Hogyan lehetünk nyugodtabb és összeszedettebb anyák?

Posted by on Júl 16, 2014 in Blog, Nevelés | 0 comments

Bő egy hónapja ismertettem egy tudományos közleményt, mely arról szólt, hogy ADHD-s gyerekek szülei hatékonyan képesek csökkenteni stressz-szintjüket és képesek gyereküket megfontoltan nevelni egy bőrellenállás-mérő és pár digitális eszköz segítségével. Van azonban egy olyan módszer, mely technikai segédeszközök nélkül is biztosítja ezt a hatást: a mindfulness gyakorlatokról van szó, melyek segítségével fejleszthető a stresszkezelésünk, és figyelmünk irányíthatóbbá válik. A 8 hetes MBSR (Mindfulness-Based Stress Reduction) program mintájára dr. Cassandra Vieten pszichológusnő által kifejlesztett Mindful Motherhood programról van szó, melyről egy kutatás kimutatta, hogy várandós nőknél 20-25%-kal képes csökkenteni a szorongást és a stressz-szintet. A hatás egy jelentős része a gyakorlás után 3 hónappal is fennmaradt. Ha már van van gyermekünk, nehezebb belevágni egy ilyen programba, már csak azért is, mert ehhez el kell ismernünk, hogy nem jól csináljuk a dolgokat szülőként – különben miért is kellene változtatni? De mint dr. Vieten Mindful Motherhood – Staying Sane During Pregnancy and Your Child’s First Year c. könyvében szerepel, a jó hír az, hogy nem kell megváltoznunk, csak tudatosabban kell olyannak lennünk, amilyenek vagyunk. Akkor mégis miért változna meg bármi is körülöttünk, tehetnénk fel a logikus kérdést. A válasz: a megnövekedett tudatosság révén észlelünk majd olyan dolgokat, amiket korábban nem (pl. jobban felismerjük belső állapotainkat, és előbb kérünk orvosi segítséget), nem azonosítjuk magunkat egy-egy rossz hangulatunkkal, mert számon tarjuk a jókat is (így nem fenyeget a depresszió veszélye), nem szokásaink rabjaként, robotpilóta üzemmódban döntünk bizonyos helyzetekben (és akkor tényleg tudjuk képviselni, amit szeretnénk). Kultúránk “gondolkodós” kultúra, ahol gyakran a szőnyeg alá söpörjük, nem éljük át a maga teljességében testi és lelki érzeteinket. De paradox módon mégse jó értelemben véve gondolkodunk annyit (i.e. problémákat oldunk meg az eszünkkel), az idő nagy részében a “mi lett volna, ha“, a “mi volna, ha“, illetve a “miért nem úgy vannak a dolgok, ahogy szeretném” típusú kérdések csapdájában őrlődünk. A mindfulness segítségével kiszabadulhatunk ebből az ördögi körből, mert folyamatosan kapcsolatban maradhatunk a realitással és belső központunkkal. A Mindful Motherhood program három fő eleme a releváns fogalmak (pl. együttérzés másokkal és önmagunkkal, kapcsolódás, attitűd, tudatosság) újragondolása, a jógagyakorlatok és a meditatív-kontemplatív tevékenység (a könyv a légzésfigyeléstől a test pásztázásán keresztül az élmények, érzetek tudatosítási technikáiig 25 gyakorlatot tartalmaz). A szerző szerint a várandósság ideális időszak a mindfulness gyakorlatok elkezdéséhez, mert ilyenkor amúgy is szorosabb kapcsolatban vagyunk testi és lelki érzeteinkkel, és szeretnénk valami pluszt adni születendő gyermekünknek. De azt gondolom, hogy egy sajátos nevelési igényű gyermek nevelése is ugyanilyen jó ok lehet, mivel a gyermek fejletlenebb idegrendszere miatt sokáig tükörként jelzi vissza belső egyensúlyunkat. Ha önmagunkban fejlesztjük a végrehajtó funkciókat és a lelkierőt, ezt a tudást automatikusan adjuk át gyermekünknek is! Azért is tartom fontosnak, hogy ilyen finom eszközökkel, közvetve is “kezeljük” gyermekünk pszichés problémáit, mert túl direkt módon...

