Csecsemők gyulladásos megbetegése idegrendszeri zavart okozhat

Posted by on okt 22, 2013 in Blog, Hírek |

Eddig is ismert volt, hogy a terhesség és a csecsemőkor gyulladásos megbetegedése hatására tartós idegrendszeri zavar alakulhat ki, de az Ohio Állami Egyetem kutatói most azt is feltárták, milyen folyamat játszódik le ilyenkor. 3 napos egereket (ami idegrendszeri fejlettség alapján az emberi terhesség harmadik trimeszterének második felének felel meg) E. coli vírussal fertőztek meg. Az egerek 3 nap alatt meggyógyultak a vírusfertőzésből, de két hónapos korukban (ami embernél fiatalkort jelent) mozgáskoordinációs problémák és hiperaktivitás jelentkezett náluk. Agyukban a normálisnál alacsonyabb volt az idegrostokat védő mielin-burok vastagsága. Dr. Jonathan Godbout, az idegtudományok professzora szerint ez annak tudható be, hogy a korai fertőzés során az agy a fejlődés helyett a gyulladás legyőzésével volt elfoglalva, így azok az idegsejtek, melyek a mielint termelték, nem jutottak hozzá a működésükhöz szükséges vashoz. Dr. Godbout szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősítsék: a csökkent mielinizációval összefüggésbe hozott emberi skizofrénia és autizmus is hasonló módon, a mielin-termelődést megváltoztató gyulladások hatására alakul ki. A professzor valószínűsíti, hogy az anya egészséges, antioxidánsokban gazdag táplálkozása a várandósság és a szoptatás idején csökkentheti az agyban zajló gyulladási folyamatokat. A kutatás angol nyelvű összefoglalója itt olvasható. Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe A lázas állapot várandós korban megduplázza annak esélyét, hogy a gyermek autizmussal születik vagy megkésett lesz a fejlődése!...

Read More

A várandósság alatti vitaminellátottság befolyásolja a gyerek intelligenciáját és viselkedését

Posted by on okt 16, 2013 in Blog, Hírek |

Az anya vitamin-ellátottsága várandósság és a szoptatás alatt hosszú távon meghatározza az agyfejlődést és a kognitív teljesítményt, állítják kutatók 5 éves kutatásuk alapján. A NUTRIMENTHE projekt több száz európai kisgyerekes családnál figyelte meg a B vitamin, a folsav, az anyatej, a vas, a jód és az omega-3 hatását a gyermek kognitív, érzelmi és viselkedési jellemzőire születéstől 9 éves korig. Azt találták, hogy a terhesség első három hónapjában szedett folsav csökkenti a viselkedészavar tüneteit, és a halolaj is hasznos: omega 3 tartalma az agysejtek építőanyaga, jódtartalma pedig a gyerekek olvasási készségét javítja. A tápanyagokon kívül szerepet játszik meg a szülők iskolázottsága, szocio-ökonómiai státuszuk, koruk, valamint az anya és a gyerek genetikai háttere. Ez utóbbi befolyásolja a tápanyagok felszívódását és átvitelét a terhesség és a szoptatás idején. Dr. Critsina Campoy professzor, a kutatás vezetője így foglalta össze az eredményt: “próbáljunk minőségi módon táplálkozni a terhesség alatt és a gyerek csecsemőkorában, ha lehet, szoptassuk is, mivel ez pozitív hatással jár később, a gyerekkorban. A jövőben a genetikai kutatásoknak magukban kell foglalniuk az anya és a gyerek genetikai változatait, hogy a legjobb tanácsot tudjuk adni. Ez egy viszonylag új és sok kihívást rejtő terület!” A kutatás angol összefoglalója itt...

