Számítógépes játékok a fejlesztésben

Posted by on nov 6, 2013 in Blog, Neuroterápia, Nevelés | 2 comments

Az ADHD-vel és az autizmussal járó készségbeli lemaradások enyhítésére számos digitális kezdeményezés született. Ezek közül részletesebben írtam már a Figyelemkontroll révén magyarul segédlettel elérhető C8 Kids / Activate programról, mely a Yale Egyetem 40 alkalmas kognitív térningprogramja, illetve a neurofeedback terápia során használt programokról. Mindkét típusú játék a testi működésre próbál hatni, az első a figyelmi készségek, a reakcióidő és a mozgásreflexek fejlesztésével, a második pedig az agyműködés finomhangolásával, mely aztán kognitív és szociális téren is változást eredményez. A játékok ezen csoportjába tartoznak még az olyan koordinációt fejlesztő játékok, mint a térben játszandó PHANTOM Omni from Sensable Technologies, vagy a Bill Gates által támogatott légzésszabályozást, légzéstudatosítást célzó játékok. Egy másik csoportba sorolhatók a társas készségeket közvetlenül fejlesztő szimulációs játékok. Ezek azon az elven alapulnak, hogy mivel a szociális szorongás bénítóan hat sok Asperger-szindrómás gyerekre, a hétköznapi kommunikációs helyzetek “tét nélküli” begyakorlása gördülékenyebbé teszi kommunikációjukat éles helyzetekben is. Nemcsak Aspergeresek, de figyelemzavar-vezetőtünetű ADHD-sek is hasonlóan használhatják, hiperaktív gyerekek pedig konfliktushelyzetek szimulálásából tudnának legtöbbet tanulni. Tudomásom szerint ilyen játék még nem érhető el magyarul, pedig egy “virtuális játszótér” nyilvánvalóan olcsó, hatékony és élvezetes fejlesztő eszköz lenne. A fejlesztő játékok harmadik kategóriájába az olyan, kognitív alapon működő játékok tartoznak, mint a nemrég elkészült magyar ASDKVÍZ. Itt kérdésekre válaszolva, egyszerű sorba rendezős feladatokat elvégezve lehet tesztelni és fejleszteni tudásunkat a következő 8 témában: Gondolatok és érzelmek, Tulajdonságok és viselkedések, Kommunikáció és szocializáció, Önálló életvitel, Munka és iskola, Tartalom értése és felidézése, Humor, Gyakorlatok kicsiknek. A témafelsorolásnál talán érzékletesebb, ha elárulom, hogy a sajtos virsli elkészítésétől az óra leolvasásán keresztül a postai nyomtatványok és munkaszerződések értelmezéséig mindennel találkozhatunk itt – és persze néhány otthoni szituáció és pár vicc megfejtése sem maradhat ki a feladatok közül. Majdnem 8 éves, autistaként diagnosztizált fiammal leteszteltem a gyerekeknek szóló részt, de neki nem sok kihívást jelentettek a feladatok, és csak néhányat csinált végig. A gyerekeknek annyi más hasonló interaktív lehetőség van a fejlődésre (pl. az egyszervolt.hu tematikusan csoportosított játékai), hogy nem hiszem, hogy közülük kerülnek majd ki az ASD Kvíz leglelkesebb felhasználói. De a felnőttektől elvárt logikai és társas készségek gyakorlására, fejlesztésére valóban kevesebb tér nyílik, és nagyon jó, hogy ebben segíteni próbálják az érintetteket. Szerintem a külsőségeken még lenne mit csiszolni, és jobban meg kellene határozni, hogy ki a célcsoport (korban, illetve az állapot súlyosságát illetően). Bár ha jobban meggondoljuk, nem is kell autisztikusnak lenni, hogy az ember elvesszen egy formanyomtatvány útvesztőiben… Így inkább a játékos kedv és a fejlődési vágy dönti el, hogy ki mennyire találja hasznosnak ezt a játékot. Kipróbálni mindenesetre érdemes, most a regisztrációtól kezdve 30 napon át ingyenesen lehet használni a rendszert. Ha szimpatizálsz a koncepcióval, bátorításképpen szavazz rá az Év Honlapja versenyen! Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút...