Read More

Jóga-praktikák

Posted by on ápr 9, 2014 in Blog, Mozgás | 0 comments

Tudományosan bizonyított, hogy a jóga az ADHD minden tünetére hatással van,és csak idő kérdése, hogy érzékelhető változást hozzon a gyerek viselkedésében, önszabályozásában. Neurokémiai szinten az történik, hogy megnő az agyban a koncentrációt és a stressz kezelését elősegítő GABA neurotranszmitter szintje. Emellett fejlődik a testkép, ami jobb mozgáskoordinációhoz és magabiztosabb társas működéshez vezet. A jógában használatos légzéstechnikák segítségével pedig felvehetjük a harcot az ADHD-sek, autisztikusak körében gyakori szájon keresztüli légzés ellen. Az indiaiak szerint a szájlégzéssel nem jut be a prána az agyba, és gyakran alakul ki szellemi fogyatékosság, míg a nyugati tudomány nyelvén fogalmazva az orrlégzés hatására javul az agy oxigénellátottsága és csökkenhet az orr-garat mandulák mérete – a túl nagy mandulák összefüggésben állnak a kisgyerekkori horkolással és magatartászavarokkal. A jógáról két neves oktatóval is beszélgettem: Juhász Sarolta és Csíki Mariann ismertette a Figyelemkontroll oldalon, milyen felfogásban tartja az óráit, milyen tapasztalatai vannak a jóga gyógyító, harmonizáló hatását tekintve. Nem mindenki van azonban olyan szerencsés helyzetben, hogy gyerekét rendszeresen jógaóra vigye, és ilyenkor kézenfekvőnek tűnik az otthoni foglalkozások “levezénylése”. Ha sikerült a szobában alkalmas helyet, a programok között alkalmas időpontot találni, még mindig marad néhány nehézség, aminek megoldását tapasztalataim és az internet segítségével szeretném segíteni. Különösen Csíki Mariann emelte ki a jógaelemeket magába foglaló mese jelentőségét, mely által a jóga statikus mozgását jobban fogadják a gyerekek, és képzeletüket is megdolgoztatják. Nehéz azonban felkészülni egy szülőnek arra, hogy folyamatos, mesébe ágyazott jógaprogramot mutasson be a gyereknek, és közben legyen szeme a gyerek mozdulatainak kijavítására is. Tapasztalatból tudom, hogy gyerekekkel nem könnyű könyvből sem gyakorolni: ha a nagyfiam meglátja a könyvet, rögtön kezdi olvasni a szankszkrit szakszavakat, lapozgat, könnyebben elterelődik a figyelme. Logikus megoldás a dvd, amiből jelenleg egyfajta kapható Magyarországon, KidYogi – jóga gyerekeknek címmel. Nem ismerem a kiadványt, de a youtube-on is sok olyan videó van, amivel el lehet kezdeni a gyakorlást,és amivel kapcsolatban több információt tudok adni. Magyarul sajnos csak két használható videó van: az egyik a Szivárvány gyerekjóga,a másik a Gyermekjóga nevet viseli. A 41 illetve három, egyenként 15, 10 illetve 9 perces részből álló filmek erőssége az, hogy mesés keretben változatos, folyamatos mozgássort mutatnak be, hátrányuk viszont, hogy sok csoportban végzendő feladat is van, és technikailag sem tökéletesek. Angolul sokkal nagyobb tárház áll rendelkezésünkre: abszolút kedvenc nálunk a Fun Yoga For Kids: az 52 perces jól követhető ászanasor, a mosolygós néni és az egyes feladatokat felvezető rajzolt állatok hamar belopták magukat a gyerekeim szívébe is. A gyerekjóga világát legjobban kifejező film a 9 részes Cosmic kids yoga adventure, de ez szinkronnal lenne csak igazán élvezetes. Egy-egy bonyolult történet mozdulatokkal való kísérése nehéz feladat elé állítja a gyereket és a tolmács-szülőt is, akinek a gyerek mozgását is felügyelnie kell… Azért bátraknak érdemes megpróbálni, és a hangulat miatt...

