik, az agyhullámok is szoros kapcsolatban állnak ezekkel az agyi hírvivőkkel: egyelőre nem tudjuk, a neurotranszmitterek eloszlása hoz-e létre jellemző agyhullám-mintázatokat vagy éppen fordítva, de úgy tűnik, a rendszerbe be lehet lépni az agyhullámok külső stimuláció segítségével való optimalizálásával. Jeffrey Gignac személyes tapasztalatai...

Read More

Számítógépes játékok a fejlesztésben

Posted by on nov 6, 2013 in Blog, Neuroterápia, Nevelés | 2 comments

Az ADHD-vel és az autizmussal járó készségbeli lemaradások enyhítésére számos digitális kezdeményezés született. Ezek közül részletesebben írtam már a Figyelemkontroll révén magyarul segédlettel elérhető C8 Kids / Activate programról, mely a Yale Egyetem 40 alkalmas kognitív térningprogramja, illetve a neurofeedback terápia során használt programokról. Mindkét típusú játék a testi működésre próbál hatni, az első a figyelmi készségek, a reakcióidő és a mozgásreflexek fejlesztésével, a második pedig az agyműködés finomhangolásával, mely aztán kognitív és szociális téren is változást eredményez. A játékok ezen csoportjába tartoznak még az olyan koordinációt fejlesztő játékok, mint a térben játszandó PHANTOM Omni from Sensable Technologies, vagy a Bill Gates által támogatott légzésszabályozást, légzéstudatosítást célzó játékok. Egy másik csoportba sorolhatók a társas készségeket közvetlenül fejlesztő szimulációs játékok. Ezek azon az elven alapulnak, hogy mivel a szociális szorongás bénítóan hat sok Asperger-szindrómás gyerekre, a hétköznapi kommunikációs helyzetek “tét nélküli” begyakorlása gördülékenyebbé teszi kommunikációjukat éles helyzetekben is. Nemcsak Aspergeresek, de figyelemzavar-vezetőtünetű ADHD-sek is hasonlóan használhatják, hiperaktív gyerekek pedig konfliktushelyzetek szimulálásából tudnának legtöbbet tanulni. Tudomásom szerint ilyen játék még nem érhető el magyarul, pedig egy “virtuális játszótér” nyilvánvalóan olcsó, hatékony és élvezetes fejlesztő eszköz lenne. A fejlesztő játékok harmadik kategóriájába az olyan, kognitív alapon működő játékok tartoznak, mint a nemrég elkészült magyar ASDKVÍZ. Itt kérdésekre válaszolva, egyszerű sorba rendezős feladatokat elvégezve lehet tesztelni és fejleszteni tudásunkat a következő 8 témában: Gondolatok és érzelmek, Tulajdonságok és viselkedések, Kommunikáció és szocializáció, Önálló életvitel, Munka és iskola, Tartalom értése és felidézése, Humor, Gyakorlatok kicsiknek. A témafelsorolásnál talán érzékletesebb, ha elárulom, hogy a sajtos virsli elkészítésétől az óra leolvasásán keresztül a postai nyomtatványok és munkaszerződések értelmezéséig mindennel találkozhatunk itt – és persze néhány otthoni szituáció és pár vicc megfejtése sem maradhat ki a feladatok közül. Majdnem 8 éves, autistaként diagnosztizált fiammal leteszteltem a gyerekeknek szóló részt, de neki nem sok kihívást jelentettek a feladatok, és csak néhányat csinált végig. A gyerekeknek annyi más hasonló interaktív lehetőség van a fejlődésre (pl. az egyszervolt.hu tematikusan csoportosított játékai), hogy nem hiszem, hogy közülük kerülnek majd ki az ASD Kvíz leglelkesebb felhasználói. De a felnőttektől elvárt logikai és társas készségek gyakorlására, fejlesztésére valóban kevesebb tér nyílik, és nagyon jó, hogy ebben segíteni próbálják az érintetteket. Szerintem a külsőségeken még lenne mit csiszolni, és jobban meg kellene határozni, hogy ki a célcsoport (korban, illetve az állapot súlyosságát illetően). Bár ha jobban meggondoljuk, nem is kell autisztikusnak lenni, hogy az ember elvesszen egy formanyomtatvány útvesztőiben… Így inkább a játékos kedv és a fejlődési vágy dönti el, hogy ki mennyire találja hasznosnak ezt a játékot. Kipróbálni mindenesetre érdemes, most a regisztrációtól kezdve 30 napon át ingyenesen lehet használni a rendszert. Ha szimpatizálsz a koncepcióval, bátorításképpen szavazz rá az Év Honlapja versenyen! Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút...