Read More

Szétszórt elmék – dr. Máté Gábor könyvéről

Posted by on okt 9, 2013 in Blog, Nevelés |

Szétszórt elmék című könyvének magyarországi megjelenése kapcsán néhány hete személyesen is találkozhattunk dr. Máté Gáborral, és meggyőződhettünk róla, hogy élőben is hiteles, bölcs és szórakoztató. De miről is szól maga a könyv, melyet 1999-es kiadása óta már 20 nyelvre fordítottak le? Milyen újdonságot hoz szemléletében? Ezt próbálom meg az alábbiakban összefoglalni, a teljesség igénye nélkül. 1. Mi az ADHD? A jelenleg domináns nézet szerint betegség, melyet gyógyszerrel és célzott viselkedésterápiával lehet kezelni. Dr. Máté szerint azonban fejlődési zavar, melyet úgy lehet enyhíteni, hogy a társadalomba lépő gyermek környezetét barátságosabbá, befogadókészebbé formáljuk. 2. Hogyan alakul ki az ADHD? Dr. Máté orvos, és maximálisan elfogadja a neurobiológiai zavar modelljét, de nem áll meg ezen a ponton, és felteszi a kérdést: miért alakul ki az agy hibás működése, és hogyan lehet jó irányba befolyásolni a folyamatokat? Véleménye szerint valóban megfigyelhető az esetek családon belüli halmozódása, de az általa genetikai fundamentalizmusnak nevezett modellel szemben azt állítja, hogy nem maga az ADHD öröklődik, csupán az arra való hajlam, a környezetre való fokozott érzékenység. Ennek talaján kialakulhat egy ADHD-s, de akár egy kreatív, jól funkcionáló személyiség is! 3. Releváns-e az ADHD társadalmi háttere?  Felgyorsult korunkat a gyerekek társas éretlenségéért, zavaraiért hibáztató nézetek több nevelési elméletben is jelen vannak (l. Kim John Payne vagy Vekerdy Tamás művei), de kifejezetten az “ADHD tudományban” nem. A tágabb társadalmi kontextus negatív hatásának említése, a kérdés bio-pszichológiai szintről szociológiai szintre való emelése újításnak számít. Dr. Máté szerint korunk még a felnőtteket is “ál-figyelemzavaros” állapotba hozza, ami külön nehezíti, hogy a gyerekek pozitív mintára tudjanak ráhangolódni. 4. Hogyan neveljük az ADHD-s gyereket? Az intézményekben dolgozó szakemberek a gyógyszerek mellett általában a folyamatos értékelő visszajelzéseket adó szülői magatartást tartják a leghatékonyabbnak. Dr. Máté ehelyett a gyerek belső életének mechanizmusainak megértését hangsúlyozza: hogyan alakul ki a szülő adekvát reakcióinak hatására a világ dolgai iránti figyelme és a vágy, hogy ennek aktív részese legyen (motiváció), hogyan működik az ellenakarat. Ez utóbbit nem szabad se erős akaratnak, se letörendő dacnak tartanunk: inkább olyan védőburok ez, mely a gyerek önállóságát, szülőnek-be-nem-hódolását őrzi mindaddig, míg nyilvánvalóvá nem válik valódi akarata. Dr. Máté szerint a jutalmazási rendszer kiépítése nem hasznos, sőt inkább káros is a belső fejlődés szempontjából, mivel az ilyen típusú ösztönzés nem teremt igazi belső motivációt a tevékenység iránt, és hatása rövid távú. 5. Hogyan fejlődjenek a szülők? – A Szétszórt elmékben a szülők önfejlesztése is kiemelt szerepet kap. Mivel dr. Máté szerint a gyerekek inkább visszatükrözik, mint generálják szüleik belső feszültségét, a felnőtteknek szükségük van önmaguk fejlesztésére, inter- és intraperszonális problémáik rendezésére. A genetikai modell diszkreditálta azokat a korábbi (és a szülők körében népszerűtlen) felvetéseket, hogy a szülők bármilyen módon felelősek gyermekük ADHD-s tüneteiért, így a szerzőtől nagy bátorságra vall, hogy (bár más formában, de)...

Read More

A krónikus agressziót a várandósság és a kisgyermekkor alatti ellenséges környezet okozza

Posted by on Sze 25, 2013 in Blog, Hírek |

Két kanadai kutatás azt találta, hogy az anya várandósság alatti, illetve a kisgyermekkor alatti ellenséges környezete olyan génkifejeződéseket indukál, melyek felnőttkorban krónikus agresszív viselkedést okoznak. Az egyik kutatásban, melyben dr. Richard E. Tremblay,a Montreáli Egyetem professzora négy gyulladásjelző biomarker (cytokin) szintjét mérte meg férfiak vérében, felfedezte, hogy ez a 6 és 15 éves koruk között normális agresszió szinttel bíróknál magasabb volt, mint az agresszív viselkedésűeknél. Az agresszív férfiaknál olyan DNS-változásokat figyeltek meg, melyek epigenetikusak, tehát a környezet hatására lépnek fel. A McGill Egyetem professzora, dr. Moshe Szyf szerint a magzati és kisgyermekkori környezet alakíthatja ki az agresszív magatartást, amit állatokkal végzett kutatások is alátámasztanak. Az agresszív múltú férfiak közös vonása, hogy hasonló karakterű az édesanyjuk. Általában alacsony végzettségű fiatal nőkről van szó, akiknek pszichés problémájuk is van, és szenvedélybetegek. A kutatás adatait 32 személy életének majdnem 30 éven át történő követése szolgáltatta A kanadai lakosság csupán 4%-a tartozik a hátrányos helyzetű csoportba, így nehéz volt megtalálni az alanyokat. Jelenleg már a 3. generáció életét tanulmányozzák, és sok visszatérő elemet találnak. A kutató azonban optimista, mert véleménye szerint ha bebizonyosodik a magzati kor kulcsszerepe, a megfelelő védőprogramokkal hatékonyan csökkenthető a krónikusan agresszív emberek száma. A kutatás angol összefoglalója itt található. Ha tetszett az írás, olvass el egy másik hasonló témájút is, melynek címe Dr. Máté Gábor, egy holisztikus szemléletű orvos az ADHD-ről...