Read More

Az érintés hatalma

Posted by on nov 27, 2013 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

Az ADHD forradalom című könyvben meglepődve olvastam, hogy a masszázs mint terápiás lehetőség hatását legalább olyan erős tudományos bizonyítékok erősítik meg, mint a jógáét, a relaxációét vagy a fokozott vas- vagy cinkbevitelét. Míg külföldön annyira elterjedt a módszer, hogy számos speciális módszert is kidolgoztak ADHD-s illetve autista személyek kezelésére, Magyarországon nem sok szó esik róla, és személy szerint nem is ismerek olyan szolgáltatót, akitől ilyet igénybe lehetne venni. A babamasszázs nagyon népszerű, hiszen az anyukák minden lehetséges úton szívesen építenek kapcsolatot gyermekükkel. De a babák (és szüleik) komfortérzetének növelésén túl más haszonnal is jár: dr. Sally Goddard Blythe, az INPP mozgásterápiás módszer kidolgozója említi A kiegyensúlyozott gyermek című könyvében, hogy a korai masszázs segíthet a „kinövendő” reflexek legátlásában és test-séma kifejlődésében. Kérdés viszont, hogy az érintés később is megőrzi-e szerepét mint a testi-lelki fejlődés egyik motorja. Dr. Bagdy Emőke szerint igen. A Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvében írja a következőt: „bőrünk kihelyezett idegrendszerként rendkívül érzékenyen fogja fel a világ érintését”. Nem véletlen tehát, hogy „az érintés a közvetlen testi kapcsolat üzenetcsatornája, de lelki értelemben is megérintődésről beszélünk, ha valami érzelmileg elér bennünket.” Ennek bizonyítására a neves pszichológus felidéz egy kísérletet, melyben egy könyvtáros mindenkit ugyanúgy szolgált ki – azzal a kis különbséggel, hogy néhány ember kezét a könyv átadásakor finoman megérintette. Az interakciót követő elégedettség-vizsgálat feltárta, hogy a könyvtár szolgáltatásaival szignifikánsan elégedettebbek voltak azok a tagok, akiket a könyvtáros megérintett, még akkor is, ha az érintésnek nem is voltak tudatában. Néhányan közülük hajlamosak voltak olyan személyes eseményekre (beszélgetés) is „visszaemlékezni”, melyek nem zajlottak le, csupán a könyvtároshoz való közelség érzése miatt születhettek meg elméjükben… Az emberi érintés hatására jobb lesz a kedvünk, és immunrendszerünk is magasabb fokozatra kapcsol. Kifejezetten érzékeny, hiperaktív és figyelemzavaros gyerekekkel is végeztek egy kísérletet: egy Sussex-i nevelőintézetben érintésterápiát indítottak, mely a gyerekek viselkedésének jelentős javulásához vezetett: „Abban a nevelőintézetben, amelyben a terápia megkezdése előtti évben hetente ablakok törtek be és egymást veszélyesen megsebesítették a gyermekek, a terápia hatására barátságos légkörre váltó kapcsolati viszonyok alakulhattak ki.” Vélhetően a kutyás, lovas terápiák hatékonyságához is hozzájárul az érintés gyógyító ereje. Természetesen itt szintén szerepet játszik a vesztibuláris inger (pl. lovas terápia) és az, hogy az állatok irányítása során a társas szempontból fejletlen gyermek végre felelős, hatalmi pozícióba kerül, de egyes pszichológusok felvetették, hogy egy ősi ösztön, a szőrbe kapaszkodás és a szőr érintésének vágya is kielégül, és ez harmonikusabb, nyugodtabb agyműködést indukál. A szisztematikus, sokszor egész testre kiterjedő érintéssel, a masszázzsal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy hatására csökken a kortizol stresszhormon szintje, és gyengül a „küzdj vagy menekülj” válaszreakció. Emellett éberebbek leszünk, javul matematikai készségünk, enyhül a depresszió és fokozódik a figyelmünk. A masszázs hatásmechanizmusa a szenzoros integrációs terápiához hasonlítható: egy terápia után autista gyermekek szignifikánsan jobban szűrték...