Read More

Neuroterápia Északon

Posted by on okt 23, 2013 in Blog, Neuroterápia |

Míg Kanadában a társadalombiztosítás fedezi az ADHD-sek fény-hang terápiájának költségeit, Finnországban egyre gyakoribb, hogy videojátékos neurofeedback terápiát írnak fel az orvosok, sőt azon dolgoznak, hogy az ún. neurojátékok egyedül, terapeuta nélkül is működjenek. Ez utóbbiról egy képes-videós riport is született, most ezt szeretném ismertetni. Dr. Ville Tapio Helsinki-i pszichiátriai központjában nem szívesen írnak fel pszichostimulánsokat az ADHD-seknek, mert félnek a visszaélésektől, és mert aggasztónak tartják, hogy egész kis kortól kezdve hosszú évekig szedni kell azokat. Az ő megoldásuk a neurofeedback-terápia, melynek legújabb eszközét, az ADHD tüneteit terapeuta nélkül is enyhítő speciális videojátékot most 790 ezer euróból tesztelik. Úgy tűnik, az északi ország a mobiltelefongyártás után az új neurogaming iparágban akar pozíciókat foglalni: arra számítanak, hogy a headsetek árának jelentős csökkenése miatt sokak számára otthoni használatra is elérhetővé válnak az agyhullámok visszacsatolásán alapuló neuro-játékok. A Helsinki Egyetemen tesztelt játékban 50 ADHD-val élő 40 alkalommal játszott a teszt-játékkal, melyben egy labdát kellett gondolatukkal mozgatni. Különböző fajta agyműködések különböző módon mozgatják a labdát, és a játék célja nemcsak az, hogy szórakoztassa a játékost, hanem az is, hogy harmonizálja agyműködését, és megtornáztassa bizonyos agyterületeit. Először elektroenkefalográffal felmérik, melyek a páciens agyának aktív, illetve inaktív területei, majd a profil alapján elkezdődhet a célzott fejlesztés. Tapio hangsúlyozza, hogy a módszer nem kiegészítő terápia, hanem a gyógyszer valódi alternatívája. A hatása azon alapul, hogy agyunk plasztikus, alakítható: ha a nap egy órájában jól működik, többszöri ismétlés révén megtanulja a helyes működés, és már terápiás helyzeten kívül is jól fog működni. Ezt sikerült alá is támasztaniuk a kísérlettel: a hamarosan publikálandó eredmények szerint az összes résztvevő állapota javult a játékon kívül is. Csak az USA 143 milliárd dollárt költött eddig az ADHD kezelésére – és a terápia nemcsak ezt, de a szorongást, a depressziót és a poszttraumás stresszt is hatékonyan orvosolja. Dr. Tapio hatalmas üzleti lehetőséget lát a neurofeedback terápiában, ami azért jó hír, mert a tudományosan már régóta hatékonynak elismert módszer elterjedését leginkább az gátolta, hogy nem fektettek elég pénzt a szolgáltatások fejlesztésébe és népszerűsítésébe. Annak felismerése, hogy a terápia automatizálható, és a terapeuta akár ki is hagyható, új üzleti távlatot ad a neurofeedback-játékoknak… Azért addig, amíg teljesen ki nem forr a módszer, és az élő, szaktudással és tapasztalattal rendelkező terapeutát valóban helyettesíteni nem tudja a gépi intelligencia, mindenképpen ajánlom a „hagyományos” neurofeedback terápiát! És egy paradoxon a végére: ismeretes, hogy a számítógépes játékok jobban vonzzák a diszharmonikus agyműködésű, szenvedélybetegségekre hajlamosabb embereket. De mi lesz, ha „meggyógyulnak” a játéktól, és nem is vesznek többé számítógépes játékot? Remélem, Tapioék nem gondolnak erre, és folytatják a fejlesztést:) Ha tetszett az írás, olvasd el Lukács Karolin neurofeedback-terapeutával készült...

