Hogyan lehetünk nyugodtabb és összeszedettebb anyák?

Posted by on Júl 16, 2014 in Blog, Nevelés |

Bő egy hónapja ismertettem egy tudományos közleményt, mely arról szólt, hogy ADHD-s gyerekek szülei hatékonyan képesek csökkenteni stressz-szintjüket és képesek gyereküket megfontoltan nevelni egy bőrellenállás-mérő és pár digitális eszköz segítségével. Van azonban egy olyan módszer, mely technikai segédeszközök nélkül is biztosítja ezt a hatást: a mindfulness gyakorlatokról van szó, melyek segítségével fejleszthető a stresszkezelésünk, és figyelmünk irányíthatóbbá válik. A 8 hetes MBSR (Mindfulness-Based Stress Reduction) program mintájára dr. Cassandra Vieten pszichológusnő által kifejlesztett Mindful Motherhood programról van szó, melyről egy kutatás kimutatta, hogy várandós nőknél 20-25%-kal képes csökkenteni a szorongást és a stressz-szintet. A hatás egy jelentős része a gyakorlás után 3 hónappal is fennmaradt. Ha már van van gyermekünk, nehezebb belevágni egy ilyen programba, már csak azért is, mert ehhez el kell ismernünk, hogy nem jól csináljuk a dolgokat szülőként – különben miért is kellene változtatni? De mint dr. Vieten Mindful Motherhood – Staying Sane During Pregnancy and Your Child’s First Year c. könyvében szerepel, a jó hír az, hogy nem kell megváltoznunk, csak tudatosabban kell olyannak lennünk, amilyenek vagyunk. Akkor mégis miért változna meg bármi is körülöttünk, tehetnénk fel a logikus kérdést. A válasz: a megnövekedett tudatosság révén észlelünk majd olyan dolgokat, amiket korábban nem (pl. jobban felismerjük belső állapotainkat, és előbb kérünk orvosi segítséget), nem azonosítjuk magunkat egy-egy rossz hangulatunkkal, mert számon tarjuk a jókat is (így nem fenyeget a depresszió veszélye), nem szokásaink rabjaként, robotpilóta üzemmódban döntünk bizonyos helyzetekben (és akkor tényleg tudjuk képviselni, amit szeretnénk). Kultúránk “gondolkodós” kultúra, ahol gyakran a szőnyeg alá söpörjük, nem éljük át a maga teljességében testi és lelki érzeteinket. De paradox módon mégse jó értelemben véve gondolkodunk annyit (i.e. problémákat oldunk meg az eszünkkel), az idő nagy részében a “mi lett volna, ha“, a “mi volna, ha“, illetve a “miért nem úgy vannak a dolgok, ahogy szeretném” típusú kérdések csapdájában őrlődünk. A mindfulness segítségével kiszabadulhatunk ebből az ördögi körből, mert folyamatosan kapcsolatban maradhatunk a realitással és belső központunkkal. A Mindful Motherhood program három fő eleme a releváns fogalmak (pl. együttérzés másokkal és önmagunkkal, kapcsolódás, attitűd, tudatosság) újragondolása, a jógagyakorlatok és a meditatív-kontemplatív tevékenység (a könyv a légzésfigyeléstől a test pásztázásán keresztül az élmények, érzetek tudatosítási technikáiig 25 gyakorlatot tartalmaz). A szerző szerint a várandósság ideális időszak a mindfulness gyakorlatok elkezdéséhez, mert ilyenkor amúgy is szorosabb kapcsolatban vagyunk testi és lelki érzeteinkkel, és szeretnénk valami pluszt adni születendő gyermekünknek. De azt gondolom, hogy egy sajátos nevelési igényű gyermek nevelése is ugyanilyen jó ok lehet, mivel a gyermek fejletlenebb idegrendszere miatt sokáig tükörként jelzi vissza belső egyensúlyunkat. Ha önmagunkban fejlesztjük a végrehajtó funkciókat és a lelkierőt, ezt a tudást automatikusan adjuk át gyermekünknek is! Azért is tartom fontosnak, hogy ilyen finom eszközökkel, közvetve is “kezeljük” gyermekünk pszichés problémáit, mert túl direkt módon...