Read More

Neuroterápia Északon

Posted by on okt 23, 2013 in Blog, Neuroterápia |

Míg Kanadában a társadalombiztosítás fedezi az ADHD-sek fény-hang terápiájának költségeit, Finnországban egyre gyakoribb, hogy videojátékos neurofeedback terápiát írnak fel az orvosok, sőt azon dolgoznak, hogy az ún. neurojátékok egyedül, terapeuta nélkül is működjenek. Ez utóbbiról egy képes-videós riport is született, most ezt szeretném ismertetni. Dr. Ville Tapio Helsinki-i pszichiátriai központjában nem szívesen írnak fel pszichostimulánsokat az ADHD-seknek, mert félnek a visszaélésektől, és mert aggasztónak tartják, hogy egész kis kortól kezdve hosszú évekig szedni kell azokat. Az ő megoldásuk a neurofeedback-terápia, melynek legújabb eszközét, az ADHD tüneteit terapeuta nélkül is enyhítő speciális videojátékot most 790 ezer euróból tesztelik. Úgy tűnik, az északi ország a mobiltelefongyártás után az új neurogaming iparágban akar pozíciókat foglalni: arra számítanak, hogy a headsetek árának jelentős csökkenése miatt sokak számára otthoni használatra is elérhetővé válnak az agyhullámok visszacsatolásán alapuló neuro-játékok. A Helsinki Egyetemen tesztelt játékban 50 ADHD-val élő 40 alkalommal játszott a teszt-játékkal, melyben egy labdát kellett gondolatukkal mozgatni. Különböző fajta agyműködések különböző módon mozgatják a labdát, és a játék célja nemcsak az, hogy szórakoztassa a játékost, hanem az is, hogy harmonizálja agyműködését, és megtornáztassa bizonyos agyterületeit. Először elektroenkefalográffal felmérik, melyek a páciens agyának aktív, illetve inaktív területei, majd a profil alapján elkezdődhet a célzott fejlesztés. Tapio hangsúlyozza, hogy a módszer nem kiegészítő terápia, hanem a gyógyszer valódi alternatívája. A hatása azon alapul, hogy agyunk plasztikus, alakítható: ha a nap egy órájában jól működik, többszöri ismétlés révén megtanulja a helyes működés, és már terápiás helyzeten kívül is jól fog működni. Ezt sikerült alá is támasztaniuk a kísérlettel: a hamarosan publikálandó eredmények szerint az összes résztvevő állapota javult a játékon kívül is. Csak az USA 143 milliárd dollárt költött eddig az ADHD kezelésére – és a terápia nemcsak ezt, de a szorongást, a depressziót és a poszttraumás stresszt is hatékonyan orvosolja. Dr. Tapio hatalmas üzleti lehetőséget lát a neurofeedback terápiában, ami azért jó hír, mert a tudományosan már régóta hatékonynak elismert módszer elterjedését leginkább az gátolta, hogy nem fektettek elég pénzt a szolgáltatások fejlesztésébe és népszerűsítésébe. Annak felismerése, hogy a terápia automatizálható, és a terapeuta akár ki is hagyható, új üzleti távlatot ad a neurofeedback-játékoknak… Azért addig, amíg teljesen ki nem forr a módszer, és az élő, szaktudással és tapasztalattal rendelkező terapeutát valóban helyettesíteni nem tudja a gépi intelligencia, mindenképpen ajánlom a „hagyományos” neurofeedback terápiát! És egy paradoxon a végére: ismeretes, hogy a számítógépes játékok jobban vonzzák a diszharmonikus agyműködésű, szenvedélybetegségekre hajlamosabb embereket. De mi lesz, ha „meggyógyulnak” a játéktól, és nem is vesznek többé számítógépes játékot? Remélem, Tapioék nem gondolnak erre, és folytatják a fejlesztést:) Ha tetszett az írás, olvasd el Lukács Karolin neurofeedback-terapeutával készült...

