Alternatív módszerek az ADHD kezelésében: összefoglaló táblázat

Posted by on máj 15, 2013 in Mozgás, Neuroterápia, Táplálkozás | 1 comment

Két hete írtam a LaVonne Kirkpatrick – Rick Kirkpatrick szerzőpáros The ADD/ADHD Revolution: Treatments That Work c. 2005-ös könyvéről, és ígértem, hogy még visszatérek rá. Most egy táblázatot készítettem, mely sűrítve tartalmazza a könyv legfontosabb információit. Az összefoglalás szükségképpen szubjektív, mert a könyv adatainak értelmezésén, és nem szó szerinti idézésén alapul, de megpróbáltam kiiktatni az egyes módszerekkel kapcsolatos személyes véleményemet. Még abban az esetben is ezt tettem, amikor az új, honlapomon is ismertetett kutatások pontosítják az információkat (pl. a meditációról 2005 óta egyértelműen bebizonyosodott, hogy agyszerkezeti változásokat indít el, hosszú távú hatása van, így „progresszív módszernek” tekinthető), mert szeretném hűen bemutatni a könyvet. Csak azokat a módszereket vizsgáltam, melyeket a szerzők tudományosan – bizonyos mértékig – alátámasztottnak találtak, és amelyek Magyarországon elérhetők. Így összesen 22 módszerről lesz szó. A táblázat alatt olvashatók az egyes oszlopokhoz fűzött magyarázataim. Név Tud. biz. Legmagasabb szintű tud kutatás Átlagos hatás Progresszív-e Mennyi idő után hat Hetente mennyi idő Ár szakemberrel Szakember nélkül Neurofeedback 2,75 Kontrollált, 51 gyerek ▲▲▲ igen 5-10 alkalom 30-120 perc ▲▲▲ nem lehet Play Attention 1 Esettanulmány, 7 gyerek ▲▲ nincs adat 5-10 alkalom 60perc ▲▲▲ nem lehet Fény-hang terápia 2,75 Kontrollált, 99 gyerek ▲▲▲ hónapokig 5 hét 45-90 perc ▲▲▲ ▲ Binaurális hangok 1,5 Esettanulmány, 11 ember ▲ nem azonnal 45-90 perc nem lehet ▲ Kiropraktika 1 Esettanulmány, 7 gyerek ▲ nincs adat 5 hét 30 perc ▲▲ nem lehet Masszázs 2 Kontrollált, 30 gyerek ▲ nincs adat 9 alkalom 40 perc ▲▲ ▲ Akupunktúra 3 Kontrollált, 155 gyerek ▲▲▲ igen 10 alkalom 60 perc ▲▲ nem lehet Aromaterápia 1,5 Esettanulmány, 34 gyerek ▲ nincs adat 1 hónap pár perc nem lehet ▲ Relaxáció 2,5 Kontrollált, 34 gyerek ▲ nincs adat 3 hét 40-90 perc ▲▲ ▲ Meditáció 2 Kontrollált, 24 gyerek ▲▲ nincs adat 4 hét 40-60 perc ▲▲ ▲ Jóga 2 Kontrollált, 14 gyerek ▲ nincs adat 20 hét 90-120 perc ▲▲ ▲ Aerobik, futás 2 Kontrollált, 24 gyerek ▲▲ nem néhány hét 45-90 perc ▲▲ ▲ Tai csi 1 Esettanulmány, 13 gyerek ▲ igen 5 hét 60 perc ▲▲ ▲ Homeopátia 2 Kontrollált, 115 gyerek ▲▲ esetenként 1 év pár perc ▲▲ ▲ Vas 1 Kontrollált, 80 gyerek ▲ nincs adat 1 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Magnézium 2 Kontrollált, 75 gyerek ▲▲ nincs adat 6 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Cink 2,3 Kontrollált, 400 gyerek ▲ nincs adat 3 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Esszenciális zsírsav 1,5 Kontrollált, 65 gyerek ▲▲ nincs adat 3 hónap pár perc ▲-▲▲ ▲ Ginzeng és gingkó 2 Esettanulmány, 36 gyerek ▲ nincs adat nincs adat pár perc ▲-▲▲ ▲ L-karnitin 2 duplavak kontrollált, 24 gyerek ▲ nincs adat 24 hét pár perc ▲-▲▲ ▲ Táplálkozási reform ? Metaelemzés, 219...