Read More

Akadályok a baba útjában – veszélyforrások később is

Posted by on ápr 23, 2014 in Blog | 1 comment

Nemrég a Dívány internetes site-on jelent meg egy érdekes cikk 7 meglepő ok, amiért nem jön a baba címmel, mely a Huffington Post cikke alapján a következőket sorolja fel mint a fogamzást nehezítő tényezőket: 0-s vércsoport (mert természetesen magas az FSH hormon szintje); károsodott spermium (ha 25% feletti a károsodott spermiumok aránya, szinte lehetetlen a megtermékenyítés); alacsony D-vitamin szint (ez a nemi hormonok működésére is hatással van); rossz anyagból lévő kulacs (sok műanyag BPA-t, vagyis biszfenol A-t tartalmaz); állati táplálékok (PCB-t tartalmazhatnak); vérző fogíny (a szervezet gyulladásos folyamataira utal); elektromágneses sugárzás (az elektromos és mobil eszközök, illetve a wifi még a DNS-ben is kárt tehet). Két ok miatt tartom figyelemre méltónak ezt a cikket. Egyrészt, mert kiderül belőle, hogy tudományosan igazolt jó néhány környezeti stresszor hatása a születendő életre, de ez a tény még egyáltalán nem épült be a köztudatba. Ahogy a cikk is utal rá, a könyökünkön jön ki, hogy ha valaki gyereket szeretne, akkor nem szabad stresszelnie, de ritkán tanácsolják az orvosok azt, hogy óvakodjanak a műanyag palackoktól, mert ugyanolyan stresszterhelést jelenthetnek, mint a szorongás vagy a konfliktusos párkapcsolat. (És hogy mennyire így van, jól mutatja, hogy a cikket kommentelők mind hitetlenkedtek is a cikk tartalmán, persze mindenki a saját intellektuális szintjének és temperamentumának megfelelően…) Másrészt a cikkben ugyan nem szerepel, de a listán szereplő tényezők nemcsak a fogamzást nehezítik, de a fejlődő magzat idegrendszerére is negatív hatást gyakorolnak. Mint az a Figyelemkontrollon idézett más kutatásokból kiderül, az autizmus és az ADHD kockázatát jelentősen növeli az alacsony D-vitamin szint, a BPA tartalmú anyagok (nemcsak a kulacs), az elektromágneses sugárzás, vagy bármilyen gyulladás, aminek esetleg még annyi jele sincs, mint egy vérző fogíny. Lehet tehát, hogy sikerül teherbe esni, és a szervezet „bevállalja” a kompromisszumos magzatot, de később valószínűsíthető valamilyen ún. oxidatív stressz okozta károsodás, ami ugyanolyan súlyos is lehet, mint az emocionális stressz okozta probléma. Mindkét fajta stressz nyomot hagy a szervezetben, sokszor magát a DNS-t vagy a gének expresszióját (konkrét kifejeződését, működését) módosítják. Joachim Bauer neurológus, A testünk nem felejt című könyv írója szavaival: „Emberi kapcsolatainknak és életmódunknak meghatározó szerepe van abban, hogy mi játszódik le bennünk biológiai szinten, sőt még abban is, hogy mely génjeink aktivizálódnak az idegrendszer közreműködésével.” Ezek a stresszhatások általában kumulatívak, ami önmagában is megmagyarázhatja, miért sokkal nagyobb az idegrendszeri problémákkal születő gyerekek aránya az idősebb szülőknél, mint a fiatalabbaknál. A tudomány már egy lépéssel előrébb is tart ennél, mert azt is tudjuk, hogy biológiai szinten mi történik. Egy friss origo cikkben olvashattuk, a korábbi feltételezésekkel szemben a spermiumok RNS-ei, melyek tárolják a felnőtt ember által átélt stresszek lenyomatát, képesek bejutni a petesejtekbe, így adják tovább a felnőttek stressz-terhelését a magzatnak. Sőt,„nem csupán hirtelen stressz által okozott tulajdonságok öröklődhetnek, hanem hosszabb folyamatok...

Read More

„A gyerek csak akkor tud valamiben fejlődni, ha szeretettel, jókedvvel, élvezettel csinálja” – beszélgetés Csíki Mariann gyermekjóga-oktatóval

