Az eliminációs (bizonyos ételeket mellőző) diétákat az orvosok általában szükségtelennek tartják, de a szülők szerint gyakran segítenek. Hatékonyságukat tudományos szempontból továbbra is bizonytalanság övezi, de sok táplálékkiegészítőről egyértelműen bebizonyosodott, hogy hatékony.

A releváns kutatások két csapásirányt követnek: 1) vannak olyanok, melyek felmérik, hogy az ADHD-s gyerekek szervezetében alacsonyabb-e az adott ásványi anyag tartalma, mint az átlag, illetve 2) mások ellenőrzik, hogy a fokozott bevitel valóban csökkenti-e az ADHD tüneteit. Az első típusú kutatások tulajdonképpen a második típusú kutatások és kezelések logikai alapját teremtik meg.

Mint az összehasonlító táblázatból kitűnik, nagymintás, akár több száz fős kutatások adatai állnak rendelkezésre ebben a témában, mivel a táplálékkiegészítők (vagy placebok) étrendbe illesztése a gyógyszertesztekhez hasonlóan sokkal egyszerűbben végrehajtható, mint az alternatív terápiák többsége. A feltárt és nagy valószínűséggel helytálló összefüggések ellenére mindenképpen ajánlatos a táplálékkiegészítők szedését vérvizsgálati eredmények alapján, orvosi konzultáció mellett elkezdeni, mert nem minden gyereknél áll fenn a hiány, és a megemelt terápiás adag toxikus lehet, illetve felboríthatja az ásványi anyagok egyensúlyát a szervezetben!

Vas – Hiánya koncentrációs problémákhoz, fejfájáshoz, betegségekre való fogékonysághoz vezethet. Egy kutatásban az ADHD-s gyerekeke vasraktárában (szérum-ferritin szint) feleannyi vas volt, mint az átlag, és minél kevesebb, annál súlyosabbak voltak az ADHD tünetek. Egy másik kutatásban 30 napon át nagyobb mennyiségű vasat adtak a gyermekek étrendjéhez; a szülők érzékeltek pozitív változást, bár a tanárok nem.

 

Magnézium – A csontképzéshez és az izomműködéshez van rá szükség, hiányában fejfájás, depresszió, étvágytalanság, magas vérnyomás, ugráló vércukorszint alakulhat ki. Egy kutatás szerint az ADHD-s gyerekek 95%-ának magnéziumhiánya van; egy másikban 6 hónapon át napi 200 mg magnéziummal egészítették ki a gyerekek étrendjét, és jelentősen enyhültek tüneteik, javult koncentrációképességük.

 

Cink – Hiánya tapintás- és szaglás-érzékelési zavarokat, depressziót, növekedésben elmaradást, étvágytalanságot, gyakori betegségeket okoz. Az ADHD-sek cink-szintje átlagosan 43%-kal alacsonyabb, mint a nem ADHD-soké. Egy kutatásban cink-táplálékkiegészítő hatására 4 hét múlva jelentősen javultak a gyerekek a hiperaktivitásukat, impulzivitásukat, szociális viselkedésüket mérő skálán.

 

Esszenciális zsírsav – Hiányában gyakori szomjúság és vizelési inger, bőrproblémák alakulhatnak ki. ADHD-s gyerekek telítetlen zsírsav-szintje 69%-kal volt alacsonyabb, mint a kontroll csoporté. Egy kísérletben 12 hét után szignifikánsan csökkent a gyerekek kognitív, figyelmi, pszichoszomatikus problémái, valamint hiperaktivitása is.

 

L-karnitin – Az egészséges agyműködést és a memóriafunkciókat támogatja, gyorsítja a neurotranszmitter-képződést. Egy kutatásban szignifikánsan csökkentette ADHD-s fiúk agresszióját és figyelmi problémáit.

 

A megavitamin (a hivatalos multivitamin adagolási ajánlás sokszorosát tartalmazó)-terápiák hatékonyságát azonban a szerzők szerint semmilyen kutatás sem támasztja alá, sőt egy kutatásban éppenséggel enyhén negatívan befolyásolta az ADHD-sek viselkedését a placebo csoporthoz képest.

 

(LaVonne Kirkpatrick – Rick Kirkpatrick The ADD/ADHD Revolution: Treatments That Work c. könyve alapján)