Read More

Az ADD/ADHD forradalom – Hatékony kezelési módszerek

Posted by on máj 2, 2013 in ADHD világa, Mozgás, Neuroterápia, Táplálkozás |

2005-ben az amerikai iUniverse Kiadó jelentetett meg a fenti címmel egy könyvet, mely az ADHD kezelésének alternatív módjait veszi számba, és megvizsgálja az egyes módszerek tudományos megalapozottságát. Bár az „alternatív” szó terjedt el minden olyan módszerre, mely nem gyógyszeres vagy viselkedésterápiás megalapozottságú, a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az általuk tárgyalt módszerek a bevett kezelési módok mellett, és nem helyett alkalmazandók. Minden esetben leírják az eljárás elvét, költségvonzatát, a pozitív hatás kialakulásához szükséges időt, valamint értelmezik a vonatkozó kutatási eredményeket. Ez utóbbiak azért különösen fontosak, mert kutatások legitimálják a bevett módszereket is, és ezek számítanak a legfontosabb információnak a terápiás módszerek közül válogató szülők számára. A szerzők szerint számos ok van, amiért az alternatív módszerekkel kapcsolatban kevesebb tudományos eredménnyel találkozhatunk: Nagyon megdrágítja a kutatást, hogy a szülők tudta nélkül, véletlenszerűen osztják be a gyerekeket az adott módszerrel valóban kezelt, illetve a placebo csoportba, mivel a szülők így nem járulnak hozzá a finanszírozáshoz. Bizonyos módszerek, anyagok nem levédhetők (pl. természetes anyagok), így kisebb gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy bebizonyosodjék róluk, valóban hatékonyak. A módszer újdonsága azt jelenti, hogy még kevés idő állt rendelkezésre a tesztelésre. Vannak olyan módszerek, melyek nem tesztelhetők a szokásos, placebo-csoporttal kontrollált kutatással: a by-pass szívműtéteket sem tesztelték soha, mégis tudjuk, hogy az eljárás működik. A fentieket szociológusként csak annyival egészíteném ki, hogy a tudomány nem légüres térben, hanem egy-egy adott társadalom gazdasági-politikai viszonyai között működik – pontosabban nem is magától működik, hanem megfelelő gondolkodásmódú emberek működtetik. Minden tudományos folyóirat kapuőri (gatekeeper) szerepet lát el, és szerkesztői öntudatlanul is előnyben részesítik azokat a kutatásokat, melyek az általuk már eleve hatékonynak ítélt módszereket igazolják. Olyan ez, mint az (ön)cenzúra a szocializmus alatti kulturális életben. De szerepet játszhatnak kevésbé öntudatlan ösztönzések is. A tudományos élet képviselői azt is tudják, hogy “egy kutatás nem kutatás”, de hogy pontosan hány kutatás kell ahhoz, hogy valami tudományos igazsággá emelkedhessen, aminek utána gyakorlati következményei is lesznek az ellátórendszerben – ezt senki sem tudja megmondani. Az ADHD kezelésében évtizedek óta sikeresen alkalmazott neurofeedback terápia pl. már régóta várja a teljes elismerést. De az USA-ban, egy olyan társadalomban, ahol az egészségügynek és az embereknek is kényelmesebb a gyógyszeres kezelés, mi tudná megbolygatni a status quo-t? Még egy tudományos kutatás? Nem hiszem. De visszatérve a könyvre: a szerzők két csoportba sorolják az alternatív módszereket: tudományosan bizonyítottan hatékonynak tekinthetőkre, illetve olyanokra, melyek mögött (2005-ben) nem áll elég tudományos bizonyíték. Hangsúlyozzák, hogy – akárcsak a gyógyszerek esetében – eltérő lehet a hatásuk mértéke az egyes esetekben. A tudományosan bizonyított módszerek közé a következők tartoznak: EEG neurofeedback interaktív metronóm fény-hang terápia (agytréning) kiropraktika masszázsterápia akupunktúra aromaterápia relaxáció, meditáció, jóga tornagyakorlatok (aerobic, tai chi) homeopátia szerves anyagok és táplálékkiegészítők étrendi változtatások, ételérzékenység környezeti tényezők A tudományosan (2005-ben még) nem...

Read More