Posted by on feb 5, 2014 in Blog, Mozgás |

-Szeretettel köszöntlek, Mariann, és arra kérlek, hogy pár szót mondj magadról. Tudom, hogy a gyerekjóga-körökben ismert vagy, már csak a könyved miatt is, de a honlap olvasói között biztos sokan vannak, akik még nem hallottak Rólad. Hol dolgozol most? -Köszönöm szépen a meghívást. Óvónőként dolgozom a mindennapokban, tehát reggel elmegyek az óvodába, elvégzem a középső csoportommal az óvodai feladatokat, és utána járom a várost, a jógaközpontokat, az óvodákat, ahol mozgásfejlesztő órákat és gyermekjóga órákat tartok különböző életkorú gyerekeknek, tiniknek. Hétvégente pedig szakembereket képzek ki a gyerekjóga módszerére. -Mikor találkoztál először a gyerekjógával és magával a jógával? -14 éves koromban kezdtem el jógázni, és azonnal éreztem, hogy ez kell nekem. Kamaszként mindent csináltam, amit a többiek nem, és ezzel kezdtem el kompenzálni. Nagyon jól sikerült a kompenzálás:) Egy jógatáborban – ahol 300 ember volt, anyukák-apukák és gyerekek – éreztem úgy igazán, hogy mennyire jó a gyerekeknek a gyerekjóga. A szülők szerettek volna átöltözni a jógához, vagy mozdulatlanok lenni, de a gyerekek lógtak vagy az anya, vagy az apa nyakán. Én hátulról néztem az oktatót, és közben a gyerekeket próbáltam motiválni, hogy ők is mozogjanak, hagyják békén a szüleiket – mi is jógázzunk. És akkor ott a többiek megjegyezték, hogy milyen jól csinálom ezt, „mi lenne, ha óvónő lennél, mert ez olyan jól megy neked”. Gondoltam, ha lesz óvónői képesítésem, akkor nyugodtan csinálhatom. Az óvónői diplomámat gyermekjógából írtam, amin nagyon meglepődtek; egyetlenegy szakirodalmat tudtam csak felmutatni. De sikeres lett, és ezt a szakdolgozatot találta meg a kiadó egy könyvtárban. Azt mondták, hogy mi lenne, ha írnék ebből egy könyvet. Aztán felkeresett egy jógaközpont, hogy mi lenne, ha ezt oktatnám, és így tartok itt, ahol most tartok. A cél az, hogy legyen egy saját kis gyermekjóga fejlesztőházunk, amiben a gyerekek jógázhatnak, és ha esetleg problémáik vannak, fejlődhetnek. Ehhez születik most meg a napokban a Gyermekeink Mozgásáért Egyesület, amelynek az elnöke én leszek, és amit több jógaoktató kollégámmal fogunk megszervezni. -Sok sikert kívánok az Egyesület működéséhez. Mondtad azt, hogy jót tesz a gyerekeknek a jóga, hogyan képzeljük ezt el? -A jóga Indiából ered. Úgy született meg, hogy a jógik figyelték a természetben az állatokat, hogy hogyan megy egy krokodil, hogy mit csinál egy kobra, hogyan nyújtózkodik egy tigris. És mivel az indiai gyakorlatoknak a jógapozícióknak a nevei eredeti szanszkrit nyelven magára az állatra utalnak, tehát nyúlpóz, oroszlánpóz, hattyúpóz. -Tehát nem fantázianév. -Nemcsak egyszerű fantázianév, és maga a mozdulat is hasonlít az állatnak a jelleméhez. És mivel a gyerekek nagyon szeretnek játszani – a lételemük a játék -, ha az ember elmesél egy mesét, és azt drámajátékként előadja mindenféle jelmez nélkül, a gyerek azonnal benne van a mesében, hogy jön Indiából a tigris, aki megmenti a hercegnőt. És azonnal jógapózban van. A gyereknek fogalma...

Read More

Szoptatással az autizmus ellen?

Posted by on nov 12, 2013 in Blog, Hírek |

Egy új hipotézis szerint az alacsony IGF (insuline growth factor, inzulin növekedési faktor) szint az autizmus biomarkereként szolgálhat, és előrejelezheti az autizmus kockázatát. A szoptatással bizonyos mértékig kompenzálni lehet a hiányért. Dr. Gary Skinman, a Touro College of Osteopathic Medicine kutatója szerint sok kutatás bizonyítja az autizmus és az IGF kapcsolatát. Az IGF szerepet játszik az agysejtek normális növekedésében és fejlődésében azáltal, hogy a mielintermelő sejteket stimulálja. A mielin az idegrostok körül fejlődő “szigetelőanyag”, mely segít, hogy az üzenet eljusson a célhoz, és a fizikai (mozgás) illetve mentális funkciók (szenzoros észlelés, gondolkodás, érzések) jól működjenek. Dr. Skinman javasolja, hogy születéskor mérjék meg a köldökzsinórvér IGF szintjét, és vizsgálják meg a csecsemőket 18 illetve 36 hónapos korukban, jelentkeznek-e náluk autisztikus tünetek. Amennyiben a hipotézis beigazolódik, és az IGF szint előre jelzi a kockázatot, alacsony IGF-szintű köldökzsinórvér esetén fel kell hívni az anya figyelmét arra, hogy szükség van az IGF pótlásra szoptatással vagy más úton, pl. tejalapú kiegészítő segítségével. A Medical Hypotheses c. szaklapban megjelent cikk angol összefoglalója itt...