Read More

Autizmus, meditáció, stressz

Posted by on nov 20, 2013 in Blog, Neuroterápia | 2 comments

A meditacio.blog.hu jóvoltából értesültem arról, hogy videokonferenciát tartanak Autizmus, meditáció, stressz címmel. A múlt csütörtök esti eseményen négy szakember (dr. David Black neuropszichológus, a marylandi Center for Autism Assessment and Treatment igazgatója, dr. Sarina Grosswald kognitív tanulási szakértő, az SJ Grosswald and Associates nevű szakmai szervezet elnöke, dr. Norman Rosenthal pszichiátria professzor, a Transcendence és a Gift of Adveristy bestseller-könyvek szerzője és dr. William Stixrud klinikai neuropszichológus) ismertette a releváns tudományos ismereteket, és 4 esettanulmányt is megnézhettünk. A kutatók az autizmust egyre inkább stressz, szorongás alapú problémának tekintik. Mivel számos kutatás bizonyítja a transzcendentális meditáció (TM ) pozitív hatását a hasonló hátterű betegségekben (poszttarumás stressz, magas vérnyomás, depresszió), csak idő kérdése, hogy az autizmussal kapcsolatban is elég klinikai bizonyíték gyűljön össze a hivatalos ajánláshoz. Mivel a módszernek nincs számottevő mellékhatása, a kutatók már most javasolják a szülőknek, hogy tanítsák meg autista vagy ADHD-s gyereküket meditálni – az egyik szakértő egyenesen azt állította: „kegyetlenség nem megtanítani rá a gyerekeket”. Hogyan „működik” a meditáció? Először is, a meditálóknál tompább a szimpatikus idegrendszer reakciója a külső ingerekre, így gyengébb a „küzdj vagy menekülj” válasz. Megfigyelték pl., hogy rendszeresen meditálók agyában 40%-50%-kal csökken le a fájdalmas testi ingerre (pl. forró víz) adott reakció mértéke, és mivel ugyanezen a hálózaton keresztül válaszolunk a társas ingerekre is, hasonló reakciógyengülés történik lelki síkon is. Ez nagyon fontos az állandó feszültségben, túlingerelt állapotban lévő, szorongó emberek számára! Dr. Grosswald elmondta, hogy a meditáció változást hoz az agy fejlődésében, és megerősíti a prefrontális kéreg működését, mely a szociabilitást, a társas figyelmet is szabályozza. Ezért enyhülnek az alvásproblémák, az önszabályozási nehézségek és a hangulatzavarok, és ezért lehetséges az, hogy az autista gyerekek, felnőttek „kinyílnak” a meditáció hatására: új ételeket fogadnak el, megölelik családtagjaikat, vagy akár problémás gyerekből a „hónap gyerekévé” válhatnak. Néhány kisebb léptékű tudományos kutatás, illetve a hétköznapi tapasztalatok arra utalnak, hogy a fenti logika valóban működik autisták esetében, de még csak most indulnak az első szisztematikus kutatások ezen a téren. (Az ADHD-val kapcsolatban már volt egy tudományos kutatás, melyről korábban írtam.) A csütörtöki web-konferencián időről időre egy-egy konkrét esetet bemutató film szakította félbe a tudományos diskurzust, melyekből megismertünk négy autista tinédzsert, Alexet, Joey-t, Jacksont és Justint. Ők maguk, illetve szüleik számoltak be arról, milyen pozitív változást hozott az életükben a transzcendentális meditáció. Alex dührohamai megszűntek, javult a tanulmányi eredménye, és szülei már önálló életvitelre alkalmasnak találják. Jackson jogosítványt szerzett, munkába állt, pedig ezekről korábban álmodni sem merhetett, Justin pedig végre átalussza az éjszakát, és tanárai is felfigyeltek belső nyugalmára. A legmeghatóbb talán Joey története volt: a kétévesen beszédképtelenné vált, ma 16 éves autista fiú a meditációnak köszönhetően megtanult betűtáblával kommunikálni, és ilyen módon kérte édesanyját, hozzon létre egy alapítványt, mely az autizmus és a meditáció, táplálkozás és...