Read More

Fény-hangterápia egy magyar középiskolában

Posted by on Sze 25, 2013 in Blog, Neuroterápia |

Kertayné Kőrösi Zsuzsanna Beszélgetés Kertayné Kőrösi Zsuzsa diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia szakértővel, a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium tanárával és fény-hang terapeutájával -Zsuzsa, hogyan és mikor specializálódott iskolátok disz-problémás gyerekekre? -2000-ben láttuk, hogy országosan is és a környéken is nagyon sok a disz-problémás gyerek, és alig veszik fel őket középiskolákba, illetve kibuknak onnét. Az akkori igazgatónő úgy döntött, hogy elindítjuk ezt az irányvonalat, mert nagyon fontos a gyerekek számára. Első lépésünk az volt, hogy megkerestük Meixner Ildikót. Nagyon szimpatikus volt az a néhány alapszabály, amit lefektetett, és ezután a Meixner Intézet vezetésével trénereket, tanárokat képeztünk ki. Az iskolából a tantestület fele elvégezte ezt a tanfolyamot, és így nagyjából képben voltunk, hogy milyen tünetekkel, hogyan működnek ezek a gyerekek. Az első évben csak gimnáziumi osztályba kínáltunk felvételt, aztán elindítottunk egy akkor még 9. osztálynak nevezett, szakmunkás irányultságú osztályt is. Egy évvel később ezt továbbfejlesztettük oly módon, hogy kapcsolatba kerültünk az AVS (audio-vizuális stimulációs) technikával. Az igazgatónő megismerkedett Kugyela János agytrénerrel, ő mutatta be nekünk az AVS technikát. Korábban ez elérhetetlennek tűnt, és sokan kételkedtek is benne, de én nagyon díjaztam az új technikát. Ennek volt köszönhető, hogy a vezetéssel együtt elindultunk ebbe az irányba. -Személyesen kipróbáltátok, vagy hogyan győződtetek meg róla, hogy hatékony? -Persze, kértünk egy tanfolyamot. János nagyon sok mindent megmutatott nekünk, különböző teszteket végeztünk el, láttuk, hogy ez egy nagyon jó dolog saját magunk számára is, világos, hogy akkor a gyerekek számára is. Miután elvégeztük a tanfolyamot, elindítottuk a fény-hang terápiát az iskolában úgy, hogy János segítségével egy 18 helyes stúdiót rendeztünk be. Ez 2001-ben volt, és azóta működik is. Órarendi keretben foglalkozunk a gyerekekkel azokban az osztályokban, ahol tudjuk biztosítani a trénert heti 2-3 alkalommal. -Ez egy 45 perces óra? -Nem, az órának csak egy része, egy 20 perces vagy 25 perces program. Év elején úgy indul el, hogy a szülők engedélyével a gyerekkel csinálunk egy fény-hang tesztet, amit a trénerek kiértékelnek, és nagyjából elkészítik a csoportnak szóló programsort. Azt gondolom, hogy tökéletesen működik és szeretik a gyerekek. Vezetünk egy dossziét, amiben a gyerekek adatait tároljuk és azt, hogy mikor, milyen kezelést kaptak a gyerekek. Ez egész esztendőre szól, kikérjük a szülők véleményét is a program elején és a program végén is, ezeket össze lehet hasonlítani. Innen ismerjük a fény-hang terápia hétköznapi eredményeit, pl. azt, hogy a fáradékonyság megszűnt a gyerekeknél, vagy legalábbis nem olyan mértékű, mint korábban volt. A délutáni tanulás sokkal gyorsabban megy, leszoktak a délutáni alvásról. Egymásra sokkal jobban tudnak figyelni, tehát a mentális állapotuk is a helyére került. Hozzátartozik a történethez, hogy a tanulmányi eredményük is javulhatott, de ez gyerekfüggő. Van olyan gyerek, aki a megmaradt idejét és energiáját nem arra fordítja, amire kellene, tehát nála tanulmányi eredmény-javulást nem tudtunk észlelni, viszont azt is...

Read More

Dr. Máté Gábor, egy holisztikus szemléletű orvos az ADHD-ról 1.