Read More

Ki a felelős a fejlődési zavarokért?

Posted by on jan 16, 2013 in Ajánlat, Nevelés | 2 comments

Mikor befejeztem az előző posztom megírását, rögtön eszembe jutott, hogy sok szülő keserűséget érezhet annak olvastán, és azt gondolhatja, hogy szép-szép ez az új neurobiológiai megközelítés, de a végén ez is csak azt hozza ki, amit a szomszédok szoktak mondani, vagyis hogy azért ilyen a gyerek, mert nincs megnevelve…És igen, az Üdvözöllek a gyereked agyában című könyvben tényleg az áll, hogy „Jó neveltetési feltételek mellett ezeknél a gyerekeknél sok tekintetben még jobb eredményt is el lehet érni, mint a pitypang természetűeknél.” Azt gondoltam, némi magyarázatra szorul, hogyan jelent ez mégis egész mást, mint a szomszédok véleménye. Az autistákat és ADHD-seket segítő szakemberek álláspontját jól fejezi ki a következő néhány üzenet a szülőknek (az Iránytű – Információs csomag autizmussal diagnosztizált gyermekek szüleinek c. 2008-as AOSZ-kiadványban ez az első három tanács): „Ne vádold magad! Az autizmus nem a Te hibád! Az autizmus kiváltó oka még ismeretlen, de az egészen biztos, hogy a gyermek nem a „rossz neveléstől” autista. Ne keresd a felelőst gyermeked állapotáért. Ez rengeteg energiát emészt fel, amire a gyermekednek és neked is szükséged van!” Ez a szülők felelősségét hárító diskurzus nemcsak a szülők, hanem a tudomány saját bűntudatát is hivatott enyhíteni, ugyanis éppen a tudomány volt az, mely segített megerősíteni a szülőket hibáztató előítéletet. Az 1960-as években, amikor először kezdtek el komolyabban foglalkozni magatartászavaros gyerekekkel, Bruno Bettelheim Amerikában élő osztrák pszichoanalitikus nézetei váltak általánosan elfogadottá, melyek szerint az anya ridegsége, szoptatástól való elzárkózása teszi ezeket a gyerekeket ilyen deviánssá. A legjobb ellenszer a gyerek kiszakítása a családból. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ma is gyakori, hogy a gyerek miatt felkeresett pszichológus a szülőt diagnosztizálja pl. neurotikusnak. Ez tudományosan alaptalan, ui. -mint az Üdvözöllek a  gyereked agyában c. könyvben is szerepel – a „nehéz gyerekek” viselkedésére adott reakció természetesen más, mint a normális idegrendszeri fejlődésű gyermek viselkedésére adott, tehát nem az anyát minősíti – aki egyébként lehet neurotikus is–, hanem a helyzetet. Amit kezelni kell, de ennek nem a legjobb eszköze a kliens lelki nyugalmának további megzavarása.) Bettelheim szemlélete azért is terjedhetett el könnyen, mert összhangban állt a tipikus gyermeket nevelők hétköznapi tapasztalataival: az ő gyermekük valóban akkor viselkedik úgy, ha keveset/rosszul foglalkozik vele a szülő… Hamar bebizonyosodott azonban, hogy az elmélet nem tartható (pl. mert egy anyának lehet neurológiailag tipikus és neurológiailag atipikus gyermeke is), és több kárt okoz a családoknak, mint hasznot. Így a hivatalos beszédmód 180 fokos fordulatot vett, és szinte tabuként kezelte/i a szülők felelősségének kérdését – ami azért probléma, mert ha a szülők úgy érzik, az ő szerepük csekély a helyzet megoldásában, kevésbé tudják mozgósítani erőforrásaikat. A helyzet a sok alternatív módszer megjelenésével napjainkban változóban van, de szerintem fontos lenne egyértelműen tisztázni a kérdést. Lényeges lenne pl. megkülönböztetni az atipikus fejlődések „kiváltó okát” és...

Read More