Read More

Mindfulness a nevelésben

Posted by on okt 30, 2013 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

A mindfulness meditáció a napjainkban legtöbbet kutatott meditációs forma: a Figyelemkontrollon már több ízben is írtam arról, hogy bizonyíthatóan javítja a gyerekek koncentrációs képességét, a munkamemóriát, a végrehajtó funkciókat, és nem mellesleg még a hangulat javítására is alkalmas. Az ADHD-val kapcsolatban legutóbb egy webináriumon beszélt róla dr. Lydia Zylowska, a UCLA Mindfulness Awareness kutatóközpontjának vezetője, a The Mindfulness Prescription for Adult ADHD c. könyv szerzője. Kiemelte, hogy a mindfulness meditáció mint alternatív módszer a belső erőforrások fejlesztését tűzi ki célul, és gyakorlója mintegy önmaga coach-ává válhat. Szerencsére már nem csak angolul lehet hallani a témáról: dr. Szondy Máté tavaly megjelent könyve, a Megélni a pillanatot – Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája c. könyve pl. kitűnő bevezetés. A tudatos jelenlétnek 5 fontos összetevője van: a jelen pillanatra irányított tudatos figyelem, ítélkezésmentesség, reaktivitás-mentesség (nem automatikusan válaszolunk a helyzetekre, hanem tudatosan), kíváncsiság és elfogadás. Gondoltad volna, hogy időd 47%-ában nem arra figyelsz, amivel éppen foglalkozol? (Ha ADHD-s vagy, akkor ez a szám sokkal magasabb…) Ha azt nézzük, hogy az 1990 és 2008 között eltelt 28 év alatt becslések szerint 350%-kal nőtt meg a fogyasztott információ mennyiség, nem is csoda, hogy egyre gyengébb a tudatos jelenlétünk. Pedig a szétszórtság nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy felszínesen ismerjük meg a világot, hanem azzal is, hogy a zabolátlanul önmagunkban bolyongó figyelmünk káros képzeteket, gondolatokat szül és erősít meg, melyek aztán szorongáshoz, depresszióhoz is vezethetnek. Ezért lehet, hogy e betegségek kezelésében még a gyógyszeres terápiáknál is hatékonyabbnak bizonyultak a mindfulness-alapú terápiák (MBSR – Mindfulness Based Stress Reduction, mindfulness-alapú stresszcsökkentés, MBCT – Mindfulness Based Cognitive Therapy, mindfulness-alapú kognitív terápia, ACT – Acceptance and Commitment Therapy, Elfogadás és elköteleződés terápia). Úgy tűnik, a lélek gyógyításának tudománya elérkezett egy új paradigmához: nem a problémák kibeszélése (analitikus terápia), vagy a pozitívumokra koncentrálás (pozitív pszichológia) a legjobb megközelítés, hanem az, ha megtanulunk a világra ítélkezésmentesen nézni. Nem a problémákat kell tehát megoldani vagy eltagadni, hanem a problémákhoz való viszonyunkat kell kevésbé szenvedélyessé tenni. De nem szükséges ahhoz buddhistává válni, hogy életünket egyfajta színdarabként lássuk – ez a szemlélet már egy 8 hetes MBSR tanfolyamon is elsajátítható. Jelenleg Magyarországon főleg krónikus betegek élnek ezzel a lehetőséggel, mely ha gyógyulást nem is hoz, jobb életminőséget és immunválaszt biztosít. Pedig a módszerre mindenkinek, élete minden szakaszában szüksége lenne, és az USA-ban már ki is dolgozták a várandóság alatt végezhető MBCP-t (Mindfulness Based Childbirth and Parenting, mindfulness-alapú szülés és szülőség), valamint a gyerekek MBSR-jét és MBCT-jét is. A belső önszabályozás fejlesztésére, a tudatos jelenlét gyakorlására leginkább az ADHD-s gyerekeknek lenne szükségük, mint arra dr. Szondy Máté is kitér könyvének egy alfejezetében. A szétszórt elmékben olvashattuk, hogy a csecsemő és a kisgyermek visszatükrözi szülei feszültségeit és szorongásait, és a gyermek személyisége később is az empatikus, figyelmes,...

Read More