Read More

Szubjektíven a kilencedik ADHD Magyarország-konferenciáról

Posted by on okt 2, 2013 in ADHD világa, Blog, Mozgás, Neuroterápia, Nevelés |

Tavaly már „tudósítottam” az ADHD Magyarország által rendezett éves konferenciáról, ahol az ADHD-val orvosként, pedagógusként vagy más szakemberként találkozók beszélnek tapasztalataikról – az idén folytatom ezt a hagyományt. Ez a konferencia különösen izgalmas volt számomra, mivel én is lehetőséget kaptam arra, hogy bemutassam a fény-hang terápiát és a mögötte rejlő elméleti megközelítést. Mivel a több mint 20 előadás összefoglalása jóval túllépné a blogbejegyzéseim megszokott hosszát, csak azokat az információkat emelem ki minden előadásból, amit nagyon fontosnak tartok, vagy ami számomra újdonság volt. Az ADHD-t ökológiai modellben is lehet értelmezni, mely magában foglalja az összes tényezőt, melyek hatással vannak az ADHD konkrét megjelenésére. Ide tartozik a gyermek karaktere, a szülők személyisége, a családi hangulat, az egzisztenciális kérdések, a szülők rokonai és munkahelyei, sőt tágabban és az egész kor, melyben élünk, és az éppen rendelkezésre álló szociális és egészségügyi rendszer. A szülők által nevelési kudarcként észlelt helyzet gyakran negatívan befolyásolja a család hangulatát, és felszámolja a boldog együttlétet. (dr. László Zsuzsa viselkedéspszichológus, Fimota) Egy 579 ADHD-s gyerekre kiterjedő észak-amerikai vizsgálat feltárta, hogy 69%-uknak komorbid (társuló) zavaruk van, a zavarok gyakoriság szerint a következők: oppozíciós (40%), szorongás (38%), viselkedészavar (14%), tic (11%). A Vadaskert hasonló vizsgálatából (224 gyerek) 86%-os komorbiditást találtak, a gyerekek több mint felénél 3-at (!). Az idősebb korban diagnosztizálásra kerülőknél magasabb volt a komorbid zavarok aránya, mint a fiatalabb korúaknál. (dr. Keresztény Ágnes pszichiáter – SE) Az agyban 8 különböző terület foglalkozik a figyelemmel, összerendezetlen működés esetén esélytelen a jó működés. Olyan ez, mint egy sudoku. – A játékterápia alapja: optimális arousal-szint a játékkal érhető el. (dr. Páli Judit neuropszichológus) Az ADHD-vel kapcsolatos iskolai problémák esetén hasznos a mediáció, de nehéz, mert feszültségteli a helyzet. (dr. Krémer András – szociológus) Három világszerte ismert viselkedésrendező program van: az Incredible Years, a THOP és a Triple P, melyekből sok elem ADHD-s gyerekek fejlesztésénél is hatékony. A Fészek programban nemcsak a gyerekekkel foglalkoznak, hanem a szülők és pedagógusok is tréninget kapnak. Az otthoni eredmény: nagy családi társasjáték szabályokkal, utakkal, jutalmakkal és célokkal, ami megkönnyíti a gyereknek az elvárt viselkedés elsajátítását. (Martsa Zsuzsa, Oláh Szabina – Vadaskert) A felnőttkor küszöbére érve az ADHD-vel élő sok feladattal szembesül: ki kell alakítani önállóságát, önazonosságát, nemi identitását, felnőttekre jellemző rugalmas gondolkodását. Ez különösen nehéz, és 50%-uk 20 éves kora után is megfelel a diagnosztikai kritériumoknak. A tinédzsereknél a terápia gyógyszer nélkül időpocsékolás. (dr. Csíky Miklós pszichiáter, Bethesda) Az idő előre haladtával a környezeti tényezők hatása egyre jobban érvényesül. Bár az agyfejlődés tekintetében 18-20 éves korra az ADHD-sek utolérik a tipikus fejlődésűeket, a működésben sok különbség mutatható ki. Ennek okai: kompenzáció, ill. az éretlenség miatt más, negatív hatásoknak van kitéve a fejlődés közben. A 70-es években foglalkoztak először felnőtt ADHD-sekkel, 1980-ban jelent meg ADD reziduális típusként, a...