Read More

Mindfulness a nevelésben

Posted by on okt 30, 2013 in Blog, Neuroterápia, Nevelés |

A mindfulness meditáció a napjainkban legtöbbet kutatott meditációs forma: a Figyelemkontrollon már több ízben is írtam arról, hogy bizonyíthatóan javítja a gyerekek koncentrációs képességét, a munkamemóriát, a végrehajtó funkciókat, és nem mellesleg még a hangulat javítására is alkalmas. Az ADHD-val kapcsolatban legutóbb egy webináriumon beszélt róla dr. Lydia Zylowska, a UCLA Mindfulness Awareness kutatóközpontjának vezetője, a The Mindfulness Prescription for Adult ADHD c. könyv szerzője. Kiemelte, hogy a mindfulness meditáció mint alternatív módszer a belső erőforrások fejlesztését tűzi ki célul, és gyakorlója mintegy önmaga coach-ává válhat. Szerencsére már nem csak angolul lehet hallani a témáról: dr. Szondy Máté tavaly megjelent könyve, a Megélni a pillanatot – Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája c. könyve pl. kitűnő bevezetés. A tudatos jelenlétnek 5 fontos összetevője van: a jelen pillanatra irányított tudatos figyelem, ítélkezésmentesség, reaktivitás-mentesség (nem automatikusan válaszolunk a helyzetekre, hanem tudatosan), kíváncsiság és elfogadás. Gondoltad volna, hogy időd 47%-ában nem arra figyelsz, amivel éppen foglalkozol? (Ha ADHD-s vagy, akkor ez a szám sokkal magasabb…) Ha azt nézzük, hogy az 1990 és 2008 között eltelt 28 év alatt becslések szerint 350%-kal nőtt meg a fogyasztott információ mennyiség, nem is csoda, hogy egyre gyengébb a tudatos jelenlétünk. Pedig a szétszórtság nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy felszínesen ismerjük meg a világot, hanem azzal is, hogy a zabolátlanul önmagunkban bolyongó figyelmünk káros képzeteket, gondolatokat szül és erősít meg, melyek aztán szorongáshoz, depresszióhoz is vezethetnek. Ezért lehet, hogy e betegségek kezelésében még a gyógyszeres terápiáknál is hatékonyabbnak bizonyultak a mindfulness-alapú terápiák (MBSR – Mindfulness Based Stress Reduction, mindfulness-alapú stresszcsökkentés, MBCT – Mindfulness Based Cognitive Therapy, mindfulness-alapú kognitív terápia, ACT – Acceptance and Commitment Therapy, Elfogadás és elköteleződés terápia). Úgy tűnik, a lélek gyógyításának tudománya elérkezett egy új paradigmához: nem a problémák kibeszélése (analitikus terápia), vagy a pozitívumokra koncentrálás (pozitív pszichológia) a legjobb megközelítés, hanem az, ha megtanulunk a világra ítélkezésmentesen nézni. Nem a problémákat kell tehát megoldani vagy eltagadni, hanem a problémákhoz való viszonyunkat kell kevésbé szenvedélyessé tenni. De nem szükséges ahhoz buddhistává válni, hogy életünket egyfajta színdarabként lássuk – ez a szemlélet már egy 8 hetes MBSR tanfolyamon is elsajátítható. Jelenleg Magyarországon főleg krónikus betegek élnek ezzel a lehetőséggel, mely ha gyógyulást nem is hoz, jobb életminőséget és immunválaszt biztosít. Pedig a módszerre mindenkinek, élete minden szakaszában szüksége lenne, és az USA-ban már ki is dolgozták a várandóság alatt végezhető MBCP-t (Mindfulness Based Childbirth and Parenting, mindfulness-alapú szülés és szülőség), valamint a gyerekek MBSR-jét és MBCT-jét is. A belső önszabályozás fejlesztésére, a tudatos jelenlét gyakorlására leginkább az ADHD-s gyerekeknek lenne szükségük, mint arra dr. Szondy Máté is kitér könyvének egy alfejezetében. A szétszórt elmékben olvashattuk, hogy a csecsemő és a kisgyermek visszatükrözi szülei feszültségeit és szorongásait, és a gyermek személyisége később is az empatikus, figyelmes,...

Read More