Posted by on aug 28, 2013 in Ajánlat, Blog, Nevelés | 3 comments

Néhány hét múlva megjelenik dr. Máté Gábor Szétszórt elmék – Új gondolatok az ADHD eredetével és gyógyításával kapcsolatban c. könyve. Az orvos-szerző talán nem ismeretlen a magyar olvasók számára: 2 éve jelent meg A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket!, tavaly pedig A sóvárgás démona – Ismerd meg a függőségeidet! c. műve. Az elsőben a rák és az autoimmun betegségek, a másodikban a szenvedélybetegségeket helyezi pszichológiai, sőt szociológiai kontextusba. Ahogy írja A test lázadásában: „Ha megelégszünk azzal a nézettel, hogy a betegségek – a mentális vagy a fizikai kórok – elsődlegesen genetikus eredetűek, lehetővé válik, hogy elkerüljük a zavaró kérdéseket annak a társadalomnak a természetéről, amelyben élünk. Ha a „tudomány” felhatalmaz bennünket arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk a szegénységet, az ember alkotta mérgeket vagy az eszeveszett és stresszel teli társadalmi kultúrát mint a betegségek okozóit, csak egyszerű válaszok felé fordulhatunk: farmakológiai és biológiai válaszokhoz. Egy ilyen megközelítés segít igazolni és konzerválni a fennálló társadalmi értékeket és struktúrákat. Ez sok esetben még jövedelmező is lehet.” Könyveiben Selye János nyomdokain haladva igazolja, hogy a stressz olyan tényező, mely nemcsak lelki, de testi problémákat is okoz. Ehhez a nyugati orvostudomány eszközeit használja fel, bizonyítva, hogy a holisztikus, biopszichoszociológiai megközelítés nemcsak a keleti, filozófiaibb alapú orvostudomány talajáról lehetséges: az elmélethez szükséges információk léteznek, csak egységes rendszerbe kell őket szervezni. Egyik fontos tézise, hogy a testi-lelki életminőséget romboló stressz sokszor a gyerekkori szenvedésekben vagy a konfliktusokra adott hibás válaszokban gyökerezik, melyek jellegzetes hiedelmekhez és magatartásformákhoz vezetnek. A rákbetegnél pl. gyakran megfigyelhető a harag visszatartása a „szerethető személyiség” képének fenntartása érdekében, és ilyenkor mintha a test figyelmeztetne, „lázadna” ez ellen az egyensúlyi állapot megbontásával. Dr. Máté Gábor vészterhes időszakban, 1944-ben született Budapesten. 1957-ben érkezett családjával Kanadába, ahol először tanárként dolgozott, majd követte belső hangját, és orvosnak tanult. Több mint 20 éve család- illetve kórházi orvosként dolgozik, de könyvei és előadásai révén világszerte egyre ismertebb. Viszonylag későn, 55 éves korában jelent meg első könyve, a most magyarra is lefordított ADHD-témájú Szétszórt elmék, mely zajos sikert aratott. Talán ez a szerző eddigi legszemélyesebb és mégis legpraktikusabb műve: dr. Máté személyesen is érintett az ügyben (3 gyermekével együtt maga is ADHD-val él). Bár orvosként dolgozott, maga is csak 50 éves kora után szembesült ezzel a ténnyel és azzal, hogy a kezeletlen szindróma milyen káros hatással volt családi életére. Érzékeny, néhol irodalmi stílusban megírt gondolatait és betegeivel folytatott beszélgetéseit jól ellenpontozzák a releváns tudományos kutatásokról szóló beszámolók és a gyakorlatias tanácsok. Nézeteit gyakran “középutasnak” címkézik: nem kárhoztatja az ADHD gyógyszeres kezelését (egy időben maga is szedett Ritalint), de felhívja a figyelmet arra, hogy az igazi megoldást a szülői gondoskodás és a társas kapcsolatok stresszmentessé válása, érzelmi tudatosságunk fejlesztése jelentené. Nem arról van szó, hogy a szülők rosszak vagy...

Read More

Sikeres vállalkozók közös vonása: zűrös tinédzserkor

Posted by on Már 12, 2013 in Hírek |

Egy kutatás feltárta, hogy a Mark Zuckenberg vagy Steve Jobs típusú sikeres innovatív vállalkozók nemcsak a magas IQ-jukban és jó családi hátterükben hasonlítanak egymásra, hanem abban is, hogy fiatal korukban a törvényt sem tisztelték. Ha az olyan önfoglalkoztató vállalkozókat nem tekintjük, mint a könyvelők és a vízvezeték-szerelők, a vállalkozók 50%-kal többet keresnek, mint az azonos területen, azonos képzettséggel alkalmazottként dolgozók. Yona Rubinstein, a London School of Economics and Political Science kutatója és Ross Levine professzor arra volt kíváncsi, milyen szociológiai és pszichológiai jegyekben osztoznak azok, akik új, kockázatos tevékenységbe vágnak, és kreativitásuk függetlenként anyagi sikert hoz számukra. A National Longitudinal Survey of Youth reprezentatívnak tekinthető mintája 12 686 ember életútjának fő adatait tartalmazza; az alanyok 14 és 22 év közöttiek voltak 1979-ben, a kutatás kezdetekor. A kutatók szerint nem meglepő, hogy a sikeres vállalkozók olyan személyiségvonásokban osztoznak, mint a magas IQ, a stabil, átlagnál jómódúbb családi háttér, a különösen magas önértékelés és magabiztosság. Egy kevésbé pozitív közös vonást is találtak: a később sikeresek közül sokan agresszívan viselkedtek, és komoly bajba kerültek tinédzserkorukban. Nem féltek áthágni a szabályokat, erőszakkal szereztek meg dolgokat, vagy kisebb kábítószerügyletekben találták őket bűnösnek. Ha tetszett a cikk, olvass el egy másik hasonló témájút...

Read More