Read More

Az USA-ban agyhullám-tesztet is lehet használni az ADHD diagnosztikában

Posted by on Júl 17, 2013 in ADHD világa, Blog, Neuroterápia |

Tegnapelőtt áttörés történt a neurológiai módszerek elfogadottságának növekedésében: az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) bejelentette, hogy engedélyezi a NEBA System nevű agyhullám-teszt alapú eszköz alkalmazását az ADHD diagnosztikában a hagyományos diagnosztikai módszerek kiegészítéseként. A gyártó cégnek egy olyan kutatással sikerült az eszköz hatékonyságát bizonyítania, melyben 275, 6-17 éves gyermek diagnózisát végezték el csak a hagyományos eljárással, illetve úgy, hogy kiegészítették azt a 15-20 perces non-invazív eljárással. Az agyhullám-teszt a gyerekek théta és béta hullámait mérte, és ezek aránya alapján valószínűsítette az ADHD meglétét. A hagyományos eljárás a DSM-IV-TR kritériumok meglétének ellenőrzéséből, illetve viselkedési kérdőívek kitöltetéséből, viselkedési és IQ tesztekből, valamint fizikai vizsgálatból állt. Egy független szakértői bizottság pontosabbnak találta az agyhullám-teszttel megtámogatott hagyományos diagnosztikát, mint a hagyományos alapú diagnózist önmagában. Bár az ADHD diagnózisának számos más technikai módszerét kutatják és fejlesztik, az agyhullám-teszt az első, mely a (kiegészítő) diagnosztikai eszköz rangjára emelkedett. Az agyhullám-mintázat ezzel hivatalosan is biomarker lett, ami engem személyesen nagyon feldobott, hiszen néha bennem is van kétely, hogy jól látom-e, értelmezem-e mindazt, amit tapasztalok és olvasok ebben a témában. De az FDA döntése megerősít abban, hogy igen: az agyhullám-alapú neuroterápiás megközelítések valóban a jövő útját jelentik. Théta/béta arányt felhasználó tesztet egyébként már idéztem egy kutatásban, melyben a transzcendentális meditáció hatékonyságát követték nyomon az arány segítségével. De a neurofeedback terápia kiindulási pontját is ez jelenti: a terapeuta azonosítja az optimálisnál gyengébb illetve erősebb agyhullámokat, és ezeket optimalizálja. A terápia hatását is elsősorban a théta agyhullámok csökkenésével, a béta erősödésében méri le. Ha ilyen egyértelműen jó az agyhullám-teszt, miért van az, hogy az FDA a hagyományos diagnosztikai eljárások kiegészítőjeként, és nem önmagában engedélyezte? Ennek egyrészt intézményi okai lehetnek, nem lehet ilyen léptékű változtatást végrehajtani, és egycsapásra „lecserélni” egy adott típusú szaktudással rendelkező csoportot egy másikra. De ennél fontosabb az, hogy az ADHD (és az Asperger szindróma) pszichiátriai megbetegedés, melyet elsősorban nem testi tünetekkel, hanem szociális és lelki problémákkal definiálunk. Az, hogy erősen biológiai meghatározottságúak, nem jelenti azt, hogy azonosíthatók a biológiai aspektussal, mert egy gyerek viselkedését, sőt egész társas-kognitív érését befolyásolja a szocializáció, a gyerek intelligenciája, temperamentuma, neme is. Így előfordulhat, hogy maga az alany, szülei, nevelői, sőt a diagnosztizáló szakemberek is egyik esetben „tipikusnak”, másik esetben atipikusnak ítélik meg két, azonos agyhullám-mintázatú gyermek idegrendszeri fejlődését. A biológiai és a viselkedésalapú diagnosztika szükségképpen nem feleltethető meg egymásnak 100%-ig, és szerintem ezeket érdemes is lenne külön kezelni. Fontos megtudni, hogy ki hol áll agyműködését tekintve és hol áll társas-kognitív magatartását illetően, és ha a kettő nem felel meg egymásnak, azt a területet kell intenzívebben fejleszteni, ahol a lemaradás van. Csak két szélsőséges példa erre: ha egy viszonylag problémamentesen beilleszkedő lánynál kimutatható agyhullám-eltérés van, akkor biológiai alapú kezelésre szorul, mert lehet, hogy képességei révén nem 3-as, de jeles tanuló...

Read More